Szerkesztő közreműködései
(legutolsó | legelső) (50 újabb | 50 régebbi) (20 | 50 | 100 | 250 | 500)
- 2014. április 16., 10:54 (eltér | történet) . . (+336) . . Rátót (→3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?)
- 2014. április 16., 10:54 (eltér | történet) . . (+59) . . Rátót (→3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.)
- 2014. április 16., 10:53 (eltér | történet) . . (+116) . . Rátót (→3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.)
- 2014. április 16., 10:53 (eltér | történet) . . (+58) . . Rátót (→3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.)
- 2014. április 16., 10:53 (eltér | történet) . . (+55) . . Rátót (→3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!))
- 2014. április 16., 10:53 (eltér | történet) . . (+82) . . Rátót (→3.12.)
- 2014. április 16., 10:22 (eltér | történet) . . (+29) . . Rátót (/* 3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezekne…)
- 2014. április 16., 10:21 (eltér | történet) . . (+70) . . Rátót (/* 3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének …)
- 2014. április 16., 10:21 (eltér | történet) . . (+54) . . Rátót (→3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára)
- 2014. április 16., 10:21 (eltér | történet) . . (+15) . . Rátót (→3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?)
- 2014. április 16., 10:21 (eltér | történet) . . (+221) . . Rátót (→3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?)
- 2014. április 16., 10:20 (eltér | történet) . . (+135) . . Rátót (→3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?)
- 2014. április 16., 10:20 (eltér | történet) . . (+59) . . Rátót (/* 3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-…)
- 2014. április 16., 10:20 (eltér | történet) . . (+80) . . Rátót (→3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.))
- 2014. április 16., 10:20 (eltér | történet) . . (+178) . . Rátót (/* 3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kémén…)
- 2014. április 16., 10:19 (eltér | történet) . . (+82) . . Rátót (→3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.)
- 2014. április 16., 10:19 (eltér | történet) . . (+210) . . a Rátót (→3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?)
- 2014. április 16., 10:17 (eltér | történet) . . (+61) . . Rátót (→2.29.)
- 2014. április 16., 10:17 (eltér | történet) . . (+182) . . Rátót (→2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.))
- 2014. április 16., 10:16 (eltér | történet) . . (+50) . . Rátót (→2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?)
- 2014. április 16., 10:16 (eltér | történet) . . (+34) . . Rátót (→2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?)
- 2014. április 16., 10:15 (eltér | történet) . . (+46) . . Rátót (→2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?)
- 2014. április 16., 10:15 (eltér | történet) . . (+14) . . a Rátót (→2.24. A befogott marhát milyen szavakkal)
- 2014. április 16., 10:14 (eltér | történet) . . (+20) . . Rátót (→2.23. A fejőedény régi neve?)
- 2014. április 16., 10:14 (eltér | történet) . . (+116) . . Rátót (→2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.)
- 2014. április 16., 10:13 (eltér | történet) . . (+99) . . Rátót (→2.21.)
- 2014. április 16., 10:13 (eltér | történet) . . (+107) . . Rátót (→2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.)
- 2014. április 16., 10:13 (eltér | történet) . . (+87) . . Rátót (→2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.)
- 2014. április 16., 10:12 (eltér | történet) . . (+133) . . Rátót (→2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.)
- 2014. április 16., 10:12 (eltér | történet) . . (+270) . . Rátót (→2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?)
- 2014. április 16., 10:12 (eltér | történet) . . (+112) . . a Rátót (→2.16.)
- 2014. április 16., 10:11 (eltér | történet) . . (+124) . . a Rátót (→2.15.)
- 2014. április 16., 10:08 (eltér | történet) . . (+34) . . a Rátót (→2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):)
- 2014. április 16., 10:00 (eltér | történet) . . (+107) . . Rátót (→2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?)
- 2014. április 16., 09:59 (eltér | történet) . . (+200) . . Rátót (/* 2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen eg…)
- 2014. április 16., 09:59 (eltér | történet) . . (+82) . . Rátót (→2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?)
- 2014. április 16., 09:59 (eltér | történet) . . (+98) . . Rátót (→2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?)
- 2014. április 16., 09:59 (eltér | történet) . . (+178) . . Rátót (/* 2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes…)
- 2014. április 16., 09:58 (eltér | történet) . . (+219) . . Rátót (→2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?)
- 2014. április 16., 09:58 (eltér | történet) . . (+93) . . Rátót (→2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?)
- 2014. április 16., 09:58 (eltér | történet) . . (+225) . . Rátót (→2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?)
- 2014. április 16., 09:58 (eltér | történet) . . (+221) . . Rátót (→2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?)
- 2014. április 16., 09:57 (eltér | történet) . . (+133) . . Rátót (→2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?)
- 2014. április 16., 09:57 (eltér | történet) . . (+126) . . Rátót (→2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?)
- 2014. április 16., 09:57 (eltér | történet) . . (+152) . . a Rátót (→2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?)
- 2014. április 16., 09:56 (eltér | történet) . . (+102) . . Rátót (→2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos))
- 2014. április 16., 09:55 (eltér | történet) . . (+30) . . Rádóckölked (→4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?)
- 2014. április 15., 17:18 (eltér | történet) . . (-1 936) . . Rátót
- 2014. április 15., 17:01 (eltér | történet) . . (+107) . . Rátót (→2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?)
- 2014. április 15., 17:01 (eltér | történet) . . (+200) . . Rátót (/* 2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen eg…)
(legutolsó | legelső) (50 újabb | 50 régebbi) (20 | 50 | 100 | 250 | 500)
