Rátót
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1989. október |
| Adatközlők: | |
| (1.) | Özv. Dömötör Józsefné Horváth Karolina |
| (2.) | Cziráky Imréné Dömötör Erzsébet |
| (3.) | Cziráky Imre |
| (4.) | Hirschmann János |
| (5.) | Hirschmann Jánosné |
| Gyűjtötte: | Ács László |
| Wiki feldolgozás: | Tar Virág |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
7-8 gazda élt itt régen, meg volt két major. Ezek először a Batthyányiaké voltak, később a Széll Kálmáné lett. (1,2)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A régi családok a következők: Novák, Dömötör, Hirschmann, Szajki, Molnár, Takács, Kovács, Császár. Az urasági birtokon a családok gyakran cserélődtek. Beköltözött családok: László (Gasztonyból), Bucsi, Horváth (Pinkamindszent). (1,2,3,4,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nagyobb számú betelepülőről nem tudnak. (1,2,3,4,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Amerikába mentek el sokan már a század eleje óta folyamatosan 1950-ig. 1956-ban is többen nyugatra mentek. (1,2,3,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Itt a környéken ilyen falu nem volt, mert ez uradalmi birtok volt. Csákány volt még uradalmi birtok, de az más falu volt, sokkal nagyobb. (2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Az Őrség, ott van Őriszentpéter, Szalafő meg Bajánsenye. A vendek meg a Szölnökökön, Apátistvánfalván, Szakonyfaluban laknak. (2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak ilyen községekről. (1,2,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Azt szokták mondani, hogy Rátóton cselédek laknak, ezt olyan lenézően mondták. (4) A rábagyarmatiakat gyántás gyarmatiaknak vagy szent gyarmatiaknak szokták mondani. (1,2,3,4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Elsősorban falun belül házasodtak, de kerültek ide a közeli Gasztonyból és Vasszentmihályról is. Távolabbról nagyon ritkán. (1,2,3,4,5) A kastélyba kerültek szolgálók, cselédek más községekből is, ezek között is voltak, akik itt maradtak. „Én is a kastélyban voltam konyhalány, Hegyhátsálból kerültem ide, aztán ide jöttem férjhez.” (1)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vásárra Körmendre meg Csákánydoroszlóba jártak innen.
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Búcsúra Vasszentmihályra, Gasztonyba, a fiatalabbak Rábagyarmatra is jártak, mivel Rátótnak 1942-ig nem volt búcsúja, mert temploma sincs. Ezek a búcsúk mind szeptember-október hónapban vannak.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsújáró hely volt régen Máriacell az első háború végéig, ide húsvét előtt szoktak menni. Szentimrére nyár elején jártak, Vasvárra pedig Nagyboldogasszonykor. Vasvárra még most is eljárnak, persze most már autóval inkább. (1,2,3,4,5)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nem jártak el, mert dolgozhattak a helyi uraságnál is idénymunkában vagy cselédként. (1,2,3,4,5)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Rátótra nem jöttek más falukból dolgozni. Az itteni cselédek és falusiak elvégeztek minden munkát. Gasztonyból, Szentmihályról néha akadt valaki. (1,2,3,4,5)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem készítettek használati eszközöket, szerszámokat, de saját maguk számára igen. Készítettek kosarakat, vékákat, faszerszámokat (villa, csép, gereblye, szerszámnyeleket). (1,2,3,4,5)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Fazekasok; szénahordó kosarakat, kocsikasokat, vékákat árulók; teknős cigányok; edényfoltozó cigányok; drótosok; köszörűsök; meszesek.
b) Honnan jöttek?
Fazekasok Farkasfáról, néha az Őrségből szoktak jönni vándorárusként.A kondorfaiak szénahordó kosarakata, kocsikasokat, vékákat hoztak.Zalából meszesek jöttek. (1,2,3,4,5)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Fazekasok;teknős cigányok; edényfoltozó cigányok; drótosok; köszörűsök; meszesek.
d) Mit árultak?
Fazekasok Farkasfáról, néha az Őrségből szoktak jönni vándorárusként. A kondorfaiak szénahordó kosarakata, kocsikasokat, vékákat hoztak. A teknős cigányok helyszínen csináltak felesbe teknőt nyárfából vagy fűzfából. Edényfoltozó cigányok, drótosok is jártak, meg köszörűsök. Zalából meszesek jöttek. (1,2,3,4,5) „1950 óta nem emlékszem másra, mint a Kokas cigánra, aki vándorköszörűs, edényfoltozó volt.” (4)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A közelben nem voltak szőlők a szomszéd falvakban sem, Rátót határában sem, ezzel az itteniek nem is foglalkoztak, szőlőik másutt sem voltak. (1,2,3,4,5)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mostani, vasút melletti temetőn kívül más temetőről nem tudnak. (1,2,3,4,5) A Bernrieder-család a 20-as évek elején meghalt fiúk részére külön sírboltot építettett, később az apát és anyát is ide temették. De ez nem temető, csak egy külön álló családi temetkező hely. (1)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Úrnap ellőtti napon jégverés ellen volt fogadott ünnep, amit a vasszentmihályi templomban szoktak megtartani. (1,2,5)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A magángazdák nem használtak, de az urasági birtokon már igen, mert ott volt lovasfogat is. (3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
„A kézi vetés volt általános, a II. világháborúig gépi vetésre nem is emkékszem.”
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Az urasági birtokon géppel vetettek már akkor is. (4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Csak villás kaszacsapót használtak mindig, mióta emlékszem, egészen addig, amíg a TSZ géppel nem kezdett aratni. (3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Olyan kévekötő fát használtak, amelynek a vastagabb végében lévő lapos nyílásba bele lehetett tenni a sarlót. (1,2,3,4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
22 kévét szoktak keresztbe rakni és 5-6 keresztet egymás mellé. Az összerakott kereszteket kepének hívták. (1,2,3) Egy keresztbe összeraktak 21 kvéét, de volt 18-as is. 4-5 keresztet raktak egymás mellé. (4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe meghatározatlan számú kereszt volt. „Azt jelentette, hogy össze van rakva.” A termés mennyiségének meghatározására a keresztet használták. „Ennyi vagy annyi kereszt rozsom, búzám van.” (1,2,3,4,5)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A megmért cséphadaró nyele 160 cm, a feje 80 cm volt. (1,2,3) Változó hosszúságú. (4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat járt a géppel, akiket általában itt a faluban szedtek össze. Sokan éveken keresztül ugyan arra a munkára mentek vissza a géphez (etető, nyársaló, zsákoló, kevehányó, kazalrakó). (2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépetl szalmát nyárssal hordták kazalba. Mindenhol ezt használták. Nem tudják mikor került a faluban ez a szokás. Az uradalomban elevátort használtak. (1,2,3,4,5)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Hamarosan a háború után megszűnt a hajdinatermesztés. A II. világháború után. (1,2,3,4,5)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 40-es években kezdődött, az 50-es években már általános volt. (1,2,3,4,5)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Szénaszárítás menete: Kaszálás után elhintették a füvet, egy-két nap múlva forgatták. Ha jó idő volt, csak egyszer fogattak, utána összegereblyézték, petrencébe rakták. (1,2,3,4,5)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Nagyobb mennyiséget szénahordó kosárban, ha kevesebb kellett, akkor villával vagy vetőruhával. (3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
fölsőfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
középső igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Akinek kevesebb szalmája volt, az használta egész évben a levelet is.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Elég sokan használták. (1,2,3,4,5)
c) Melyik évszakban?
Egész évben.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használták a szügyre erősített tartóláncot is, meg a nyaklót is.
b) Melyik mód régibb, újabb?
Nem tudják, melyik a régibb. (3,5)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Itt mindent szekérnek neveztek, ami a házaknál állatok által húzott jármű volt (tehénszekér, lovasszekér, hossziszekér). Kocsi volt a könnyű srágos, amin embereket szoktak szállítani (pl. lakodalomba, vásárba), de ilyen Rátóton nem volt. (1,2,3,4,5)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A hosszúszekér, amit takarmány és gabonaszállításra használtak 5 m hosszú volt. A vendégoldalt soha nem használták. (3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől láncot, hátul 5 m hosszú kötelet használtak. (3,4) „Rudazókötél”. (4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Saroglyát egyáltalán nem használtak. (1,2,3,4) „Saroglyás szekéren csak a cigányok jártak”. (4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
Szekérkast használtak egyet vagy kettőt (pl. krumpli vagy répaszállításhoz). (1,2,3,4,5)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Általánosan patkolták a marhát, a két első külső körmöt. Csak vonómarha volt a faluban, ökör nem. (3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4,5)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Neee!
b) terelik jobbra
Hik!
c) és balra
Hajsz!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Poci ne! Coca ne! Poca ne! Cccccc! (1,2,3,4,5)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi nenene! Pi-pi-pi! (1,2,3,4,5)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Csak a nevével hivogatják a kutyát. (1,2,3,4,5)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Lentörősulykot és tilót használtak. Az előbbit sulok-nak, az utóbbit tilu-nak hívták. (1,2,3,4,5) Az udvaron vagy a pajtában vastagabb fán törték a lent a sulyokkal. (5)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A fekvő rokkát használták. A neve: rokka. (1,2,3,4,5)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Két major volt a faluban.
a) Hogy hívták ezeket?
Az egyik a falu nyugati szélén, ez volt a Külső- vagy Kismajor. A másik a falu közepén, ez a Major vagy Belső-major.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Tudomásuk szerint a falu mindig itt volt. (1,2,3,4,5)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az utolsó füstöskonyhás borona lakóházat 1940 körül bontották le. (1,4,5)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füstöskonyhás házakat kéményessé nem alakították át, csak ha lebontották. Az első háború után már nem építettek mást, csak zárt kéményű házakat. (1,4,5)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Minden helyiségnek egy ajtaja volt és azok a nyitott tornácra nyíltak. (1,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Igen. Földfalu háznál nem volt keresztmestergerenda. (4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A század első évtizedében készültek az első rakott sparheltek. Az 1920-as évektől vált általánossá a használatuk. (1,4,5)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Kockahátakat 1960 után kezdtek építeni, azóta nem is építettek egysoros házakat, szinte csak ilyeneket. Az utolsó évtizedben ismét változatosabban építkeznek, tornácvariációkat is alkalmaznak. (1,2,3,4,5)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem. (1,2,3,4,5)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Normál magasságú, 50-60 cm-es padkára. (1,2,3,4,5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A ház folytatásában egyenes pajták voltak pajtafiával. (1,2,3,4,5)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Csak legyalulva savanyítottak káposztát.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Répát nem savanyítottak. (1,2,3,4,5)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1960 körül néhány év alatt abbamaradt. (1,2,3,4,5)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A csillagost és a vesszőívest használták. (1,2,3,4,5)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. A köpülőfa nyelét rózsafából készítették. (1,2,3,4,5)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Keskenyített és áttört nyelűt használtak. (1,2,3,4,5)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinalisztet (önmagában vagy búzaliszttel keverve, utóbbi volt a ritkább) vízben megfőzték, fazékban főzőkanállal keményre dagasztották, aztán nagy darabokban ruhára kiszaggatták. Amikor kihűlt, forró zsírba aprón beleszaggatták. Evés előtt tejfölös zsírral leöntötték. Hajdinagánicának hívták. (1,5)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Általában fonott egyenes kalácsot és kerek fonott kalácsot készítettek. Az előbbit fonott kalácsnak, az utóbbit perecnek nevezték. (1,2,3,4,5)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A 30-as évek óta. Összetétele: sok paprika, kevés paradicsom és a mennyiségtől függően egy-két hagyma. Néha tojást is tettek bele, krumplit soha. (1,2,5)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
A 30-as években már rendszeresen fogyasztották a paprikát és a paradicsomot is. (1,4,5)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Mákoskalácsot, üres kalácsot, rétest, mézes tésztát kiszaggattva. (1,2,3,4,5)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen. A huszas években öregeknél még ritkán előfordult. (1,4,5)
b) Hány szélből készült?
A méreteket nem tudják.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az 1960-as évekig általános volt a kétrészes ruha blúzzal is, réklivel is. Idősebbeknél ma is gyakori. A 20-as évektől a fiatalok már viselték az egyberuhát. (1,2,3,4,5)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem. (1,2,3,4,5)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az idősebbek ma is tartják, ma is illik a kendő viselete idősebb korban. A fiatalok az 50-es években kezdték elhagyni, s ma már fiatalok nem kötnek kendőt. (1,2,3,4,5)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Igen. A 60-as években kezdték a heverők használatát, amit nem mindig tettek egymás mellé, hanem szobasarokra két falhoz. Sok helyen az ágyat rekamé váltotta fel. (1,2,3,4,5)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Az esküvőket egész évben tartották az Ádventet és a Nagyböjtöt kivéve. (Általában novembertől februárig tartott ez a szünet.) (1,2,3,4,5)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Télen advent, valamint böjt idején nem tartottak esküvőt.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Régen (1910) mindig vasárnap tartották a lakodalmat, esküvőt. 1960-ban kezdték szombaton tartani, ma már ez utóbbi az általános. (1,2,3,4,5)
b) 1930 körül:
n.a.
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat általában a lányos háznál tartották az időjárástól függetlenül a házban vagy a pajtában, udvari sátorban.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A lakodalmi főétkezés este volt a lányos háznál. Éjfél után újra szoktak tálalni. (1,2,3,4,5)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Vendéglőben.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
A 70-es évek második felétől mind gyakrabban tartják a lakodalmat vendéglőben, ez ma már általános. De nem a helyi vendéglőben, hanem inkább Körmenden vagy Szentgotthárdon. Az esküvő délután van többnyire szombaton és este van a főétkezés most is. (1,2,3,4,5)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Régen vendéghívó volt, szalagos bottal, szalagos kalapban járt 8-10 nappal a lakodalom előtt. Több napig is járt. (1,4,5) Azért is kellett neki több napig járni, mert az itatástól (elsősorban pálinka) bizony nem is bírta sokáig. (4) Mostanában a faluban a jegyespár megy el meghívni a vendégeket 8-10 nappal esküvő előtt. A közeli községekbe is elmennek. Távolabbra már legtöbbször postán feladott nyomtatott lakodalmi meghívóval hívják a vendégeket. (1,2,3,4,5)
b) 1930 körül:
n.a.
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Cseréptörés nem volt. Az ifjú pár elől az egyik tányért el szokták lopni és így egy tányérból kellett enniük. (1,2,3,4,5)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
A csörötneki vagy a körmendi cigányok muzsikáltak.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hangszerek: hegedű (prímás, kontrás), bőgő, cimbalom, esetleg síp.
c) Hány főből állott a zenekar?
A zenekar 4-5 főből állt.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Harmónika az utóbbi 20 évben vált általánossá, mióta nem cigányzenekar játszik a lakodalmakban. Hangszereik: harmónika, gitár, szakszofon, dob. Általában ma is 4 főből áll a zenekar. (1,2,3,4,5)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Volt.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Luca napkor a háborúig elsősorban a cselédgyerekek jártak reggel házról-házra. Szalmát hoztak a hónuk alatt, a küszöbre letették, rátérdeltek, elmondták a köszöntést. Az elhullott szalmát a háznál a tyúkok fészkébe tették. Nem alakos volt, rendes ruhában jártak. A mondóka szövegéből csak töredékes sorokat tudtak, mivel a megkérdezettek egyike sem járt lucázni. Ezek a sorok a közismert köszöntő mondatai: „Luca, Luca kity-kotty, Tojjanak a tiktyok, luggyok... Ha nem adnak szalonnát, levágom a gerendát... Egy csibéjük legyen, az is vak legyen...” (1,2,3,4,5)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Nem regöltek. (1,2,3,4,5)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Ritkán. Az utóbbi évtizedekben 2 személyről tudnak. Ez 1 %-nál kevesebb. (1,2,3,4,5)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem. (1,2,3,4,5)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem. (1,2,3,4,5)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Suhancok jártak házról házra. Öltözetük: kifordított bundás kabát, rossz nadrág, csizma, kucsma. Arcukra papírból készítettek álarcot, bekormozták magukat. Kezükben botot, láncot, láncos botot vittek. Énekeltek, jókívánságokat mondtak. (Szöveget, éneket nem tudják.) Kevés pénzt, gyümölcsöt (aszalt), ennivalót (kalács, pogácsa, kifli stb.) kaptak. (1,2,3,4,5)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Helyiek nem jártak betlehemezni, betlehemes játék sem volt. A környékről cigánygyerekek szoktak járni. Papírdobozba ragasztott szentképet hoztak betlehemként. 2-3 karácsonyi éneket énekeltek (Mennyből az angyal, Pásztorok, keljünk fel) és kellemes ünnepeket kívántak. Több mint 20 éve már nem jár senki. (1,2,3,4,5)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendelt tisztelték, általában a nagy háziállatok védőszentje volt (tehén, ló). A dögledező állatra azt mondták: „No, ez már Szent Vendelé!” (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
A Bubus elviszi. (1,2,3) A kéményseprő elviszi. (4,5)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem. (1,2,3,4,5)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)
