Rádóckölked
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1991. október | |
| Adatközlők: | ||
| (1.) | Sipos József, 1909. Rádóckölked | |
| (2.) | Dezse Antal, 1910. Rádóckölked | |
| (3.) | Nyul Lajos, 1924. Rádóckölked | |
| (4.) | Nyul Lajosné, 1925. Rádóckölked | |
| Gyűjtötte: | Bedő Zoltánné | |
| Wiki feldolgozás: | Tar Virág | |
| A település a Wikipedián: | ||
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A község 1926. januárjáig Pusztarádócz volt. Több szerből állt. Ezek közül a leghíresebbek: Tüttőszer, Dezseszer és Bodaszer. Nemesi község volt, a leghíresebb nemesi család, a Rádóczy volt. Vallásilag református község, nagyon kevés katolikus családdal. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község leghíresebb, legrégibb családjai: Dezse, Boda, Für, Koltai, Gombos, Tüttő (ők Zalából jöttek). (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak róla. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak róla, hogy költöztek volna el, hiszen a megye egyik leggazdagabb községe volt. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Magukéhoz leginkább hasonlónak az alábbi községeket tartják: Egyházasrádóc, Nagykölked. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudnak róla. A közeli dombot Török dombnak nevezték. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegységekről nem tudnak, de ismerik az Őrség vidékét. Csoportokról nem tudnak. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres község szerintük Ják, a templomáról. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A községüket úgy csúfolták, hogy „mozsarasok”, mert kupából ittak. Ők a jákiakat úgy csúfolták, hogy „murimájasok”, mert megették a muri kutya máját. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak régebben más falvakból házasodni. Ezek a falvak: Egyházashollós, Molnaszecsőd. Olyanról nem tudnak, hogy valamely faluval ne házasodtak voltan. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Régebben Egerszegre jártak, Körmendre Lucakor, illetve Mátékor, Szombathelyre is jártak (lábon hajtották a marhát).
b) Piacra:
Körmendre hétfőn, Szombathelyre kedden jártak.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Az öregasszonyok Máriazellbe jártak búcsújáró helyre. (1,2,3)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nem szoktak máshova munkába járni. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A faluba sokan jártak ide summázni, jöttek cselédeskedni, még Burgenlandból is jöttek ide jónéhányan munkára, illetve megtanulni magyarul. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Nem.
b) vesszőkosarakat
Nem.
c) szalmafonatú edényeket
Nem.
d) szövőbordát
Nem.
e) favillát
Nem.
f) fagereblyét
Nem.
g) faboronát
Nem.
h) egyebet?
Nem.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Maguk nem készítettek. Horvátnádaljai termékeket használtak, amelyeket a körmendi vásárokon és piacokon szereztek be. Emlékeznek a horvátnádaljai Hajgató bácsira, aki a leghíresebb szalmafonatú termék készítő volt. (1,2,3,4)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Cserépedényeik az Őrségből származtak, Őriszentpéterről és környékéről. A körmendi piacokon és vásárokon szerezték be őket. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Drótos-tótok, üvegesek, tepsiárusok, meszesek jártak a faluba. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Nem tudták megmondani, hogy honnan jöttek. (1,2,3,4)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Drótos-tótok, üvegesek, tepsiárusok, meszesek jártak a faluba.
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Jelentősebb számban csak Döröskén voltak szőlőbirtokaik az ittenieknek. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Rádóckölkeden egy idegennek volt birtoka, egy kisújfalusinak. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Régen máshol volt a temető, mint ma. Ez is meg van még a mai új mellett, de már nem temetnek oda. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu református, ezért a nagypéntek ünnep volt. Ezenkívül az áldozó csütörtök, a kisasszony és nagyasszony is falusi ünnep volt. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Általános használatú volt a 3-as borona. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A gépi vetés általános volt az egész faluban. (1,2,3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A b) és a c) változatot használták, tehát a gereblyés kaszacsapót és a hajmókot. A gereblyéset „KAPACS”-nak hívták. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Csak ilyen kévekötőfát használtak. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
1 láb = 20 kéve 20 kéve = 1 kereszt (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
1 kepe meghatározatlan számú keresztből állt, kinek mekkora földterülete volt. 5-10 között mozgott a száma. A termés mennyiségét keresztben szokták mérni. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Többféle is volt a faluban. 120-130 cm. (1,3) 150 cm felett. (2,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gazda megbízta a gépészt, és ő állította össze a csapatot az ismerősök köréből. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termelése a II. világháború után szűnt meg teljesen, vagyis az 1950-es évek elejétől. (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 40-es évektől elkezdődött és az 50-es években lett általános a burgonya eke után vetése. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kaszálás, szétterítés, forgatás (szárítás), boglázás, kazalba rakás. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Az Őrségben kötött hátaskosárban hordták. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igabéfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
rúdszeg (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nagyon ritkán, amikor nem volt elég szalma az almozáshoz. Csaritnak nevezték. (1,2,3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Ősszel.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Általánosan használták a tartóláncot, ami láncból állt. A hegyes helyeken volt rá szükség a teher könnyebb húzása miatt. (1,2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér mezőgazdasági termények szállítására szolgált és teherhordásra. Szarvasmarha húzta. A kocsi személyszállításra volt használatos. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szekér 5 m hosszú volt. Csak a nyújtott hosszú szekeret használták. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötél, amit duplán kötve használtak. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglya egyenes volt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Használtak kettőféle kocsikast is. 2 oldala volt, elől alacsonyabb, ahova a lábukat rakták. (1,2,3,4)
b) Használtak-e kettőt is?
Igen.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Ősszel szokták patkoltatni a vonómarhát, amikor a nagy nyári munkák után elhasználódott a körmük. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nee!
b) terelik jobbra
Hig!
c) és balra
Hok!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Puci-puci nee. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi-pipi. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Kiskutyám gyere ide. (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilótípusú törőt használtak. Tilolónak hívták. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
A falu helye mindig itt volt az emlékezetük szerint. Nem volt elkülönülő házcsoport. (1,2,3,4)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem emlékeznek mikor szűnt meg. (1,2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A fal mellé tették a füstvezetéket. Már az 1900-as évektől kezdve építettek zárt kéményt. (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Szoba-szoba-konyha-kamra (rajz alapján). (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban keresztmestergerendás ház. Előfordult földfalu háznál is. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Rakott sparhelteket már az 1900-as évektől kezdve építettek. (1,2,4) Még régebbi időkből való. (3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 50-es, 60-as évektől már kizárólag ilyen házakat építettek. (1,2,3,4) Egysoros házakat már a 30-as évektől nem építenek. (2,3) A 40-es évektől. (1,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt ilyen épület, de nem emlékeznek rá bővebben, hol állt. (1,2,3,4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Alacsony 10-20 cm-es padkára építették. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Régebben torkos pajta volt. Később csak téglalap alapút építettek. (1,2,3,4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
2 ág közé fogták a fazekat. (1,2,3,4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
A tarlórépát elföldelték általában, de néha savanyították is, felszelve, törköly nélkül.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztát is csak „felszecskázva”. Úgy is mondták „meggerdálva”, de egészben nem (3). (1,2,3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A 60-as években szűnt meg, a TSZ megalakulása óta. (1,2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Az ábra szerint a b)vesszőíves, és a c)egyéb formájút használták. (1,2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak, de a fül, nem a tetején, hanem az oldalán volt. (1,2,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Az elmondás alapján kúpszerű volt, tehát a forgórésznél keskenyített volt. (1,2,3,4)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinapuliszkát, málét (töpörtyűvel), gánicát (kiszaggatva) készítettek. (1,2,3,4)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott kalács, főtt perec. (1,2,3,4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Kb. a 60-as évektől kezdve esznek lecsót. Több paprika, kevesebb paradicsom, kb. 1 fej hagyma, krumpli nélkül. Tojással, kolbásszal, ki-ki rizzsel is fogyasztotta. (1,2,3,4)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
A 60-as, 70-es évektől kezdve esznek nyersen. (1,2,3,4)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Diós-mákos bejgli, kakaós, lekváros, kalács, csillagos sütemény. (1,2,3,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Nagyon régen viseltek, a 30-as években elvétve volt néhány embernek még.
b) Hány szélből készült?
A nóta szerint 13 rőfből állt. (1,2,3,4)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A 30-as években kiment a divatból. (1,2,3) A II. világháború után még hordták, sőt van olyan néni, aki ma is hord ilyent. (4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
A faluban nem volt szokás vásznat szőni, Rádócújfaluban (Egyházasrádóc) volt egy híres takács: Bódics Dezső. (1,2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Sohasem volt kötelező, de szokásban volt, sőt még ma is az idős asszonyok csak így mutatkoznak. (1,2,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A II. világháború után még a tiszta szobában egymás után tették az ágyakat. (1,2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A legtöbbet farsang idején tartották. (1,2,3,4)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n.a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
szombat
b) 1930 körül:
szombat (1,2,3,4)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mindig a menyasszonynál tartották a lakodalmat.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A vacsora volt a főétkezés a menyasszonynál. (1,2,3,4)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
A 70-80-as évektől már vendéglőkben tartják, főképp Szombathelyen. (1,2,3,4)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
70-80-as évektől.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
vendéghívó, esküvő előtt 2-3 héttel
b) 1930 körül:
a fiatal pár személyesen, esetleg meghívót küldenek, minimum 1 hónappal előtte (1,2,3,4)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem. (1,2,3,4)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Körmendről hoztak zenészeket, cigányokat.
b) Milyen hangszereken játszottak?
3 hegedűs, cimbalmos, bőgős, pikulás.
c) Hány főből állott a zenekar?
6
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Harmónika nem volt a zenekarban. (1,2,3,4)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Fiatal fiúk vittek szalmát a lányos házhoz, arra térdeltek és köszöntőt mondtak. A szalmát utána a tojó alá kellett tenni. „Luca, Luca, kity-koty Tojjanak a tikjok, lúdgyok, Tojósak, ülősek legyenek...” (1,2,3,4)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Nem volt szokás a regölés. (1,2,3,4)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Elenyésző számban voltak, és vannak (1-2 ember). (1,2,3,4)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem ismerték. (1,2,3,4)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
n.a.
a) Melyik napon,
Június 24-én Szent Iván ünnepén volt szokás seprűt égetni.
b) miért,
Az okára nem emlékeznek. (1,2,3,4)
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
A gyerekek jártak házról-házra, köszöntőt mondtak, ezért pénzt és ennivalót kaptak (sütemény, kolbász, stb.). Subába öltöztek, a kezükben láncos bot volt. (1,2,3,4)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Fiatal pásztor, idősebb pásztor, angyalok. (1,2,3,4)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel az állatok védőszentje. (1,2,3,4)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz az ördög! (1,2,3,4)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt szokás. (1,2,3,4)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Tüskevágó embert. (1,2,3,4)
