Zalacsány
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1987. július |
| Adatközlők: | (1.) Tarsoly Kálmán, 1919. római katolikus |
| (2.) Tarsoly Kálmánné Fekete Terézia, 1923. római katolikus | |
| (3.) Máté Jánosné, 1933. római katolikus | |
| (4.) Nagy Miklósné, 1955. római katolikus | |
| (5.) Hencsei Józsefné Kis Mária 1911. Kehida, római katolikus | |
| (6.) Magyar László, 1927. római katolikus | |
| Gyűjtötte: | Somi Anna |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalacs%C3%A1ny |
| weboldal: | http://www.zalacsany.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Csak néhány halászház volt régen. 200 évvel ezelőtt még halászcsónakokon jártak. A falu kb. 80-100 éve fejlődött itt ki, a Zala lecsapolása után. (1,2,6)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Sári, Fábi, Ács, Mohori (halászok voltak, Zalában kiöntésben halásztak). (1) Bognár, Magyar, Hencsei, Árvai. (3,5,6)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem települtek be soha nagyobb számban. Volt 5 zsidó család. (1,2,5,6)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem költöztek el nagyobb számban, csak mostanában a fiatalok. (1,2,3,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A környező falvak mind hasonlók – Tilaj, Kehida, Kustány. (1,3,5,6)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartják a falut semmiféle nagyobb egységbe tartozónak (általában nem ismerik a tájegység fogalmát). Keresztkérdések után is csak azokat a szomszéd községeket említették meg, illetve sorolták fel, amelyek egy TSZ-hez tartoznak. (1,2,3,4,5,6)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Erre a kérdésre semmiképpen nem tudtak válaszolni, de a további kérdezgetés nyomán elhangzott Göcsej, Somogy és Baranya neve. (1,2,4,5,6)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Kehida – Deák Ferenc birtoka, Hévíz – fürdő miatt. (1,2,5,6)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Ezek a községek nem csúfolták egymást semmivel, csak a tilajiakra mondták, hogy „tilaji csigások”. A tilajiak csigát szedtek az erdőben eladásra. (3,4,5,6)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? Melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Általános volt, hogy a környező falvak összeházasodtak: Zalacsány, Kehida, Kustány, Bókaháza, Tilaj, Kallósd, Örvényes. Nem volt olyan falu a környéken, ahonnan egyáltalán nem házasodtak. (1,2,3,4,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Kehida (március és szeptember), Zalaszentlászló (január), Zalaapáti (március és szeptember).
b) Piacra:
Keszthely szerdánként, Szentgrót csütörtökönként.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Belsőcsány templomának május 16-án volt, Külsőcsányban december 8. utáni vasárnap.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Sümeg (Mária napján, szeptember 12.), Keszthely (Karmelita búcsú, július 16.), Búcsúszentlászló (fogolykiváltó búcsú), Vasvár, Remetekert (Tilajhoz tartozik), Nagykapornaki apátsághoz tartozó búcsú. (1,2,3,5,6)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Általában a környékbeli uradalmakhoz jártak cselédnek. Batthyány Pál és József birtokára és a Malatinszky birtokra. Messzebbre nem jártak dolgozni. (1,2,3,4,6)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
A környékbeli uradalmakba jártak summásnak Baranyából és Somogyból. A környező falvakból, Baranyából és Somogyból cselédnek is jöttek az uradalmakba és a módosabb gazdákhoz. A mozgás mértéke nem volt jelentős. (1,3,5,6)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Ezeket mindenki magának elkészítette, legfeljebb a falun belül adták el. Más faluba nem vitték eladásra. A környező falvakban is mindenki magának csinálta ezeket. (1,2,5,6)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket kocsival hozták, onnan árulták. Sümegről jöttek az árusok. Az edényeket Tüskeváron készítették és Sümegen. Keszthelyen a vásárban is lehetett ilyesmit kapni. (1,3,4,6)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Jöttek fazekasok és meszesek Sümegről, edényfoltozók (drótostótok), dinnyeárusok. (1,2,5,6)
b) Honnan jöttek?
Sümeg (1,2,5,6)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
fazekasok, meszesek, edényfoltozók (drótostót), dinnyeárusok. (1,2,5,6)
d) Mit árultak?
cserépedény, mész, dinnye (1,2,5,6)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A falu határában két szőlőhegy van: Köleshegy és Öreghegy. Főleg az ittenieknek volt ott szőlője és azoknak, akik ide házasodtak. Az ittenieknek is házasság révén volt más faluban szőlője. Csak kis méretű szőlőbirtokok voltak. (1,3,4,5)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A falu határában két szőlőheg van: Köleshegy és Öreghegy. Főleg az ittenieknek volt ott szőlője és azoknak, akik ide házasodtak. Az ittenieknek is házasság révén volt más faluban szőlője. Csak kis méretű szőlőbirtokok voltak. (1,3,4,5)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A régi temető Belsőcsányban volt, de már 35 éve le van zárva. Az új temető Külsőcsányban van (Kraul-domb?). (1,2,3,6)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Ligetfalva felé van a törökfutás előtti templom maradványa (csonkatorony). Itt kerültek elő nagyobb mennyiségben csontok. (1,2,3,6)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem emlékeznek ilyesmire. Csak ketten említették Nagyboldogasszony ünnepét. (1,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Faboronából nem kötöttek össze többet. Vasboronából az uradalomban hármat, a gazdák kettőt akasztottak össze (ez általános volt). (1,5,6)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általában kézzel vetettek. (1,2,5,6)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Csak a nagyobb gazdáknak volt vetőgépe (2-3 vetőgép volt a faluban). (1,2,5,6)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Kizárólag gereblyés kaszacsapót használtak (kaszagrábla). (1,2,5,6)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem tudnak róla, hogy használtak volna ilyet. (1,2,3,4,5)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Búzából és rozsból ugyanannyit raktak egy keresztbe. Általában 18 kévét, de ketten 21-re emlékeztek. (3,5) Az összerakott keresztek száma a búza mennyiségétől függött és külön neve nem volt. (1,2,3,4,5,6)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe és a kereszt ugyanazt jelenti, egymás szinonimái. (1,2,3,4,5,6)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 180 cm körüli. (1,3,5,6)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Az etetőt a gépész fogadta fel. A többi munkás a rokonság, szomszédság köréből került ki, akik kölcsönösen segítettek egymásnak. (1,2,3,6)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Ha közelre kellett vinni, akkor villával hordták, ha messzire, akkor petrencével. Két rúdra rárakták villával és úgy vitték. (1,2,3,6)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A TSZ megalakulása után már nem termelték. (40-es évek vége – 50-es évek eleje.) (3,5,6)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Voltak, akik eke után vetették, de ez általánossá nem vált. A többség inkább luggalta (előkészített lyukakba ültette). Nem emlékeznek rá, hogy mikor kezdődött a burgonya eke utáni vetése. TSZ megalakulása utáni időt említették többen. (1,2,5,6)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Általában renden forgatták, ha a rend túl vastag volt, akkor szétterítették. Jó időben a rendet egyszer forgatták, ha esett az eső, annyiszor, ahányszor megázott. Száradás után ágylásba hajtották és utána rakták kazalba (petrencét használtak). (1,2,3,6)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt a pajtafiából vellával vitték az istállóba. Más eszközt nem használtak. (1,2,5,6)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonófa, igafőfa (1,2,4,6)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg (1,2,4,6)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,4,6)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
igen
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
A fák leveleit almozáshoz csak akkor használták, ha a szalma elfogyott, de akkor is csak lopva lehetett hozni a leveleket az uradalmi erdőből. (1,2,3,5,6)
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. A nyakló bőrből készült. Régebbi formákra nem emlékeztek. (1,3,5,6)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A kocsinak hosszú a rúdágasa. Eléje lovat lehetett fogni. (A kocsi rúdágasán keresztbe volt a „gyuha”, ami nem engedte leesni a rúdágast.) A szekérnek rövid volt a rúdágasa, ebbe lovat nem fogtak. (1,2,4,5)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt csak rövid szekérrel szállították, ez kb. 2 m hosszú volt. A hosszú szekeret (3,5 – 4 m) szénaszállításra használták. Az adatközlők minden esetben említik a vendégoldal használatát. A sukkot, mint mértékegységet ismerik, de használni nem tudják. (1,2,3,5,6)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A kötél egyik vége a szekér oldalához volt kötve. A szekér másik oldalán volt egy csiga, amelybe befűzték a nyomórúdon átvetett kötelet és ezt „lapicka” segítségével megfeszítették. A „lapicka” egy több lukkal ellátott falap volt. (1,2,3,5,6)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Rácsos saroglyát használtak, ami enyhén ívelt volt. (1,2,5,6)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Vesszőből készült szekérkast mutatni nem tudtak. (1,2,3,5,6)
b) Használtak-e kettőt is?
Két szekérkast akkor használtak, ha lakodalomba vagy vásárba mentek. (1,2,3,5,6)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A vonómarhát általában nem patkolták meg, csak akkor, ha megsérült (pl. betört a körme). (1,2,3,5)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4,6)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne!
b) terelik jobbra
Haj! Vagy: Haj-de!
c) és balra
Hi-de! Vagy: Hé!
A becce szót ismerik, de indítószóhoz nem kapcsolják. Kis borjút hívták így. (1,2,3,6)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca-ne! (2,3,4,5)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pin-ne! (2,3,4,5)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Esz-ne! De általában a nevén szólították. (2,3,4,5)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tiló típusú törőt használtak, tilaló volt a neve. (1,2,3,5)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak. Nem emlékeznek semmilyen más elnevezésre, mint a rokka. (2,3,4,5)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
A község határában sok egymástól elkülönülő házcsoport nem volt. Csak Csányihegyet említik, ami a faluhoz tartozik. Itt 29 család élt. (Csányihegy is nyugatra, a régi falu felé volt.) (1,2,5,6)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falu régen nem ezen a helyén volt, hanem a mai falutól nyugatra. Itt van a régi templom maradványa is. A Zala szabályozása után költözött a falu a mai helyére. (1,2,5,6)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Boronából készült lakóházra már nem emlékeznek, csak ilyen pincére. Az utolsó ilyen pincét 10-15 éve bontották le. (1,2,3,5,6)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A régi szabadkéményes házakat általában lebontották, ha mégis átalakították, akkor az új kéményt (mászókémény) a fal mellé építették. (1,2,3,5,6) 1905-10 körül volt egy rendelet, ami megtiltja a zsuptetős házaknál szabadkémény építését. (6)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Általában csak egy bejárat volt, de néhány esetben a kamrának is külön bejárata volt. A bejárt a pitvarba nyílott (a konyhából). (1,2,3,4,6)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt keresztmestergerenda a faluban – földfalú házaknál is volt. (1,2,5,6)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A század elején kezdődött meg a rakott sparheltek használata. Akkor, mikor kezdték vetni a téglákat. (1,2,3,5,6)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
50-es években lett általános a kockaházak építése. Nagyjából ugyanebben az időben szűnt meg a hosszú házak építése. (1,2,3,6)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
A háború előtt nagyon sok helyen volt ilyen. Azóta lebontották őket. (1,2,5)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Kb. fél méter magas padkára építették. (1,2,3,5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A faluban sehol nem voltak ilyen pajták. Mindenhol egysoros pajta volt (ez 3 részre oszlott: pajta, pajtafia, istálló). (1,2,5,6)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A fazékkiszedő villa két ága közé fogták a fazekat. Volt külön neve is, de erre senki sem emlékszik pontosan. (1,2,5,6)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
A tarlórépát csak reszelve szokták savanyítani. (1,2,3,4,5)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztafejet egészben is savanyítottak, télen ebből készítették a töltöttkáposztát. (1,2,3,4,5)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 50-es években szűnt meg a kenyér házi sütése. A TSZ megalakulása után már mindenki a boltban vette. (1,2,3,4,5)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Az a) és b) típusú kenyértartó használták. (1,2,3,4) A b) típusúról mondák: „Azért volt a tetőhöz közel, hogy a gyerekek el ne érjék.” (3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Nem emlékszik senki ilyenre. A vajat cserépedényben köpülték. (1,2,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdina- és kölestörőről senki sem tud a faluban. A falu környékén nagyon sok malom volt. Ide vittek mindent – nem otthon törték. (1,2,3,5,6)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Készítettek hajdinából kását a következő módon: A durvára őrölt lisztet lepirították egy sima edényben, zsír nélkül, majd felöntötték vízzel (a víznek forrónak kellett lennie), majd forró zsírral meglocsolták. A tálra kiborított kását cukorral és lekvárral is ették. A faluban kölesből készült kásáról senki nem tud. Gánicának a kukoricából, illetve búzából készült kását hívták. (1,2,3,4,5)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Volt fonott kalács. Ha kemencében sütötték, akkor kerek volt, ha tepsiben, akkor hosszúkás. Sok kuglófot sütöttek. Ezek mind kovászos, kelt kalácstésztából készültek. Ünnepek alkalmával kemence fenekén sütöttek perecet is. (1,2,3,4,5)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Nem emlékeznek rá, hogy mióta van lecsó, de már nagyon régóta eszi mindenki. Az összetétel teljesen változó. A paprika több, mint a paradicsom és rizst is gyakran tesznek bele. (1,2,3,4,5) „Nem méricskél az ember, saját szája íze szerint csinálja.” (2)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Amennyire csak vissza tudnak emlékezni, mindig megették az öregek is. (1,2,3,4,5,6)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Szenteste általában töltött kalácsokat tettek az asztalra. Mákkal, dióval, később kakaóval töltötték. Tettek bele szárított szőlőt is mazsolának. Ünnepnapra általában különféle figurákat készítettek a zsírral, tejföllel, szalagárdival meggyúrt tésztából. (2,3,4,5)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Nagyon régen viseltek szélesgatyát, de ez már régóta nem szokás. (1,2,5,6)
b) Hány szélből készült?
Senki nem emlékszik, hogy hány szélből készült. (1,2,5,6)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
45-50-ig általános viselet volt, de az öregek még néha viselik, bár ebben a faluban ez nagyon ritka. (1,2,3,4,5)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Az asszonyok nem szoktak vásznat szőni. (1,2,3,4,5)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
1945 után szűnt meg a fejkendő általános viselete. (1,2,3,4,5) „Annyi idegen ment át a falvakba, hogy megjelentek olyanok is, akik nem hordtak fejkendőt. De én azért még mindig viselem.” (2)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
1960-65 körül cserélték ki ezeket az ágyakat, de még mindig vannak olyan házak, ahol így van. (1,2,3,5)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Tavasszal, meg ősszel tartották a legtöbb lakodalmat. Ekkor elég hűvös volt ahhoz, hogy az étel ne romoljon gyorsan, de elég meleg, hogy ki lehessen pakolni a szobákból. (1,2,3,5)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Télen nagyon ritkán tartottak lakodalmat, mert nem lehetett kipakolni. Nyáron sem volt lakodalom, mert akkor sok volt a dolog. (1,2,3,5)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap (1,2,3,4,5)
b) 1980 körül:
szombat (1,2,3,4,5)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Általában a lányos háznál tartották. Így illett, de néha elmentek a másik félhez is, ott azonban nem maradtak sokáig. (1,2,3,4,5)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Ott tartják, ahol megfelelőbb a ház és az udvar a vendégségre, táncolásra (étterem, művelődési ház). (1,2,3,4,5)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Kb. 10 éve tartják étteremben és a kultúrban is. (1,2,3,4,5)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vendéghívogató a „kuszóri” ment meghívni a vendégeket. A kuszóri fiatal gyerek volt. Verset kellett mondania. A lakodalom előtti héten háromszor ment. Először szerdán, majd csütörtökön és végül szombaton.(1,2,3,4,5)
b) 1980 körül:
Meghívókat küldenek hónapokkal előre. (1,2,3,4,5)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Senki sem emlékszik arra, hogy valaha lett volna ilyen szokás. (1,2,3,4,5,6)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
A zenészeket a környező falvakból hozták. (1,2,3,5)
b) Milyen hangszereken játszottak?
Volt hegedűs, bőgős és cimbalmos. Később, kb. a 30-as évek végétől lett általános a tangóharmonika. Később volt néhány évig fúvószenekar is, de ez hamar elmaradt. 1945 után azonban nagyon bonyolult lett a zenekar. Mindenféle hangszeren játszanak(1,2,3,5)
c) Hány főből állott a zenekar?
A háború előtt a zenekar sosem állt több főből, mint három. 1945 után azonban nagyon bonyolult lett a zenekar. Mindenféle hangszeren játszanak, vagy sok helyen már nincs is zenekar, hanem magnót használnak. (1,2,3,5)
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Kb. a 30-as évek végétől. (1,2,3,5)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án volt a lucázás (kotyolás). (1,2,5,6)
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A legények szalmát és egy nagy fát vittek a házakhoz. Ebből ott fészket csináltak és mindenféle mondókákat, kívánságokat mondtak. Kaptak szárított gyümölcsöt és pálinkát is.
„Luca-Luca kity-koty
Tojjanak a tyiktyok
Ha nem adnak szalmát
Levágom a gerendát
Gelegonya három
A pálinkát várom.”
„Haj Luca gögyöge
Van-e civa körte
Ha nincs civa körte
Menjen a gödörbe.”
„Kendtek disznajának olyan vastag szalonnája legyen,
Mint a mestergerenda.”
„Kendteknek egy csirkéje legyen,
Az is vak legyen.”
„Kendtek lányának akkora csöcse legyen,
Mint a bugyigás korsó.” (1,2,5,6)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Az egész faluban mindenki csak arra emlékszik, hogy valamikor volt december táján regölés. (1,2,3,5,6)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
legények (1,2,3,5,6)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
Egy szövegtöredékre emlékezett az egyik adatközlő:
„Hej regö rejtem
Azt is bele rejtem
Ennek az embernek
Legyen két szép tehene
Csöngő-böngő szekere…” (1)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Sohasem volt nagy az öreglegények száma a faluban. Legfeljebb 4-5 volt mindig. (1,2,3,4,5,6)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Volt ilyen tejesfazék. Fehér X-ek voltak rajta körbe. (1,2,5,6)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
Nem tudják biztosan, hogy honnan voltak ezek, de valószínű, hogy ezeket is a vándorárusok hozták Sümegről, Tüskevárról. (1,2,5,6)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Senki nem emlékszik rá, hogy valaha is lett volna itt ilyen szokás. (1,2,3,4,5,6)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
A gyerekek kaptak ajándékot Horthy Miklós nevenapjára. A férfiak közül pedig néhányan beöltöztek olyan „macskura szerűbe” és ijesztegették a gyerekeket. Pontosan nem emlékeznek többre. (1,2,3,6)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Senki nem emlékszik részletesen a betlehemes játék szereplőire, csak arra, hogy régen volt ilyen. Erre a kérdésre mindenki csak azt monda, hogy 5-6 gyerek ment a házakhoz és bemutatták a Jézuskát. (1,2,3,4,5,6)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az állatok védőszentje Szent Vendel volt. (1,2,3,6)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Mumussal, kéményseprővel, rókával, cigánnyal, ördöggel ijesztgették a kisgyerekeket. (1,2,3,5,6)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Diódobálásról nem tudnak. Karácsony este játszottak egy játékot dióval, hogy ébren tudjanak maradni az éjféli miséig. Ezt pározásnak hívják. (1,2,3,6)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást!
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Ülő embert, vagy emberfejet látnak a holdban. (1,2,5,6)
