Zalabaksa
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1986. október |
| Adatközlők: | (1.) Molnár Ferenc, 1923, Zalabaksa, Táncsics u. 7. |
| (2.) Gasparics Lajos, 1910, Zalabaksa, Táncsics u. 9. | |
| (3.) Borsos Sándor, 1925, Zalabaksa, Petőfi u. | |
| Gyűjtötte: | Hóborné Koller Györgyi |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Zalabaksa |
| weboldal: | http://www.zalabaksa.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu eredetét a középkorra datálják az adatközlők. Pontos történetét nem ismerik. Azt tudják, hogy valaha itt faszén égetésével foglalkoztak. A fát boksában égették, ebből lett aztán a baksa, a falu nevének második tagja. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A falu régi családjai a Takácsok, a Sósok, a Kásák, a Zsohárok. Régebben beköltözött és itt gyökeret vert családokról nem tudnak az adatközlők. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nem települtek be más nemzetiségek. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Az adatközlők nem tudnak arról, hogy a faluból költöztek volna el nagyobb számban. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A falubeliek senkit sem tartanak magukhoz hasonlónak. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Az adatközlők szerint a falu nem tartozik bele semmilyen csoportba. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
A falubeliek Őrség, Göcsej és Hetés tájegységről tudnak. Őrségbe Őriszentpétert és környékét sorolják, Göcsej a „szegeket” és Zalaegerszeget foglalja magába, Hetéshez tartozik Nova és Lenti környéke. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Az adatközlők nem ismernek híres községeket. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A falunak nincs csúfolódó neve és nem ismernek egy községet sem ilyen néven. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? Melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Az itteni öregek házasságot szórványosan kötöttek Csesztregről, Kerkafalváról. A mai fiatalok jelentős mértékben kötnek házasságot a falun kívül, pl. Zalaegerszegről, Lentiből és Rédicsről. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
A falubeliek vásárra régebben Lentibe, Rédicsre, Zalalövőre, Szentgyörgyvölgyre jártak. Zalabaksán is volt vásár évente 3-4 alkalommal. (1,2,3)
b) Piacra:
Piacozni nem jártak sehova. (1,2,3)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n.a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsújáró helyük Vasvár volt, ahova Nagyasszony napján mentek el 1945-ig. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A summás, a cséplési és a cselédmunka vállalása nem volt jellemző. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Munkára a faluba sem a környékről, sem távolabbi vidékről nem jártak. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A zalabaksaiak eladásra nem készítettek eszközöket. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket a faluban és a környező falvakban tartott vásárokon szerezték be. Veleméri, gödörházai és magyarszombatfai fazekasok portékáit vásárolták. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A vándorárusok 1945-ig jártak a faluba. A licsések Kerkanémetfaluból jöttek, a paprikások Körmendről, a meszesek Sümegről, a fazekasok az Őrségből, a tyúkosok Körmendről és Szentgotthárdról. A faszerszám árusok Szenterzsébetről. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Kerkanémetfalu, Körmend, Sümeg, Szentgotthárd, Szenterzsébet, Őrség (1,2,3)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
licsések, Paprikások, fazekasok, tyúkosok, faszerszám árusok (1,2,3)
d) Mit árultak?
szövőborda, paprika, mész, cserépedény, faszerszám (1,2,3)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A helybelieknek a lenti és a kerkateskándi határban voltak és vannak szőlői. Ezek mérete a 200 négyszögöltől az 500 négyszögölig terjed. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falunak egy temetője van a község határában. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepe a Jégverés. Az 1800-as évek második felében a jég elverte a határt, a termést. A fogadott ünneppel az elemi károk elkerülését akarták biztosítani. Ma már nem tartják ezt az ünnepet. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kettő boronát kötettek össze. Kizárólag csak ezt használták. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két világháború között a közepes gazdaságokban csak kézi vetés volt. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
Aratáskor kaszacsapót – takarítófát – használtak. Ez az 1880-as évek vége óta ismeretes. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
A kérdésben említett kévekötő fát nem használták. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévét szoktak egy keresztbe rakni. 2,4 vagy 5 keresztet raktak egybe az alkotott egy kepét. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Mindig 21 kéve volt egy keresztben. Az összerakott kereszt volt a kepe. Ez meghatározhatatlan számú keresztet jelent. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 155 cm hosszú volt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Az aratáshoz a gazda állította a munkásokat (a gépészt és az etetőt kivéve) a rokonság és a szomszédság köréből. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Kazalrakáskor a szalmát villával adogatták fel a kazalra. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 1950-es években szűnt meg a hajdina termelése. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya barázdába történő vetése 1940-ben kezdődött és 1945 után vált általánossá. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A kaszálás hajnalban kezdődött és 9-10 óráig tartott. Délután a lekaszált füvet elterítették, másnap a szénát összerakták petrencébe. A petrencét újra szétterítették kétszer-háromszor megforgatták. A megszárított szénát pajtába gyűjtötték. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A száraztakarmányt szénásruhában hordták az istállóba. Ez egy lepedőnagyságú ruha volt. Használata általános volt a faluban. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
iga (1,2,3)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
nyakszeg (1,2,3)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
küllők (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
igen (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
csak ritkán (1,2,3)
c) Melyik évszakban?
Elsősorban tavasszal használták. (1,2,3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásánál alkalmazták a szügyre erősített tartóláncot. Ennek használata apáról-fiúra szállt. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér szót használták. Pl. lovasszekér, tehenesszekér, szénahordó szekér. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A sukkot nem használták. A szálastakarmányt szállító szekér hossza lovak után 5 m., tehenek után 4,5 m volt. (1,2,3)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A szekér hátulján a nyomórúd leszorítását kötéllel végezték. Elől hosszúláncot használtak. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovasszekéren nem volt saroglya. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
Két szekérkast használtak, egyet elől, egyet hátul. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Vonómarhának tehenet fogtak be. Patkoltatni ritkán szokták ezeket, elsősorban a tavaszi és az őszi munkák megkezdése előtt. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedényt föjkének hívták. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na-a-a (1,2,3)
b) terelik jobbra
hikk (1,2,3)
c) és balra
hakk (1,2,3)
Állj: hóha.
Az állatok nevét az indításkor nem használták. (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
coca ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
pipi ne. (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyákat nevükről szólították. Pl. Fickó gyere. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és a len töréséhez kézi kendervágót és lentilót használtak. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A faluban fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falu?
A mai községben nem voltak egymástól elkülönült házcsoportok.(1,2,3)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az 1940-es években bontották le a községben az utolsó boronából készült házat. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füstöskéményes házak átalakításakor a kéményt a fal mellé építették. Az 1930-as évektől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A szoba+konyha+kamra típusú házból a faluban már nincs. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A faluban nincs keresztgerendás ház. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1930-as években vált általánossá a rakott sparheltek használata. Az első rakott tűzhelyek az 1900-as évek első évtizedében készültek. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kockaházak építése az 1930-as években vált általánossá. 1960 után már nem építettek egysoros házakat. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
A kérdésben szereplő ház nincs a faluban. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét 50-70 cm magas patkára építették. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A faluban volt sokszögű pajta, ma már nem található ilyen. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A fazékkiszedő villát a fazék egyik fülébe akasztották és úgy vették le a fazekat a tűzről. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Tarlórépát nem savanyítottak egészben. (1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztát nem savanyítottak egészben. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése 1960 után szűnt meg. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A faluban csillagos formájú kenyértartót használtak. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A faluban használt hajdina és kölöstörő ütője. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
A kérdésben szereplő kását nem készítették a falubeliek. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
A húsvéti és a karácsonyi ünnepi asztalra fonott kör alakú tészta került. Ezt perecnek hívták. Ilyet kenyérsütéskor is készítettek. A sima kör alakú tésztát kalácsnak nevezték. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Az 1940-es évektől készítenek gyakrabban lecsót. A paprikához bőven adnak hagymát, paradicsomot kevesebbet. Köretként a krumplit régen gyakrabban használták, ma inkább a rizs használata az általános. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Az 1930-as évektől fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. A paprika nyersen való fogyasztása gyakoribb, mint a paradicsomé. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
n.a.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
A férfiak ünnepre nem viseltek széles szárú gatyát felsőruhaként. (1,2,3)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az asszonyok az 1930-as évekig viseltek általánosan derékban rögzített szoknyát. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Az asszonyok az 1930-as évekig szőttek vásznat. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az 1930-as évekig volt kötelező az asszonyoknak az utcán is fejkendőt viselni. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Az 1960-as évekig volt szokás a hálószobába a két ágy párhuzamosan egymás mellé állítása. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Az 1910-es években a legtöbb esküvőt télen tartották. (1,2,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Nyáron, ősszel és tavasszal nem voltak esküvők. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
1910 körül az esküvők tartásának hagyományos napja a vasárnap volt. (1,2,3)
b) 1980 körül:
1960 körül az esküvők tartásának hagyományos napja a szombat lett. Ez a nap ma is általános. (1,2,3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmakat a lányos és a fiús háznál is megtartották. (1,2,3)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Két egyenrangú főétkezés volt. Este 8-9 óra körül a lányos háznál, éjfél után 2 órakor a fiús háznál.(1,2,3)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Mindkét helyen a vacsorán a szülők és a közvetlen rokonok vettek részt. (1,2,3)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Részben otthon, részben vendéglőkben, kultúrházakban tartják. Ma már gyakoribb a nem otthon tartott lakodalmak száma. (1,2,3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Gyakoribb a nem otthon tartott lakodalmak száma. (1,2,3)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
1910 körül egy héttel az esküvő előtt vendéghívogató járta végig azokat a családokat, akiket a gazda meg kívánt hívni a lakodalomba. (1,2,3)
b) 1980 körül:
1980 körül az ifjú pár személyesen hívta meg a rokonokat, közvetlen barátokat. A jó ismerősöknek postán érkezett a meghívó. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
A faluban a szándékolt cseréptörés szokását nem ismerik. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
A lakodalmakban helybéli cigányzenekar muzsikált. Az 1960-as évektől gyakoribb lett az idegen zenekarok meghívása. (1,2,3)
b) Milyen hangszereken játszottak?
Játszottak hegedűn, nagybőgőn, cimbalmon. Az újabban meghívott idegen együttesek gitáron, dobon, zongorán játszottak. (1,2,3)
c) Hány főből állott a zenekar?
A helybéli cigányzenekar 5-6 főből állt.Az 1960-as évektől meghívott idegen zenekarok 3-4 főből álltak. (1,2,3)
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Tangóharmónikán nem zenéltek. (1,2,3)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
A lucázás szokás volt a faluban.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Este titokban a fiatalok szalmát, tollat szórtak szét a gazdák portáin. Másnap reggel ezeket a portákat a falusi gyerekek keresték fel és ők mondták a köszöntőt, amely szövege megegyezik as Csesztregen elmondotakkal.
„Luca, luca kity-koty,
Tojjanak a tyúkok,
Ha nem adnak szalonnát,
Levágom a gerendát.
Luca, luca három,
A szalonnát várom.” (1,2,3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Zalabaksán a regölés nem volt szokás. (1,2,3)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
A faluban nem voltak és nincsenek százalékosan kifejezhető öreglegények. (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
A faluban az x-el díszített tejesfazék nem ismert. (1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Az említett szokás a falubeliek előtt ismeretlen. (1,2,3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Az említett szokás a falubeliek előtt ismeretlen. (1,2,3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Miklós napon különleges szokás nem alakult ki. (1,2,3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemes játék szokása nem volt és nincs is a faluban. (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az állatok védőszentje Szent Vendel. (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
A gyerekeket azzal ijesztgették, hogy „elküldelek szógáni”. (1,2,3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
A diódobálás nem volt szokás. (1,2,3)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást!
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A holdban a zalabaksaiak a múltban sem véltek felfedezni semmilyen alakot. (1,2,3)
