Vasszilvágy
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. október |
| Adatközlők: | (1.)Kövesdi László, 1922, Vasszilvágy, nyugdíjas |
| (2.)Cser Ferenc, 1925, Vasszilvágy, nyugdíjas | |
| Gyűjtötte: | Komálovics Zoltán |
| Wiki feldolgozás: | Zajkás Bernadett |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Vasszilv%C3%A1gy |
| weboldal: | http://www.vasszilvagy.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu neve a szilva termesztéssel kapcsolatos. A gyümölcsök közül a szilva termett csak meg ezen a talajon. (1,2)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község régi családjai: Szele, Tóth, Vincze, Polgár, Simon. (1,2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt a faluba nagyobb számú betelepedés. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem volt nagyobb számú kitelepedés sem. (1,2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Hasonló falu Vát és Acsád. Hasonló a falu elrendezése. (1,2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik bele a falu semmilyen tájegységbe. (1,2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Közeli tájegység a Hegyalja. (1,2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nincs a környéken híres község. (1,2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem csúfolták a falut a környékbeliek. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szoktak más falvakból házasodni. Leginkább a környékről Vátról és Acsádról. (1,2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Sárvárra jártak
b) Piacra:
Szombathelyre szinte minden héten.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
környék falvaiba jártak el
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsújáróhely Vát volt. (1,2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Innen nem jártak el dolgozni más falvakba. (1,2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Cselédeskedni szoktak járni a faluba vendek, Szemenyéről, Zalából. (1,2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Nem készítettek eladásra kocsikasokat. (1,2)
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Nem használtak a családok cserépedényeket. (1,2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Jártak vándorárusok. Ikervári kosarasok, dinnyések Selyéről, meszesek Sümegről. (1,2)
b) Honnan jöttek?
Ikervári kosarasok, dinnyések Selyéről, meszesek Sümegről. (1,2)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
kosarasok,dinnyések, meszesek
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Itt a környéken nincs szőlőtermesztés. (1,2)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Itt a környéken nincs szőlőtermesztés. (1,2)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A község határában egy temetőről tudnak. (1,2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Nem találtak emberi csontokat. (1,2)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepe Miklós búcsú augusztus 20. (1,2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak a szántás elegyengetéséhez 2-3 boronát egymáshoz erősítve. (1,2)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A kézi vetés volt az elterjedtebb. (1,2)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Géppel csak a gazdagok vetettek. (1,2)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Használtak elterjedten villás hajmókot. (1,2)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak kévekötő fát. (1,2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kévét raktak keresztbe. A mezőn 2-3 keresztet raktak el. (1,2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szó az összerakott kereszteket jelenti. A termés mérésére nem használták. (1,2)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 150 cm. (1,2)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gépi csépléskor állandó csapat járt a géppel. (1,2)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 50-es években szűnt meg a hajdina termelése. (1,2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 20-as évekbe kezdődött a burgonya eke után vetése. (1,2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
2-3 naponként forgatták a lekaszált szénát. Azután boglyába gyűjtötték. Állványt nem használtak. (1,2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával hordták be a száraztakarmányt az istállóba. (1,2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igabélfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
vonószög
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszög. (1,2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem használták a fák leveleit almozáshoz. (1,2)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásához alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (1,2)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér munkavégző, a kocsi személyszállító eszköz. (1,2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér 6 m hosszú. (1,2)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása kötéllel és lánccal történt. (1,2)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Nem volt a lovasszekérnek saroglyája. (1,2)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Szokták a vonómarhát patkoltatni. Az ökröt is az úttól függően. (1,2)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény régi neve zséter. (1,2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Haa!
b) terelik jobbra
Hikk!
c) és balra
Hejsz! (1,2)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
A disznó hivogatása: coc-coc... (1)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
A tyúk hivogatása: pipipi... (1)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén szólítják. (1)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A len és a kender töréséhez tilolót használtak. (1,2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Ferde és álló típusú rokkát használtak. (1,2)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Volt a község határában elkülönülő házcsoport: Nyíres-major, Pál-major. Valószínű, hogy a régi gazdájuk után hívták így. (1,2)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Még van boronált ház a faluban, csak egy kicsit át van alakítva. (1,2)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A régi kéményt lebontották és újat építettek helyette. (1,2)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A régi házakon két kijárat volt a szabadba. (1,2)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban kereszt-mestergerendás ház. (1,2)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparhelt használata a század elején terjedt el. (1,2)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kockaházak építése a század közepén kezdődött. (1,2)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt olyan ház, melyben konyhából fűtött kemence volt és nem kályha. (1,2)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemencét magasított padkára építették. Kb. 50 cm. (1,2)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Az f) típusú pajtát építették. (1,2)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használtak fazékkiszedő villát. (1,2)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
n.a.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Keveset szoktak savanyítani. Káposztát inkább, de azt is reszelve. (1,2)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyérsütés a 70-es években szűnt meg. (1,2)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Csillagos formájú, vesszőíves, és egyéb típusú kenyértartót is használták. (1,2)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak. (1.2) (rajz)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem használtak kölestörőt a faluban. (1,2)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Krumpliból készítettek kását-gáncát. A megfőzött krumplit pirított liszttel keverve apróra szaggatták. (1,2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Sima kör alakú és kifli alakú töltetlen kalácsokat szokták sütni. (1,2)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A 20-as években kezdtek lecsót főzni. Arányok: sok paprika, kevés paradicsom, vöröshagyma, zsír. (1,2)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paprikát régóta, paradicsomot 1945 után kezdtek fogyasztani. (1,2)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Kuglófot, beiglit, fonott kalácsot tettek a karácsonyi asztalra. (1,2)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát. (1,2)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
1945 óta fokozatosan szűnik meg a rékli és a szoknya. (1,2)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem szoktak a faluban az asszonyok vásznat szőni. (1,2)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A kendőt ma is használják az asszonyok. (1,2)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Az 1950-es években változott meg az ágyak elhelyezése. (1,2)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Tavasszal tartották a legtöbb lakodalmat. (1,2)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtkor és adventkor nem volt. (1,2)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Régen vasárnap volt a lakodalom.(1,2)
b) 1930 körül:
Ma szombaton tartják. (1,2)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lányos háznál volt a lakodalom.(1,2)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A főétkezés mindig a vacsora volt. (1,2)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
A 70-es évektől szombathelyi vendéglőkben tartják a lakodalmakat. (1,2)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Régen a vőfély hívott meg a lakodalom előtt két héttel. (1,2)
b) 1930 körül:
Ma meghívókat küldenek inkább. (1,2)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Vépről hoztak zenészeket. (1,2)
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hegedű, bőgő, csemballó. (1,2)
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Harmónika az 1970-es évektől van. (1,2)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án volt a lucázás.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Ma is megtartják. Még az utcakapukat is le szokták szedni. Szénát szórtak szét a legények az egész faluban. (1,2)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
n.a.
b) Meddig élt ez a szokás?
Az 1950-es évekig szoktak regölni
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
legények
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
„Eljöttünk, eljöttünk Szent Istvánt szolgálni Hej regő rejtem, neked ejtem. Regölik e gazdát, vele asszonyát Hej regő rejtem Itt is mondanánk egy szép lányt, kinek neve... (1,2)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Mindig voltak a faluban öreglegények, ma is sok van. (1,2)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Ismerik az X-es tejesfazekat. Tetején voltak az X-ek. (1,2)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem szoktak égő tárgyakat a levegőbe dobálni. (1,2)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Családi körben ünnepelték a Miklós-napot. Néhány legény maskarába szokott öltözni. Láncokkal ijesztegették a gyerekeket. (1,2)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemes játék szereplői: pásztorok, angyalok. (1,2)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az állatok védőszentje Szent Vendel. (1,2)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
A krampusszal szokták a gyerekeket ijesztegetni. (1,2)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
A diódobálás nem volt szokás. (1,2)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A holdban a favágó embert látták a régiek. (1,2)
