Vönöck

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Vönöck, 1984. augusztus
Adatközlők:	(1.) Talabér Antal, 1922. evangélikus, Vönöck, Kossuth u. 43.
	(2.) Hőbe Dezső, 1912. katolikus, Vönöck, Ságvári u. 9.
	(3.) Keszei Aladárné, 1914. katolikus, Vönöck, Kossuth u. 70.
Gyűjtötte:	Bekk Mária
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6n%C3%B6ck
weboldal:	http://www.vonock.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu eredeti neve Vinica volt. Emlékezetük szerint régi családok lakják. Egyéb adatot nem tudtak szolgáltatni. (2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

n. a.

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

n. a.

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

n. a.

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Szentmártont, de Magasit is hasonlónak tartják a falujukhoz, hasonló életfelfogásuk miatt. (2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nincs válasz.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nincs válasz.

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nincs válasz.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tud róla, hogy a falut csúfolták. (2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Általában a környékbeli falvakból házasodtak. (2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Celldömölk, Szombathelyre is. (2,3)

b) Piacra:

Celldömölk, Szombathelyre is. (2,3)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

n. a.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n. a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Celldömölkre jártak summásnak, helyben pedig a nagygazdáknál cselédeskedtek. (2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Nincs válasz.

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A házi szükségletüket maguk elégítették ki, de előfordult, hogy kosarakat Pápócról hoztak. (1,2,3)

a) kocsikasokat

n. a.

b) vesszőkosarakat

n. a.

c) szalmafonatú edényeket

n. a.

d) szövőbordát

n. a.

e) favillát

n. a.

f) fagereblyét

n. a.

g) faboronát

n. a.

h) egyebet?

n. a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?

n. a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Cserépedényeket a helyi mesteremberek maguk készítették. (1,2,3)

1.16.

Egy-két évvel ezelőtt még jártak a faluba árusok, akik tollért, rongyért cserélték portékájukat. Nemzetiségük nem jellemző. (1,3)

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

n. a.

b) Honnan jöttek?

n. a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n. a.

d) Mit árultak?

n. a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szőlő, gyümölcsös a falu határában volt. Eladásra nem termeltek. A szőlőhegyek neve: Újhegy, Öreghegy. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n. a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A község határában 3 temető van. Az evangélikust már nem használják, a két katolikus közül az új már vegyes temető. (2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n. a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A templom védőszentje Szent István, búcsúkat szemptemberben szoktak tartani. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között még ritkán használtak egymáshoz erősített boronát. (2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés a két világháború között még általános volt (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A gépi vetés már előfordult. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?

A gereblyés kaszacsapó volt általános. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Elterjedt volt. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Nincs válasz.

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Nincs válasz.

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele általában 150 cm volt (méréssel). (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi csépléshez állandó csapat járt. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Vízszintes rudakon. (1,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 50-es évekig termeltek hajdinát, ma már csak kis területen a méhek kedvéért. (1,2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A háború előtt már eke után vetették a krumplit. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Talicskán hordták. (1,2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

Guzs. (1,3)

a) az iga felső fájának nevét:

n. a.

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

n. a.

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

n. a.

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

1957-58-ban, amikor nem volt elég szalma, gereblyéztek csalitot. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n. a.

c) Melyik évszakban?

n. a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nyaklós tartóláncot. (2)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n. a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n. a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: hosszú Kocsi: rövidebb, szebb közlekedési eszköz. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszúszekér 4-5 m hosszú volt (nem sukkban). A takarmányt hordó szekér 5 m fölött. (1,2,3)

2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Kötéllel és két vékony rövid rúddal. (2)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nincs válasz.

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Kosárszerű. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

n. a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ha a vonómarha patája elvásott, patkolták. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nevével.

b) terelik jobbra

Csál ide!

c) és balra

Csál oda! Hőhe! (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám ne, ne! (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Tyu-tyu! (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilót használtak. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Állórokkát. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A község határában elkülönülve álltak a cigányok házai. (1,2,3)

a) Hogy hívták ezeket?

n. a.

b) Miért volt így?

n. a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n. a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Boronaház nem volt az utolsó sövényházat tavaly bontották le. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Nincs válasz.

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Nincs válasz.

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nincs válasz.

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A 20-as évek közepétől rakott sparhelt. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A 30-as évektől kezdve. (1,2)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Az adatközlők egyike sem tud kemencés házról. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

n. a.

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Nem volt. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Az egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (1,2)

3.12.

Szoktak főzni, érlelni tarlórépát. (1,3)

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

n. a.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

n. a.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A 60-as évektől. (1,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Egyszerű polcokat használtak. (1,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen. (1,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nincs válasz.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Készítettek gánicát. (1,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott köralakú, kalinkó. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

n. a.

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

n. a.

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

n. a.

3.22.

n. a.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

n. a.

b) Hány szélből készült?

n. a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

n. a.

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

n. a.

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

n. a.

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

n. a.

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

n. a.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n. a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

b) 1980 körül:

Szüret után szombatonként. (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Általában a lányos háznál. (2,3)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

n. a.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n. a

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Házaknál tartják a lakodalmat. (1,2)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Még ma is házaknál tartják a lakodalmat. (1,2)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

n. a.

b) 1980 körül:

A vőlegény és a menyasszony. (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt. (1,2,3)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n. a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n. a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Környező községekből hívtak cigányzenekart (1,3)

b) Milyen hangszereken játszottak?

n. a.

c) Hány főből állott a zenekar?

n. a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

(a 40-es évektől gombos harmonika). (1,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

5-6 éve nincs már lucázás a faluban.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Az utcát telehintik szalmával, ellopják a kapukat és főleg szegény gyerekek jártak lucázni. Pénzt, élelmet kaptak. Köszöntés:

„Luca, Luca kity-koty

Nénémasszony lity-loty

Szalonnája legyen, mint égen a csillag,

Annyi kolbásza legyen, hogy kerítést lehessen belőle fonni.” (2,3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

A szokás ma is él. (2,3)

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

5-6 alakos gyerek.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

Főleg lányos házaknál szokott regölni 5-6 alakos gyerek. Általában pénzt kaptak. A szokás ma is él. (2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

15-20 öreglegény mindig van a faluban. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

n. a.

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

n. a.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n. a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n. a.

4.12

Nem ismert a faluban a szokás. (1,2,3)

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

n. a.

a) Melyik napon,

n. a.

b) miért,

n. a.

c) kik végezték?

n. a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem ismert a faluban a szokás. (1,2,3)

a) Melyik napon,

n. a.

b) miért,

n. a.

c) kik végezték?

n. a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n. a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós napkor a családtagok szoktak felöltözni. Más szokás nem ismert. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

n. a.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem tudják. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Mumus, farkas. (3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

n. a

b) Mikor, hol, miért?

n. a

c) Írjuk le tömören a szokást!

n. a

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

n. a