Tekenye

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. április
Adatközlők:	(1.) Molnár János, 1924. Tekenye, Hunyadi u. 16.
	(2.) Ferenczi Vendelné Dézsenyi Vilma, 1906. Tekenye, Gesztenyés u. 3. (3.) Kis Gábor, 1905. Tekenye, Gesztenyés u. 7. (4.) Dézsényi Jánosné Kis Gizella, 1941. Tekenye, Bádonyi u. 32. (5.) Németh József, 1905. Tekenye, Hunyadi u. 27. (6.) Forintos Teréz, 1927. Mihályfa, Tekenye, Hunyadi u. 27.
Gyűjtötte:	Baksa Brigitta
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Tekenye
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Régen a Mór hegy alatt élt 6-7 lakos, azután költöztek ide többen. Az 1740-es évek előtt a falu nyugatabbra terült el. (1,5,6) Nem tudnak a falu múltjáról. (2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Dézsenyi, Nagy, Lábodi, Kántor, Farkas, Kis. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem. (1,2,3,4,5,6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem, esetleg házasság útján. (1,2,3,4,5,6)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Tüskeszentpéter – az is kis falu. Türje – hasonló a gazdálkodása. (1,3,4,5,6)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak róla. (1,3,4) Zalaszentgróthoz tartozik. (2,5,6)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Sümeg – gazdag város, fejlett ipara van. (3,4)

Zalakaros – fürdője van. (1)

Nem tudnak. (2,5,6)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem. (2,3,4) A falu fölső végét „köszörűsöknek” csúfolták. (1,5,6)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Ritkán – főleg Óhíd, Csehi, Türje falukból, de csak kevesen. (1,2,3,4,5,6)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalaszentgrótra a karácsonyi vásárra, Türjére a négy vásárra (Szent Mihály – dióvásár), Jánosházára minden hónap első szerdáján.

b) Piacra:

Zalaszentgrótra csütörtökönként.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A fiatalok eljárta Türjére (augusztus 15.), Szalapára (szeptember 8.), Óhídra.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg (szeptember 12.), Vasvár (augusztus 15.). (1,2,3,4,5,6)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Türjére, a papi birtokra summásnak (arattak, kapáltak, 6 hónapot dolgoztak a szőlőben). Szalapára, Óhídra a Kornizs testvérek (grófok) birtokaira, hónapos munkára. 1920-tól Zalaszentgróton megnyílt gróf Károlyi téglagyára, ahová szintén sokan jártak. (1,2,3,4,5,6)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba máshonnan nem jöttek munkára. (1,2,3,4,5,6)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

Vesszőkosarat házilag készítettek, esetleg a falun belül adták el.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

A faluban volt bognár (Kiglics János), kovács – ők rendelésre dolgoztak. (1,2,3,4,5,6)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümegről hozták a cserépedényeket, a pap házánál volt a lerakat. Vásároltak a zalaszentgróti vásárban, ahová Reziről hozták az árut, és a türjei vásárban. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Sümegről érkezett a meszes, a drótos vagy edénycsináló a „cseh szélről” jött. az üvegesek Trencsén megyéből vagy Ajkáról hoztak üveget. Erdélyi vándorárusok pulóvert, méterárut árultak, a bazárosok pedig Keszthelyről, Sümegről vagy Zalaegerszegről jöttek. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

Sümegről, a "cseh szélről", Trencsén megyéből, Ajkáról, Keszthelyről, Sümegről, Zalaegerszegről, Erdélyből,

d) Mit árultak?

Meszet, üveget, pulóvert, méterárut.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A legtöbbnek helyben van szőlője, de kb. 40-50 gazda a huszonyai, és az óhídi hegyen dolgozik. Újabban 10-15 szőlőbirtok van Türjén is. (1,2,5,6)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluban van egy régi temető Türje felé, az újabb 1967 táján létesült.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A templom körül több koponya került elő. (1,2,3,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Gyümöcsoltó Boldogasszony (március 25.) – metszés és oltás idején. Sarlós Boldogasszony – a jég ellen fogadták. Szent Vendel – a marhavész után fogadták. Szent Anna – a kolera járvány után. (1,2,3,4,5,6)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általános volt az egyes borona, de a gazdagabban használtak 3 levelű (széles) „magtakarót”. (1,2,5,6) A száraz földön hengert használtak. (3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel vetettek, vetőruhából.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A faluba először 1935-ben vettek 2 vetőgépet. (1,2,3,4,5,6)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

b) 4 fogú „kaszagrábla”. 1860 körül jöttek Óhídra németek, tőlük vették át. Addig sarlóztak. (1,2,3,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, volt mellette sima is. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búza: 18 kéve, rozs: 18 kéve. A föld szélességétől függött, ált. 6-8 keresztet raktak egy sorba, ennek neve kepe volt. (1,2,3,4,5,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, keresztsort jelent, nem pontosan meghatározott, ált. 6-8 kereszt. A termést keresztben határozták meg vagy mázsában. (1,2,3,4,5,6)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150-155 cm közötti a nyélhossz, a hadaró hossza 50 cm. (1,2,3,4,5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Részesek, de előfordult segítséggel is. A géptulajdonos fogadott egy bandát, akik egy masinálást végigcsináltak. 1907-8 körül kézihajtásúval, 1922-től lóhúzóval masináltak. (1,2,3,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Villával. (1,2,3,4,5,6)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem volt soha. (1,2,3,4,5,6)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A két háború között előfordult már, de nem lett általános. Mindig kapával vetették. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendre kaszálták, utána „elpiszkálták”. Ha nem volt eső csak egyszer forgatták (villával), de ha megázott, 2-3 szor. Ha jó idő volt, 3 nap alatt megszáradt. Ezután baglyába (=petrence) gyűjtötték, jó csúcsosra összerakták (egy baglya kb. 1 q). 1 hosszi szekérre 3 baglya fért. (1,2,3,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Ölben vagy villával. (1,2,3,4,5,6)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igavonó vagy igafa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

nyakszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Majdnem mindenki.

c) Melyik évszakban?

Ősszel és télen. (1,2,3,4,5,6)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A faluban kevés volt a ló, de akinek volt, azok használták a tartóláncot.

b) Melyik mód régibb, újabb?

A kötél a régebbi, a lánc pedig tartósabb (üzletből vásárolták). (1,2,3,5)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi: ló húzta, a rúdja alatt keresztben volt egy méteres fadarab, a kocsi „juha”. Ez magasan tartotta a rudat. Szekér: marha húzta, rúdszárnya rövidebb, a rúdja lenn volt a földön. (1,2,3,4,5,6)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A rövid szekérre tettek hosszi oldalt, ami 4 méter hosszú volt. Vendégoldalt nem használtak. (1,2,3,4,5,6)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórudat elől hosszú lánc, hátul kötél szorította le. Csak kevés (inkább a jómódú) gazdának volt csigája. Csiga: kb. 50 cm-es rúd lyukakkal, két lapockával lehetett hajtani. (1,2,3,4,5,6)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén hajlított, elől kis „srágla”, hátul magasabb. (1,2,3,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A faluban kevés lovas ember volt, így alig emlékeznek kocsikasra. Leginkább egy fotelre hasonlított, a két széle magasabb volt. (1,2,3,4,5)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Marhát nem patkoltak, mert nem volt kövesút, legfeljebb amelyiknek elvásott a körme, vagy sántított. (1,2,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4,5,6)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Naa, vagy a nevét mondták és azt, hogy gyere vagy naaa.

b) terelik jobbra

Hí

c) és balra

Hajszt, najde

Becce: a borjúnak mondták. (1,2,3,4,5,6)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne, ccc, cocám ne-ne, nevét mondják + gyere ide. (1,2,3,4,5,6)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi-pi, pitye-pitye. (1,2,3,4,5,6)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Gyere ide, le, le-e, eszle. (1,2,3,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú „kendervágó, kendertörő vagy fakutya”. (1,2,3,5,6)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

a) típusú, egykerekű „rokka”. (1,2,3,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

Egy kereke volt.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Nem, a község mindig itt volt. (1,2,3,4,5)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

1945 körül Csehi József háza lehetett az utolsó a faluban, a hegyen Nagyék laktak ilyen házban. Pince még most is van (Takács Sándoré). (1,2,3,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A bolthajtást lebontották, a kéményt lepadlásolták, a fal mellé építették az új kéményt. Az 1920-as évektől már csak zárt kéményeket építettek. Farkas Vendel házában (Bádony u.) a kemence még mindig megvan. A fal mellett áll a zárt kémény, amit 1945-ben építettek, vele szemben a lepadlásolt szabadkémény. (1,2,3,4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Előfordult, hogy a két szoba ajtaja a konyhára nyílt, de gyakrabban minden ajtó (szoba-konyha-kamra) a „pitarra” nyílt. Cséfai György háza is ilyen volt, amit az 1950-es években bontottak le. Ferenczi Vendelné (Gesztenyés u. 3.) házán ez még a mai napig látható. (1,2,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A régi épületeken, még a földfalúakon is, gyakran előfordult, de az I. világháború után ezeket elbontották. Ferenczi Vendelné házán (Gesztenyés u. 3.) a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában fekszenek. (1,2,3,4,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Amióta emlékeznek, mindig volt. Úgy gondolják, hogy az 1900-as években kezdték el. (1,2,3,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kockaházak építése a II. világháború után lett általános (1950-es években). A hosszúházakat („futóházakat”) az 1930-40-es évekig építették. (1,2,3,4,5,6)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Sok kívülről fűtős csempés kályha volt a faluban (még ma is: Farkas Gyuláné, Bádonyi u. 10., Ferenczi Vendelné, Gesztenyés u. 3.). Tudnak róla, hogy régen volt kívülről fűtős kemence is a szobákban. (1,2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Kb. 50-60 cm magas padkára. (1,2,3,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Csak egyenes pajta volt, leggyakrabban a ház folytatása vagy hátul keresztben állt. Részei: 1. istálló, 2. pajta (itt állt a kocsi), 3. széna tárolására. (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használták. (1,2,3,4,5,6)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Tarlórépát csak leszelve. (1,2,3,4,5)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Csak leszelve, a közepében egy fej káposztát tölteni.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 1950-es években. (1,2,3,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Más típushoz hasonló, vesszőívek nélkül. Két léc vagy deszka kötéllel felfüggesztve. (1,3,4,5,6) Csillagos formájú. (2)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen. Az 1930-as évekig használtak egy füllel ellátott dongás vajköpülőt. Ismert volt a cserép vajköpülő is, ezt ruhával fedték le. (1,2,3,4,5,6)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Kölest csak a tyúkoknak adtak, törő nem volt. (1,2,3,4,5,6)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem. (1,2,3,4,5,6)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Hosszú „fonyott” puszta kalácsot készítettek (a). Előfordult sima, patkóalakú is. (1,2,3,4,5,6)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Kb. 50 éve készítenek lecsót, előtte csak sütötték a paprikát. A lecsóhoz vöröshagymát pirítanak zsíron, erre teszik az egyforma mennyiségű paprikát és paradicsomot, valamint kevesebb krumplit. Tojást is ütnek rá a végén. (1,2,3,4,5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Amióta emlékeznek, mindig. (1,2,3,4,5,6)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kalács, szemes sütemény, mákos-, diós tészta. (1,2,3,4,5,6)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Az 1930-as évekig még templomba is abban jártak.

b) Hány szélből készült?

Két szeles volt (kb. 4 m anyagból összeráncolva). (1,2,3,4,5,6)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Általános volt az 1930-as évekig, de az idősek hordták amíg éltek (kb. az 1960-as évekig). (1,2,3,5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A faluban három asszony szőtt kb. 1955-ig. Egy orosz asszony jött Tekenyére, ő tanított meg még két másik asszonyt a szövésre. (1,2,3,4,5,6)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem tudják. Az idősebbek most sem mennek ki kendő nélkül az utcára. (1,2,3,4,5,6)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az 1930-40-es években, de mellette szokás volt a két sarokba állítani az ágyakat. Az 1970-es évekig élt mind a kettő, azután már rekamié lett a divat. (1,2,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbbet tavasszal és ősszel, vagy farsangkor.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Soha nem tartottak böjtön és adventkor. (1,2,3,4,5,6)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3,5)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Általában két helyen tartották a lakodalmat, többnyire először a menyasszony házánál.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A menyasszony házánál volt az ebéd, majd a délutáni esküvő után mentek a vőlegényes házhoz (vagy ahová költöztek a fiatalok) és itt volt a főétkezés: a vacsora.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Minden vendég ment mindkét helyre, esetleg az idősebbek maradtak a menyasszonyos háznál. (1,2,3,4,5,6)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Rendszerint a kultúrházban, vagy Zalaszentgróton étteremben.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

A lakodalom nem otthon való tartása az 1960-as évektől kezdődött. Az esküvő délután van, a főétkezés szintén a vacsora. (1,2,3,4,5,6)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Kétszer hívtak: 1. két héttel a lakodalom előtt mindenki a komájával hívatta meg a vendégeket. 2. előző napon az ifjú pár.

b) 1930 körül:

Egyszer hívják a vendégeket. A közeli rokonokat a jegyespár, a távolabbiakat meghívóval. (1,2,3,4,5,6)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem. (1,2,3,4,5,6)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Volt helybeli zenekar az 1920-as években.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Prímás, kontorás, cimbalmos, nagybőgős, sípos. Kisebb lakodalmakba gyakran csak egy harmónikást hívtak. Az 50-es évektől megjelent a hegedű, harmónika, dob felállás. A 30-as években divat volt a keringő, a csárdás, később a tangó majd a fox. (1,2,3,4,5,6)

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A tangóharmónika az 1930-as években jelent meg.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

2-3 gyerek papír álarcot tett, szalmát vagy fát vitt magával. Beköszöntek a házba és megkérdezték: „Szabad-e kotyolni?”, rátérfdeltek a szalmára vagy darab fára és elkezdték a köszöntőt:

„Luca, Luca kity-koty, kity-koty

Majd hajnal lesz ...

Kendtek lányának akkora csöcsei legyenek

Mint a bugyoga korsó

Annyi csibéjük legyen, mint a réten a fűszál

Annyi pénzük legyen, mint az égen a csillag

Olyan vastag szalonna, mint a mestergerenda

Tyúkok, ludak tojjatok, meg is kotoljatok

Luca, Luca kötyöge, van-e szilva, körte

Hozza be az ángyi, tegye le a földre

Onnan szedjük össze.”

Aszalt gyümölcsöt kaptak a kotyolásért. A szalmát vagy a farönköt otthagyták, és azt pedig feltették a „tikülőre”, hogy jobban tojjanak a tyúkok. Kb. már tíz éve nem járnak. (1,2,3,4,5,6)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem volt szokás a regölés, esetleg újévet köszöntöttek pénzért. (1,2,3,4,5,6)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

8-10 mindig volt, ez a falu lakosságának kb. 1 %-a (össz lakosság: 1100-1200 fő). (1,2,3,4,5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Volt. (2,3,4) Nem emlékeznek. (1,5,6)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

1-2 X volt a tejesfazékon.

c) Hol szerezték be ezeket?

Vásárban vették a cserepesektől.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem. (1,2,3,4,5,6)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem. (1,2,3,4,5,6)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem volt semmilyen szokás. (1,2,3,4,5,6)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Régen gyerekek jártak, egy pásztor és egy női ruhába öltözött. A nevükre nem emlékeznek már. Köcsögdudát és csengőt vittek magukkal, de a szöveget is elfelejtették. A szokás már régóta nem él. (1,2,3,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendelt. Ilyenkor nem fogtak be. (1,2,3,4,5,6)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Ördög, cigány, kéményseprő. (1,2,3,4,5)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem. (1,2,3,4,5,6)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Széles balta, előtte egy bokor (ősszel lehet a legjobban látni). Újhold vasárnap elment egy ember bokrot írtani, a Hold pedig felszítta. (1,3,4) Tüskét vág ott valaki. (5,6)