Táplánszentkereszt
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. április |
| Adatközlők: | (1.) Dr. Sill Ferenc, 1925. római katolikus, Táplánszentkereszt, Lenin u. 17. |
| (2.) Németh Lajos, 1920. római katolikus, Táplánszentkereszt, Kisfaludi u. 14.
(3.) Szomor Ferenc, 1912. katolikus (4.) Szele Imre, 1923. katolikus (5.) Czömpöly Imre, 1911. Táplánszentkereszt, Gyöngyös u. 10. (6.) Nagy Anna, 1914. Táplánszentkereszt, Gyöngyös u. 22. | |
| Gyűjtötte: | Novodovszky Nelli, Balogh Márta, Homolya Márta, Hargitai Vera, Horváth Andrea |
| Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1pl%C3%A1nszentkereszt |
| weboldal: | http://www.taplanszentkereszt.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A mai Táplánszentkereszt a Gyöngyös patak felső részén elterülő kis telephelyekből alakult ki. Péteri, Szentkereszt, Borszeg, Óvad, Tiborcszeg, Szentlőrinc, Bakófa, Táplánfa, Timafa. (1) A nevét Topánfalvi Nagy István jobbágyvezér nevéről kapta a falu. 1939-től nevezik Táplánszentkeresztnek. (2)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Borócz, Tima, Tiborc, Somogyi. (1,2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nemzetiségek nincsenek csak magyarlakta terület. (1) Nem volt jelentős a betelepülés, ez inkább a Szombathelytől nyugatra fekvő területeket jellemezte. (2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A század elején igen sűrű volt a faluban a vándorlás. Kb. a cselédség 1/3-a kicserélődött egy év alatt. A falu lakóinak száma arányában 90 % volt cseléd. (1) A 60-as években sok család költözött Szombathelyre. Az elmúlt években viszont megfordult a mozgás kb. 40 család költözött ki Táplánba. (2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Nem tudott hasonlót mondani. (1,2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Talán a Gyöngyösmellékbe. (1) Nem lehet besorolni semmilyen tájegységbe. (2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Környező tájegységként Zalát említette. (1) Talán Szombathely nyugati részétől a határ felé húzódó településeken beszélhetünk nemzetiségekről. (2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Csempeszkovácsi a román kori kis temploma miatt. (1) Táplánszentkereszt a 20 évvel ezelőtti hír miatt, miszerint ide visszatérnek a szellemek. (2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A falut korábban szellemfalunak nevezték a szellemjárás miatt. Más községről nem tud csúfolódót, bár nincsenek jóba Vasszécsénnyel. (2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Régebben a falun belül való házasság volt jellemző, ma már szivesen házasodnak fiatalok Tanakajdról Szécsényből. (1,2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szombathely
b) Piacra:
Vasvár
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n.a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Máriazell, Búcsúszentlászló (1,2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A lányok főképpen Szombathelyre polgári családokhoz kerültek cselédnek. Vépre nagy uradalmakba jártak dolgozni, Rumba, a Gyöngyös mellé, Táplánszentkereszten 7 uradalom volt a cselédség állandóan változott. (1,2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Más faluból nem nagyon. (1) 1945 előtt ingajárás volt, a környék uradalmai között. (2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Kérdésre nincs válasz.
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Szükségleteiket nagyrészt Szombathelyen szerezték be. (1) Árusok jártak Zalából, Sümegről ők árultak cserepet. (2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
1945 óta nem járnak vándorárusok. Előtte főleg szőlőt árultak, mert ezen a vidéken abból kevés van. (2)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a.
d) Mit árultak?
Szőlőt.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
n.a.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Helyi szőlőhegy nincs, nem termeltek itt szőlőt, mert rosszak a talajviszonyok. (1,2)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Jelenleg 3 temető van Szentlőrinc telep, Tálánfa, Szentkereszt szélén.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Csontokat csak a templom körül találtak, a régi temetőből maradtak meg nyilván. Ezeket vissza is temették. (1,2)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szent Lőrinc napi búcsú augusztusban. (2) Régen élt az a szokás, hogy Nepomuki Szent János ünnepe előtt körmenetet tartottak a faluban, este pedig litániát, a Rumi úti kápolnában, melyet a II. világháború után leromboltak az útépítés miatt. (1)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Igen, használtak 2-3 boronát attól függően, hogy milyen erős volt az állat. (3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Az időjárás miatt volt főleg kézzel való vetés. (3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi vetés volt az általános. (3,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
a), b), c), igen használták és mindenki gyermekkoruk óta ismerik ezeket a szerszámokat. (3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, használtak. (3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
18-20 kévét szoktak keresztbe rakni. (3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Igen, meghatározott számú összerakott kereszt. A termés mennyiségének meghatározásához nem használták a kepe szót. (3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 150 cm hosszú volt. (3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Az állandó szerződéses csapat járt a géppel. (3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Hajdinát nem termeltek. (3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonyát 1945 után kezdték el barázdába vetni és ezután általános lett. (3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Lekaszálás, rendrevágás, szétterítés, szárítás, forgatás (időjárástól függően), majd boglákba tették. A szénaszárító állvány 3 lábas volt. (3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Nagyobb méretű kosárral, esetleg háti kosárral. (3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg vagy tézsulaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen, amikor kevés volt a szalma.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Sokan használták.
c) Melyik évszakban?
Főleg ősszel. (3,4)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen, már 1930 körül is.
b) Melyik mód régibb, újabb?
Mindegyik jellemző, nem tudni melyik az újabb. (3,4)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: teherhordásra használták pl. szénaszállításra Kocsi: kisebb alkalmatosság általában öten fértek el rajta. (3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
6-7 m. Vendégoldallal való szállítás nem volt. (3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötéllel más eszköz nem volt. (3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Nem használtak saroglyát errefelé. (3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Két darabból volt egy kocsihoz kettő hátsó, első. (3,4)
b) Használtak-e kettőt is?
Egy kocsihoz kettő hátsó, első. (3,4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igen, ha elvásott a körme. Sokan csinálták, az évszak nem számított. (3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
nevével
b) terelik jobbra
Hig, hó!
c) és balra
balra: Nejde hó!
Becce szóval a kisborjút hívták. (3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám ne, ne. (3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi, pi. Tyutyum ne, ne. (3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A nevén hívják. (3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendert és lent nem termeltek régen erre felé. Ma már gépesített. (3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak, de nem volt jellemző. (3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
A falu két részből állt: Táplánfa és Szentkereszt.
b) Miért volt így?
A faluban uradalmak is voltak, amelyeket a birtokosról neveztek el (Szélmajor, Zsidómajor).
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Mindig itt volt a helye. (5)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem volt. (5,6)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Szabadkéményes és füstkéményes ház az ő idejében nem volt már. (5)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Egy bejárat és a tornácra nyílt. (5,6)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt. (5)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1910-es évek körül. (5)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A II. világháború után. (5,6)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt, a konyhából fűtötték a szobát. (5)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyha padlószintjére. (5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Egyszerű, hosszúkás alaprajzú pajták voltak. (5)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem főzött kemencében. (5)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Tarlórépát savanyítottak.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztafejet nem egészben, hanem gyalulva. (5,6)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
30 éve szűnt meg. (5)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Más formájút. (5)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak. (5)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Rajz. (5)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinalepényt nem csináltak. Köleskását igen. Gánica vagy sterc: lisztet meg kell szárazon pirítani, utána forró sós vízzel félszárazra keverni, forró zsírral leönteni és kanállal kiszaggatni. (5)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott kalácsot szoktak sütni. Üres kalács a neve. (5,6)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
40 éve. A paprikából tettek bele többet, paradicsomból kevesebbet és hagymán megpiritották. Krumplit nem tettek bele. (5,6)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
40 éve. Az öregek nem, a fiatalok igen. (5,6)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Zuzókát: zsírt, lisztet, tejfölt és cukrot összekevertek és tepsiben megsütötték. Mákos babájkát: gombócszerű kelttészta forró mákban megforgatva. (5)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen. Alja fölvarrva, azsúrozva, bojttal díszítve. (5)
b) Hány szélből készült?
Nem tudják mi a szé.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A II. világháborúig, utána egyberuha volt. Földig érő szoknyát hordtak. (5,6)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Igen. De régen, 40-50 éve megszűnt. (5)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező, nem szólták meg őket érte. (5,6)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Igen. Az öregeknél most is így van, a fiataloknál is elég sokáig így volt. (5,6)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Tavasszal.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Télen nem tartottak. (6)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Szombaton volt.
b) 1930 körül:
Az 1910-es és 1960-as években is. (6)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A menyasszonynál. Nyáron sátorban. Ritka volt az, hogy mindkettőnél tartották. (5)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Délelőtt polgári, este templomi esküvő, utána vacsora a vendéglőben, otthon már nem tartanak lakodalmat. (5)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Két héttel előbb a menyasszony és a vőlegény meghívták a vendégeket.
b) 1930 körül:
Ez most is így szokás. (5)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Régen volt. Nem katolikus esküvőn volt szokás.
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
Belelépett a tálba a sarkával a menyasszony, majd a vőlegény, mert azt tartották, hogy szerencsét hoz. (5)
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.s.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Általában helybeli zenészek vagy a szomszéd községből.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hegedűből, harmónikából, citerából állt a zenekar. (5,6)
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
A lucázás december 13-án volt.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Ketten mentek, egy csutak szalma volt a kezükben, öreglányhoz vitték. (5)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Nem volt regölés. (5,6)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Sok agglegény volt, 2-3 %. (5)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem. Csak csíkdíszítés volt. (5)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
Szent Mihály napon dobálták a fáklyát és a söprűt. Karácsonykor lövöldöztek. (5)
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Beöltöztek Mikulásnak. A gyerekek féltek tőle: szakálla volt, kifordított bunda volt rajta, láncos botja volt. (5)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Karácsonykor volt betlehemes játék, 4 szereplővel. (5)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendelt, aki az összes állat védőszentje volt. (5)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Jön a maty, a mankus (ördög). (5)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Diódobálás karácsonykor volt.
b) Mikor, hol, miért?
Az éjféli misén a kórusból dobálták a legények a lányokat. (5)
c) Írjuk le tömören a szokást?
Az éjféli misén a kórusból dobálták a legények a lányokat. (5)
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A holdat egy nádvágó embernek látták. (5)
