Szilvágy

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. december
Adatközlők:	(1.) Bécs Géza (1922), Szilvágy, római katolikus
	(2.) Lukács Antal (1911), Szilvágy, római katolikus (3.) Lukács Antalné sz. Lukács Hermin (1919), Szilvágy, római katolikus
Gyűjtötte:	Pásztori Gyuláné
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Szilv%C3%A1gy
weboldal:	http://www.szilvagy.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A törökök feldúlták a falut és a nép ide menekült a nádas-vizes völgybe. Előtte két részben állt a falu a dombon. Középen volt egy templom, aminek az alapja még ma is megtalálható. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Régi családok: Bécs, Lukács, Horváth, Sós, Gerencsér. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluban más nemzetiségű nincs, bevándorlás nem volt. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak arról, hogy a faluból elköltöztek volna. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Pajszeg felé orientált a község. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falut Göcsej tájegységbe sorolják. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hetésből Gáborjánházát és Szijjártóházát ismerik. Őrségből Őriszentpétert ismerik. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Novát a templomáról ismerik, Lentit a várról. (2,3) Nemesnép a fazekasokról híres. (1)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Igen. A Szilvágyiakat kányáknak hívták. Őseik, akik madarászok voltak, leszedték a kánya fiát. Vásárban nadrágot loptak az idenősültek, és elnevezték őket „szilvágyi nadrágszaggatóknak”. (2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, házasodtak Pajszegről (Göcsej). (2,3) Házasodtak Pórszombatról és Zalabaksáról. (1)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vásárra Csesztregre, Novára, Zalabaksára, Zalalövőre és Zalaegerszegre jártak.

b) Piacra:

Piacra Zalaegerszegre jártak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúra Vasvárra jártak Nagyasszonykor augusztus 15-én, és Búcsúszentlászlóra Kisasszonykor szeptember 8-án.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáróhely Vasvár, Csatár és Búcsúszentlászló volt. (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásnak Baranyába, cselédnek Zalabaksára, alkalmi munkára Pusztaapátiba jártak. (1) Summásnak Baranyába, Somogy, Tolna, Fejér megyébe jártak.(2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem. Favágók szoktak jönni télen. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem készítettek eladásra, csak saját felhasználásra. (1,2,3)

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Nem.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Nem.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Őrségből hozták a cserépedényeket. (Nemesnép, Velemér, Nagyszombatfa). Szekerekről árulták helyben. (Egyszer töltve, kétszer töltve stb.) „Fazekat, kislábast, nagylábast” kiabáltak. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Kislengyelből jött a drótozó, fótozó Melina János. (2,3) Üvegesek, vándorórások, meszesek, vándorköszörűs, edényfoltozók, fazekasok jöttek. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

Kislengyelből.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Drótozó, fótozó, üvegesek, vándorórások, meszesek, vándorköszörűs, edényfoltozók, fazekasok.

d) Mit árultak?

Üveget, meszet, cserépedényt.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Igen, voltak szőlőik a novai hegyen, Makkos hegyen, és a salomfai hegyen. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Temetőről egy régiről és a mairól tudnak. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

12 szombati ünnep volt, később felezték 1920-22 körül. Az 1930-as évek elején eltörölték a másik felét is. Helyette búcsút fogadtak július elejébe, de a részes aratásba bele esett, sok embernek el kellett menni, ezért előbbre hozták május utolsó vasárnapjráa. 1962-től még egy búcsút tartanak az iskolaavatás emlékére. (2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, de csak faboronát. Vasborona 1936-ban volt 2 db, azaz egy pár vasborona, amit Lukács Antal kovács csinált. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel vetettek, mert vetőgép nem volt. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Vetőgép nem volt.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Igen, villás és takarítófás (hajmók) kaszacsapót. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem, csak hegyes, gömbölyű végűt használtak. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve volt egy kereszt. 3-6 keresztet raktak egybe, és ezt kepének nevezték. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Keresztet használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150-160 cm volt, a hadaró egy méter körüli volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gépész és az etető állandó volt, ezenkívül a többiek kölcsönösök voltak (szomszéd, rokon, koma). (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 3 m hosszú rudakon hordták kazalba. Utána villára bökték és így tették fel a kazalra. Elevátor nem volt. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Hajdinát nem sokan termeltek. 1945 után már nem volt. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után való vetése az 1955-56-os években lett általános. (2,3)

A burgonya eke után való vetése az 1940-es évektől lett általános. (1)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendre kaszálták a rendet, elhintették, utána forgatták, petrencébe rakták, majd újból szétrakták ágyalásba, az ágylást forgatták, baglába rakták és hazavitték. (Boglya nagyobb, mint a petrence.) (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt az istállóba nagyméretű kosárban hordták. (1)

A napi száraztakarmányt az istállóba szénás ruhával (köcölle, párfödél) hordták. (2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Az igánál az iga felső fájának neve: igavonó. (1)

Az igánál az iga felső fájának neve: igavonó. (2)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

A rudat rögzítő szeg neve: guzs. (1)

A rudat rögzítő szeg neve: igaszeg. (2)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

A külső szeget igaszegnek hívták. (1)

A külső szeget igaszegnek hívták, illetve igabőfának. (2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, használták almozáshoz a fák leveleit. (1,2,3)

c) Melyik évszakban?

Október végén. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, használtak. (2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyre erősített volt a régebbi. (1)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték azt, amikor a teherhordó tengelysúly 40 kg fölött volt. Kocsinak a személyszállítót nevezték, ahol a tengelysúly 30 kg volt. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

1 sükk kb. 30-32 cm volt. Becsukott ököl és kinyújtott hüvelyk ujjak egymásnak szembe fordítva. Vendégoldalt nem használtak.(1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

n.a.

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Volt saroglya, az első alacsonyabb volt, de mindkettő ívelt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A szekérkas eleje egyenes volt, az oldala követte a szekér formáját.

b) Használtak-e kettőt is?

Kettőt használtak. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Tehenet szokták patkolni nyáron, ökör nem volt a faluban. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

A befogott marhát „ne” szóval indítják,

b) terelik jobbra

Jobbra „hikk” szóval terelik.

c) és balra

Balra „hokk” szóval terelik.

(Böcce-kisborjú) (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznót „coccám ne-ne” szavakkal hívogatják. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A tyukot „ne-ne, pi-pi ne, pizse-ne”, este: „héba-héba” szavakkal hívogatják. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát „gyere ide” szavakkal és a nevén szólítják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és a len töréséhez kendervágót, tilót és gerebent használtak. (1,2,3) Lentörőt használtak a magjához. (2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak. (1) Fekvő rokkát használtak. (2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A faluban nem volt egymástól elkülönülő házcsoport. (1,2,3)

a) Hogy hívták ezeket?

n.a.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Még van egy ilyen lakóház, de már nem zsuppos, hanem palás. (2,3) Özv. Gerencsér Istvánné Ady u-i háza, de 1980-ban lebontották. (1)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményt a fal mellé helyezték úgy, hogy a borona ne gyulladjon meg, de van még egy ilyen Bartók Istvánéknál. (2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A pitvarból nyílt minden ajtó. A pitvar nyitott volt a tetőszerkezet alá volt építve. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Igen, a mestergerenda hosszirányba volt. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A sparheltek használata az 1920-as években lett általános. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kockaházak építése 1945-től lett általános. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Gyerekkorukban konyhából fűtött kemence volt. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A kemencét 50-70 cm magas padkára építették. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Nem volt gyakori. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A fazekat séroklival, csípővassal szedték ki a kemencéből. (1) Nem emlékeznek. (2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Kádban, gyalulva savanyítottak tarlórépát, egészben nem. (1,2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

n.a.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése az 1960-as évek elején szűnt meg. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Csillagos, pallásról függesztett kenyértartót használtak. (1) Az csillagos formájút és a vesszőíves fajtát használták. (2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Cserépedényt használtak. (2,3) Fából készült füles vajköpülőt használtak. (1)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A forgórészeknél keskenyített és egyéb típusút ismernek. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Kölesből málét, kukoricából gánicát, dödöllét készítettek. A kukoricalisztet megfőzték, kiszaggatták főzőkanállal, vászonruhába rakták, kihülés után tejbe vagy zsírba rakták. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott, hosszúkás és fonott kör alakú kalácsokat készítettek. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A lecsó az 1950-es években vált gyakoribb étellé. (1) 1920 körül több paprikát tettek a lecsóba, 1935 körül került valamivel több paradicsom is az ételbe. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nyers paprikát és paradicsomot az 1920-as évektől fogyasztanak. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra kalácsot (tökmagos, diós, mákos) és kuglófot tettek. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Igen, az idősebb generáció tagjai hordtak szélesgatyát.

b) Hány szélből készült?

2-3 szélből állt. (1,2,3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az asszonyok derékban elkötött szoknyát blúzzal 1925-től viseltek. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Keveset szőttek, mert Kerkabarnabáson és Kustánszegen szövettek. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az asszonyok számára 1945 körül volt kötelező az udvaron kívüli fejkendőviselet. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az 1960-as évekig szokás volt, hogy két ágyat egymás mellé helyeztek. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

1910 körül télen, farsangban tartottak esküvőt. (1,2,3)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910 körül vasárnap és hétfő.

b) 1930 körül:

1960 körül szombat és vasárnap volt az esküvő megtartásának hagyományos napja. (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Lakodalmat mindkét félnél tartottak, és ott fejeződött be, ahová az ifjú pár költözött. (1,2,3)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

n.a.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül kultúrházakban zajlik a lakodalom, mert 1978-ban volt az utolsó lakodalom háznál. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910 körül két vőféj szalagos kalapban, később szalagos bottal hívta a vendégeket.

b) 1930 körül:

1980 körül a meghívás postai meghívóval történik. (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Igen.

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

Volt szándékolt tányértörés. A vőfély vitte be a levesestálat a lakodalmas helyiségbe, eközben azt mondogatták neki, hogy megégeti a kezét, s ilyenkor mindig földhöz vágtak egy leveses tányért vagy tálat. (1,2,3)

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

Azt mondogatták a vőfélynek, hogy megégeti a kezét.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Helybeliek voltak a zenészek.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedű, nagybőgő, brácsa, cimbalom. (Bakányi József volt a prímás.) (1,2,3)

c) Hány főből állott a zenekar?

5 főből állt a zenekar

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n.a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Igen, a gyerekek lucáztak december 13-án.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Száraz gyümölcsöt és diót kaptak. (1,2,3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem volt szokás a regölés, néha Dedesből jöttek regölni. (1,2,3)

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

n.a.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Ritkán előfordult öreglegénység. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Volt X-el díszített tejesfazék. (1) Nem volt ilyen tejesfazék. (2,3)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Régen szoktak, de ma már nem. (1,2,3)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Mikulás ajándékkal tartottak Miklós napot. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Nem volt betlehemezés. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentjeként Szent Vendelt tisztelték október 20-án, és aznap nem fogták be a teheneket. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A kisgyerekeket kankassal és ördöggel ijesztgették. (1,2,3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

n.a.

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A Holdban egy embert láttak, aki a hátán rózsafatüskét visz. „Nem szabad a Holdba nézni, mert felszív az!” (1,2,3)