Szergény

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. augusztus
Adatközlők:	(1.) Molnár Sándor, 1924. Szergény, evangélikus, Szergény, Kolozsvári u. 14.
	(2.) Molnár Sándorné Kovács Julianna, 1925. Szergény, evangélikus, Szergény Kolozsvári u. 14. (3.) Csigi Gyuláné Németh Julianna, 1921. Hőgyész, evangélikus, Szergény, Kolozsvári u. 13. (4.) Csigi Gyula, 1923. Szergény, evangélikus, Szergény, Kolozsvári u. 13. (5.) László Lajosné Balogh Rozália, 1913. Duka, evangélikus, Szergény, Kolozsvári u. 60.
Gyűjtötte:	Joó Emese
Wiki feldolgozás:	Tihanyi Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerg%C3%A9ny
weboldal:	http://www.szergeny.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Magasi és Szergény között található egy kőfejtő, ott telepedett le annak idjeén egy Szerg nevű vitéz. Az ő neve után lett a falu Szergény. Volt ott egy vár, ennek bizonyítéka, hogy téglák kerültek elő. A falu eredetileg nem a mai helyén volt, itt a Marcal árterülete volt, a falu a mellett, helyezkedett el. A falut a Marcal által keletkezett mocsárvidék tartotta el. A tatárjáráskor bemenekült a falu a védelmet jelentő mocsárba, az iszapon, nádon, cserfa rönkökön jártak át. Maguk után felszedték a cölöpöket, így üldözőik benn vesztek a mocsárban. A falu ezen régi része az Oszeg, ahol egyrészt a rönkök maradványait, másrészt emberi csontokat, azaz, a régi temető maradványait találták meg. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu régi családai: László, Kovács, Molnár, Bodor, Somogyi, ezeken kívül még régiek: Szabó, Búzás, Piri, Bokányi, Lénárd, Szivós, Németh, Kiss, Elek, Illés, Papp, Somlai, Horváth, Fodor, Nagy, Erdélyi. (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nem települtek be. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el nagyobb számban, kivéve akik az I. világháború előtt kivándoroltak Amerikába. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem tartják magukat egyik faluhoz sem hasonlónak. Megemlítették, hogy Magasival volt régen szorosabb a kapcsolat a közös jegyzőség miatt, valamint Marcalgergelyivel, mivel közös volt a gyülekezetük. (1,2,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu a Marcalvölgye legrégibb települése, de a Kemenesaljába is beletartozik. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységek: Marcalvölgye, Rábamente (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községek: Pápa: református gimnázium, Eszterházy kastély Celldömölk: Mária kegyhely, temploma híres és a templomi körmenet búcsúkor Alsósághoz tartozó Sághegy: Trianoni kereszt (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Falucsúfolók: Magasiba döglött liba, szádon folyjon le a zsírja! Hőgyész, Gencs Isten ments! Szergény, Magasi, Isten valaki. Szergény, Szergény, szegény Szergény, miért vagy te ilyen szegény? Gazt vetettek, arattok, papotoknak is gazt adtok, magatok is gazok vagytok! Szergény és Gergelyi kobakoknak csúfolta egymást. (1,2,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Kevesen házasodtak régen más falvakból, főként helybelit vettek el. Magasiból, Hőgyészről, Gergelyiből, Alsóságról hoztak párt. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Vásárra Celldömölkre jártak havonta egyszer csütörtökön, Pápára havonta egyszer, valamint Jánosházára, Devecserbe, Somlóvásárhelyre.

b) Piacra:

Piacra Pápára pénteken és kedden, Cellbe csütörtökön jártak.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúba ritkán jártak a szergényiek, inkább a legények mentek el néha Magasiba vagy máshova a környékre, főként rokonokhoz.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsújáró helyre csak a katolikusok mentek el: Cellbe. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A faluból munkára nem igen jártak el, mivel volt helyben uradalom. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A helyi uradalomba jöttek dolgozni tavasztól aBalatonfelvidékről, Szentgotthárd, Körmend tájékáról. Őszig maradtak. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

A helybeliek nem készítettek eladásra semmit, önellátásra termeltek.

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Nem.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Nem.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Ami kellett az vásárokon vették Cellben, Pápán. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Tüskeváron és az Őrségben készített cserépedényeket használtak. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Vándorárusok: bosnyákok kést, borotvát árultak, paprikások jöttek az Alföldről, Kalocsáról, meszesek Ugodról, faszerszámárusok Ugodról, a Bakonyból (favillát, gereblyét árultak), sonkolyosok köszörűkövet árultak (1,2). Edényfoltozó (drótostót) cigányok és magyarok is a Felvidékről, cserepes, fazekas Zalából, Tüskevárból, zsomborosok jöttek Kemenesszentpéterről, Pápócról. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Alföldről, Kalocsáról, Ugodról, Felvidékről, Zalából, Tüskevárból, Kemenesszentpéterről, Pápócról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszámárusok, sonkolyosok, edényfoltozók, cserepesek, fazekasok, zsomborosok.

d) Mit árultak?

Kést, borotvát, paprikát, meszet, favillát, gereblyét, köszörűkövet, cserepet, cserépedényeket,

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szőlőjük a helybeli szőlőhegyen volt, máshol nem.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Itt is csak szergényieknek. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Ma csak egy temető van, de tudnak egy régi temetőről is a falu Ószegi részében volt.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Az egész falu területén nagy számban kerültek elő emberi és lócsontok is a vízvezeték ásásakor. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falunak nem voltak fogadott ünnepei. (1,2,3,4)