Szentkozmadombja
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1986. november |
| Adatközlők: | (1.) 1. Peszleg Ferencné Horváth Mária, 1922. Szentkozmadombja, római katolikus |
| (2.) Nagy János, 1921. Szentkozmadombja, római katolikus
(3.) Nagy Jánosné Sifter Mária, 1906. Szentkozmadombja, római katolikus | |
| Gyűjtötte: | R. Nagy Erzsébet |
| Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Szentkozmadombja |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Élt régen két ember (talán szentek voltak), az egyiket Kozmának, a másikat Domának hívták. Innen ered a falu neve: Szentkozmadombja. A falu helyén volt egy domb, innen ered a falu neve. (1,2,3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Molnár, Nagy, Sifter. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba betelepült családok: Kaszások, Kalaposok – bácskaiak (ma már nincsenek itt leszármazottjaik), Retekék – Bajáról (kihaltak már), Farkasok – Lendva környékéről beköltözött horvátok (egy unoka él még a faluban). (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Általában akik betelepültek azok a családok mentek tovább. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Magukéhoz leginkább hasonlónak tartott falu Oroklán. Több faluval nem igen éreznek rokonságot. Oroklán szegényebb volt, Kozmadombja módosabb, ezért tudtak a kozmadombiak elköltözni, nagyobb településen, vagy a városban házat venni. Oroklánban inkább ott maradtak, mert nem volt pénz tovább költözni. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A község talán Göcsejbe tartozik, de nem biztosak benne. Göcsej határát nem ismerik. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudnak közeli tájegységekről. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak híres községekről. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Szentkozmadombját „kaszabankónak” csúfolták, mert olyan volt a falu alakja régen. („Na, mi újság abban a kaszabankó faluban?!”) Ma már – az újabban épült házak miatt – nem ilyen az alakja. Ismernek néhány falu csúfolót, de nem tudják konkrét faluhoz kötni: kinőtt a haranglábon és a bikát húzták fel, hogy lelegelje: megúszták holdvilágnál a hajdinát, mert folyónak nézték. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Oroklánból, Tárnokból nősültek, házasodtak inkább. Az összeházasodás szórványos volt. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Novára (évente 3-4-szer volt vásár, karácsonyi vásár is volt itt), Söjtörre (évente 2-szer volt vásár), Pákára (2), Egerszegre (ide csak állatvására jártak).
b) Piacra:
Piacra nem jártak el sehová, megtermeltek maguknak mindent.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Gutorföldére (Szentistvánkor), Zalatárnokra (Anna napkor), régen nem volt minden kisebb falunak külön búcsúja, mint ma Söjtörre (Jakab napi búcsúra). (1)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászlóra (ősszel: Mária napira) – gyalog mentek, vagy vonattal, Vasvárra csak a háború után jártak el (1). Vasvárra eljártak a háború előtt is vonattal (3).
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Régen Somogyba jártak el summás munkára. (2) Cselédeskedni nem jártak el a faluból. Voltak a faluban uradalmak, de a faluból nem cselédeskedett ott senki, azok a „cselédnek születtek” máshonnan jöttek ide. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem jöttek ide a faluba summás munkára. Ellátták a munkát maguk a falusiak. Mikefáról jöttek páran (nagyon kevesen) aratni. Az uradalmakba jöttek dolgozni máshonnan emberek, de nem tudják, hogy honnan. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem készítettek eszközöket, mindenki megcsinálta a magáét. Ellátta magát a község. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket vándorárusoktól, gerencsérektől vásárolták. Jugoszláviából jöttek árusok. (1,2,3) Nován is vásároltak cserépedényeket. (3) Mikekarácsonyfán. (1)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Vándorárusok: gerencsérek (Jugoszláviából), teknős cigányok, rongyszedő zsidók (fehér tányért adtak a rongyokért). Mások nem jártak erre, mindent elkészítettek és megtermeltek maguknak. (1,2,3)
b) Honnan jöttek?
Jugoszláviából.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Gerencsérek, teknős cigányok, rongyszedő zsidók.
d) Mit árultak?
Kerámia edényeket, teknőt, rongyokat.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A falusiaknak 99 %-ban van szőlőjük a határban. A gutorföldi, a tófeji, a tárnoki határban.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A falu határában nincs szőlő. Régen volt a falu határában is „mezei szőlő”. (1,2,3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A régi temető (adatközlők gyerekkorában) a falu közepén volt, ahol elágazik a postaút. A mostani temető, a falu elején van, emlékezetük óta létezik. Van benne 100 évesnél öregebb síremlék is. „Körtéles”-nek nevezték, mert sok vadkörte fa volt ott. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A régi temetőnél – emlékeznek rá gyerekkorukból – az út építése során sok emberi csontot és koponyát találtak.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepei: Szentmihály napja – ősszel, kolera járvány miatt tartják. (1) Nem biztos, hogy kolera, de valamilyen járvány, abban megegyeznek. (2) Szentségimádás ima is van. Ez csak Szentkozmadombja ünnepe. Május 30. Jég-fagy miatt tartják. Ez az ünnep nem konrétan a falu ünnepe, hanem a fáráé. Tárnokon tartják meg inkább, itt nem nagyon. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Régen egy levelű borona volt csak. (1,3) Volt régen két levelű borona is. (2)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Régen kézzel vetettek. Kézzel vetett inkább mindenki. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi vetés nagyon ritka volt (1-2 volt csak a faluban).
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A c-vel jelölt rajzon láthatót használták: kampónak hívták, „gibati” (1), „cselánka” (1,2,3). Emberemlékezet óta ismerik a „cselánkát”, anélkül aratni nem lehetett.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, használtak ilyen kévekötőfát. Így nem vesztették el a kötőfát. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21-et. (1,3)
17-et. (2)
Az összerakott keresztek neve volt a „kepe”. A terméstől függően rakták össze, 3-8-ig. Túl sokat nem raktak le összefüggően, hogy a villám ha belecsap ne égjen el az egész. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik a kepe szót. Meghatározatlan számú keresztet jelöl. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép kb. 160-170 cm volt. (2) Nem tudják a csép hosszát. (1,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gazda állította a munkásokat, kölcsönben. Itt csapat nem járt a géppel. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Rúddal hordták a kicsépelt szalmát. Az uradalmakban használtak csak elevátort. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek hajdinát. (1) Csak nagyon keveset termeltek. Most is vetnek az Állami Gazdaságban nagyon kevés hajdinát. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke után való vetése kb. ezelőtt 25 éve kezdődött. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Lekaszálták. Forgatták (ha nem ázott meg, elég volt egyszer forgatni). Igen, használnak szénaszárító állványt, kb. 5-6 éve. (2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
„Köcöllében” hordták a napi száraztakarmányt. (1,2,3) Kosárban is hordták. (2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg, rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ha elfogyott tavasszal a szalma, akkor összeszedték a leveleket. Kocsira feltiporták, úgy szállították. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Tavasszal.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen. Mindig használtak szügyre erősített tartóláncot. Ma is használják, de ma már több a nyakon lévő tartólánc. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér, amit teherhordásra használtak, lovat és marhát is befogtak elé. A kocsi könnyű, kis kocsi, elé csak lovat fogtak be. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A hosszúszekér hossza 3,5 m volt. Vendégoldallal is szállítottak. (2) 1 sukk = 25 cm. Ma is számolnak sukkban. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítására régen láncot használtak. Utána a rudazókötelet használták, ami kb. 6-7 m hosszú volt. A szekér magasságától függött a kötél hossza. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglya – ritkán használták – ívelt volt. A saroglya helyett inkább „suber” volt a szekéren. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkas két széle rövidebb volt, elől magasabb. Mikor mit szállítottak, attól függően használták. (1,2,3)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A vonómarhát nem szokták patkolni. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejedény neve: zséter. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na! + odaütnek neki.
b) terelik jobbra
Hajde! És az állat nevét mondják.
c) és balra
balra: Hi! És az állat nevét mondják.
Böcce: így becézik a marhát. (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
A disznó hívogatása: „Hugyste!” (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
A tyúkok hívogatása: „Hösse!” „Höss!” (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén hívják, vagy füttyentenek neki. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és a len törésére kendervágót használtak. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Vörösfalu: még a törökök idejében létezett, adatközlők idejében itt már csak egy ház állt. Vilma major (cselédek laktak itt), „Andorkó” (6-8 házból álló település), Rekettyés dűlő, Kurtafölde dülő (Bözörédi birtok volt valamikor), Almásdomb, Bárnevolna.
b) Miért volt így?
Nagyon sok dűlő volt a falu határában. (1,2,3)
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az utolsó boronaházat 10 éve bontották le. Pappéké volt a ház. Füstöskonyhás volt. Sövényház nem volt a faluban, de ismerik ezt a fajtát. (2)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kéményt kívül a fal mellé építették, magasan. Ezeket nevezték „mászókéményeknek”, mert elfért benne a kéményseprő. Amióta kemencét nem építenek, azóta raknak kizárólag zárt kéményeket. 1940-ben még építettek kemencét. 1956-ban alakították át a kemencéket. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Régen hosszúházak voltak. Ma már 1-2 van ilyen. Amióta téglaházakat építenek, azóta nincs hosszúház. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Egy darab keresztmestergerendás ház van a faluban, ez földfalu ház. Ma is áll még, disznókat tartanak benne. Cím: Szentkozmadombja, Mikszáth utca, Pálos Zoltán. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Emlékezetük óta vannak már rakott sparheltek. Sifter Jánosnál (Arany János u.) vagy egy 1923-ban rakott sparhelt. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A „kockaházakat” 1940 körül kezdték el építeni. Ebben a faluban kevés ilyen ház van. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Sok ilyen ház volt régen. A Pappék háza is ilyen. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A kemencét normál magasságú c) padkára építették. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A pajták egyenesek voltak, két oldalukon 1-1 „fiókkal”. Torkos pajták nem voltak a faluban. Mindenkinek ilyen pajtája volt, a régi zsúposok is ilyenek voltak. (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használtak fazékkiszedő villát, ronggyal fogták meg az edény fülét. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Csak gyalulva savanyítottak tarlórépát.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Csak gyalulva savanyítottak káposztát. Hallották, hogy tesznek el vadkörte törkölyben, egészben hüvelyes paprikát, de ez ritka volt. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1956-ban még sütöttek otthon kenyeret. (2,3) 1966-ban még sütött otthon kenyeret. (1)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A csillagos formájút használták. (2,3) A vesszőíves formájút használták. (1)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Dongás vajköpülőt nem használtak. (1) Használtak dongás vajköpülőt. (2)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Forgórészeknél keskenyített egyéb típusú törőket használták. (2,3) Nem emlékszik. (1)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Igen, készítettek hajdinából és kölesből kását. Lisztet nem tettek hozzá. Úgy készítették, mint a rizst. Sűrűre főzték, nem szaggatták. Hagymás zsírral fogyasztották. A kásának más neve nem volt. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Karácsonyra: kuglófot („publi hupp”) tettek az asztalra. Húsvétra: hosszúkalácsot (keresztgyerekeknek), vagy kicsit meghalítottat. Mindenszentekre: rétest Lakodalmakra: rétest, süteményt, kuglófot. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsót nem nagyon főztek. Inkább sült paprikát fogyasztottak. A lecsó összetétele: hagyma, paprika, 1-2 paradicsom, krumpli, rizs, kolbász. Több fajta lecsót készítettek. (1,2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Amióta van paprika és paradicsom azóta fogyasztják nyersen is. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A karácsonyi asztalra csak hosszúkalácsot és kuglófot tettek. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen, hordtak az öregek régen széles gatyát. (1,2,3) Hordott még gyerekkorában, nagyapjától örökölte. (2)
b) Hány szélből készült?
Két szélből készült. (1,2,3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Ma is viselnek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Az asszonyok nem szőttek otthon. Volt több takács is a faluban, ők szőttek. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező az asszonyoknak a fejkendő viselete. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Régen csak egymás végébe tették az ágyakat. A háború után kezdték egymás mellé tenni. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül télen tartották leginkább az esküvőket. Karácsonytól húshagyó keddig.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Nyáron nem igen tartottak esküvőt. Böjtben soha sem. Dolog időben sem. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
1910 körül vasárnap tartották az esküvőt.
b) 1930 körül:
1960 körül szombaton tartották inkább az esküvőket. (1,2,3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat régen háznál tartották. Általában mind a két félnél. Éjfél előtt a lányos háznál, utána a vőlegénynél.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Vacsora volt a fő étkezés.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
A vőlegény vendégei a vőlegénynél, a menyasszony vendégei a menyasszonynál voltak. (1,2,3)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Most a lakodalmakat a kultúrházban tartják inkább. De mostanában is tartják háznál – kevesebben – sátorban. (1,2,3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
1910 körül a lakodalomba a vőfélyek hívták a vendégeket, felszalagozott botokkal járták a falut 2 héttel az esküvő előtt. Egyszer hívtak csak.
b) 1930 körül:
1980 körül a lakodalomba meghívóval hívják a vendégeket, vagy a jegyes pár megy el személyesen meghívni, 2 héttel az esküvő előtt. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem ismernek ilyen szokást. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Itteni falusiakból állt a zenekar.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Cimbalmos, primás, kontrás, bőgős.
c) Hány főből állott a zenekar?
4-5 fős volt.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Az 1950-es évektől van tangóharmonika az együttesben. (1,2,3)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Igen, volt lucázás. December 13-án.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Nem öltöztek be a lucázók. Tarisznyában vágott fát és szalmát hordtak. „Luca, Luca, kitty-kotty,
Galagonya kettő,
Mindkettő meddő,
Maguk tikjuk tojjék,
A másé csak csatázzék.
A maguk lányának akkora
Feneke legyen, mint a
Kemence szája…” (1,2,3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Igen. Néha, nagyon ritkán szoktak regölni. (2,3) Regölésre nem emlékszik az 1-es adatközlő.
b) Meddig élt ez a szokás?
Kb. 15 éve nem regölnek már. (1,2,3)
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
„Adjon az Isten két szép tehenet, Túrót, vajat eleget,
Hadd süssenek rétest,
Szegény regölőknek.
Hej regő-regő.
Emitt vagyon egy szép leány,
Kinek neve Julcsa.
Amott vagyon egy szép legény,
Kinek neve Pista.
Isten meg ne mentse,
Kebelébe ejtse.
Rejtjük a régi törvényt,
Hej regő rejtem,
Ezt is megengedte,
A jó Úristen.”
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Igen, vannak a faluban öreglegények, 2-3. Régen is voltak, de kevesen. (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem ismerték az X-el jelölt tejesfazekat. (1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Tűzgyújtás nem volt szokásban.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
(Mikor dörgött-villámlott, akkor tettek a tűzre, hogy ne, hogy belevágjon a villám a házba.) (1,2,3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Ajándékozáson kívül nem volt más szokás Miklós napján. (1,2,3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemes játék szereplői: pásztorok, és a három király. (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
„Elvisz az ördög!” „Elvisz a kéményseprő!” (1,2,3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Egy bokrot láttak régen az emberek a holdban. A bokor mellett egy ember állt, akinek a kezében kis fejsze volt. (1,2,3)
