Adatlap
| Adatfelvétel ideje:
|
1985. október
|
| Adatközlők:
|
(1.) Özv. Novák Józsefné Bársony Anna, 1914. Szemenye, Fő u. 70.
|
|
|
(2.) Özv. Borsi Jánosné Bencsics Anna, 1911. Szemenye, Fő u. 5.
(3.) Márkus Istvánné Májer Mária, 1908. Szemenye, Béke u. 4.
(4.) Márkus István, 1898. Szemenye, Béke u. 4.
(5.) Borsics István, 1938. Szemenye, Fő u. 141.
(6.) Borsics Istvánné Márkus Anna, 1946. Szemenye, Fő u. 141.
(7.) Kránicz Antal, 1898. Szemenye, József A. u. 2.
(8.) Auer Mihály, 1902. Szemenye, Fő u. 46.
(9.) Auer József, 1927. Szemenye, Fő u. 46.
(10.) Auer Józsefné Németh Ilona, 1934. Szemenye, Fő u. 46.
(11.) Auer Antal, 1899. Szemenye, Fő u. 144.
(12.) Rosta István, 1901. Szemenye, Fő u. 74.
(13.) Rosta Istvánné Simon Teréz, 1903. Szemenye, Fő u. 74.
(14.) Horváth Vince, 1924. Szemenye, Fő u. 21.
(15.) Papp Tibor, 1942. Szemenye, Szabadság u. 1.
(16.) Horváth Lajos, 1909. Szemenye, Hunyadi u. 10.
|
| Gyűjtötte:
|
Hajba Sándor
|
| Wiki feldolgozás:
|
Tihanyi Anna
|
| A település a Wikipedián:
|
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szemenye
|
| weboldal:
|
|
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Az ősi Szemenye 1000 előtti 760 óta létezik. (7)
Legrégibb a hamuházi rész. A falu keleti részét az I. világháború után építették. (4,5,8,9,11)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Papp, Bársony, Kránitz. (2,4)
Léránt, Auer. (7)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak róla. (4,7,11)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1906 körül sokan kimentek Amerikába. Volt, aki pár hold földre, házravalót összegyűjtött, s hazajött. (4,7,8)
1930-ban Nagylengyelbe, Újudvarra kb. 8 család költözött. Földparcellázás volt ott. (3,4,7,8)
1946-ban kb. 10 család költözött Rábafüzesre, az üresen maradt sváb házakba. Két család később visszajött. (3,4,7,8,9,14)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Építkezés szempontjából Szemenye, Egervölgy és Bejcgyertyános azonos építkezési módban. (14)
A szemenyiek és az egervölgyiek egyformán szorgalmas, dolgos emberek. (12,16)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Hegyhátiak egészen Sótonyig. (2,3,4,5,6,7,8,9,10,11)
Hegyhátiak Sárvárig. Káld, Hosszúpereszteg, Bérbaltavár, Gersekarát, Zala megye határáig, de a körmendi járásnak is nagy része Hegyhát. Sőt Zala megyébe is átnyúlik ez a hegyháti terület. (14)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Rábán fölüliek: Rum, Balozsameggyes, Ikervár. (4,5)
Rábán túliak, Rum, Püspökmolnári, Ikervár. (14)
Göcsejiek messzi Zalában. (2,14)
Cser, Cserhát: pl. Kanota-puszta. (12)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Szemenye: szegény falu, ősrégi település. „Itt van a söprűgyár.” Ugyanis a szegény summások, 6 hónapos nyári munkából hazatérve nyirfaseprűket kötöttek, s azt szekerekkel szállították eladni az egész Rábán fölüli vidékre, hogy pénzhez jussanak. (8,9,14)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Szemenyiek: laskások (szemenyiek válasza: „Csak laska legyen, ha zsír nincs is benn”).
Csipkerekiek: rétesesek: „Csipkerekbe elégett a riétes viége.” (A szemenyiek í-ző kiejtésssel, a csipkerekiek pedig nyújtott ié diftongussal beszélnek.)
Egervölgy: „Ősszel gazdag Egervölgy, tavasszal meg szegín Nímetfalu.”
Kámiakra: „Kám lapba van, (völgyben) minden bolond abba van.” (3,4,5,6)
A kámiak lusta népek. (12)
„A csipkerekiek tököt lőttek nyúl helett, abbú lett a tökös rétes.”
„Laskások” szó eredete: régen, amikor a férfiak uradalmakba jártak dolgozni, az asszonyok annyi laskát raktak a tarisznyájukba, hogy egész héten át azt ették. (14)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen. Leginkább Egervölgyről, aztán Csipkerekből, Alsóújlakról. Rábán fölülről, Kámból nem (a kámiak lenézték a szegény szemenyeieket). (2,3,4,5,6,8)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vasvárra Mihály vásár, szeptember 29., Rumba Lajos király vásárra augusztus 25., Teréz vásár október 15., Sárvárra Simon-Júdás vásárra október 30., Csipkerekbe február 13.
b) Piacra:
Vasvárra minden szerdán nagy disznópiac, fapiac, majorság, tejtermék, gabonapiac.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A szomszéd falvakba: Egervölgyre, szeptember 29. (Szent Mihály búcsú), Alsóújlakra Péter-Pálkor június 29., Oszkóba Szent Györgykor április 24., Csipkerekbe július 26. Anna búcsú, Kámba Szentháromságkor májusban.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Kis-Cellbe (Celldömölk) Pünkösdkor proseccióval 1952-ig, Sümegre Nagyasszonykor augusztus 15., Vasvárra Mária neve napján szeptember 12. (1,2,8,10)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Summás munkára: Vas megyébe: Csajta, Bogát, Vát, Acsád, Bakófa, Szentkirály uradalmaiba, Bögötére. Komárom megyébe: Bicskére, Veszprém megyébe Ötvösre, sőt Fejér megyébe is.
Cséplőmunkára: évente legalább 10 brigád ment, elsősorban a Sorok-mentére. Gyanógeregye, Gutaháza, Nemesrempehollós helységekbe.
Cselédnek nagygazdákhoz néhány fiatal kocsisnak, uradalmakba kommenciós cselédnek nem.
Szolgálni, cselédlánynak nagyon sokan. Elsősorban Budapestre. Sokan ott is maradtak, férjhez mentek, letelepedtek. Szombathelyre kevesebben. (3,4,5,6,8,9,10,11)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem jöttek, Szemenye szegény község volt, nagybirtok itt nem volt. Rossz kavicsos talaja alig termett valamit. (2,4,7,8,11)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Egyéb használati tárgyakat csak saját vagy ismerőseik számára készítettek, eladásra nem.
a) kocsikasokat
Nem.
b) vesszőkosarakat
Nem.
c) szalmafonatú edényeket
Nem.
d) szövőbordát
Nem.
e) favillát
Nem.
f) fagereblyét
Nem.
g) faboronát
Nem.
h) egyebet?
Nyirfasöprűt nagy mennyiségben készítettek, s lószekérrel hordták. Szombathely-Kapuvár-Répcelak-Zalaszentgrót-Bérbaltavár körzeten belül. Néha 3 napba telt egy fuvar. Hordták 1960-ig. Jó seprűkötők voltak: Auer Mihály, Horváth József, Vámos János, Borsics Pál, Papp Ferenc. Szemenyében van a söprűgyár – mondták. (8,9,10,14)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sümegi cserépedényeket. Vásárban Vasváron, de néha szekéren jöttek, s árusították. (1,2)
Az Őrségből is jöttek, szekérrel hozták, eladni. (14)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Meszesek Sümeg környékéről. Most is járnak. Fazekasok Sümegről, 1945 óta nem járnak. Tüzkő- és sacharin árusok Ausztriából csempészték a felszabadulás előtt. Gyuszi bácsi is hordott Vasvárról. (2)
Gerencsérek Sümegről. Itt az utcán ki is rakodtak, és lehetett válogatni. (13)
Az Őrségből is jöttek. Rongyos zsidók, tollas zsidók jöttek, vettek, cseréltek pl. játékért. Paprikások egy csehi emberre emlékszik, nevét nem tudja. (14)
Tikászok Tamás tikász Bécsbe szállította a tojást, baromfit. (13)
Sermon Lajos tikász, Csipkerek, Erdélyi Gábor tikász, Egervölgy. Pék Vasvárról pékinasok kerékpáron hátikosárban zsemlét, kiflit, a 40-es évekig. (14)
b) Honnan jöttek?
Sümegről, Vasvárról, Őrségből, Csipkerekről, Egervölgyből.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Meszesek, fazekasok, rongyos zsidók, tollas zsidók, paprikások, tikászok, pékinasok.
d) Mit árultak?
Meszet, kerámia edényeket, tűzkövet, sacharint, rongyot, tollat, paprikát, baromfit, tojást, zsemlét, kiflit.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szemenyieknek a kámi, szemenyei hegyben szintén házasság utáni örökségként. Nem jelentős. (2,8,9,11)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Régen más falusiaknak itt nem volt, ma házasság utáni örökségként van néhány kámi, egervölgyi lakosnak. (2,8,9)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mai tetemtőtől nem messze, a Fő u. 137. sz. telken, Joó László tulajdonában lévő területet „töröktemető”-nek nevezik.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Csontok, koponyák, haj került onnan elő. Tárgyakról nem tudnak. (4,5,8,12)
Máig megmaradt monda: „Katica, Marika, gyertek elő, ementek má a törökök! Előgyüttek, s a törökök lemetéték a mellüket, vagy rabszijra hurcuták őket.” (3,6)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem volt. Nem tudnak róla. (8,9,10)
Vendel napján nem fogták be állataikat. Fogadalom volt, a szent Vendel iránti tiszteletből. (12)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
c) Melyik évszakban?
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
b) Melyik mód régibb, újabb?
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
b) Használtak-e kettőt is?
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
2.23. A fejőedény régi neve?
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
b) terelik jobbra
c) és balra
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
b) Miért volt így?
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
b) Hány szélből készült?
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
b) 1930 körül:
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
b) 1930 körül:
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
d)Meddig élt ez a szokás?
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
b) Milyen hangszereken játszottak?
c) Hány főből állott a zenekar?
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
b) Meddig élt ez a szokás?
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
c) Hol szerezték be ezeket?
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
b) Mikor, hol, miért?
c) Írjuk le tömören a szokást?
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
