Szakonyfalu
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988 |
| Adatközlők: | (1.) Merkli Ferenc, 1910. katolikus |
| (2.) Hirnök Józsefné, 1934. katolikus | |
| Gyűjtötte: | n.a. |
| Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Szakonyfalu |
| weboldal: | http://www.szakonyfalu.hu/pages/telepules.aspx |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
n.a.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Takács család. (1)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluban van határőrlaktanya, több ott katonáskodó nősült és nősül a faluba. (1)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A fiatalok gyakran költöznek be Szentgotthárdra. (1)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Nem ismernek magukéhoz hasonló falut. (1)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Szakonyfalu a Vend vidék része. (1)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
n.a.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Rábatótfalu, erős gazdaságú település. (1)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A környékbeliek Szakolovcének (vendül ez Szakonyfalu) szokták nevezni. (2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A környékbeli falvakkal gyakran házasodtak. (2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szentgotthárd. (1)
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n.a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Munkába csak Szentgotthárdra jártak. (1)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide idegenből nem jöttek dolgozni. (1)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Az iparosok csak a falu számára készítettek termékeket. (1)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Kétvölgyön készített cserépedényeket használtak. (1)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Vándorárusok nem jártak a faluban. (1)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a.
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szőlőik nem voltak más falvak határaiban. (2)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temetője volt mindig a falunak. (1)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Július 3-án van búcsú a faluban, kétszer van rönkhúzás is, és még a nemzetiségi napok fontosak. (2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez. (1)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A kézi vetés általános volt.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Gépi vetés ritka volt. (1)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Mindig is használtak villás, gereblyés kaszacsapót és hajmókot. (1)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Ezt a fajta kévekötőfát nem ismerték. (1)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévét raktak keresztbe a mezőn, 180-120 keresztet. (1)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe szót nem ismerik. (1)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 140 cm volt. (1)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A cséplőgéppel mindig a gazda által kiválasztott munkások jártak. (1)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát villával hordták kazalba. (1)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Kb. 20 éve szűnt meg a hajdina termesztése. (2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
30-40 éve általános a burgonya barázdába való vetése. (2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A rendeket forgatták, majd szénaszárító állványon a szalmát a pajtába hordták. (1)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt kosárral, villával, marokban hordták az istállóba. (2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
n.a.
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
guzs
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Sokan használnak még ma is almozáshoz fák leveleit. (2)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Ma is alkalmaznak szügyre erősített tartóláncot a ló befogásánál. (2)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Nem tesznek különbséget szekér és kocsi között. (2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
500 cm a szálastakarmányt szállító szekér hossza. (1)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorításához a szekér hátulján kötelet használtak. (1)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Nem tudják. (1,2)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkas 150 cm hosszú volt, a szekér oldalára erősítették. (1)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Szoktak teheneket is patkolni, az első lábukat. (1)
2.23. A fejőedény régi neve?
Fejőke. (2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nevén.
b) terelik jobbra
Komp!
c) és balra
Csa! (2)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Pujtyi, ne-ne. (2)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi. (2)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát nevével hívogatják. (2)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A len és a kender töréséhez törővályút használtak. (2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát használtak. (2)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Csak 3-4 ház volt valamivel feljebb.
a) Hogy hívták ezeket?
Ennek külön neve nem volt.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falu mindig ezen a helyen volt. (1)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Boronából készült ház nem volt, az utolsó favázasat kb. 20 éve bontották le. (2)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Szabadkéményes házaknál a füstöt az ajtón vezették ki. (1)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Minden helyiségnek külön ajtaja volt, ezek az udvarra nyíltak. (2)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Nem volt a faluban keresztmestergerendás ház. (1)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparhelytek használata 1910 körül általános. (1)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 1900-as évektől általánosak a kockaházak. (2)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt olyan ház, amelynek szobájában konyhából fűtött kemence volt. (2)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
a) a konyha padlószintjére
b) normál magasságú padkára (2)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
L alaprajzú pajta volt a faluban. (1)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Az a) típusú: egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (2)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Savanyítottak egészben tarlórépát almatörköly között. (2)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Savanyítottak egészben káposztát almatörköly között. (2)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése kb. 10 éve szűnt meg. (2)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Vesszőíves és egyéb típusút. (2)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (2)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Forgórésznél keskenyített kölestörőt használtak. (2)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Készítettek hajdinából gánicát. (2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott köralakú, sima köralakú kalács került az ünnepi asztalra. (2)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Szerintük mindig készítettek lecsót. (2)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paprikát, paradicsomot gyermekkoruk óta fogyasztanak nyersen. (1,2)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Karácsonykor mákos, diós, kakaós kalácsot, ritkán süteményt is sütöttek. (2)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
A férfiak itt nem ismerik a széles gatyát. (1)
b) Hány szélből készült?
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az asszonyok hordtak és néhányan viselnek ma is derékben rögzített szoknyát réklivel. (2)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
A faluban senki nem szőtt vásznat, Csörönekről szerezték be. (2)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A faluban nem volt kötelező fejkendő viselet. (2)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Régen is és ma is szokás a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (2)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A legtöbb esküvőt ősszel, farsang előtt tartották. (1)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n.a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1930 körül:
szombat (1)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat otthon a lányos háznál vagy kocsmában tartották.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A főétkezés éjfél után volt.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Általában 2 napos lagzikat tartottak, a vendégek egyik nap itt, másik nap ott voltak. (2)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Ma a városban, vendéglőben tartják a lakodalmat. (2)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vendéghívók jártak rozmaringos, nemzeti színű szalagos kalapban egy héttel a lakodalom előtt.
b) 1930 körül:
Meghívókat küldenek. (2)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Szándékolt tányértörés még kb. 10 éve is volt.
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
A szaskácsné a menyasszony asztala előtt ejtette le a tálat. (2)
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
Még kb. 10 éve is volt.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Minden faluban voltak zenészek, cigányok vagy harmonikás.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hangszereik: hegedű, brácsa, nagybőgő, cimbalom. (1)
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Volt lucázás december 13-án Luca napján.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A gyerekek fát szedtek, ezt vitték be a házakba, köszöntőt mondtak, jókívánságokat és pénzt kaptak. E napon nem szabadott varrni, mert akkor bevarrták a tyúkok fenekét. (2)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regőlni nem szoktak, csak új esztendőt kívánni. (1)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Csak 2-3 öreglegény volt és van. (1)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
X-el díszített tejesfazekat nem ismernek. (2)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nagyszombaton szoktak örömtüzeket gyújtani. (1)
a) Melyik napon,
Nagyszombaton.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
A gyerekek szoktak beöltözni krampuszoknak. (1)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Karácsonykor csak a gyerekek szoktak szent énekeket énekelni. (1)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az állatok védőszentjét nem ismerik. (1)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
A gyerekeket a bubussal ijesztegették. (2)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem ismerik a diódobálást. (2)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A holdban nem láttak semmilyen alakot. (2)
