Szőkedencs
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1989. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Nagy Sándor, 1910. Szőkedencs, Fő út 135. |
| (2.) Nagy Sándorné, 1919. Somogysámson, Szőkedencs, Fő út 135.
(3.) Kovács Jánosné, 1917. Szőkedencs, Fő út 104. (4.) Somogyi István, 1899. Szőkedencs, Fő út 99. | |
| Gyűjtötte: | Gyurkity Katalin |
| Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%91kedencs |
| weboldal: | http://www.szokedencs.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Nem tudják, miért és hogyan települt a régi falu. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Varga, Papp, Somogyi, Kovács, Vippler. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Amerikába és vissza 1914 előtt. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Csákány, Főnyed, Tikos, Vörs, Bottyán, Gyótapuszta. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Somogy, Zalaszél, Maródvölgye. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Zala, Somogy. (2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Horvátkút, a borról és a tőzegmunkásokról. Marcali, mert nagy falu volt. (4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem. A tikosiakat „gujzeroknak”. (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A szomszéd falvakból. (1,2) Sámsonból, Sávolyból. (3) „Ki hol kapott.” (4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Nagykanizsa – minden hó első szerdáján. Vörs – Szent György napon, aratás idején is. Nemesvid – Gyümöcsoltókor és Vince napon.
b) Piacra:
Nagykanizsa – szerdán és pénteken. Kiskomárom – minden hó első péntekjén disznópiac volt. Keszthely, Marcali (Marcaliba mentek „vennyi”, Kiskomáromba „elannyi”). (4)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Szőkedencs – Nagyasszony napján és Magyarok Nagyasszonya napján. Vörs, Somogysámson.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Segesd – Kisasszonykor. Keszthely – Kis Szent Teréz napján. Búcsúszentlászló, Sümeg, Máriagyüd. (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Helyben dolgoztak, Vécsey Lajos birtokán. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Románok, horvátok, cseh „maradék”. Zalából kapálni, aratni. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Leginkább csak a helybelieknek készítettek, de volt a faluban bognár és kádár (Varga Imre még él).
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Kosarat Sámsonból, vasekét Magyaróvárról hoztak. (1,2,3,4)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Gerencsérek hozták a Bakonyból és Vas megyéből. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Bosnyákok (Ócsójancsik): szerbek. Meszesek Keszthelyről, drótosok, ablakosok az Alföldről, paprikások Kalocsáról. Egy olasz majomtáncoltató. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Keszthelyről, Alföldről, Kalocsáról.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Ócsójancsik, meszesek, drótosok, ablakosok, paprikások, olasz majomtáncoltató.
d) Mit árultak?
Meszet, paprikát.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A somogyfehéregyházi hegyen és a somogyzsitfai hegyen. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Csak a mostani temetőről tudnak. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Szent Vendel. Szent Kereszt napján nem lehet a szőlőbe menni (jégverés miatt). (2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Igen, általánosan. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általában kézzel.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Géppel ritkán. (1,2,3,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A c) típusút és a gráblást, kinek melyik tetszett. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévét raktak egy keresztbe, a terméstől függött, hogy hány keresztet raktak kepébe. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározatlan számú kereszt. Nem mértek vele. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Kb. 2 méteres, de volt 150 cm-es is. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Két polyvás és két törekes is járt a géppel. (3) Volt állandó csapat is, de volt, hogy a gazda fogadott. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Vellával, petrencével, gólyával, ritkán elevátorral. (2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
„Kevés hajdina vót erre.” Egyszer kipróbálták, többször nem vetettek. (1,2,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Eke után nem vetettek, „gyelőlőt” használtak. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Csak egyszer forgatták meg a rendet, kivéve „ha zenderjés, siket eső volt”. Aztán petrencébe rakták, a petrencét meg boglyába. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Nyomós kaszával. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
nyakazat vagy vonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
derékszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Néha, ha kevés volt a szalma. (1,2,3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak, szügyellőnek nevezték.
b) Melyik mód régibb, újabb?
Ez volt a régebbi (a hegyesebb vidéken használtak béklyót). (1,2,3,4)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A szekér rúdja a földig hajolt és ökör húzta. A kocsinak rúdtartója volt és ló húzta. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
300-400 cm hosszú, vendégoldallal 5 m. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csigával, lapickákkal. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Enyhén ívelt. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
Lakodalomkor használtak kettőt is. (2,3,4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Fejőke. (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na menjünk!
b) terelik jobbra
Hajde!
c) és balra
Hüde! (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne. Ha a helyére akarták küldeni: Hüss be, göbe! (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipipipi. Tyütyütyü. Püspüspüs. (4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyere ide kutyám! (4) A nevén szólították. (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágó, tiluló. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Ferdét. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Az országút melletti dombon lévő temető helyén volt a falu. 24 házból állt, és csak egy kútja volt. Ezért ide leköltözött a laposabb részre. (1,2,3,4)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem volt boronaház. Errefelé általában tömésfal volt. (1,2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A falban ment a kémény. Lukács József háza (a felső bolttal szemben) szabadkéményes. (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A kamra, a konyha a pitvaron át az udvarra. (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt és van is. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A 10-es években már általános volt. (1,2,3,4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A téeszesítés után, az 50-es évek végén. (1,2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
A szobában kályha volt, amit a konyhából fűtöttek. (1,2,3,4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Normál magasságúra. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Csak egyenes pajták voltak. (1,2,3) Az uradalomban volt torkos pajta. (4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használtak villát, az edényt vizes ruhával vették le a tűzről. (1,2,3,4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Répát nem. (2,3) Répát csak románok csináltak. (4)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Néhány káposztafejet a reszelt közt. (2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
„Még akkor megvolt minden fogam.” (4) Az 50-es években. (1,2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Főleg a csillagos formájú, de volt vesszőíves is. (1,2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Volt. De inkább cserépből készültet használtak. (1,2,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem. (2,3,4)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem. (1,2,3,4)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Karácsonyra kuglit, háromfonatú kalácsot a)-t [fonott hosszúkás], kettesfonatút b)-t [fonott kör alakú], perecet, kemencébe kőtt perecet. Húsvétra kuglófot, szentelt kenyérkét. Mindenszentekre csak rétest. Lakodalomra pálinkás cukorperecet, főtt perecet, szaggatott szalagárés sütemény. (1,2,3,4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A század elején már ették, de paradicsommal csak a 60-as évektől. (1,2,3,4) „Gyerekkoromban még káposztát is tett bele Édesanyám.” (4)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Mindig ették, de a paradicsomot kevesen szerették. (1,2,3,4)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Diós és mákospatkót, vastag veknit, fonott kalácsokat, cifra szaggatott linzert. (1,2,3,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
A 20-as években elmaradt.
b) Hány szélből készült?
Három szélből készült. (1,2,3,4)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
A 40-es évekig. (1,2,3,4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Asszonyok is, a 40-es években hagyták abba. (1,2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az 50-es években („ha a szél megáll”). (4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Nem, egymás végében voltak a fal mellett. (1,2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Február, május.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjt és advent idején nem. (1,2,3,4)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1930 körül:
szombat (1,2,3,4)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mindkét háznál.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Ebéd a lányos háznál, vacsora a fiúénál.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Csak a násznép követte a fiatalokat. (1,2,3,4)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Nappal a lányos háznál, este a vőlegénynél. Az megy át a másik házhoz, aki akar. (1,2,3,4)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Az öregek két héttel előre a násznépet szóban vagy cédulával, a többi vendéget egy héttel előbb.
b) 1930 körül:
Most a fiatalok, közelre gyalog, messzebbre cédulát küldenek. (1,2,3,4)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem. (1,2,3,4) De olyan volt, hogy az esküvő után a levegőbe lőttek. (3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Keresztúrról rezesbandát hívtak. Komáromból cigányokat hívtak. (1,2,3,4)
b) Milyen hangszereken játszottak?
n.a.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A rezesbandának már 1937-ben volt harmonikájuk).
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Volt, Luca napján.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Nem alakos, fával jöttek és kukoricát szórtak rájuk. ÉneK: „Luca, Luca kity-koty, pajtás töki kettő, A lányokba kettyő.” (1,2) Kívánság: „A lányoknak akkora csöcse legyen, Mint a bugyogós korsó!” Ha nem engedték be őket, vagy kevés ajándékot kaptak: „Egy csirkéje legyen, az is vak legyen!” (3) Volt olyan, hogy egész gerendát vittek, arra ültek, és bent is hagyták, mikor elmentek. (4) Beköszöntés: „Szabad-e Lucát köszönteni?” (1,2,3,4)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Főnyedről jártak Karácsony és Újév között és Zalából is jöttek regölők.
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Gyerekek, nagyobb legények.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
Szövegre nem emlékeznek. (1,2,3,4)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Voltak, kb. 1 %. (1,2,3,4)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Volt.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
Vas megyéből. (2)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt. (1,2,3,4)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem volt. (1,2,3,4)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Nem volt. (1,2,3,4)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A Főnyedi gyerekek jártak (szegények). A Jelző, két angyal, három pásztor. (1,2,3,4)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendelt. Napján csak gyalogmunkát végeztek. (1,2,3,4)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Gyön a róka! Gyön a bákász! Elvisz a bagó (bagoly)! (1,2,3,4)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem. (2,3,4)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Favágó embert. (1) Szent Dávid hárfázik. (2) Tüskevágó embert. (4)
