Sorokpolány
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Sorokpolány, 1987. március |
| Adatközlők: | (1.) Kovács Dezsőné Antal Irén, 1924. Sorokpolány, római katolikus, Szombathely, Bólyai u. 22. |
| (2.) Kovács Dezső, 1926. Sorokpolány, evangélikus, Szombathely, Bólyai u. 22.
(3.) Tóth Lajos, 1921. Sorokpolány, római katolikus, Sorokpolány, Alsó u. 36. (4.) Magyar József, 1923. Sorokpolány, római katolikus, Sorokpolány, Alsó u. 14. (5.) Horváth Józsefné, 1907, Sorokpolány, római katolikus (6.) Erős Lajosné, 1924, Sorokpolány, római katolikus (7.) Horváth Gyuláné, 1904, Sorokpolány, római katolikus | |
| Gyűjtötte: | Törjay Valter, Mesterházi Ildikó, Tapodi, Szabó |
| Wiki feldolgozás: | Tihanyi Anna |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Sorokpol%C3%A1ny |
| weboldal: | http://www.sorokpolany.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Egy ilyen nevezetű nemesi család volt és annak a névutója a falu. (2)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Nagyok, Antalok, Nardaiak, Tótok tőzsgyökeresek. (1,2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Az I. világháború után a nagybirtok felosztása miatt tudtak új utcákat létesíteni és a majorságból települtek be cselédek. (2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A fiatalság. (1) A II. világháború után a gazdasági átalakuláskor sokan beköltöztek a városba. (2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Balogunyom ott is volt egy uraság, meg Kisunyomba is. (1) Azért nincs hasonló, mert Pelán régebbi település, mint a többi. (2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik semmilyen tájegységbe, se népcsoportba, mert mindig magyarok lakták. (2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Hát az Őrségen kívül senkiről. (1)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Pl. Ják voltak híres fazekasok, virágcserepeket fazekakat mindig ott vettünk. (1) Még a mi házunkat is azok építették 1873-ban. (2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Igen „vadökörfogó Pelániak” az Újfalura meg, hogy „esennyen néző Újfaluiak” esennyen az annyit tesz, hogy irigyen. (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Mind a két faluból házasodtak általába. Vidékről a nagyapám pl. Sorkitótfaluból. A régiek megkötötték, hogy református csak reformátust vehetett el, katolikus meg csak katolikust. Rádóc és Nemeskolta főleg evangélikus volt, de a templom vallása mindig az akkori földesúrtól függött. (1,2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Az állatvásárok meg itt voltak a jelenlegi Katinka Technikum helyén. (2)
b) Piacra:
Piac kedden volt meg pénteken a mai Ady téren. (1) A főtér volt a másik piac, az a mai Szentháromság tér 1. (2.)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n.a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Általában mezőgazdasági munkára a két világháború között Németországba a jó fizetés miatt. Tavasszal kezdték a munkát és ősszel jöttek vissza. Sokan jártak még az urasághoz aratni, csépelni. (1,2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A II. világháború idején a bevonultatások miatt az uraság kénytelen volt még nem hadköteles fiatalokat alkalmazni az Alföldről. Előtte nem tud róla. (2)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Főleg Jákról az ottani iparosoktól. (1)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Jártak a drótostótok meg nyáron megjelentek a teknővájó cigányok, akik kidöntötték és fel is dolgozták a fát. Másról nem tudok. (2)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Drótostótok, teknővájó cigányok.
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
n.a.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Nem volt. Polány nem szőlőtermővidék csak szántóföldek voltak. (1,2)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
n.a.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Mivel egy római út Polány határában húzódott, találtak ott a régészek számos csontvázat. Ma már nem ásnak itt. (2)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Az augusztus 15-ét sokkal komolyabban vette a falu, mint más községek és fontos volt. A búcsú is. Másról nem tudok. (1)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Ritkán, főleg faboronát. (3) Hármat kötöttek egymás mellé, főleg az uradalmakban használták, a faluban ritkán. (4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Főleg kézzel vetettek. (3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Ritka a vetőgép.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A b) jelű kaszacsapót használták, már a háború előtt is mindenkinek volt. (3) Hajmóknak vagy gereblyésnek hívták. (4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen. (3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
1 keresztbe 20 kévét raktak. A keresztek száma a vetésterülettől függött. Rozsból és búzából egyformán raktak. A mezőn összekapcsolt keresztek neve kepe. (3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik a kepe szót, jelentése föld közepére összerakott gabona. Meghatározatlan számú összerakott kereszt. Száma a terület nagyságától és a gabona mennyiségétől, minőségétől függött. (3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 150 cm. (3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
1954 előtt állandó leszerződött csapat járt, majd 1955 után a rokonságból állították össze a munkásokat. (3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
1930 körül nyárssal hordták kazalba a kicsépelt szalmát. Az elevátor használata az uradalmakban volt jellemző. (3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1930-35 körül szűnt meg a hajdina termesztése. (3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1952-55 körül fokozatosan szűnt meg a burgonya kapával való vetése, 1955 után lett általános az eke utáni vetés. (3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A rendet szétszórták, második nap átforgatták, majd petrencébe rakták. Aztán újra szétterítették, majd bevitték. Az időjárástól függően forgatták. Nem használtak szénaszárító állványt. (3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Buritóval hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba. A hajdivánt nem ismerik. (3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
a) igafa vagy felsőfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
b) tisaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
c) igaszeg (3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Főleg tölgyfa levelet. (3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Szalmával keverték, tisztán nem almozták.
c) Melyik évszakban?
Használták főleg ősszel, ott ahol kevés volt a szalma.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásánál 1930 körül csak tartóláncot használtak, amit a szügyre erősítettek. Másik módot nem ismertek. (3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Minden teherhordó szekeret szekérnek neveztek. A kocsi személyek szállítására szolgált, ebből kevés volt a faluban. (3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A hosszú szekér az ismert és régebbi. A vendégoldallal szállítást csak a TSZ-ben ismerték meg. A hosszú szekér 5 m volt. (3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján kötéllel történt. Kötélen kívül nem használtak más eszközt. (3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Ritka a saroglya, enyhén ívelt. (3) Kicsit ívelt elől és hátul. (4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkas formája szekérhez igazodott, annak mintájára fonták meg.
b) Használtak-e kettőt is?
Kettőt is használtak, elől legömbölyített, hátul lecsapott volt. (3,4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Kevesen patkoltattak, nem volt évszakhoz kötve. Patkolták a tehenet is körmétől függően. (3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
a) Ne!
b) terelik jobbra
b) jobbra: Hék!
c) és balra
balra: Hak! Vissza: Hume!
Nem alkalmazták a becce nevet. (3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Ne, ne coca, ne. (3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi, pi, pi. (3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevén és le, le. (3) Nevén. (4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Lapicka vagy gereben. (3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak, rokkának hívták. (3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Igen, Sorokujfalu és Sorokpolány. (5)
a) Hogy hívták ezeket?
Sorokpolány és Újfalu később épült. (6) Sorok és Polány. A kettőt templom választotta el. (7)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Boronából készült lakóház nem volt csak agyagból és tömésből készült, az utolsót 10 éve bontották le. (5,6,7)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Az 1910-es évektől már zárt kéményes házakat építenek, a szabad kéményt lebontották. (5,6,7)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Egy bejárata volt, ahonnan a konyhába lehetett bemenni. A bejárat az udvarra nyílt. (5,6,7)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt keresztmestergerendás ház. (4,6) Nem tud róla. (5)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Beépített sparhelt volt már a felszabadulás előtt is. (4) 1910 körül már volt. (6)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Már régóta nem építenek egysoros házakat. (4) Kockaházakat a 60-as évektől építenek. (5)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Igen. (4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Földön. (4,6) A konyha padlószintjén közvetlenül. (5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Hosszú alakú. (4,5) Az udvartól függött aklakja. (6)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem volt. (5,6,7)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Csak gyalulva savanyítottak. (5,6,7)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Csak gyalulva savanyítottak. (5,6,7)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1955-ben még sütöttek. (5) Háború után hamarosan megszűnt. (6)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Egyebet, régebben vesszőívest. (5,7) Csillagos formájút, illetve nem használtak. (6)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Nem emlékszik rá. (5,6) Vajköpülőt nem kannában köpülték. (7)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem használtak. (7)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem készítettek. (5,7) Hajdina nem volt itt. (6)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Karácsonykor kukoricás kenyeret készítettek. (5) Fonott kalácsot. (6,7)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Mióta több a paprika, azóta csinálnak 1952-ben még nem volt. De már a 30-as években ismerték a paprikát. Ízlés szerint. (6) A paprikát 1927-28-ban már ismerték. 1940-es években vált általánossá. (7)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
1961 után. (6)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Kukoricás kenyeret. (5) Diós, mákos beigli, torta nem volt. (6,7)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Még az én időmben is előfordult. (5) Az én apám is hordott. (7)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
1958-ban még viselték az asszonyok. (5) A régi parasztasszonyok még 1956-ban is. (6)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Szőttek még az I. világháború után is. (5) A szövés nem volt divat, mert az uradalom adott munkát. (7)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező. (6)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Igen, szokás volt. (5) Szoba területétől függött. Volt, hogy körbetették az ágyakat. (6)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsang idején. (5)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Télen, böjti időszakban nem, farsangkor igen. (6,7)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Szerda vagy más napokon. (5)
b) 1930 körül:
Általában vasránap, kb. 20 éve szombaton. (6,7)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Lányos háznál. (5,6,7)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Vendéglőben. (5,6,7)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
1910 körül vendéghívó. Ma a jegyespár az esküvő előtt 2 héttel. (5,6,7)
b) 1930 körül:
n.a.
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt szokásban. (5,6,7)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
A zenészek helybeliek voltak,
b) Milyen hangszereken játszottak?
bőgő, hegedű, cimbalom. Tangóharmónika nem volt. (5,6,7)
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Igen, december 13-án
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
a ház elejét teleszórták szalmával. A Luca vers: „Luca, Luca kity-koty tojjanak a tikjok, lúdjok Annyi pénzek legyen, mint a falu hossza.” (5,6,7)
4.9. Regölés
Regölés nem volt. (5,6,7)
a) Melyik napon szoktak regölni?
n.a.
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Mindig voltak kb. 4-5 fő. (5,6,7)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
X-el díszített tejesfazekat nem ismertek. (5,6,7)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem. (5,6,7)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Mikulás járta a falut. (5,6,7)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
1 angyal, aki hozta a betlehemet. 3 pásztor közülük egy az öregpásztor. (5,6,7)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel a barmok megtartásáért. (5,7)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elviszi a krampusz. (5,6)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Éjféli misén karácsonykor a templomban volt. (7)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Gallyat vágó alak. (5) Tüskét vágó ember, aki vasárnap is dolgozott. (7)
