Salomvár
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1985. október |
| Adatközlők: | - |
| Gyűjtötte: | Németh Jenőné |
| Wiki feldolgozás: | Tar Virág |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu keletkezéséről nem tudnak.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község régi családjai: Nyári, Major, Bicsák, Füzes.
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nagyobb számban Kurtáról költöztek be, 1945 után 51 család.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem költöztek el.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Zalacséb, Bagod.
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Göcsejbe tartozik.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrség, Hetés, Hegyhát (Őrségbe: Őriszentpéter, Szalafő, Magyarszombatfa, Velemér, Hetésbe: Lenti környéke, Hegyhátba: Hegyháthodász, Hegyhátsál)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem tudnak híres községről.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem tudnak róla.
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Zalacsébről, Zalaszentgyörgyről, Bagodból, Zalalövőről.
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Zalalövőre, Körmendre, Zalaegerszegre
b) Piacra:
Zalalövőre, Zalaegerszegre
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Rokonokhoz a környező falvakba (Anna napra, György napra)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvárra szeptember 8., Csatárba augusztus 15., szeptember 8.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Fejér, Győr és Sopron megyékbe. 6 hónpos summásnak, minden mezőgazdasági munkára.
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Szentgotthárd környékéről vendek, aratásra, cséplésre.
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Csak saját használatra készítettek.
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Velemér, Gödörháza a zalalövői vásáron vették.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Paprikások, meszesek, drótosok, edényfoltozók, teknősök, fazekasok.
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Paprikások, meszesek, drótosok, edényfoltozók, teknősök, fazekasok.
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Zalacsében volt szőlőjük.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Templom körül volt a régi temető, itt csontok is kerültek elő, a faluvégén van a jelenlegi temető.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Templom körül volt a régi temető, itt csontok is kerültek elő.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Dögvész ellen a Vendel ünnep.
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak 2 és 3 águt is.
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kézzel vetettek.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villás és hajmókosat használtak.
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak.
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévét egy keresztbe. 4-5-8 keresztet kepébe.
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározatlan számú kereszt összerakva. Lehet 5,6,8.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
180 cm.
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó csapat.
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal.
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A 40-es évek elején.
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
50-es években.
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált füvet elterítik, forgatják, ágylásba majd petrencébe rakják.
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Köcölébe, kosárba.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igabő
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
n.a.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Alkalmaztak tartóláncot, későbbit nem ismerik.
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: teherhordó Kocsi: búcsúra, vásárba járó
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4 m hosszú, vendégoldalt nem használtak.
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazó kötéllel.
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglya enyhén ívelt.
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
3 oldala és feneke volt, vesszőből készült, felfelé kitágult volt.
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Patkolták, nyáron, a tehenet is, az ökröt is.
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne!
b) terelik jobbra
Nejde!
c) és balra
Hig, hume!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne!
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi, ne, ne!
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Esz, ne!
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Törövályú, tiloló, sulyok.
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Állórokka.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Valamennyi, a faluhoz tartozó hegyen volt település.
a) Hogy hívták ezeket?
Dózsa, Szarkahegy, Kurta, Harkálhegy, Cigányhegy.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
60-as évek végén.
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A szoba és a konyha közé a sarokba építették a kéményt.
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Valamennyi helyiség a pitarba nyílott.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt. Tömésháznál is volt.
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
1895-ben rakták az elsőt Tornyos Károlyéknál.
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Kontyolt már a századforduló előtt, négyzet alaprajzú az 50-es években, sorház nincs.
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Igen.
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
60-70 cm magasra.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Torkos nem, L alakú és leeresztett oldalú igen.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Fazékkiszedő villát nem ismerik.
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Egészben nem savanyítottak répát, csak káposztát tesznek a gyalult közé egészben.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztát tesznek a gyalult közé egészben.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1960 körül.
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Vesszőíveset.
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Áttört nyelűt.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinagánicát készítettek, megpiritították a lisztet, felengedték forró vízzel és zsírt öntöttek rá.
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Hosszú, fonott kalácsot.
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Adatgyűjtők emlékezete óta.
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Adatgyűjtők emlékezete óta.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Diós és mákos kalácsot.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Hordtak.
b) Hány szélből készült?
Másfél szélből.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
60-as évekig.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Csak férfi takácsok.
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Kötelezőről nem tudnak, de az idősebbek ma is.
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Idősebbeknél ma is szokás.
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Szüret után.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Nyáron nem.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap
b) 1930 körül:
vasárnap, de már szombaton is
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Általában mindkét háznál.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A főétkezés a lányos háznál.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Kultúrházban, vendéglőben, néha a háznál.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
vőfénnyel, vagy pozsoviccsal (pozsovics: egymagában járó vendéghívó, akinek a botjára a meghívott háznál masnit kötöttek) esküvő előtti szerdán
b) 1930 körül:
meghívóval vagy az ifjú pár személyesen, hetekkel ezelőtt.
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem.
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Pankaszról muzsikus cigányokat.
b) Milyen hangszereken játszottak?
n.a.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Volt.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Lucáztak, szalmát szórtak hajnalban. „Luca, Luca, kity-koty, hajnal lesz, kentek lánya szajha lesz...”
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Nem szoktak regölni.
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Van, kb. 2 %-a a falunak.
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Csak rózsás, virágos.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Csak a gyermekek megajándékozása, aszaltgyümölcsöt, diót, almát tettek a cipőbe és virgácsot.
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
1 angyal, 3 pásztor (szalonnás, töpörtyűs, koredom).
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendelt.
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Cigánnyal, mumussal.
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem.
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Istent, halált.
