Salköveskút
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. április |
| Adatközlők: | |
| (1.) | Nardai Péter, 1907. Kenéz, római katolikus, Salköveskút, Petőfi S. u. 45. |
| (2.) | Nardai Péterné Szakály Anna, 1915. Sé, római katolikus, Salköveskút, Petőfi S. u. 45. |
| (3.) | Debreceni Jenő „Dalos”, 1905. Salköveskút, római katolikus, Salköveskút, Petőfi S. u. 40. |
| (4.) | Polgár Ilona, 1922. Salköveskút, római katolikus, Salköveskút, Petőfi S. u. 38. |
| (5.) | Polgár László, 1927. Salköveskút, római katolikus, Salköveskút, Petőfi S. u. 38. |
| (6.) | Tőke József, 1918. Salfa, római katolikus, Salköveskút, Fő u. 34. |
| (7.) | Varga István, 1910. Salfa, római katolikus, Salköveskút, Petőfi S. u. 64. |
| (8.) | Takács József, 1902. római katolikus, Salköveskút, Acsádi u. 3. |
| (9.) | Páli Béla, 1920. Salfa, római katolikus, Salköveskút, Temető u. 13. |
| Gyűjtötte: | Szakály Attila, Süpek Györgyi, Horváth T. Ágnes, Vörös Gizella |
| Wiki feldolgozás: | Tar Virág |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Kb. 40 évvel ezelőtt egyesítették Salfát és Köveskútot, így keletkezett Salköveskút. Salfán laktak a „nemesebb” családok, Köveskúton pedig a szegényebbek. (1,2,3,4,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A mai lakosság 80 %-a itt született, de a legrégebben itt élők a következők: „Balázs” Tóth Jóska, Horváth Sándor, Takács Mihály, Menyhárt Ferenc, Horváth Ferenc. (1,4,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Tömeges betelepülés nem volt. (2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak tömeges elköltözésről. (2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Neszlen és Tömörd hasonló régi mint Salköveskút. Közös plébánia tartotta össze Surányt, Asszonyfát és Salköveskútat. (1,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tudták besorolni a falut. (1,2,3,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem tudták besorolni a falut, sem a környező falvakat. (1,2,3,4,5)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Acsád és Surány híres volt kastélyáról. Vasszilvágy jó gazdálkodó volt, itt is volt egy kastély. Itt, Salköveskúton uradalom volt, a falu tanítói is híresek voltak, pl. a leventeoktató. (1,2,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A falut nem csúfolták a környékbeliek. Asszonyfát azonban „huppancsos” Asszonyfának nevezték. (3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A falusi mulatságokon ismerkedtek meg egymással. Leginkább Asszonyfáról és Surányból házasodtak ide. Elég gyakori volt az összeházasodás. (3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szombathelyre.
b) Piacra:
Zalai és szombathelyi piac.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
A szomszéd falvakba.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Csepregre, Vasvárra, Nagygencsre. (3,4,5)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Mindenki megtalálta a munkáját a faluban, vagy saját maga gazdálkodott, vagy az uradalomba ment cselédeskedni. Télen az erdőre jártak fát vágni. (3,5)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem szoktak idejönni munkára. A surányi uradalom nagyobb volt, oda mentek. (2,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Nem volt ilyen iparos a faluban.
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Ikerváron készítettek vesszőkosarakat, favillát Acsádról vettek a bognártól. (3)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A szombathelyi piacról vásárolták a cserépedényeket, néha Jákról is. (3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Meszesek, paprikások, faszerszám-árusok, késesek, edényfoltozók, „drótos tótok”, teknős cigányok (sütőteknőt árultak). A fentiek 1945 óta nem járnak. (3,4)
b) Honnan jöttek?
Meszesek, paprikások Szegedről,
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Meszesek, paprikások, faszerszám-árusok, késesek, edényfoltozók, „drótos tótok”, teknős cigányok
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szőlőhegyük nem volt, szőlőt csak saját telkeiken termesztettek. (3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Szőlőhegyük nem volt.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Két temetőről tudnak, külön Salfának és külön Köveskútnak. A köveskútit már lezárták.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
A falu határából nem kerültek elő nagyobb tömegben emberi csontok, legalábbis nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Május 31. Aranyos Hétfő, az oka: régen sok állat pusztult egyszerre, a falu lakói kérték Szent Vendelt, állítsa meg a dögvészt. Felajánlották, hogy minden évben misét mondatnak és pénzt gyűjtenek a szent javára. (1,2,3,4,5)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Ritkán, de használtak. (6) 3 levelű vasekét és utána 2 tagú boronát. (7) Igen, használtak. (8,9)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kézi vetés a közepes gazdaságok kb. felében. (6,8,9)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
80 %-ban géppel, amit tehén, ökör, vagy ló húzott, 20%-ban kézzel. (7)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Régóta, amihez hozzájutottak. (6) Villás kaszacsapót használtak. (8,9) Gabonaaratáshoz mindegyik fajtát, mindenki. (7)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, anélkül nem is kötöztek, aratáshoz. (7) Ismerte, de nem használta. (6) Használtak. (8,9)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Egy keresztbe 20 kéve, 10 kereszt neve kepe. (6) Egy kepében 20 kereszt, keresztek sorban a földön. (7) Egy kepében 18-20 kereszt. (8) Meghatározatlan kévét kötnek össze, egy kepében 18 kereszt. (9)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Keresztek, meghatározatlan számú kéve. (6) Kereszt, mezőn a kereszteket aratás után számolták. (7) Kereszt, meghatározatlan számú kereszt. (8,9)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
155 cm fölött, hadaró 80 cm. (6,7,8,9)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
2/3-a cséplőcsapat, 1/3-a rokonság. (7) Cséplőcsapat, állandó. (8,9) Egy részük állandó munkás volt, esetenként + a rokonság. (6)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal, 2 ember szedte össze. A faluban általános volt. (6,7) Nyárssal, ritkán vasvillával. (8,9)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A II. világháború után. (6) A 30-as években. (7) 1940 után. (8) Az 50-es években. (9)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Az I. világháború alatt kezdődött, akinek fogatja volt, a háború után általános. (6) Az I. világháború után, de sokan kapa után még ekkor is. (7) Fogatosok már a 10-es években, 20-as években általános a kapa utáni mellett. (8,9)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált rendet egy ember villával szétszórta. Ez 2-3 nap múlva megszáradt, ekkor megforgatták. Ezután szénaboglyába gyűjtötték. Onnan hordták a pajtába. (6,7,8,9)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Tragacs naponta, estefelé. (7) Háti teherkosár a módosabbaknak, 2 naponta, naponta. (6) Fűhordó ruha, minden nap. (8,9)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
járomszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (6,7)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem használták, mert volt elég szalma. (6,7,9)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen a rúd végén, a ló védelmére, hogy lejtőn ne károsodjon. (6) Igen, láncot, kötelet nem. (7) Nem használtak. (8)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér, amibe ökröt vagy tehenet fogtak. Kocsiba, amibe csak lovakat fogtak. (6,7,8,9)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Hosszú szekér 4-5 m hosszú. (6,7,8,9)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől lánc volt, hátul pedig rudazó kötél. (6,7,9)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglya enyhén ívelt volt. (6,8) Erősen ívelt. (7) Egyenes volt a saroglya. (9)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Csak egyet használtak. Idomult a szekérhez volt hozzá fonott ülés, amit föl lehet nyitni, benne a bor, étel. Lakodalomba, városba használták. (7,8,9)
b) Használtak-e kettőt is?
Csak egyet használtak.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Tehenet nem csak ökröt, ott ahol kemény volt az út. (6,7,8,9)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (6,7,8,9)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
No, no!
b) terelik jobbra
Hik!
c) és balra
Hajsz! (6,7,8,9)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Ne, ne. Elhajtás: Hüccs. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Ne, pityém ne. (7,8,9) Ne, tyutyum ne. (6)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén hívják. (6,7,8,9)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
1. Kendertörő, 2. tiloló, 3. gereben. (6,8) Tiloló. (7,9)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Lábbal hajtott orsós egykerekű. (6,7) Álló. (9)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Nem volt. (1,3)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Kb. 25 évvel ezelőtt volt még egy sövényház a faluban. (1,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Konyhában a szoba falához kemencét építettek és a két helyiség füstjét a kemencére épített ún. mászó kéményen vezették el. Zárt kéményt a 20-30-as évektől építenek. (1,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A régebbi házakon a szobának, a konyhának és a kamrának is egy-egy bejárata volt a szabadba. A szoba-, konyha- és kamraajtó is a tornácra nyílt. (3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Csak vályogházaknál alkalmazták a mestergerendákat. (3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
30 éve jelentek meg az első sparheltek, ezek 20 éve lettek általánosak. (3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
30 éve jelentek meg a „kockaházak”. Kb. ebben az időben mindenki rendezte portáját, lebontották a régi házakat, újakat építettek helyettük. (3,5)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem tudtak ilyen házról. (1,2,3,4,5)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét 30-40 cm magas padkára építették, ez volt akkoriban az általános. (2,3,4,5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Nem volt a faluban torkos pajta, csak téglalap alaprajzú. (1,3,5)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A fazékkiszedő villát kapatkiszedő villának nevezték, az egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (4,5)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Savanyítottak egészben tarlórépát törköly között.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Savanyítottak egészben egészben káposztafejeket. A káposztafejeket káposztametszővel gyalulták le, majd megfűszerezve beletették egy „vájlingba” és addig tiporta valaki, míg levet nem eresztett, esetleg tömőfát használtak. Ezt követően rátettek egy deszkát, amit terméskövekkel raktak tele, ruhával leterítették és 2 hétig meleg helyen tartották, utána került hideg helyre a fogyasztásig. (3,4,5)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Általában 1945-ig sütöttek kenyeret, itt azonban a Rákóczi úton lakó Eberhart István még mindig foglalkozik kenyér sütésével. (3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Vesszőíves kenyértartót használtak, a kenyereket lécek választották el. (2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Régebben használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. Most már nem, s nem is tudtak mutatni ilyen eszközt. (2,3,4,5)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem tudnak róluk. (1,2,3,4,5)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Ebben a faluban nem készítettek sem kölesből, sem hajdinából liszttel sűrített kását. (2,3,4,5)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Nem az ünnepek határozták meg, milyen formája van a kalácsnak, hanem az egyes családok. Készítettek kerekeset, hosszasat, mazsolásat, tekercseset, fonottat. (1,2,3,4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Azt mondták: „mióta az eszünket tudjuk, készítünk lecsót”. A lecsó készítési módja: a hagymát félig megsütik, a megmosott paprikát ráteszik, majd leütik a tojást, felverik és ráöntik a paprikára, majd megsütik. Ízlés szerint ízesítik paradicsommal. (1,2,3,4,5)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Mióta élnek. (1,3,4)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A karácsonyi asztalra inkább kalácsot tettek, majd egyre általánosabb lett a különféle sütemények készítése. (1,3,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát, amit általában hétköznap is hordtak.
b) Hány szélből készült?
A gatya két szélből készült. (1,3,5)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az elhangzott válaszok alapján arra következethetünk, hogy az asszonyoknak ez a viselete 1920 és 1940 között szűnt meg. (1,2,3,4,5)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Az asszonyok itt nem szoktak vásznat szőni, mivel nem volt hozzá megfelelő alapanyag. (2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező ez a viselet, csak halott esetén szokták ezt viselni. (1,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Szokásban volt ez, sőt még ma is, főként az idősebb házaspároknál. (2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Leginkább májusban és augusztusban tartották az esküvőket. (1,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n.a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
csak vasárnap
b) 1930 körül:
inkább szombaton (1,3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat a menyasszonyos háznál tartották. Este kb. 1/2 8-kor volt a főétkezés. (2,4)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A lakodalmat a menyasszonyos háznál tartották. Este kb. 1/2 8-kor volt a főétkezés. (2,4)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Mostanában az esetek többségében Szombathelyen tartják a lakodalmakat.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Ez a szokás kb. 20 évvel ezelőtt kezdődött el. (2,3)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
A vendéghívó (kérő) a szalagokkal felékesített kampós botjával a rokonokhoz megy el. Miután elmondta a köszöntőt, s énekelt, ezzel-azzal megvendégelték. Ez a vendéghívás kb. 2 héttel a lakodalom előtt zajlot le, s csak egyszer hívtak.
b) 1930 körül:
Mostanában a jegyesek hívják meg a rokonságot kb. 2 héttel a lakodalom előtt egyszer. (1,2,3,4,5)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem tudnak róla. (1,2,3,4,5)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Általában büki, csepregi és vépi zenészeket hoztak. A cigányzene hosszú ideig szolgált táncszeneként, csak az utóbbi időben történt változás. (1,3,5)
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hegedű, gombosharmónika és cimbalom.
c) Hány főből állott a zenekar?
5-6 személy
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A tangók megjelenésével kezdték el használni a tangóharmónikát.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
A lucázás december 13-a előtti este történt.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Általában a nők házánál szoktak lucázni, különösen az ágyba és a szekrény tetejére, valamint a ház elejét is teleszórták szalmával. „Luca, Luca kitty-kotty, tojjanak a tikjok, lúdjok, ülősek legyenek fejszéjek, furajok úgy megálljon a helyibe, mint a szálfa a tövibe.” – a mondóka szövege. A lucázás nem alakos szokás volt. (1,2,3,4,5)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regölni szilveszter este szoktak.
b) Meddig élt ez a szokás?
Ez a szokás máig mindig él, de elhalóban van.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
A legények szoktak regölni.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
„Amott keletkezik egy nagy felhő, abban tollászkodik sárga lábú holló, Regülejtem, regü-, regü-, regülejtem. Itt tennék és mondanánk, egy szép leányt, kinek neve volna ........ volna, Regülejtem... Itt tennék sé mondanánk, egy szép legényt, kinek neve volna ........ volna, Regülejtem...” (1,2,3)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
A kb. 400 főt számláló faluban 17 öreglány és 16 öreglegény lehet. (3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Ismerték az egy db X-el díszített tejesfazékokat.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
1
c) Hol szerezték be ezeket?
Ezeket a szombathelyi piacon vásárolták. (3)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Ezt a szokást nem ismerték. (1,2,3,4,5)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
A gyerekek feöltöztek Mikulásnak, az alakoskodás kellékei: rossz kabát, kalap, álarc, a krampuszokon szoknya, láncosbot, amivel zörgettek. A házakat járták, s verseltek. (1,3,4,5)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Pásztorok, Szent József, Mária. Ebben a faluban nem tartozott a gyakori szokások közé a betlehemes játék. (1,2)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendelt tisztelték az állatok védőszentjeként. Nem tudnak arról, hogy valamelyik állatnak lett volna msá védőszentje. (1,2,3,4,5)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Télen a Mikulással és a krampusszal, nyáron pedig a zsákos bácsival szokták ijesztegetni a kisgyerekeket. (1,2,3,4,5)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Kb. 40 éve volt szokás, hogy a karácsonyi éjféli misén a kórusból dobáltak diót. Házaknál ez nem volt szokás. A férfiak, legények diót vittek magukkal a zsebükben, amivel a papot dobálták. (1,2,3)
b) Mikor, hol, miért?
A diódobálás okát nem tudták megmondani.
c) Írjuk le tömören a szokást?
A karácsonyi éjféli misén a kórusból dobáltak diót. A férfiak, legények diót vittek magukkal a zsebükben, amivel a papot dobálták. (1,2,3)
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Fát vágó embert láttak a Holdban. (3)
