Sajtoskál

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1990. november
Adatközlők:
(1.)	Nagy Elemér (1925), Sajtoskál
(2.)	Gróf József (1905), Sajtoskál
(3.)	Kovács Ferenc (1902), Sajtoskál
(4.)	Hoós Sándorné Fülöp Margit (1920), Sajtoskál
(5.)	Tóth István (1913), Sajtoskál
Gyűjtötte:	Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás:	Tar Virág
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Annyit tudnak a község keletkezéséről, hogy régen nem a mai helyén feküdt, hanem valami Pozdomáris-dülőben. (1,2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A legrégibb családok: Ruprek, Rédecsi, Boros, Horváth, Kiss (1,2,3,4,5)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak róla, hogy nagyobbszámban költöztek el. (1,2,3,4,5)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A magukéhoz leginkább hasonló falvak: Simaság, Lócs, Nemesládony. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Répcementieknek mondják magukat. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységekről, magukat répcementieknek mondják. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A csepregi bőrgyár hírességéről tudnak. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Egy mondást ismernek a környékről: Lócs, Ság, Kál nem ér annyit, mint egy pipaszár. (1,3,4,5)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodni a környékbeli falvakból szoktak: Lócs, Simaság, Iklanberény, Tompaládony, Mesterháza. (1,2,3,4,5)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Régebben vásárra Sopronba jártak néha, mert itt helyben is volt három vásár. Az egyik Józsefkor, a másik Péter Pálkor, a harmadik pedig karácsonykor.

b) Piacra:

Sárvárra szoktak járni.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúba a környékre jártak, náluk Péter Pálkor július 29-én volt. (1,2,3,4,5)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Innen munkára az uradalomba szoktak járni, konvenciósok és ún. zsöllérek, akik répát szedtek és fát vágtak. (1,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nemigen jártak munkára, esetleg a sajtgyárba néhányan. (1,2,3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem készítettek a helybeliek eladásra semmit. (1,2,3,4,5)

a) kocsikasokat

Nem.

b) vesszőkosarakat

Nem.

c) szalmafonatú edényeket

Nem.

d) szövőbordát

Nem.

e) favillát

Nem.

f) fagereblyét

Nem.

g) faboronát

Nem.

h) egyebet?

Nem.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

hol

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Az alábbi vándorárusok jártak a faluba: A „zsidisek” bort hoztak Zsidányból, A „paprikások” Hegykőről és Hidegségről és edényfoltozók Sárvárról. (1,2,3,4,5)

b) Honnan jöttek?

A „zsidisek” Zsidányból,„paprikások” Hegykőről és Hidegségről, és edényfoltozók Sárvárról. (1,2,3,4,5)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

„zsidisek”, „paprikások”, edényfoltozók

d) Mit árultak?

A „zsidisek” bort.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem foglalkoztak szőlőműveléssel. (1,2,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Két temetőről tudnak, az egyik Lócs felé ez az új, a másik, a régi a templomnál van. (1,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Csontokat nem találtak. (1,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepei: December 8. Szűz Mária (szeplőtelen fogantatás ünnepe) Július 29. Péter Pál (a falu védőszentje) búcsú is és szentségimádás e napon. Szentségimádás van még Nagyasszonykor és Kisasszonykor. Október 20. Szent Vendel (az állatok védőszentje) (1,2,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan használták a 2-es és a 3-as boronát is. Használtak faboronát is. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Vetettek kézzel ritkán.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Általánosan volt a gép használata. 12-es, de 17-es (soros) gépet is használtak. (1,2,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

a) típusút aratáshoz b) típusút árpához c) típusút lucernához használták (1,2,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használták ezt a kévekötőfát. (1,2,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kéve = 1 kereszt 1 kepe = 30 kereszt (1,2,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szót csak a keresztek meghatározásánál használták. (1,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 145-150 cm körül volt. (1,2,3,4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén összesegítettek egymásnak. (1,2,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát már eleváterrel hordták kazalba. (1,2, 3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdina termelése 1950 körül szűnt meg teljesen. (1,2,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után való vetése kb. 1925 után kezdődött. (1,2,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás munkamenete: rendre kaszálás, megforgatták, boglákba rakták. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt gyékényből készült hátaskosárban („törekes kosár”) hordták be az istállóba. (1,2,3,4,5)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

vontatószeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg. (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Almozáshoz használták a fák leveleit. Csaritnak mondták. (1,2,3,4,5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Őszi évszakban.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak tartóláncot, a rajz szerinti a-t vagy elsőt balról. (1,2,3,4,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték azt, amit mezőgazdasági munkák végzésére használtak, tehén és ló is húzhatta. Kocsinak azt nevezték, amit személyszállításra használtak. Ezt csak ló húzta. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér hossza 500 cm hosszú volt. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása rudazókötéllel történt, de alkalmaztak rudazócsigát is. (1,3,4,5)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája két féle volt: egyenes, enyhén ívelt. (1,2,3,4,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Szekérkast csak hátul alkalmaztak. (1,2,3,4,5)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták patkoltatni a vonómarhát, a nyári évszakban. Félpatkót tettek a külső körmére. (1,2,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedényt zséternek nevezték. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nye!

b) terelik jobbra

Hik!

c) és balra

Hejsz!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

A disznót így hivogatják: „coc coc coci ne” (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

A tyúkoknak mondják: „tyu tyu tyu” vagy „pi pi pi”. (1,2,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyának azt mondják: „leegyere”. (1,2,3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender termelése nagyon régen megszűnt. Akkoriban tilótípusú törőt alkalmaztak. (1,2,3,4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Annak idején a b) típusú ferde rokkát használták. (1,2,3,4,5)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A mai község határán több egymástól elkülönülő házcsoport volt.

a) Hogy hívták ezeket?

Losonczi major, Ruprek major, Kertalja major. (1,2,3,4,5)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az 1960-70-es években bontották le. (1,2,3,4,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A füstöskéményes házaknál az átalakítás során a falba helyezték a kéményt. (1,2,3,4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házakon két ajtó nyílt a gangra vagy a tornácra. Az egyik a konyhából a másik a kamrából. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Sok keresztmestergerendás ház volt a faluban, de már lebontották ezeket. (1,2,3,4,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Rakott sparheltek („pórhelt”) már az 1800-as évek végén voltak. (1,2,3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

E háztípusok a II.vh. után terjedtek el. Kb. ezidőtől már nem építenek egysoros házakat. (1,2,3,4,5)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A faluban a legtöbb helyen ilyen volt, de sajnos már mindet lebontották. (1,2,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Normál magasságú padkára építették a kemencét. (1,2,3,4,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Téglalap alapú és torkos pajta is volt, valamint ún. „lábos” pajta, aminek 6 lába volt. (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Használtak fazékkiszedő villát, aminek kissé befelé álló ágai voltak. (1,2,3,4,5)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Répát nem savanyítottak.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát csak legyalulva savanyítottak, amit lábban tapostak. (1,2,3,4,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése 1958 a TSZ megalakulása után szűnt meg. (1,2,3,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A c)egyéb formájú kenyértartót alkalmazták, illetve használták. (1,2,3,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak dongás vajköpülőt, de ennek nem volt füle. (1,2,3,4,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A d) típusú kölestörőt használták. (1,2,3,4,5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Készítettek gáncát. Készítés lényeges mozzanatai: a lisztet zsírban megpirították és forró vízben leforrázták. (1,2,3,4,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Az a),b) és c) formájú töltetlen kalácsokat szokták sütni. (1,2,3,4,5)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Már a háború (II. vh.) előtt fogyasztottak lecsót. 2:1 arányban tettek bele paprikát és paradicsomot, valamint egy jó fej vöröshagymát. (1,2,3,4,5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

1948-tól már fogyasztottak nyersen paprikát és paradicsomot. (1,2,3,4,5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A következő sült tésztákat szokták készíteni: mákos kalács, diós kalács, szőlős (mazsolás) kalács. (1,2,3,4,5)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek ilyen parasztgatyát, aminek rojtos volt a vége. (1,2,3,4,5)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az asszonyok viseltek ilyet kb. 1945-ig. (1,2,3,4,5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A II. vh. előtt még szoktak az asszonyok vásznat szőni. (1,2,3,4,5)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Sohasem volt kötelező a fejkendő viselete. (1,2,3,4,5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Még ma is él ez a szokás. (1,2,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A házasodás általában télen volt szokás, mert nyáron inkább a nagyobb munkák elvégzése volt fontos.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Egyedül a böjt volt kivétel, amikor nem tartottak esküvőt. (1,2,3,4,5)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910 és 1960 körül is szombaton szokták tartani az esküvőt. (1,2,3,4,5)

b) 1930 körül:

n.a.

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Az esküvőt a lányos háznál tartották, itt volt a főétkezés, a vacsora, majd éjfélkor átmentek a vőlegényhez és általában itt lakott ezután a pár. (1,2,3,4,5)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A lányos háznál volt a főétkezés, a vacsora.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül a lakodalom általában Bükön, vendéglőben zajlik. (1,2,3,4,5)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

A meghívás módja: 1910 körül vendéghívó (vendég hívóbottal körbejárta a meghívandókat).1910 körül esküvő előtt 1 héttel. 1980 körül: ma már meghívót küldenek. 1980 körül esküvő előtt kb. 3 héttel. (1,2,3,4,5)

b) 1930 körül:

n.a.

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

A tányértörés szokásban volt valamikor, de pontosan nem tudják miért törték a tányért. (1,2,3,4,5)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Általában a csepregi cigányok játszottak a lakodalmakon.

b) Milyen hangszereken játszottak?

pikula, brácsa, nagybőgő, hegedű. (1,2,3,4,5)

c) Hány főből állott a zenekar?

6-7 fő

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n.a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

n.a.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Lucázás ma is van. „Luca luca kity koty, tojjanak a tikjok ludjok, jó ülősek legyenek, a szomszédba át ne menjenek, Annyi pénzök legyen, mint égen a csillag, kolbászok olyan hosszú legyen, mint a falu hossza, a lányok csöcse akkora legyen, mint a bugyogókorsó.” (1,2,3,4,5)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Regölni István napján (december 26.) szoktak.

b) Meddig élt ez a szokás?

Máig él ez a szokás.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

A legények és gyerekek szoktak regölni.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

Az alábbi szöveget szokták mondani: „Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái Régi szokás szerint szabad megtartani Itt is keletkezik egy szép folyóvíz Abba legénynek csodaszőrű szarvasok. Ezerágú gyertya, ezer mise gyertya Gyulladván gyulladjék, altatván aludjék. Hej regö rejtem, neked ejtem. Itt is mondanának egy szép leányt, Kinek neve Mári, Ott is mondanának egy szép legényt, Kinek neve Pisti. Regölik a gazdát, vele az asszonyát. Szegen van a zacskó, tele van százassal, Fele a gazdáé, fele a regösöké.” (1,2,3,4,5)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Voltak is, vannak is öreglegények. A jelenlegi kb. 235 lakosból 18-an! (1,2,3,4,5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Az x-el díszített tejesfazék nem ismeretes. (1,2,3,4,5)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

n.a.

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem ismerik ezt a szokást. (1,2,3,4,5)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

n.a.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A Miklós napon az alakoskodás kellékei: álarc, láncos bot, kifordított szűr voltak. (1,2,3,4,5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játék szereplői: 3 pásztor, 1betlehemes (a jászolban a Kis Jézussal, Máriával, Józseffel és két kis barom) Azt szokták mondani: „Gazda terítse asztalát, mert nem tudja milyen szűrszakállas pásztorok lepik meg a házát.” (1,2,3,4,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentje Szent Vendel. (1,2,3,4,5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A gyerekeket ijesztgették: „Elvisz a kankus”, „Jön a Mikulás”. „Elvisz a kéményseprő”. (1,2,3,4,5)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

A diódobálás nem volt szokás. (1,2,3,4,5)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A régiek a holdban favágó embert láttak. (1,2,3,4,5)