Pusztacsó
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1987. április |
| Adatközlők: | (1.)Szabó Istvánné Perger Mária, 1911. Pusztacsó, katolikus, Pusztacsó, Béke u. 14. |
| (2.)Gáspár Gézáné Baranyai Anna, 1933. Pusztacsó, katolikus, Pusztacsó, Béke u. 13. | |
| (3.)Rácz Ernő, 1927. Pusztacsó, római katolikus, Pusztacsó, Béke u. 30. | |
| (4.)Tóth Károly, 1901. Möllersdorf, katolikus, Pusztacsó, Béke u. 22. | |
| (5.)Poór István, 1920. Pusztacsó, római katolikus, Pusztacsó, Béke u. 5. | |
| (6.)Flór Józsefné, 1918. Pusztacsó, római katolikus, Pusztacsó, Béke u. 5. | |
| (7.)Nagy Anna, 1913. római katolikus, Pusztacsó, Petőfi S. u. | |
| (8.)Márczli János, 1912. római katolikus, Pusztacsó, Petőfi S. u. 9. | |
| Gyűjtötte: | Bodor Tamás, Varga Éva, Rontó Róbert, Berkecz Pál |
| Wiki feldolgozás: | Széles Ágota |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Pusztacs%C3%B3 |
| weboldal: | http://www.koszegikisterseg.hu/Pusztacso/index.html |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Igen régen keletkezett Alsó és Felső Csó egyesüléséből. 16 ház volt összesen, s a tulajdonosok egész, fél és negyed részes gazdák voltak. Ma 42 házban laknak. (1)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kiss, Nagy család. (1,2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Az 50-es években a TSZ megalakulásakor kisebb számban magyarok. (1,2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem volt. (1,2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Kőszegpaty, Nemescsó hasonlóan dolgosak az emberek. A falu képe a majdnem kizárólagosan régi házak is egyeznek. Az utóbbi van a legközelebb hozzánk, még a neve is hasonlít. (1,2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem. Magyar népcsoport. (1) Nem tud róla, Vas megye része. (2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Kőszegi hegység, Velemi hegy, Kőszeghegyalja. (1) Csömötei hegy, Sághegy, Kőszegi hegy. (2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Kőszegfalva húshagyó kedden 3 napos mulatság, Vaskeresztes finom vörösboráról. (1) Mesteri, Borgáta, Bük: fürdőhelyekkel rendelkeznek, termálvizük van. (2)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Pusztacsó a verebesek nevet kapta, mert a lakodalmakon a menyasszonynak egy tányér alatt több verebet vittek és kérték, nézze meg azok meg persze, hogy elrepültek. (1,2) Nemescsó: egeresek. (1) Kőszegpaty gúnyneve a kányások volt. (2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Leginkább a környező falvakból, Vasasszonyfáról, Kőszegpatyról, Lukácsházáról, Gyöngyösfaluról. Ma már egyre többen házasodtak távolabbi vidékről. (1,2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szombathely, Kőszeg, Csepreg, Zalaegerszeg
b) Piacra:
Kőszeg, Szombathely
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Nemescsó, Kőszegpaty, Csömöte, Gencsapáti, Söpte, Salköveskút és mindenhova a rokonokhoz.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár, Léka, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csepreg. (1,2)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Nyáron mezőgazdasági munkára a környező majorokba, uradalmakba. Télen a favágással foglalkoztak a férfiak. (1,2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Csak alkalmi munkára jöttek a faluba. Egyszer pl. 3 évig kubikusok dolgoztak itt, amikor is az uradalom földjét alapcsövezték. (1)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Kérdésre nincs válasz.
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
1945-ig elsősorban jáki edényeket használtak, amit a vásárokon vettek. (1,2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Drótos, köszörűs, szitakötő, kártyavető, borárus.
b) Honnan jöttek?
az északi területekről Csehszlovákia vagy a román részekről vándoroltak ide, A borárusok a Balaton környékéről, a felszabadulás után elmaradtak
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a.
d) Mit árultak?
Az oláh cigányok ruhát árultak. (2)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Jelentős számban nincs. Kis számban a Csömötei hegyen. (1,2)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy falusi temető van Pusztacsón, nem tudnak másról. (1,2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Boronai Szent Károly napján dögvész ellen. (1) Szent István király napján a templom és a falu védőszentje. (2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A szántás elegyengetéséhez kizárólag egy boronát használtak. Ha szükség volt rá, ezzel többször is végighaladtak a földön. (3,4,5,6)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Inkább kézzel vetettek
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A gépi vetés ritka volt. (3,4,5,6)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Gereblyés kaszacsapót alkalmaztak már a szüleik idejében is. (3,4,5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem használtak. (4) Használtak. (3,5,6)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
A búzából és a rozsból is 20 kéve jelentett egy keresztet. A föld nagyságától függött hány keresztet kapcsoltak egybe. (3,4,5,6)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe határozatlan számú keresztet jelentett. A föld nagyságától függött, hogy mennyit raktak egybe. A termés mennyiségét kereszttel fejezték ki. Pl.: 800 öl 18-20 kereszt termett. (3,4,5,6)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 144-155 cm között volt. (3,4) A csép nyele 180 cm körül volt. (5,6)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gazda a rokonság és a baráti körből gyűjtött segítséget a csépléshez. Egy ilyen csapatban 16 ember dolgozott. A gazdák kisegítették egymást. Nem voltak részesek. (3,4,5,6)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Elevátort használtak, amit fel lehetett állítani a cséplőgéphez, s az onnan kikerülő szalma erre került. (3,4,5,6)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A II. világháború után már nem termeltek. (6) Az 1940-es években szűnt meg. (3,4,5)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Akinek lova, eszköze volt és több burgonyát vetett, alkalmazta már a II. világháború előtti években. (3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Ha az időjárás kedvező volt, csak egyszer kellett megforgatni, miután a kaszálás után pár napig száradt. Boglyába gyűjtötték. Szénaszárító állványt nem alkalmaztak. (3,4,5,6)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A szénaszárító állványt ún. hátas kosárban hordták az állatoknak, aminek felső átmérője legalább 80 cm volt, egyik oldala egyenes volt, hogy kényelmesen fel tudják csatolni szijjak segítségével a hátra. (3,4,5,6)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonó (3) felsőfa(5)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
járomszög(3) igaszeg(5)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszög (3) igaszeg (5)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Kis mértékben
c) Melyik évszakban?
Főleg tavasszal ha már fogytán volt a szalma. (3,4,5,6)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak ilyen lószerszámot, mert a tolatásnál jobb volt. (3,5) Igen, alkalmaztak a rúdhoz erősítették oda. (5)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Kocsi: rácsos oldalú csak parádés alkalmakkor használták. Pl. Ha a gazda látogatóba stb. ment. Szekér: bedeszkázott oldalú, teherszállításra használták. (3,4,5)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú. A sukk kifejezést nem ismerik. A szállítást hosszúszekérrel végezték, a vendégoldalt nem használták. (3,4,6)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Hátul kötéllel szorították le a nyomórudat ún. rudazókötéllel. Más eszközt nem használtak. (3,4,5,6)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Saroglyát ritkán használtak csupán 1-1 gazda. A suber volt az elterjedt. (3,4,5)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Kocsikasnak nevezik. Egyet szoktak használni, de a kisszekérnél ez helyettesítette az oldalakat. (3,4,5) Használtak vesszőből készített kocsikast.
b) Használtak-e kettőt is?
Elől, hátul is volt és ezek összeértek. (4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Kevesen szokták. Csak akkor, ha a marha vagy ökör sokat járt köves úton, ahol erősen kopott a körme. Illetve akkor, ha a vonóállat fürt vagyis járás közben kissé kifordította a lábát. Nyáron patkoltak. (3,4,5)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (3,4,5,6)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Hajsz ne!
b) terelik jobbra
Hék!
c) és balra
Hassz! A becce nevet a kisborjúnál használták. (3,4,5,6)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, coca ne. (3,4,5,6)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi, pi, pi, ne, ne. (3,4,6) Tyu, tyu. (4,5)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutya neve + le. (3,5) Neve + gyere ide. (4,6)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilolót. (3) Nem termeltek kendert. (4,5,6)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő rokkát. (3) Nem használtak rokkát, mivel nem volt kender. (4,5,6)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
A falu egységes volt. (7,8)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Nem tudnak ilyen házról. (7,8)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Nem ismerik az átalakítás módját, náluk a falba van építve a zárt kémény. (7,8)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A pitvarról a konyhába nyílott az ajtó. A konyhából pedig a szobába, meg a kamrába. (7,8)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Jelenleg is van ilyen módon épült ház (vályogfalu). (7,8)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Nem tudnak ilyenről. (7,8)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 1960-as évektől kezdve építenek. (7,8)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem tudnak ilyenről. (7,8)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
50-70 cm magas padkára építették. (7,8)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Csak téglalap alakút ismernek. (7,8)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem ismerik ezt az eszközt. (7,8)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Csak káposztát savanyítottak, de ezt is csak reszelve. (7,8)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 1960-as évek elején szűnt meg. (7,8)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
A vesszőíves típusú formát használták. (7,8)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Nem használtak. (7,8)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem használtak ilyet, nem termeltek kölest. (7,8)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem készítettek. (7,8)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Csak hosszúkás formájú fonatos kalácsot készítettek. (7,8)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Gyerekkoruk óta készítenek lecsót. Hagymát, paradicsomot, paprikát, kolbászt tettek bele. (7,8)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Pontos adatuk nincs a korábbi időszakról. (7,8)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Kalácsot és lekváros piskótát. (7)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Inkább hétköznap viseltek főleg kék színűt. (7)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az 1960-as évekig hordták. (7,8)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
A faluban nem szőttek vásznat. (7,8)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem tudják pontosan. (7,8)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Ma is szokásban van. (7,8)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsang időszakában tartották a legtöbbet
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
A legkevesebbet húsvét előtt. (7,8)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Általában szombaton tartották. (7,8)
b) 1930 körül:
Általában szombaton tartották. (7,8)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lányos háznál tartották
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Egyszeri vacsora volt a főétkezés. (7,8)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Vendéglőben
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Az 1970-es évektől tartják vendéglőben. (7,8)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
A jegyespár hívja meg a vendégeket 2 héttel az esküvő előtt.
b) 1930 körül:
Ma már a meghívó az elterjedt. (7,8)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt szokásban. (7,8)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
A környező falvakból hívtak zenészeket.
b) Milyen hangszereken játszottak?
A cimbalom és a hegedű a legelterjedtebb hangszer
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Az 1970-es évektől a harmónika is elterjedt. (7,8)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
December 13-án szokott lenni. Manapság kezd megszűnni.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Reggel a legények a házaknál magukkal vitt szalmán térdelve mondták el a mondókákat. (7,8)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Újév után regöltek.
b) Meddig élt ez a szokás?
40-50 éve megszűnt.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
A legények regöltek. (8)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Nagyobb számban nem voltak. (7,8)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem tudnak ilyenről. (7,8)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem szoktak ilyet csinálni. (7,8)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
A legények álarcban ijesztgetik a gyerekeket. (7,8)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Nem szoktak betlehemezni. (7,8)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Baromai Szent Károly az ő születésnapján szűnt meg a dögvész a faluban. (8)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Mikulással és a krampusszal. (7,8)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt szokás. (7,8)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Fát vágó embert, aki nagypénteken felszippantott a hold. (8)
