Porpác
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | |
| Adatközlők: | (1.)Virág Lajos, 1916. katolikus |
| (2.)Polgár József, 1927. Szombathely, katolikus | |
| (3.)Virág Lajosné Nagy Emma, 1919. Füztő, katolikus | |
| Gyűjtötte: | |
| Wiki feldolgozás: | Széles Ágota |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Porp%C3%A1c |
| weboldal: | http://www.porpac.hu/hu/bemutatkozas |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Porrpác Porporpác és Darázsporpác összevonásával keletkezett. A falu létrejöttének időpontját nem ismerik, de az 1870-es években már volt vasútja, és mivel Popác adta a legtöbb pénzt az állomás építéséhez, az állomás is azt a nevet kapta. (1)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kiss, Virág, Varga, Süle, Gerencsérek, Darázs. Ők kezdetektől a faluban telepedtek le. (1)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem települtek a faluba sehonnan sem nagyobb számban. (2)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból a fiatalok már régóta a városba költöznek, főleg Szombathelyre. (1)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A szomszédos Bögöt nevű falut tartják Porpáchoz hasonlónak, ott is ugyanolyan szorgalmas gazdálkodó nép él, mint Porpácon. (2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik a falu semmilyen tájegységbe. (1)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nem ismernek közeli tájegységet, népcsoportot. (1)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Közeli híres község Ikervár, itt található a Batthyányiak kastélya. (1)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nem csúfolták a falut a környékbeliek. (2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A fiatalok a környező falvak lakóival házasodtak, ilyen volt Bögöt, Pecől, Csége. (1)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szombathelyre jártak (inkább vásároltak, mint eladtak).
b) Piacra:
Szombathelyre jártak (inkább vásároltak, mint eladtak).
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Celldömölk, Vasvár, Vátiszentkút. (1)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Celldömölk, Vasvár, Vátiszentkút. (1)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Porpác gazdag falu volt, a családok maguk gazdálkodtak. Uradalomba csak 5-6 ember járt Erdős Imréhez csépelni, summás munkára, illetve a csókakői majorba. (2)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
A környékről elég sokan jöttek ide dolgozni az itteni gazdákhoz. (1)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Nem készítettek a falusiak eladásra semmit, minden szükségeset a vásáron szereztek be. (1)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Cserépedényeket Sárváron szerezték be. (1)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A faluban meszesek, üvegesek, bőrösök jártak. (3)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
n.a.
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Szőlőjük nem volt más falvak határában. (3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falunak két temetője volt. (2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu ünnepei: augusztus 27. búcsú, július 12. Szentségimádás. (1)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát használtak. Az általános volt a nagygazdák körében. (1)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
n.a.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A két világháború között a közepes gazdaságokban a gépi vetés volt a gyakoribb. (1)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Gereblyés kaszacsapót általánosan használtak. (3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak ilyen kévekötőfát. (1)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kévét raktak egy keresztbe. Az összerakott kereszteket kepének nevezték, száma a terméstől és a területtől függött. (1)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Kepe: meghatározatlan számú kereszt. (1)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 150 cm körül volt. (1)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két világháború között gépi cséplés esetén vagy állandó csapat, vagy a gazda által kiállított emberek jártak a géppel. (1)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát nyárssal, az uradalmakban elevátorral hordták kazalba. (3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Hajdinát nem termeltek. (3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke után, barázdába való vetése 1950 körül lett általános. (1)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált füvet rendekben szétterítették, 2-szer, 3-szor megforgatták, majd összegyűjtötték. (2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
A napi száraztakarmányt kosárban, villával és bakszekéren hordták be az istállóba. (1)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
taligánál igaszeg
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
guzs
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
nem volt külön neve (2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
használtak almozáshoz fák leveleit
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
általános volt
c) Melyik évszakban?
Ősszel
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (2)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Kocsi- személyszállításra használták, lovak húzzák szekér- teherszállítás, ló, ökör, tehén húzza. (1)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szálastakarmányt szállító szekér hossza 3-5 m. (1)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórúd leszorításához elől láncot, hátul kötelet használtak. (1)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Nem volt saroglya. A lovasszekerek suberosak voltak. (1)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
Használtak kettő szekérkast, elől és hátul is. (1)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Ökröket ősszel patkoltak, elől és hátul is. (1)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény neve zséter. (3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na betyár!
b) terelik jobbra
Hik!
c) és balra
Hejszt!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Co-co-co. (1)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi. (3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén hívogatják. (3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Csak kenderrel foglalkoztak házilag. Töréséhez tilalót használtak. (2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak. (3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Nem volt a falu határában egymástól elkülönült házcsoport
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Mindig a jelenlegi helyén volt. (1)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A boronából készült lakóházat nem ismerik, favázas sövényház pajtaként jelenleg is van. (3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füstöskéményes házak füstvezetékét a fal mellé építették. 150-100 éve építenek zárt kéményt. (2)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Minden lakrésznek egy bejárata volt, ezek a folyosóra nyíltak. (1)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban kereszt-mestergerendás ház, földfalu is. Kb. 20 éve bontották le. (1)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Gyermekkoruk óta rakott sparhelytet használtak. (1)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Kb. 30 éve általános a „kockaházak” építése (= hajtott ház). (3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Volt olyan ház, amelynek szobájában konyhából fűtött kemence volt és nem sparhelyt. (1)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét a padló szintjére építették. (1)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Nem voltak ilyen házak. (1)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A fazékkiszedő villát úgy használták, hogy az egyik ágát a fazék fülébe akasztották. (3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Csak lereszelve, üvegben savanyítottak
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Csak lereszelve, üvegben savanyítottak (3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyér házi sütése a 70-es években szűnt meg. (3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Egyéb típusú kenyértartót használták. (3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Forgórésznél keskenyített kölestörőt használtak. (1)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem készítettek hajdinából semmilyen ételt, de ismerték. (3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Karácsonyra, húsvétra, lakodalomra fonott hosszúkás és sima kör alakú (kalinkó) töltetlen kalácsot szoktak sütni. (3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsót 50-60 éve készítenek gyakran. 2/3 rész paprika, 1/3 rész paradicsom, 2-3 fej hagyma, ízlés szerint tojás vagy kolbász. (3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paprikát, paradicsomot amióta van, nyersen is fogyasztanak. (1,2)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Karácsonyra diós és mákos beiglit, dióskiflit, piskótát szoktak sütni. (3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Viseltek régen ünnepre széles gatyát
b) Hány szélből készült?
Egy széből készült. (1)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Ma is viselnek az asszonyok derékban rögzített blúzt és szoknyát. (3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem volt takács a faluban. (2)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező fejkendőviselet. (3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Most is szokás a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (1)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül a legtöbb esküvőt tavasszal, májusban tartották.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Böjtkor nem tartottak esküvőt. (3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Régen szombat
b) 1930 körül:
Most is szombat az esküvőtartás napja. (1)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lakodalmat a lányos háznál tartották, de vőlegény házánál is megvendégelték a meghívottakat.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A főétkezés az esküvői szertartás után következett. (1)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Ma étteremben, Szombathelyen, Sárváron van a lakodalom. (1)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Násznéphívók járták végig a faluban a meghívottakat.
b) 1930 körül:
Ma a jegyespár a meghívó. (3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Szándékolt tányértörés a lakodalom során nem volt, csak seprűpróba: a földre letett seprűt ha felvette a menyasszony, akkor jó háziasszony lett, ha nem, akkor rossz. (1)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Cigányzenészek voltak a faluban, ők zenéltek a lakodalmakon. (1)
b) Milyen hangszereken játszottak?
vonósok és harmónikás
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Lucácás december 13-án volt,
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Az eladó lányok házait szórták be szalmával. A következő szöveget mondták: „Luca, Luca, kity-koty, tojjanak a tyúktyok. Olyan vastag szalonnája legyen a disznajuknak, Mint a mestergerenda, A lányoknak olyan csöcse legyen, mint a kotyogós korsó. Áldja meg az Isten ezt a gazdát hat ekévek, hat lóval, Egy kis aranyos ekével. Ámen.” (1)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regölés nem volt. (1)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
1-2 öreglegény volt és van a faluban. (1)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Egy X-el díszített tejesfazekat használtak
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
Ezeket a vásáron szerezték be. (1)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt ilyen szokás. (3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem volt ilyen szokás. (3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
December 6-án a gyerekek beöltöztek szőrös bundába, kucsmába, láncos bottal járták körbe a falut. (1)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Gyerekek betlehemeztek, pásztoroknak, királyoknak öltöztek, jászollal járták a falut. (2)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Az állatok védőszentje Szent Vendel. (2)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
A gyerekeket régen a bagollyal, krampusszal, ma a rókával ijesztegették. (1)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Diódobálás a böjti időszakban volt.
b) Mikor, hol, miért?
A templomban a legények a kórusból dobálták dióval a lányokat. (1)
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A régiek fát vágó embert láttak a holdban. (1)
