Petesháza
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1990. július | |
| Adatközlők: | (1.)Vida István, 1920., római katolikus, Petesháza 508. | |
| (2.)Vida Ilonka, 1923., római katolikus, Petesháza 508. | ||
| (3.)Gyurica Mária, 1909., római katolikus, Petesháza 77. | ||
| Gyűjtötte: | Halász Albert | |
| Wiki feldolgozás: | Széles Ágota | |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Petesh%C3%A1za | |
| weboldal: | http://www.kulturterkep.zala.hu/joomla/index.php?option=com_content&view=article&id=89:peteshaza-petiovci&catid=1:teleueles-magyar |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Volt egy Petes (v. Peti) halász, ő volt itt az első lakó. Róla nevezték el a falut. (3) Nem tudnak róla semmit. (1,2)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Nem tudják, melyek a község régi családjai. (1,2) Vida, Dávid. (3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
1923-24-ben telepítették a faluba a „kolonistákat” (telepesek). Olaszországból, Isztriából jöttek. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1950 körül az összes magyar lakost kitelepítették (a Lendva-hegyre, más falvakba, vagy egyszerűen elkergették őket). Később a zöme visszament, de sokan Amerikába, Nyugatra szöktek. (1,2,3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Petesházához nincs más hasonló falu. (1,2,3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
A falu Muravidékhez tartozik. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Csak Hetést ismerik. (1,2,3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nem ismernek híres községeket. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A falvakat nem csúfolták. (1,2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Mindegyik magyar faluba házasodtak, de csak magyarok egymás között. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Lendvára, Szerdahelyre (május 1.), Csáktornyára (Katalin napján)
b) Piacra:
Lendvára (kedden és szombaton – zsibpiac) a templomtérre
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Lendvára és a környező falvakba
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Szentlászlóra, Marija Bistrica-ra, Csáktornyára, Szentháromságra (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Régen a „Nosicska” fűrésztelepre, vagy a szerdahelyi bányába (szénbányába) jártak dolgozni az emberek. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide nem jöttek sehonnan dolgozni, csak a II. világháború után jöttek olajbányászok. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A falubeliek csak saját részükre készítettek használati tárgyakat, eladásra nem. (1,2,3)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Csáktornyán dolgozott egy „gerencsér”, aki itt, és más falvakban is árusította cserepeit. Virágokkal, pontokkal, vonalakkal díszítettek voltak. A keresztes vagy X-es díszítést nem alkalmazták. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Cserepesek, „rostások” járták valamikor a falvakat.
b) Honnan jöttek?
Horvátországból jöttek.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
cserepesek, rostások
d) Mit árultak?
Az ún. „rostások” szitákat árultak, (1,2,3)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Idevalósiaknak csak Pincén, Csentében voltak szőlői, hiszen ez volt a legközelebb. (1,2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A faluban mindig csak egy temető volt. (1,2,3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A falu fogadott ünnepe Szent Rozália, amely szeptember 4-én van. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A két világháború között használtak 2-3 boronát egymáshoz erősítve. Lovakkal vagy ökrökkel húzatták. A használata általános volt. (1,2,3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Általában kézzel vetettek.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A vetőgép használata ritka volt. (1,2,3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A jószág kaszálásakor „takarittufát” használtak. (1,2,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
„Lyukas” kévekötőfát nem ismertek. (1,2,3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kéve = kereszt 16 kéve = kereszt A föld szélességétől függött, hány keresztet raktak a mezőn összekapcsolva (2-10). (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Kepe = kereszt Hosszúfalu környékén a kepe szót használták gyakrabban. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele 150-160 cm hosszú, a hadarója 50-60 cm hosszú volt. (1,2,3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A cséplésnél a két világháború között a gazda állított munkásokat a rokonság, szomszédság köréből. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kazal mindig közel volt a cséplőgéphez, így villával hordták a kicsépelt szalmát kazalba. A két vízszintes rúdon való hordás ritka volt. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1940-es évek körül szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1930 körül kezdték eke után vetni a krumplit. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A füvet lekaszálták, szétterítették, időtől függően forgatták. Este petrencébe rakták a harmat előtt. Másnap ismét szétterítették. Ha megszáradt, szekérrel hazaszállították. Ha a betakarításra nem került mindjárt sor, baglába rakták (ez a petrencénél nagyobb, a kazalnál kisebb egység). (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
„Köcöliben”, vagy hajdivánnal (de nem így nevezték, a neve ismeretlen) hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba. (1,2,3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
huzu
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg
alfa béfa (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Csak az használt almozáshoz falevelet, kinek kevés szalmája volt. A falevelet szalmával is keverte. (1,2,3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásához tartóláncot nem használtak. (1,2,3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: 4 m hosszú, teherhodásra használták. Hosszúszekér: a szekeret alakították át, „megnyújtották”. 5 m hosszú oldalakat raktak rá. Csak száraztakarmány-szállításra használták. Kocsi: csak lovak húzták, vesszőből voltak fonva az oldalai és az ülése. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A „hosszúszekér” 5 m hosszú. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A nyomórudat hátul kötéllel erősítették le. „Csikati” (csiga) segítségével húzták szorosra a kötelet. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglyát nem ismerik, „supert” használnak. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
Egyet, vagy két egyforma részből álló vesszőből font szekérkast használtak. (1,2,3)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Csak akkor patkolták a vonómarhát, ha elkopott a körme. Az évszak nem jelentős. (1,2,3)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény neve: fejke. (1,2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Naaa!
b) terelik jobbra
Csárli!
c) és balra
Hokk!
Ló: a) Győőő! b) jobbra: Hejc! balra: Hajc! (1,2) Nem emlékszik. (3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Pujca, ne, ne, ne. (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pity, pitye. (1,2) Pi-pi-pi-pi-pi. (3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén hívják. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A kender és a len töréséhez „tilut” és „vágut” használta. „Vágut” a durva megmunkáláshoz, „tilut” a finomabb megmunkáláshoz. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Csak a fekvő rokkát ismerik. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Igen.
a) Hogy hívták ezeket?
Petesháza a következő részekből áll össze: Avég, Fövég, Tószeg (közel a tó), Ziskola környike, Császár ucca (4-5 Császár család lakik ott), Ribarics ucca (Ribarics családokról elnevezve), Mezzürönd (arra vannak a mezők). (1,2,3)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Egy boronaház még ma is áll, de már nem lakják. A boronák vízszintesen és függőlegesen is állnak. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füstöskonyhába legelőször „,mászukéményt” építettek a fal mellé. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A füstöskonyhából a „pitarbu” volt a bejárat a szobába és a kamrába; a kéményes viszont a konyhából volt a bejárat a szobába és a kamrába. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Egy mestergerenda volt a ház hossztengelyének irányában, a vályogházaknál is. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az adatközlők nem emlékeznek mikor lett általános a rakott sparheltek használata a faluban. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
1945 után váltotta föl a „kockaház” az egysoros házakat. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
A szobában csak konyhából fűtött „kálha” volt. A kályha négyzet, vagy téglalap alakú cseréppel volt kirakva. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemence 50-70 cm magasan volt. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A pajták típusai (rajz). (1,2,3) 7-8 szekér széna fért el.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A fazékkiszedéshez „büröglit” használtak. A fazekat alul fogták meg vele. (1,2,3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Nem. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Általánosan a II. világháború után nem sütnek kenyeret otthon. (1,2,3) „Mi még mindig sütünk künn a kemencibe.” (1)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Valamikor vesszőíves kenyértartót használtak. (1,2,3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
A vajköpülőnek egy füle volt. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A hajdina és köles töréséhez „mozsártörüt” használtak. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából, kölesből nem csináltak gánicát. (1,2,3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Perecet, laskát, tepertőspogácsát még ma is sütnek minden háznál. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsót mindig csináltak. Hagymát, paprikát, paradicsomot, és legtöbb krumplit tettek bele. Mindenki ízlés szerint csinálja. (1,2) Sohasem hallott a lecsóról (a készítési mód elmagyarázása után sem ismeri). (3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paprikát mindig, paradicsomot viszont csak a II. világháború után fogyasztanak (előtte csak befőzve fogyasztották). (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A karácsonyi asztalra „kuglihuppot” vagy „kublihuppot” (ugyanaz) tettek. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen
b) Hány szélből készült?
A széles gatya 4-6 „szé” széles volt. (1,2,3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az öregasszonyok még ma is viselnek derékban rögzített szoknyát. (1,2,3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Valamikor minden háznál szőttek. 1950 körül szűnt meg a házi szövés. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A nőknek 1930-ig volt tilos a házat fejkendő nélkül elhagyni. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Az ágyakat egymás után rakták. Egymás mellé csak a II. világháború után. (1,2,3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Valamikor csak télen volt lakodalom. (1,2,3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Nyáron nem tartottak.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
1910 körül csak vasárnap kezdődhetett a lakodalom
b) 1930 körül:
1960 körül is vasárnap volt az esküvő 1970-től kezdődött szombaton a lakodalom. (1,2,3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mindkét fél egyenrangú lakodalmat tartott saját házánál. (1,2,3)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
n.a.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Manapság a lakodalom a faluotthonban zajlik le. (1,2,3)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
1910 körül vendéghívogató hívta meg a vendégeket egy héttel a lakodalom előtt. Hétfőn, szerdán és csütörtökön hívták csak.
b) 1930 körül:
1980 és 1990 körül is vendéghívogató hív, de a hét mindegyik napján, meghívót is oszt, vagy küldenek postán. (1,2,3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Minden lakodalomban törtek el készakarva tányért, hogy boldog legyen a fiatal házasok élete. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
Mondókát nem mondtak.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Mindegyik faluban voltak „muzsikások”
b) Milyen hangszereken játszottak?
prímás, cimbalmos, bőgős, kontrás
c) Hány főből állott a zenekar?
4
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
A harmonikát ismerték, de csak 1960 után lépett a bandába. (1,2,3)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Petesházán nem volt szokás a lucázás. (1,2,3)
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
„Luca-Luca, kitty-kotty, Kelemonya kettü, Mind a kettü meddü. Ha nem annak pálinkát, Levágom a gerendát.” (1)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Nem ismerik, vagy nem emlékeznek a regölésre. (1,2,3)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Petesházán nem volt soha sok öreglegény. (1,2,3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Ismerték az X-el való díszítést a tejesfazékon, de nem volt külön jelentősége. (1,2,3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
n.a.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Igen
a) Melyik napon,
Nagyszombat este
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
fiatalok (A Júdáségetést nem ismerik. 1,2,3)
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Miklós napján este, a gyerekek az ajtó elé rakták a cipőjüket, hogy majd a Mikulás hoz bele ajándékot. A szülők tettek bele édességet, vagy gyümölcsöt. (1,2,3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Itt nem voltak betlehemes köszöntők, a szokás legtovább Lakosban élt. (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel volt az állatok védőszentje. (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Nem emlékeznek, mivel ijesztgették a gyerekeket. (1,2,3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Valamikor régen esküvő alkalmából volt diódobálás. (1,2,3)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A holdban hegyeket láttak. (1,2) Semmit sem láttak a holdban. (3)
