Pankasz
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1984. november | |
| Adatközlők: | (1.) Avas Kálmánné Páti Irén, 1909. Pankasz | |
| Gyűjtötte: | Nagy Zoltán | |
| Wiki feldolgozás: | ||
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Pankasz | |
| weboldal: | http://pankasz.hupont.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A szájhagyomány szerint a falu régen máshol volt Árokköz néven ismert területen. Névmagyarázat (talán) pákász lehetett az eredeti neve. Határrésszel kapcsolatos monda: Bakoshely Pankasz területén nagy terület, rét, mező itt egy Bakos nevű vitéz harcolt a törökökkel. Itt is egy falu volt, mely a török háború idején elpusztult, a Beneháza. (1)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Páti, Baján, Fölnagy, Kisgazda Mihály. (1)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Kisrákos, Szaknyér, Nagyrákos, Szatta, Ispánk: egy Fárába tartoztak (templomkörzethez tartozó falvak összessége). 7 falu református községek. (1)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Pankasz az Őrséghez tartozik. (1)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Göcsejben is volt egy hasonló református lakta vidék, egy más fára Kustánszeg, Becsvölgye, Pajszeg stb. velük szorosabb volt a kapcsolat. Vendvidék Hososon túl tótság. Rábavidék (Rábamellék), Hegyhát (Szentjakab környéke). (1)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres községek a környéken: Nagyrákos régen itt még vámot is szedtek a Zala hídon. (1)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Tóbafingó pankasz. Pusztaszatta rex csordáskörte lesz (Szatta). (1)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Kisrákos, Nagyrákos, Szatta, Szaknyér, Viszák községekből, a templomkörzethez tartozó falvakból házasodtak. Aki nem kapott itt lányt, az Göcsejbe ment. A férfiak ide hozták a lányokat, a lányok helyben házasodtak a legények jöttek ide. Szatta azért híres, mert ott voltak a legszebb lányok. Jó tartású talpraesett jó termetűek voltak. (1)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Nagyrákoson 5 volt állat- és kirakodó. Őriszentpéter, Zalalövő
b) Piacra:
Nem jártak, nem volt.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Bajánsenyén több volt Kisasszonyi, Nagyasszonyi; Nagyrákoson Kisasszonyi nyáron, Nagyasszonyi; Vasvárra a katolikusok „még gyalog is elmentek egy-egy keresztallával”. (1)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Régen 1880-as évek körül innen és az Őrségből Zalába jártak kézzel csépelni. Nagybátyja is járt. Lementek Kanizsáig. Summásnak kevesen mentek „kevés volt itt a zsellér”. (1)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Pankaszra Kondorfáról cselédeskedni „szolgagyerekek” jöttek, 5-6 gyerek, kocsisok, szolgálók Lövőről, Zalából is néhányan. (1)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
Pankaszon volt kocsikaskötő Orbán József eladásra készített. (1)
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
Kisrákoson él még a bordakészítő. Muráról hozták a nádat, amiből kötötték.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
Szalafőn készítettek vékát eladásra. Tavasszal március elején hátukon összekötve vitték gyalog Zalába a vékákat. Kisrákoson, Szattán licsét csináltak eladásra (Bordacsináló kisrákos, licsekötő Szatta).
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket az őrségi gerencsérektől vették a vásáron. Nagyrákoson, Őriszentpéteren (veleméri, szombatfai gerencsérek) az asszonyok tejesfazekakért mindig elmentek Nagyrákosra, Szentpéterre a vásár az asszonyok, de még Lövőről is hoztak. Bugyigát, korsót, stb. Lövőn volt egy kályhás Lékai apja Lug Gyula kályhásmester, ő másféle edényeket készített mint az őrségiek, szerették az edényeket. (1)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Gerencsérek nem jártak. Lövőiek, illetve felsőjánosházi „meszes zsidó” járt. Puttonyos cigányok (erdélyiek?) ruhafélét árultak, köszörűsök minden évben jöttek. Vándorcirkusz „komodiások” kocsmába telepedtek le. (1)
b) Honnan jöttek?
Lövő, Felsőjánosháza
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Gerencsér, meszes zsidó, puttonyos cigány, köszörűs
d) Mit árultak?
Ruhafélét, meszet.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
n.a.
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Filoxéra előtt volt (a hegy ma is meg van). Másoknak nem volt itt szőlőjük. Külbirtok nem volt. (1)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Három temető volt, mindhárom a mai téglagyárhoz közel, illetve az elsőt az számolta fel. A második is erre volt, 4-5 éve szűnt meg, a falu végén voltak. (1)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nagyrákosi templomnak védszentje először Kisasszony vagy Nagyasszony volt, a mostani védszentje Boronai Szent Károly (ennek nincs búcsúja). Plébániába tartoztak: Csöde (Zala), Kisrákos, Nagyrákos, Szaknyér, Szatta, Ispánk. Fogadott ünnep: jégverés miatt. (1)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Két boronát összekötve használtak (kicsi kettes faboronát). A vasborona bevezetéséig ez a mód kizárólagos, de a vasboronát is kettesével használták. (1)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kézzel vetettek kizárólagosan, az 1920-as években elvétve egy-egy embernek volt vetőgépe. Ruhából vetettek (vetőruha) nagy négyszögletes vászonruha két sarkát megkötötték, nyakukba akasztották, úgy szórták kézzel lépésre. (1)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
nincs
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Mindkettőt használták, de a villás volt a gyakoribb. Villás takaró három és négy ágas volt. Villás volt a régebbi, mindkettőt emberemlékezet óta ismeri, állítása szerint ezeket a helybeliek maguk készítették. (1)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen (a kévetkötőfán volt egy kicsi fa) madzaggal hozzákötve a kévekötőfához, azt dugták a gatyába, hogy a kévekötőfa megálljon. (1)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
17 kéve = 1 kereszt (emberemlékezet óta). Búzából, rozsból is ugyanennyi. (1)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik a szót. 4-5 keresztet raktak egybe legfeljebb. Magyarázata: azért ilyen kevés keresztből áll, nehogy belecsapjon a villám, illetve ha belecsap a villám, ami állítólag gyakori volt, kevesebb pusztuljon. Termésmennyiség meghatározására nem használták a kepe szót. (1)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
155 körül. (1)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Századforduló környékétől van gépi cséplés. A géppel nem járt állandó csapat. A gazda állította ki a munkásokat „kőcsönbe” ment a cséplés a falusiak egymáshoz (segíteni) eljártak az emberek, rokonság, szomszédság + kölcsönbe mások is. Csépléskor nagy lakomát kaptak, sokan azért is szerettek elmenni csépelni, mert nagyon megvendégelték őket. Bor, pálinka, hús, stb. (1)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyársoltak kizárólag. Hosszú rúd, melynek a végén vas volt, ahogy a szalmát vágták az asszonyok, kettő vágta villával, ahogy lejött a gépből, egy meg egyengette elől, az volt a „szómavezető” (ezek együtt szalmavágók voltak), amikor gyönyörűen összevágták, akkor a nyársolók beledugták a nyársat, úgy vitték 3-4-en alajorján a kazalba. Bajánsenyén villával hordták a szalmát és rakták a kazalba. Emberemlékezet óta nyársaltak, az adatközlő a régiektől sem hallott más eszközt. (1)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1950 körül inkább 1945 körül. A mésziszap (1947-ben már itt elterjedt talajjavító) megjelenése és a rozsföldek javítására használt tomasalak földbekerülése nem tett jót a hajdinának. Amikor először „megsalakozták” a rozst, jól többet nem lett hajdina (rozsföldbe vetették). Kikelt, gyönyörűen buján virágzott, de magot nem hozott. A hajdina jó mézlegelő volt az Őrségben. Híres volt az Őrségi hajdina. Ferenc Jóska idejében mindig őrségi hajdinamézet kért, azt vittek neki. Azért nem terem a hajdina most, mert fel vannak javítva a földek. (1)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1945-50 körül, addig kapa alá ültették, luggatták. Ekekapa is ekkor jelent meg. (1)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Rendet szétterítve. A rendet délután fölvágták gráblával, gereblyével, hogy száradjon, este petrencékbe rakták, másnap a petrencéket szórták szét (másnap elhintették, az ágyakat megforgatták). (1)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Szénásruhát használtak erre a célra – akkora mint egy lepedő szalma hordására használtak ilyet, de szalmahordó fának nevezték, nem volt általános. (1)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
A két szélső a hosszú igaszeg. (1)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
Középső a rövid igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
n.a.
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Ősszel mikor lehullt a levél, kimentek az erdőre és összegyűjtötték. Sokan eladták a leveleket. Alomnak nevezték. Csarit: fenyőerdőben magasan növő növényzet – ezt is lekaszálták alomnak ezt hallotta, de itt nem használták. Mohát is használtak alomnak (aki nagyon meg volt szorulva). Mikor rosszabb volt a szalmatermés, csak akkor almoztak levéllel, kevesebben. (1)
c) Melyik évszakban?
Télen
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Nyaklós tartólánc is volt, de kevesebb
b) Melyik mód régibb, újabb?
Szügyhámhoz erősített tartóláncot ez az általános és régebbi.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
Inkább a fuvarosok használták a kumetes szerszámmal. (1)
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: teherhordó marhás fogat. Kocsi: lovas fogat. (1)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Vendégoldal nincs. Nyújtott szekér volt „hosszi nyújtóval” szabályozták a szekér hosszát (szénahordásnál a szekeret igazították). Erre jött rá a hosszú oldal (gabona-szénahordásra). (1)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől hosszú lánccal. Hátul rudazó kötéllel (hosszú kötél) más nem volt. (1)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Lovas kocsikon volt sarogja, szekéren nem volt. Az előbbieken díszített, ívelt volt. (1)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Hosszúkás gömbölyű, kettőt tettek össze. Tetejét díszítették is, nyírfavesszőből készítették, héját lehúzták. (1)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igen. Ha lesántult ritkán a tehén, akkor az első lábára tettek patkót (megvasalták) nem volt általános. (1)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zsieter. (1)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Hee! Hikk!
b) terelik jobbra
Hikk!
c) és balra
Hoópp! Hóó, he, hoó! Becce: tehén (gyerekeknek mondták a tehénre) (1)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne, coca ne. (1)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipii, ne, ne. Kevesen csicsi ne. (1)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Füttyentéssel. Nevén hívták: Cézár ne! Füles ne! (1)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Törő sulok (az első töréshez). A megtört lent harmatra terítették, májusban hosszabb ideig mikor már megharmatut, akkor összeszedték szárazon, utána jött a tiló. (1)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvőt. Később állót. Pankaszon is volt egy ember, aki ilyeneket csinált, az adatközlőnek is volt ilyen. (1)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
A faluban egy szer volt, de alapjában véve két házcsoport.
a) Hogy hívták ezeket?
Egyiknek és másiknak is túlsószer volt a neve. Hivatalosan nyugati és keleti szerként volt feltüntetve.
b) Miért volt így?
Néhány házból álló település a falu szélen ma is létezik, régen úgy mondták az öregek, hogy Tótfalu (5-6 ház) ma is így hívják Nagyrákos felőli faluvégén van. Idős ember szerint azért hívják Tótfalunak, mert a robotos időben az itt lakók eljártak Iváncra és Csákányra a grófhoz robotot szolgálni. Itt volt egy tótfalusi major, oda mentek szolgálni ezért nevezhették Tótfalunak a településrészt Tót nevű nem lakik és lakott ezekben a házakon. Az adatközlő úgy gondolja, hogy a munkavégzés helye után kaphatta a pankaszi településrész ezt az elnevezést. (1)
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
1970-es években bontották le az utolsó boronaházakat. (1)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Két fal közé beleépítették a falba. (1)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Mindegyiknek külön-külön a pitvarba vezetett az ajtaja. (1)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt (a mestergerendára rakták fel a bibliát, pénzt). (1)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A téglaházak építésével egy időben a századforduló körül. Ezekbe már mindegyikben rakott sparhelt volt. Az adatközlő gyermekkorában már több volt. (1)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
1930-as években. Az ő házuk is ekkor készült. (1)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem. (1)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Próbakérdőíven a kérdés nem szerepelt.
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Nem. Hosszú négyszögletű volt csak, az emlékezet szerint. (1)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Szavaluval húzták ki a fazekat itt nem villának hívták. Ezzel húzták ki a parazsat is. Nagyanyja akinek még füstöskonyhája volt, ő is ezzel húzta ki a fazekat és a tepsit. A vasból levőnek a neve sérokli (hosszú vas volt, a vége keresztbe görbe volt, azzal húzta ki a fazekat). Ezt akaszthatták a fazék egyik fülébe, de inkább a vaslábba. (1)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem. „Megsziták” a répát (répasziuval), levágták fazékba, télre pedig kicsi hordóval raktak el. (1)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
n.a.
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1947-ben még sütöttek, az 50-es években már nem. (1)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Két féle volt. (1)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Egyfülüt igen. (1)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
n.a.
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdina gánica. Forró vízbe beletették a hajdinalisztet, megdagasztották, majd kiszaggatták, arra tették rá a zsírt, vagy tejfelt (gánicát készítettek kukoricából is). (1)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott perecet kör alakút kétágú hőkkön sütve, négyesbe font perecet nem köralakú (a nevét elfelejtette), téglalap alakú redlibe sütötték (jobb híján rácsos perec), tepsibe sütötték (olyan volt mint a négyesbe font supra). Lakodalomra egy kemencével sütöttek. (1)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A lecsót újabban készítik csak. A paradicsomot korábban nyersen meg sem ették a 20-as években. A lecsó a 40-es évek előtt ismeretlen volt. Sok vöröshagyma, több paprikát, kevés paradicsomot, kolbászt (kevesebben tojást tettek). Krumplit nem ismerik a lecsóba. A paprikát sem ették meg korábban az Őrségben. Nagyapjától hallotta, hogy mikor a Zalába jártak az emberek csépelni, meg volt a hellyel elégedve, de a kosztot kifogásolták – reggelre zöldpaprikát és paradicsomot adtak. (1)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Próbakérdőíven a kérdés nem szerepelt.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Próbakérdőíven a kérdés nem szerepelt.
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Próbakérdőíven a kérdés nem szerepelt.
b) Hány szélből készült?
Próbakérdőíven a kérdés nem szerepelt.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Próbakérdőíven a kérdés nem szerepelt.
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Próbakérdőíven a kérdés nem szerepelt.
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Próbakérdőíven a kérdés nem szerepelt.
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Próbakérdőíven a kérdés nem szerepelt.
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Próbakérdőíven a kérdés nem szerepelt.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Próbakérdőíven a kérdés nem szerepelt.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
Vasárnap. Második nagyünnepen (Húsvét hétfőn, Pünkösd hétfőn, Áldozó Csütörtökön). Úrnapján nem (reformátusok nem tartották). Ha valaki nagyünnepen esküdött (Pünkösd napján) szerencsétlenséget jelentett. (1)
a) 1910 körül:
n.a.
b) 1930 körül:
n.a.
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Két helyen volt a lakodalom. Tavasszal, nyáron tartották, farsangon nemigen. Május, június volt a lakodalmak ideje. Pankaszon viszont: mindegyiknek a rokona éjjel ment leányhoz, másnap pedig a legényhez, kétnapos a lakodalom, ebéd volt kétszer. (1)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
A férfiak vendégei nem mehettek a lányos házhoz. A lányos háznál voltak éjjel a lányok rokonai. Tehát két külön helyen volt a fele-fele násznép a belső Őrségben.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Művelődési házban, vendéglőben.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Néhány éve kezdődött el ez a folyamat, ma már senki sem tartja otthon a lakodalmat. (1)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vendéghívókkal hívták (ezeket felbokrétázták) a vőfények (ketten voltak). Mindenhol, ahol megfordultak, egy szalagot kaptak, ezt a kalapjukra tették. Mire 30-40 házzal végeztek, addig kalapjuk telve lett. Végig mentek az úton nótaszóval gyalog, később már biciklivel mentek. Közeli hozzátartozókat, barátokat, barátnőket, a falu előkelőségeit, tanítót, papot is meghívták. Egyszer hívtak a lakodalom előtt egy-két héttel (ha nagyobb volt a lakodalom, akkor 2 héttel korábban).
b) 1930 körül:
Jegyespár megy hívni a fontosabb helyekre feltétlenül, más helyekre vagy meghívót küldenek, vagy szintén személyesen hívnak. Néhány éve, mióta vendéglőben van a lakodalom. (1)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem. (1)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Cigány zenészek voltak, helybeliek. 1830-ban jöttek ide először cigányok. A század forduló tájától az egész Őrségbe, Hegyháton, Zala megye egy részén is pankaszi cigányok muzsikáltak a lakodalmakba. Esküvőn, paszitán.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Banda: 20-as évektől 2-3-4-5 cigánybanda volt: 2 prímás, brácsás, kontrás, síp (klarinét), kisbőgő (cselló), nagybőgős, cimbalmos.
c) Hány főből állott a zenekar?
8
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Harmonikás nem volt. (1)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Volt december 13-án Luca napján. Gyerekek lucáztak csapatostól cigányokkal együtt.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
„Luca, Luca kity-koty, maj meg ver.” Szalmával mentek, mikor beengedték őket, akkor szórták a szobába. Mindenki örült ennek, mert mikor a tikokat etették, akkor közibe szórták, hogy jobban tojjanak. „Luca, Luca, kity-koty, hajnal lesz, hajnal lesz, A lányokból szajha lesz, szajha lesz. Annyi tojásuk legyen, mint az égen a csillag. Annyi tejük legyen, mint a kútba a víz. Akkora szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda. A Mariskának akkora csöcse legyen, mint a bugyiga A Mári néninek akkora feneke legyen, mint a sajtár …” A lucázók rossz kabátokat viseltek kifelé fordítva. Maszkát tettek fel (álarcot) szakált csináltak, nagy hajat. (1)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regölés nem volt. (1)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
1-2 volt csak főleg testi hibájúak. (1)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem. (1)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem.
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Nem volt alakoskodás. (1)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Menyhért, Boldizsár, Gáspár három királyok. Cigánygyerekek folytatták legtovább de már nagyon régen, elhagyták. (1)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel (igába fogott állatok védszentje) e napon nem fogtak be. (1)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Ördöggel. (1)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
b) Mikor, hol, miért?
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
c) Írjuk le tömören a szokást?
Próbakérdőíven ez a kérdés nem szerepelt.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Szántó embert. (1)
