Pördefölde
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1989. július |
| Adatközlők: | (1.)Kovács Ferenc, 1920. római katolikus, Pördefölde |
| (2.)Adanics József, 1904. római katolikus, Pördefölde | |
| (3.)Török Károlyné, 1900. római katolikus, Pördefölde | |
| (4.)Kovács Ferencné, római katolikus, Pördefölde | |
| (5.)Kovács Dezső, 1915. római katolikus, Pördefölde | |
| (6.)Török Károlyné fia, 1925. római katolikus, Pördefölde | |
| Gyűjtötte: | Valcsev Vivien |
| Wiki feldolgozás: | Széles Ágota |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%B6rdef%C3%B6lde |
| weboldal: | http://www.pordefolde.hu/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A pap mondta, hogy talált a plébánián egy iratot, miszerint Pördeföldére egy Perdóczi nevű kanász települt be először. (1) Nagyanyja mesélte, hogy kezdetben öt ház volt a faluban. (3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Varga, Kovács, Cseresnyés. (1,3) Cigány, Bicsák. (3) Csupi, Farkas, Marton. (2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Senki sem tud arról, hogy újabb családok vagy más nemzetiségűek települtek volna be valaha is nagyobb számba a faluba. (1,2,3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak arról, hogy régen nagyobb számban elköltöztek volna a faluból. (1,3) Az 1920-as években két család költözött Somogyba. (2)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Szentpéterföldével viseletben, Kányavárral, Dömeföldével, Iklódbördöcével, Pákával nyelvjárásban hasonlóak. (1) Ortaháza hasonlít leginkább Pördeföldére. Régen onnan nősültek a legtöbbet, mindenhova együtt mentek. (2) Kányavárral hasonlítanak legjobban egymásra, közös határuk van. (3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Zala megyébe, illetve közigazgatásilag Pákához tartoznak. Csak rákérdezésre jött elő Göcsej neve, akkor is így: „Régen azt mondták, hogy Göcsej.” (1) „Hát mondják, hogy Göcsej, de Pördefölde különálló falu volt.” (2) Ők nem tartják magukat göcsejieknek. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Megyeneveket soroltak fel, illetve említették Göcsejt is. (1,2,3) Göcsej határa a Cserta patak. A kisszigetiek, ortaházaiak, csertalakosiak, göcsejiek. (2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Vadászkastély látható Szentpéterföldén, József főherceg vadgazdasága volt a környéken. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A kisszigetieket szokták a legtöbbet „bosszintgatni”: „Göcsej fővárosa Kissziget, aki annak hírét hallja jót nevet.” (1,2,3) A kiszsigetiek: keresztbe vitték a létrát az erdőben; fű nőtt a harangláb tetején, fölhúzták a bikát a haranglábra, hogy legelje le a füvet; megnyújtották a bürüt. A szentpéterföldieket vadtikoknak, a kányaváriakat „ajtónyomó Kányavár”-nak csúfolják. Őket (pördeföldieket) mindig csak dícsérték. (3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Régebben gyakran házasodtak a szomszéd falvakból: Kányavár, Szentpéterföld, Dömeföld, Páka, Iklódbördőce, Ortaháza, Zebecke, Kissziget, Tófej, Lasztonya. (1,2,3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Pákára Szent György napján (április 14., október 10), Bánokszentgyörgyre minden hó első keddjén, Zalaegerszegre, Nagykanizsára, Novára, Csáktornyára, Letenyére.
b) Piacra:
Nem jártak, amire szükségük volt megcsinálták maguk vagy vándorárusoktól vették.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Pákára Szent Péter-Pálkor, Gutorföldére Szent István napján, Lispeszentadorjánra Kisasszony napján, Szécsiszigetre, Bánokszentgyörgyre Szent György napján.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Búcsúszentlászlóra októberben, Kiscelre. (1,2,3)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Baranyába, Somogyba jártak mezőgazdasági munkára. Több faluból mentek együtt, egy csapatban. Cselédeskedni nem jártak. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Kisszigetről, Ortaházáról, Zebeckéről jöttek télen, elég sokan (kb. 20-30 ember) fát vágni. Szentpéterfölde volt az erdőgazdaság központja. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem, de általában mindent saját szükségletre készítettek.
a) kocsikasokat
Pördeföldén pedig János bácsi (akit egyébként „romának neveztek, s ezt bánta nagyon) kötött asztalt, széket, kocsikast a falubelieknek, a II. világháború előtt.
b) vesszőkosarakat
Csörnyeföldén élt egy ember, aki szépet tudott kosarat fonni.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
Cseresnyés József szépen tudott faragni.
g) faboronát
Cseresnyés József szépen tudott faragni.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Esetleg, aki nem tudta maga megcsinálni, Pákára ment a bognárhoz.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Szentgyörgyvölgyéről (ott készítették) jártak gerencsérek a faluba cserepeket árulni, illetve Pördeföldén élt egy Téglás Gábor nevű ember, aki szintén készített cserépedényeket. Ortaházáról, Kányavárról, Pákáról is jöttek vásárolni tőle. (1,2,3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Jártak edényfoltozó „kolompár” cigányok és üvegesek. Meszesek még a mai napig is szoktak járni.
b) Honnan jöttek?
Cigányok Gutorföldéről, Várföldéről
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
a bosnyákok - jugoszlávok, Olcsó Jancsi-nak nevezték magukat
d) Mit árultak?
A licsések szövőbordát, a gerencsérek (Szentgyörgyvölgyéről jöttek) a bosnyákok cserépedényeket, késeket árultak. (1,2,5)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A pördeföldieknek helyben nincs, csak a dömeföldi határban van szőlőjük. (1,2,3,5,6)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temetőről tudnak.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Nem tudnak a falu határában olyan helyről, ahonnan nagyobb tömegben kerültek volna elő emberi csontok. (1,2,3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Két fogadott ünnepe volt a falunak. Az egyik májusban volt, jégverés alkalmával fogadták. Aznap nem fogtak be állatot. A másik Flórián napja volt, azon a napon nem dolgoztak. Nem tudták megmondani pontosan miért fogadták a 2. ünnepet. (1,2,3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A két világháború között általános volt 2 egymáshoz erősített vasborona használata. (1,2,5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Fele-fele arányban vetettek kézzel, illetve géppel a két világháború között. (1,2,3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Két vetőgép volt a faluban, akik kérték, azoknak kölcsönadták.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Amióta csak emlékeznek hajmókot használnak. (Két vesszőből készítették.) Ezt „kanássnak”, „bibajtinak” vagy „takaritófának” nevezték. (1,2,6) Használtak gereblyés kaszacsapót is, de csak kevesen. (5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak olyan kévekötőfát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni. (1,2,3,6)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Az egyéni gazdálkodás idején búzából is rozsból is 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-es alapú keresztet raktak, az alsó kévét „talpnak” a felsőt „papnak” nevezték. 5-6 keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és ennek kepe volt a neve. (1,2,3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
5-6 esetleg 8-10 összerakott keresztre használták a kepe elnevezést. „Föl van kepélve” – mondták. A kereszt és nem a kepe kifejezést használták a termés mennyiségének a meghatározásához. (1,2,3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A megkérdezettek szerint 160-180 cm hosszú volt a csép nyele. (1,2,6)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két világháború között, gépi cséplés esetén a gazda állította ki a munkásokat (20-25 fő) a rokonság, szomszédság köréből. (1,2,3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Vasvillával (trágyázáshoz is ezt a villát használták) vagy „szalmahordó rúdon” hordták a szalmát kazalba 1930 körül. (1,2,3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1940-50 között szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Az 1930-as években vált általánossá a burgonya eke után való vetése. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Szénaszárítás menete: A rendet szétszórták, ezt nevezték „hintésnek”. Egyszer (ha esett többször) forgatták. „Boglába” rakták. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Általában egy „köcölének” nevezett lepedőben, esetleg nagy kosárban hordták a napi szálastakarmányt a kazalból az istállóba. (1,2,3,6)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
válfa, vonyó, igavonó, felfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,6)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ha kevés volt a szalma szívesen használták almozáshoz a fák leveleit.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Tavasszal (1,2,6)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A ló befogásánál 1930 körül tartóláncot is nyakló is használtak. A nyakló jobb volt, nem ment tönkre. (1,2,5)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Kocsi (lovasszekér, teherkocsi): könnyebb volt, mint a szekér, lovat fogtak elé, templomba, búcsúba, vásárra jártak vele. Szekér (tehenesszekér): nehezebb volt, mint a kocsi, tehenet, ökröt, lovat fogtak elé, a mezőgazdasági munkában használták. (1,2,3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A nyújtott szekér (4 m) használata volt elterjedtebb, a rövidszekeret (vendégoldallal ellátott, 2,60 m) trágyahordáshoz használták. (1,2,3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A szekér hátulján „rudazó kötéllel” szorították le a nyomórúdat. Más eszközt nem használtak erre a célra. (1,2,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A szekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Répa, tök, kukorica, burgonya szállításához szekérkast (kocsikas-nak nevezték egyik adatközlő) . (1,2,6)
b) Használtak-e kettőt is?
Használtak úgy, hogy kettőt egybetettek.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Ha lesántult vagy nyáron, amikor száraz volt a föld szokták patkolni a vonómarhát (ökröt is, tehenet is). (1,2,6)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter.
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Na, gyiő, hőhe, hóhe!
b) terelik jobbra
Jobbra: Hik! Hity! Hi!
c) és balra
Balra: Hok! Cujde! Hojde! A becce nevet nem ismerték. (1,2,3)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Ne, coca ne! (1,2,3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pityém ne, püzsü-püzsü! (1,2,3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kender töréséhez kendervágót, a len töréséhez tilót használtak. A tiló kisebb és keskenyebb volt. (1,2,3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A ferde rokkát (2,3), és fekvő rokkát használták (4).
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
A mai falu határán két egymástól elkülönülő házcsoport volt
a) Hogy hívták ezeket?
Kuria puszta 4-5 háznál és Valéria puszta 2-3 háznál. (1,2,3)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Kámaháza még a II. világháború alatt is Pördeföldéhez tartozott.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Kb. 10 éve bontották le az utolsó boronából készült lakóházat. (1,2,6)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A fal mellé építették a kéményt. Az adatközlők emlékezete óta zárt kémény van. (1,2,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Régi házak esetében mindhárom résznek (szoba + konyha + kamra) külön bejárata volt, amelyek a „pitarra” nyíltak. (1,2,3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A faluban volt kereszt-mestergerendás ház, földfalú házaknál is előfordult. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Kb. 1900 és 1910 között építették az első rakott sparhelteket és a 20-as években lett általános. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 50-es években lett általános a kontyolt tetejű kockaházak építése. (1,2,6)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem tudnak olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence lett volna és nem kályha. (1,2,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét normál magasságú 50-70 cm magas padkára építették. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Torkos pajta illetve leeresztett oldaltoldású pajta volt. Ma is fennálló pajta részei: pajtafia, szürü, mindenes (hozzátoldott rész). (1,2,3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Senki nem ismerte a fazékkiszedő villát. (1,2,3,4,6)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem savanyítottak egészben, törköly között tarlórépát, hanem legyalulták, kádba rakták és a tetejére kenyérhéjjat tettek.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztafejeket sem savanyítottak egészben. (2,3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1950-60 óta nem sütnek kenyeret otthon. (2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Mindkét típusú (a,b) kenyértartót használták régen a faluban. (2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A fából készült hajdina- és kölestörő ütőjének forgórészeknél keskenyítettet használták. (2,6)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Ismerték a gánicát, amit úgy készítettek, hogy forró vízben megpuhították a hajdinát, megpirították, egy kis lisztet hozzáadtak, vöröshagymás zsírba kiszaggatták, tejföllel fogyasztották. (3,4) Gánica receptjtéhez: hajdina helyett krumplit rakott. (2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Hosszúkás fonott töltetlen kalácsot a) készítettek kenyér helyett, néha húsvétra is. Hőtkün sült perecet, fonott kör alakú b) is készítettek, de nem ünnep alkalmából. (1,2) Karácsonyra kb. 10 cm átmérőjű rácsos kör alakú perecet sütöttek régen. (3) Egy másik megkérdezett szerint ünnepekre töltetlen tésztákat nem szoktak sütni. (4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Nem tudták megmondani mióta készítenek gyakrabban lecsót. Összetétele: paprika, paradicsom, kolbász, hagyma (krumplit nem tettek bele). Legtöbb volt a lecsóban a paprika és a paradicsom. Az igazi lecsóhoz nélkülözhetetlen volt a kolbász. (1,2,3,4) Esetleg tesznek bele tojást is, régebben rizst is. (4)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Amikor katona volt, akkor szokott rá a nyers paradicsomra és paprikára, 1942 óta rendszeresen fogyasztja így. (1) Ettek nyersen paprikát és paradicsomot. (2,4) Édesanyja soha nem tudta megenni e két zöldséget nyersen. (3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Mákos, diós kalácsot, kürtkalácsot, rétest, perecet, fánkot tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,3,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként. Az idősebbek még 1905-10-ben is abban mentek el misére. (1,2)
b) Hány szélből készült?
Még a 20-as években is viselték, 3 vagy 4 szélből készült. (3)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az 1920-as évekig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát blúzzal. „Feles viselet”-nek hívták. (4,6)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Szoktak az asszonyok is vásznat szőni a faluban az 50-es években szűnt meg ennek a gyakorlata. (2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A mai napig szokásban van, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tesznek. (1,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül télen, karácsonytól hamvazószerdáig tartották a legtöbb esküvőt.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Húsvét körül (böjtben) nem szabadott tartani. (1,2,3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Vasárnap (csak az tartotta szombaton, akinek már volt gyereke, vagy özvegy volt) (3)
b) 1930 körül:
Szombat (1,2,3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mindkét fél házánál tartottak lakodalmat.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Mindkét helyen volt főétkezés.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Az egyik helyen a vőlegény, a másik helyen a menyasszony vendégei gyűltek össze, majd a menyasszony éjfél után átment a vőlegény házába. A násznép elkísérte, megnézte a másik vendégséget, majd visszament. (1,2,3)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
1975-től a kultúrházban tartják a lakodalmat. Mindkét fél vendégei együtt vannak.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
1975-ben Kovács Dezső volt az első, aki a kulturális házban tartotta a lakodalmát. (1,2,3)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
A lakodalom előtt két héttel, illetve az azt megelőző este jártak a vőfélyek szalagos bottal („kiküldött vőfélyei vagyunk” – mondták), vagy a rokonság köréből kiválasztott ún. vendéghívó, a vendégeket meghívni. (1,2,3)
b) 1930 körül:
n.a.
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Mikor Iklódbördöcén volt lakodalomban látta, amint egy idős férfi tányért vágott a földhöz, hogy boldogságban éljen az ifjú pár. (4)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
Régen a násznagy esetleg ledobta a tányért (rózsás díszítésű volt), s ha az eltörött azt jelentette, hogy rossz lesz az ifjú pár élete, ezért a vőlegény igyekezett ezt a cselekedet megakadályozni. (3)
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n..a
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Régen négytagú zenekar játszott a faluban lakodalomkor, helybeliek és a szomszéd faluból vegyesen
b) Milyen hangszereken játszottak?
cimbalom, prímás, brácsás, bőgős
c) Hány főből állott a zenekar?
4
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
1940 körül kezdtek el harmonikán is játszani. (1,2,3)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Legények, gyerekek lucáztak december 13-án.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A legények rendes ruhában jártak, a gyerekek visszájáról öltöztek fel. A szobaajtóban betámasztották a tuskót, hogy az beessen, fölkeltették az embereket. Ezen a napon nem szabadott semmit kiadni a házból. Amikor bementek a házba a következőket mondták: „Luca, Luca, kity-koty, Galagonya kettő, Mind a kettő meddő, A kendtek lányának akkora csöcse legyen, Mint a bugyogós korsó Vagy: Akkora szalonnája legyen, a disznajoknak, mint az ajtó. Luca, Luca három, a pálinkát várom.” Megkínálták őket, megköszönték és továbbmentek. (1,2,3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Csak egy emlékezett, hogy régen a legények jártak regölni. (1,2,3,4,6)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Nem volt és most sincs a faluban öreglegény. (1,2,3,4)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem tudtak X-el díszített tejesfazekakról. (1,2,3,4)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Ilyen, tűzzel kapcsolatos szokásokról a megkérdezettek nem tudtak. (1,2,3,4)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Ilyen, tűzzel kapcsolatos szokásokról a megkérdezettek nem tudtak. (1,2,3,4)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Kifordított kucsmát, lepedőt, bundát viselt a mikulás. Hátán puttony volt. Egyedül járt, nem volt kísérője, az ablakba kitett cipőbe tett almát, diót. (1,3,4)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemes játék szereplői: pásztorok (nagy szakálluk és csengőjük volt), öreg pásztor (láncos botja is volt), Gábor főangyal (fényes süveg volt a fején, két nagy szárnya volt, ő vittek a kis Jézust egy kis kápolnában). Kb. 1948-ig férfiak jártak, most 7., 8. osztályos gyerekek, akiket idősebb tanító tanít be. (1,2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendelt tisztelték a kanászok a disznók védőszentjeként. (1,2,3) „Vendel bácsi a kanász (Tavipusztáról jött), mikor felért a legelőre a disznókkal mindig levette a sapkáját és imádkozott Szent Vendelhez. Mikor közibük hajította, majd egy botra ráakasztotta a sapkáját, nem kellett vigyázni a malacokat, egy sem ment el, mind a bot körült maradt.” (3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz a róka, ördög, cigány, kankas! (1,2,3,4)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Olyan szokásra, amelyben diódobálás szerepelt volna az adatközlők nem emlékeznek. (1,2,3,4)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A hold emberarcú. (1,2,3,4,6)
