Ozmánbük

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1985. november
Adatközlők:	(1.) Paksa István, 1919. római katolikus
	(2.) Benedek Gyula, 1910. római katolikus
	(3.) Benedek Gyuláné, 1912. római katolikus
Gyűjtötte:	Gönz Ferencné
Wiki feldolgozás:	Szakolczai Zsófia
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Bik nevű földesúr neve után Bük. Juszuf török vazallus után Oszmán – Ozmán. A két név eredetéből együtt keletkezhetett Ozmánbük (Oszmánbik). (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Büki nevezetűek. 1314-től Paksa család, akiknek nemesi levelük is van, Jugoszláviából Subosics nevezetűek, 1848-ban Olaszországból (Lombardiából) menekül Benedek nevezetű nemes, akit Zsigrai gróf vett pártfogásba, akit kiházasított (az ozmánbüki emberek Bedeneknek hívják a Benedekeket). (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Stájer Benkoffer nevű iparosok, téglavető Bosetti nevű olaszok. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Csak kivándoroltak 1950-1957 között (Kanada, Svédország, Ausztrália, mintegy 20 fiatal család). (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Társadalmilag a Vas megyei Telekes község, mivel ott is sok volt az 1-2 holdas kisgazda, s a társadalmi feszültségek is hasonlóak voltak. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Etnikailag nem, csupán átlagos magyar falunak számít. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Göcsej: Kustánszeg, Pálfiszeg. Hetés: Csesztreg, Resznek. Őrség: Őriszentpéter, Őrimagyarósd. Hegyhát: Hegyhátsál, Hegyháthodász. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

A környéken nincs híres község. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Ozmánbükről nem tudnak, de a környező községekből van példa. Halastó: zsíros tojás halasztó. Pénztelen Nádasd. Répaország fővárosa Hegyhátsál. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Vaspör, illetve Hagyárosbőrönd községekből jelentős számban, mivel ezen helységek közel voltak. Hegyháthodászból nem, mivel evangélikus felekezetűek voltak. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Egerszeg, Körmend

b) Piacra:

Egerszeg, Körmend

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár (Mária napkor), Búcsúszentlászló (Mária napkor), Máriacell ugyancsak Mária napkor, ahova az őseik jártak, akik napokig gyalog tették meg a hosszú utat.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Pusztacsatár (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Időszakos summás munkára áprilistól novemberi, a népnyelv szerint Szentgyörgytől Szentmihály napjáig. Tolnába: Csatári, Somogyba: Jegespuszta, Győr-Sopron: Söpte, Cenk, Kenyeri. A községből nagy számban jártak a fenti helyekre. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem jöttek munkások. (1,3) Aratómunkára igen, akik tótok voltak 1910-15 között. (2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem készítettek, minden gazda önellátó volt. (1,2,3)

a) kocsikasokat:

n.a.

b) vesszőkosarakat:

n.a.

c) szalmafonatú edényeket:

n.a.

d) szövőbordát:

n.a.

e) favillát:

n.a.

f) fagereblyét:

n.a.

g) faboronát:

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Őrségi cserépedényeket vásároltak a faluban járó gerencsérektől, valamint cigányoktól gabonáért. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Gerencsérek, cigányok, meszesek,borszállítók

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Gerencsérek, cigányok, meszesek

d) Mit árultak?

cserépedényt, teknőt, meszet, bort

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Általában csak a községben, illetve annak határában. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Hompók néven ismert kunhalom, régi sírmaradvány 3 db. A község temetője egykori helyén. (1) Csak a község régi temetőjéről tudnak. (2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Az 1600-1700-as években tűzvész utáni Jézus szíve nap, június első vasárnapján. (1) Az 1800-as években bekövetkezett háromszori jégverés (rozsvirágzás, hajdinaérés, szőlőérés) utáni Jézusszíve nap. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak, de csak a tehetősebb gazdálkodók. Általánosan, csak egyes faboronát. (1,2,3)

a) kézi vetés:

általánosan elterjedt

b) a gépi vetés:

ritka, csak a tehetősebbek

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Gyakoribb volt a villás, elvétve akadt egy-két gereblyés is. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Elterjedtebb volt ez a fajta, de használtak nyílás nélküli simát is. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

17 és 21 kéve között. 5-6 keresztet, melynek kepe volt a neve. Kisebb kévékből 5-6 keresztet, nagyobbakból 4-5 keresztet készítettek, hogy a villám bele ne csapjon. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Természetesen, meghatározott számú keresztet jelentett, a termés mennyiségét mindig így határozták meg. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Általánosan 144-155 cm közötti az elterjedtebb. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Állandó cséplőcsapat, azokkal akinek saját gépe volt. (1) A szomszédok, illetve a rokonokból szerveztek csapatot, koszt adásával. (2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem volt jellemző a termesztése. (1) Elvétve, ínségesebb időszakokban. 1960 előtt szűnt meg a termesztése. (2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1938-tól (1), a TSZ alakítása után lett elterjedtebb (1960) (2,3).

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendek szétterítése, időjárástól függően szárogatás, forgatással, gyűjtés petrencébe vagy boglyába. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával, illetve buritókosárral. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igabőfa

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ínségesebb időszakban, az ősz folyamán. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

ősz folyamán

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak tartóláncot. A tartóláncos a régebbi, a nyaklós az újabb. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

régebbi

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Ünnepi alkalmakra – lakodalomra kocsi – aminek lépcsője volt, teherszállításra szekér. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Általában nyújtott hosszúszekeret használtak, ami 4-5 méter hosszúságú volt. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Általában rudazókötéllel. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt volt, általában a zalaegerszegi Bácsai bognártól rendelték. (1,2,3)

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Vesszőből font, két fél-darabból állt. Ünnepi szekéren végig ért. Szállításnál tömegtől függően egy-két darabot használtak. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

igen

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

1960-ig alkalmanként igen. (1)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják:

Nejde! A becenevet ismerik, de indítószóként nem használják. (1,2,3)

b) terelik jobbra:

Haj nejde!

c) és balra:

Balra: Hik ne! (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám ne-ne-ne. Pucu ne-ne-ne. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pittye ne-ne-ne. Pi-pi-pi. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Esz-le. Kuszi-le. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó, tiló. (1,2,3)

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve:

fekvő (a), ferde (b), álló (c)? Álló (1), fekvő (2,3) 1930-tól.

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

a) Hogy hívták ezeket?

A község határában, Kapa-hegy alján 2-3 ház. Külön neve nem volt. (1,2,3)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

1970-75 körül. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Kéményt raktak, amit a fal mellé építettek. Zárt kéményt kb. 1950 óta építenek. Átalakított kéményrendszerű ház jelenleg a községben nem található már. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Egy-egy bejárat volt, ami a pitvarba nyílt. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nem volt. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

1920-30 között. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1955-től, ettől már nem építettek egysoros házakat. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Igen, a faluban több is volt, pl. Benedekéknél. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Padlószintjére (1), normál magasságra (2,3).

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Torkos pajták voltak. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Általában nem volt használva. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Csak gyalulva kádban mindkettőt. (1) Alkalmanként megfelelő edény hiányában egészben is. Egy sor répa vagy káposzta, befedve törkővel és így tovább, amíg az edény meg nem telt, a tetjét törkővel fedték. Csak friss törkőt használtak. (1,2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

n.a.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1960 körül. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Kétrudas, gerendára függesztve, illetve karácsonyfa alakzatú. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen (1), nem (2,3).

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Rajz. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Rizs helyett hurkába, de készítettek: hajdina málét, hajdina dödöllét is. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Két szálból kör alakút, három szálból hosszúkásat. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

1945 utáni időktől. Sok paprika, kevesebb hagyma és paradicsom. A krumplit úgy főzték meg, s melléadták. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Az 1900-as évek elejétől termelik, illetve fogyasztják. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Mákos kalács, szaggatott apró sütemény dióval. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Főleg templomba a 30-as évekig. (1) Nem volt jellemző, csak a szüleik viselték. (2,3) „Simon-Judás, jaj teneked vászon gatyás.”

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Csak a szülők, általában halálukig kb. 1960-ig. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Alkalmanként, de a falura nem volt jellemző. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Általában mindig, de az 1960-as évektől megszűnt. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Mindig a szoba méretétől függött. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Az adatközlők még nem éltek. (1,2,3)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Vasárnap, még 1960-ban is. (1,2,3)

b) 1930 körül:

Vasárnap, még 1960-ban is. (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Lányos háznál, vasárnap délutántól hétfő estig.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Uzsonna-vacsora-reggeli-ebéd-uzsonna.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Általában otthon, de már nemcsak a lányos háznál. Előfordul községi kultúrotthonban tartott is. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

vőfény

b) 1930 körül:

b) meghívó: jegyespár (1,2,3)

4.6.

Nem tudnak ilyenről. (1,2,3)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Körmendről Percsák Kálmán, majd Ferenc nevű fia és 5 fős cigányzenekara

b) Milyen hangszereken játszottak?

Cimbalom, bőgő, brácsa, hegedű.

c) Hány főből állott a zenekar?

5 fő

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

1960-tól elterjedt a tangóharmonika, dob kíséretével. 1980-as évektől tánczenekarok. (1,2,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Volt december 14-án.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Köszöntéseket mondtak. „Dícsérjük a Jézus nevét, Megisszuk a szőlő levét, Azt is pedig jó vastagon, Hogy az Isten többet adjon.” „Luca, Luca kity-koty Galagonya kettő, Neked is van kettő, Nem sokára hajnal lesz, A te lányod asszony lesz.” (1,2,3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Szent István napján

b) Meddig élt ez a szokás?

1970-ig

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

gyerek

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Haj regő rejtem, ott is megengedtem, Itt is van egy szép lány, Kinek neve Marcsa, Jaj kit adjunk néki (ilyenkor egy nevet mondtak) Isten meg se mentse, Kebelébe ejtse.” (1,2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Nem volt jellemző, számuk elenyésző. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Ismeretes

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

általában egy volt rajta

c) Hol szerezték be ezeket?

gerencsérektől vették. (1,2,3)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem. (1,2,3)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A gyerekek cipőt pucoltak. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Gyerekek játszották, nyakukba akasztott templommal járták a házakat, pásztoroknak öltözve. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendelt, mivel a monda szerint pásztor volt. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Nem ijesztegették őket. (1,2,3)

4.17. Diódobálás

Nem volt. (1,2,3)

a) Volt-e valamelyik napon(karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

n.a.

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Általában nem foglalkoztak ilyesmivel. (1,2,3)