„Ortaháza” változatai közötti eltérés

A lap 2014. április 10., 13:51-kori változata

Adatlap

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Az adatközlők nem tudtak a falu keletkezéséhez kapcsolódó hagyományról. (1,2,3,4) „A heleseknek (ez göcsejiesen az őslakosokat jelenti, sonkát és búzát kellett adniuk minden évben a papnak. Egyszer egy Devec László nevű ember beregfából sonkát faragott és megfüstölte, és azt adta oda. Tetszett a papnak a tréfa és azóta Ortaházáról nem szedtek sonkát. Ez valóságban megtörtént.” (1)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu legősibb családai: Cigány, Kovács, Korosa, Parti, Devesz László, Belső Pál. (1,2,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Senki sem tud arról, hogy újabb családok, vagy más nemzetiségűek települtek volna be nagyobb számba a faluba. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Senki sem tud arról, hogy újabb családok, vagy más nemzetiségűek települtek volna be nagyobb számba a faluba. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kanyavar, Dömefölde, Páka, Pördefölde, Ortaháza szorosan összetartoztak, egy helyre jártak vásárra, búcsúba. (2,3,4) Az egyik adatközlő szerint Ortaháza Kisszigettel és Zebeckével hasonló, mert „egy földből valók” (ugyanolyan a termőtalaj, ugyanúgy művelik a földet).

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Göcsejhez tartoznak. „De mi ezt nem is szégyelljük.” (1,2,3) Az egyik adatközlő szerint „inkább a kisszigetiek göcsejiek”. (4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A megkérdezettek Göcsejt és az Őrséget említették, mint tájegységet. Göcsej déli határa Kissziget. Az Őrséghez a Lentitől jobbra eső rész, egészen Kőszegig tartozik. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Kissziget közelében volt egy kolostor, Rádéházán van egy lovastelep 500-600 lóval, Szentpéterföldén az Eszterházyak vadászkastélya található. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Ortaház, korpát ráz. Csukafejű Zebecke. Zebecke hácskus falu. (3) Lóugrató Páka. Hogy mi ezeknek a falucsúfolóknak a pontos jelentése azt nem tudták megmondani a megkérdezettek. (1,2,4) „Göcsej fővárosa Kissziget, aki annak hírét hallja jót nevet. Ezt lehet, hogy azért mondják – meséli az egyik adatközlő – mert a kisszigetiek sok butaságot csináltak pl. árkot ástak, hogy megállítsák a hangot. Ez úgy történt, hogy itt Ortaházán volt egy harang, amit a törökök a patakba dobtak. Na, ezt a harangot Zápola Feri bácsi megtalálta és félreverte. A kisszigetiek meg elhatározták, hogy megállítják a hangot. (Ellentétbe volt a két falu.) Ástak egy árkot, hogy majd abba beleesik a hang és nem tud továbbmenni.” (1,2)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Pördefölde, Kissziget, Páka, Dömefölde, Nova, Zebecke, Gutorfölde, -ről házasodtak. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Páka (április 10-én, október 10-én), Zalaegerszeg, Nova, Letenye, Pacsa, Lenti, Söjtör, Bak

b) Piacra:

nem jártak, amire szükségük volt megcsinálták maguk, vagy vándorárusoktól vették

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Páka (Szent Péter-Pál napján június 29-én), Nova (Szent István napján augusztus 20-án), Gutorfölde (augusztus 20-án)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvár, Sümeg, Búcsúszentlászló (Nagyasszony napján; csoda történt Szentlászlón: vak kislány elkezdett látni) (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Baranya, Somogy, Tolna, Veszprém megyébe mentek 6 hónapra summásnak. Általában családok, rokonok mentek együtt. Pördeföldére a majorba is mentek. Cselédeskedni nem nagyon jártak. 1936-ban Budafapusztára mentek sokan a MAORT-hoz dolgozni (kőolaj). (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide régen nem szoktak munkára járni. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Eladásra nem, csak maguknak készítettek kocsikasokat, vesszőkosarat stb. (1,2,3,4)

a) kocsikasokat

maguknak igen

b) vesszőkosarakat

maguknak igen

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Magyarszombatfán és Veleméren készült cserépedényeket használtak, amelyeket a gerencsérek árultak búzáért, babért. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A licsések licsit, a gerencsérek cserépedényeket, a bosnyákok („Olcsó Jancsi”) borotvát, pántlikát, mindenfélét árultak. Jártak még ablakos tótok, drótos tótok, a Felvidékről, edényfoltozó és köszörűs cigányok. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Felvidékről

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

licsés, gerencsér, bosnyákok ("Olcsó Jancsi"), ablakos tótok, drótos tótok, edényfoltozók, köszörűsök

d) Mit árultak?

licsi, cserépedények, borotva, pántlika

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Régen a falu határában volt szőlő, emléke az ottani erdő nevében őrződött meg: Pincehegyhát. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Ma a pákai, dömeföldi, gutorföldi, tófeji, kányavári határban van az ortaháziaknak szőlőjük. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetője volt és van a falunak az alsó (déli) határban. (1,2,3,4

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nem tudnak olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek volna elő emberi csontok.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A megkérdezettek nem tudtak arról, hogy a falunak lettek volna fogadott ünnepei. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kétlevelű vasboronát használtak egymáshoz erősítve a két világháború között (általános). (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

általános

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Parti Jánosnak volt vetőgépe a két világháború között. Nem is igen kérték kölcsön mások, inkább kézzel szerettek vetni. (1,2,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Hajmókot használtak (c), aminek a neve „kanász” vagy „bibajti”. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak olyan kévekötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Az egyéni gazdálkodás idején búzából is, rozsból is 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-es alapú keresztet raktak a felső kévét „papnak” nevezték. 8-10 keresztet (hogy egy szekér rakomány legyen) rakták összekapcsolva a mezőn és ennek „kepe” volt a neve. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Pontosan nem meghatározott számú összerakott keresztre használták a kepe szót. A kereszt és nem a kepe kifejezést használták a termés mennyiségének meghatározására. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A megkérdezettek szerint 160-170 cm hosszú volt a csép nyele. (Hossza attól is függött milyen magas ember használta.) Mivel csépet nem találtam, saját méréssel nem tudtam ellenőrízni az adatokat. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között, gépi cséplés esetén a gazda állította ki a munkásokat (18-20 főt) a rokonság, szomszédság köréből. Az összeállított csapatot kalákának nevezték. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát „petrencehordó rúddal” hordták kazalba 1930 körül. (1,2,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 50-es években a TSZ alakulása után szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1925-ben Parti János mintagazda mutatta be hogyan kell a burgonyát eke után vetni. Utána fokozatosan kezdett általánossá válni ez a vetési mód. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás menete: a széna a renden száradt, egyszer (ha esett többször) forgatták, boglyába rakták. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

„Köcölében”, „fűhordó ruhában” hordták a napi szálastakarmányt az istállóba. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

n.a.

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

n.a.

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

A megkérdezettek csak az igaszeget nevezték meg (c). (1,2)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ritkán használtak (ha igen akkor tavasszal) almozáshoz faleveleket. (1,2,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

tavasszal

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Szügyre erősített tartóláncot alkalmaztak a ló befogásánál 1930 körül. Nyaklót nem használtak. (1,2,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsi: könnyebb volt szebb volt, mint a szekér, lovat fogtak elé, misére, búcsúba, vásárba jártak vele. A szekér: tehenet, lovat fogtak elé, a mezőgazdasági munkában használták. (1,2,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Nyújtott hosszú szekeret (5 m) használtak gabona és szénaszállításhoz. Vendégoldalt nem alkalmaztak. (1,2,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A szekér hátulján a nyomórúdat kötéllel szorították le. Más eszközt nem használtak erre a célra. (1,2,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovas szekér saroglyája enyhén ívelt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak két szekérkast egybetéve. (1,2,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem volt általános, de volt, aki patkoltatta a vonómarhát, hogy ne vásson el a körme. „Félpatkót használtak erre a célra. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: zséter (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne!

b) terelik jobbra

jobbra: Hik, hok!

c) és balra

balra: Hojde! A becce „böcce” nevet borjúra, illetve buta gyerekre használták. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Gyere bada, pi-pi. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kender töréséhez kendervágót, a len töréséhez tilót használtak. A tiló kisebb és keskenyebb volt. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő a) típusú rokkát használtak. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A mai falu határán volt a Tagi major (5 ház), ami 1986-ban szűnt meg és a Boli puszta (1 ház, az erdész lakott benne), ami 1978-ban szűnt meg. (1,2,3,4)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A megkérdezettek azt mondták, hogy a falunak mindig itt volt a helye. (1,2,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó boronaház a Peszlekék háza volt, amit 1969 körül bontottak le. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A fal mellé építették a kéményt. Az adatközlők emlékezete óta zárt kémény van. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Régi házak esetében mindhárom résznek (szoba + konyha + kamra) külön bejárata volt, amelyek a „pitarra” nyíltak. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

b) Hány szélből készült?

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

b) 1930 körül:

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

b) Milyen hangszereken játszottak?

c) Hány főből állott a zenekar?

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

b) Meddig élt ez a szokás?

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

a) Melyik napon,

b) miért,

c) kik végezték?

d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást?

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?