Ortaháza
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | Ortaháza, 1989. július |
| Adatközlők: | (1.) Vajmai József, 1919. Ortaháza, római katolikus |
| (2.)Vajmi Józsefné, 1923. Pördefölde, római katolikus | |
| (3.) Borosán Ferencné, 1911. Zebecke, római katolikus | |
| (4.) Bocskor Ferenc, 1900. Ortaháza, római katolikus | |
| Gyűjtötte: | Valcsev Vivien |
| Wiki feldolgozás: | Szakolczai Zsófia |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Az adatközlők nem tudtak a falu keletkezéséhez kapcsolódó hagyományról. (1,2,3,4) „A heleseknek (ez göcsejiesen az őslakosokat jelenti, sonkát és búzát kellett adniuk minden évben a papnak. Egyszer egy Devec László nevű ember beregfából sonkát faragott és megfüstölte, és azt adta oda. Tetszett a papnak a tréfa és azóta Ortaházáról nem szedtek sonkát. Ez valóságban megtörtént.” (1)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A falu legősibb családai: Cigány, Kovács, Korosa, Parti, Devesz László, Belső Pál. (1,2,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Senki sem tud arról, hogy újabb családok, vagy más nemzetiségűek települtek volna be nagyobb számba a faluba. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Senki sem tud arról, hogy újabb családok, vagy más nemzetiségűek települtek volna be nagyobb számba a faluba. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Kanyavar, Dömefölde, Páka, Pördefölde, Ortaháza szorosan összetartoztak, egy helyre jártak vásárra, búcsúba. (2,3,4) Az egyik adatközlő szerint Ortaháza Kisszigettel és Zebeckével hasonló, mert „egy földből valók” (ugyanolyan a termőtalaj, ugyanúgy művelik a földet).
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Göcsejhez tartoznak. „De mi ezt nem is szégyelljük.” (1,2,3) Az egyik adatközlő szerint „inkább a kisszigetiek göcsejiek”. (4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
A megkérdezettek Göcsejt és az Őrséget említették, mint tájegységet. Göcsej déli határa Kissziget. Az Őrséghez a Lentitől jobbra eső rész, egészen Kőszegig tartozik. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Kissziget közelében volt egy kolostor, Rádéházán van egy lovastelep 500-600 lóval, Szentpéterföldén az Eszterházyak vadászkastélya található. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Ortaház, korpát ráz. Csukafejű Zebecke. Zebecke hácskus falu. (3) Lóugrató Páka. Hogy mi ezeknek a falucsúfolóknak a pontos jelentése azt nem tudták megmondani a megkérdezettek. (1,2,4) „Göcsej fővárosa Kissziget, aki annak hírét hallja jót nevet. Ezt lehet, hogy azért mondják – meséli az egyik adatközlő – mert a kisszigetiek sok butaságot csináltak pl. árkot ástak, hogy megállítsák a hangot. Ez úgy történt, hogy itt Ortaházán volt egy harang, amit a törökök a patakba dobtak. Na, ezt a harangot Zápola Feri bácsi megtalálta és félreverte. A kisszigetiek meg elhatározták, hogy megállítják a hangot. (Ellentétbe volt a két falu.) Ástak egy árkot, hogy majd abba beleesik a hang és nem tud továbbmenni.” (1,2)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Pördefölde, Kissziget, Páka, Dömefölde, Nova, Zebecke, Gutorfölde, -ről házasodtak. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Páka (április 10-én, október 10-én), Zalaegerszeg, Nova, Letenye, Pacsa, Lenti, Söjtör, Bak
b) Piacra:
nem jártak, amire szükségük volt megcsinálták maguk, vagy vándorárusoktól vették
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Páka (Szent Péter-Pál napján június 29-én), Nova (Szent István napján augusztus 20-án), Gutorfölde (augusztus 20-án)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvár, Sümeg, Búcsúszentlászló (Nagyasszony napján; csoda történt Szentlászlón: vak kislány elkezdett látni) (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Baranya, Somogy, Tolna, Veszprém megyébe mentek 6 hónapra summásnak. Általában családok, rokonok mentek együtt. Pördeföldére a majorba is mentek. Cselédeskedni nem nagyon jártak. 1936-ban Budafapusztára mentek sokan a MAORT-hoz dolgozni (kőolaj). (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide régen nem szoktak munkára járni. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem, csak maguknak készítettek kocsikasokat, vesszőkosarat stb. (1,2,3,4)
a) kocsikasokat
maguknak igen
b) vesszőkosarakat
maguknak igen
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Magyarszombatfán és Veleméren készült cserépedényeket használtak, amelyeket a gerencsérek árultak búzáért, babért. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
A licsések licsit, a gerencsérek cserépedényeket, a bosnyákok („Olcsó Jancsi”) borotvát, pántlikát, mindenfélét árultak. Jártak még ablakos tótok, drótos tótok, a Felvidékről, edényfoltozó és köszörűs cigányok. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Felvidékről
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
licsés, gerencsér, bosnyákok ("Olcsó Jancsi"), ablakos tótok, drótos tótok, edényfoltozók, köszörűsök
d) Mit árultak?
licsi, cserépedények, borotva, pántlika
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Régen a falu határában volt szőlő, emléke az ottani erdő nevében őrződött meg: Pincehegyhát. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Ma a pákai, dömeföldi, gutorföldi, tófeji, kányavári határban van az ortaháziaknak szőlőjük. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egy temetője volt és van a falunak az alsó (déli) határban. (1,2,3,4
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Nem tudnak olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek volna elő emberi csontok.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
A megkérdezettek nem tudtak arról, hogy a falunak lettek volna fogadott ünnepei. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kétlevelű vasboronát használtak egymáshoz erősítve a két világháború között (általános). (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
általános
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Parti Jánosnak volt vetőgépe a két világháború között. Nem is igen kérték kölcsön mások, inkább kézzel szerettek vetni. (1,2,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Hajmókot használtak (c), aminek a neve „kanász” vagy „bibajti”. (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak olyan kévekötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Az egyéni gazdálkodás idején búzából is, rozsból is 21 kévét raktak egy keresztbe. 4-es alapú keresztet raktak a felső kévét „papnak” nevezték. 8-10 keresztet (hogy egy szekér rakomány legyen) rakták összekapcsolva a mezőn és ennek „kepe” volt a neve. (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Pontosan nem meghatározott számú összerakott keresztre használták a kepe szót. A kereszt és nem a kepe kifejezést használták a termés mennyiségének meghatározására. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A megkérdezettek szerint 160-170 cm hosszú volt a csép nyele. (Hossza attól is függött milyen magas ember használta.) Mivel csépet nem találtam, saját méréssel nem tudtam ellenőrízni az adatokat. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A két világháború között, gépi cséplés esetén a gazda állította ki a munkásokat (18-20 főt) a rokonság, szomszédság köréből. Az összeállított csapatot kalákának nevezték. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A kicsépelt szalmát „petrencehordó rúddal” hordták kazalba 1930 körül. (1,2,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Az 50-es években a TSZ alakulása után szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1925-ben Parti János mintagazda mutatta be hogyan kell a burgonyát eke után vetni. Utána fokozatosan kezdett általánossá válni ez a vetési mód. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A szénaszárítás menete: a széna a renden száradt, egyszer (ha esett többször) forgatták, boglyába rakták. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
„Köcölében”, „fűhordó ruhában” hordták a napi szálastakarmányt az istállóba. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
n.a.
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
n.a.
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
A megkérdezettek csak az igaszeget nevezték meg (c). (1,2)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ritkán használtak (ha igen akkor tavasszal) almozáshoz faleveleket. (1,2,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
tavasszal
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Szügyre erősített tartóláncot alkalmaztak a ló befogásánál 1930 körül. Nyaklót nem használtak. (1,2,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A kocsi: könnyebb volt szebb volt, mint a szekér, lovat fogtak elé, misére, búcsúba, vásárba jártak vele. A szekér: tehenet, lovat fogtak elé, a mezőgazdasági munkában használták. (1,2,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Nyújtott hosszú szekeret (5 m) használtak gabona és szénaszállításhoz. Vendégoldalt nem alkalmaztak. (1,2,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
A szekér hátulján a nyomórúdat kötéllel szorították le. Más eszközt nem használtak erre a célra. (1,2,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A lovas szekér saroglyája enyhén ívelt. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
Használtak két szekérkast egybetéve. (1,2,4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem volt általános, de volt, aki patkoltatta a vonómarhát, hogy ne vásson el a körme. „Félpatkót használtak erre a célra. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
A fejőedény régi neve: zséter (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne!
b) terelik jobbra
jobbra: Hik, hok!
c) és balra
balra: Hojde! A becce „böcce” nevet borjúra, illetve buta gyerekre használták. (1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám ne. (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Gyere bada, pi-pi. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
A kutyát a nevén szólítják. (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kender töréséhez kendervágót, a len töréséhez tilót használtak. A tiló kisebb és keskenyebb volt. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Fekvő a) típusú rokkát használtak. (1,2,3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
A mai falu határán volt a Tagi major (5 ház), ami 1986-ban szűnt meg és a Boli puszta (1 ház, az erdész lakott benne), ami 1978-ban szűnt meg. (1,2,3,4)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A megkérdezettek azt mondták, hogy a falunak mindig itt volt a helye. (1,2,3,4)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az utolsó boronaház a Peszlekék háza volt, amit 1969 körül bontottak le. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A fal mellé építették a kéményt. Az adatközlők emlékezete óta zárt kémény van. (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Régi házak esetében mindhárom résznek (szoba + konyha + kamra) külön bejárata volt, amelyek a „pitarra” nyíltak. (1,2,3,4)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A faluban volt keresztmestergerendás ház, földfalu házaknál is előfordult. (3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A 20-as években lett általános a rakott sparheltek használata. (1,2,4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A 60-as években építettek kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházakat”, de általános nem lett. (1,2,3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem emlékeznek olyan házra, amelynek szobájában egykor konyhából fűtött kemencéje és ne kályhája lett volna. (1,2,4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét normál magasságú 50-60 cm magas padkára építették. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
L alaprajzú, illetve leeresztett oldaltoldású pajta volt. (1,2) Az egyik adatközlő szerint volt „gömbölyű pajta” is. Ma is fennálló pajta részei: pajtafia, szürü, mindenes. (4)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A megkérdezettek közül csak egy ismerte a fazékkiszedő villát, amelyet úgy használtak, hogy a fazék nyakára tettek és kihúzták vele. (1)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem savanyítottak egészben, törköly között tarlórépát, hanem legyalulták, bebérlevelet tettek hozzá, borssal megszórták.(1,2,3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
A káposztát savanyíthatták egészben. (1,2,3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 50-es évek óta nem sütnek kenyeret otthon. (1,2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Régen a) típusú kenyértartót használtak a kamrában. (3,4) Az egyik adatközlő szerint még falhoz rögzített típust is használták. (2)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak dongás vajköpülőt, de nem volt füle. (1,2)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem találtam fából készült hajdina- és kölestörő ütőt, az adatközlők sem emlékeztek rá. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Ismerték a „gánicát”, amit úgy készítettek, hogy forró, sós vízben kukoricát főztek, majd liszttel összekeverték és forró zsírba kiszaggatták. Forralt tejjel vagy töpörtyűzsírral fogyasztották. (1,2) Az egyik adatközlő szerint gánica receptjében krumpli és kukoricaliszt szerepelt. (4)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Hosszúkás fonott töltetlen kalácsot (a) készítettek húsvétra, megszenteltették és a sonkához ették. „Hőkön” perecet is készítettek (b), de nem ünnep alkalmából, hanem gépcséplésre. (1,2,3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Az adatközlők nem tudták megmondani mióta készítenek gyakrabban lecsót. A lecsó alapösszetétele: paprika, paradicsom, kolbász, hagyma (krumplit nem tettek bele). (2,4) Az egyik adatközlő szerint régebben rizst, ma tojást is tesznek a lecsóba. (2) Egy másik adatközlő szerint paradicsomot nem tesz a lecsóba, de rizst igen. (3) Legtöbb volt a lecsóban a paprika. Az igazi lecsóhoz nélkülözhetetlen volt a kolbász. (1,2,4)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
A 4. adatközlő 23 éve szokott ráa nyers paradicsomra, nyers paprikát viszont mindig is evett. A többiek mindig is ettek nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Kürtkalácsot, mézespogácsát, patkókalácsot tettek a „karácsonyi asztalra”. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Igen, régen viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként.(1,2,4)
b) Hány szélből készült?
1925-26-ig viselték. 4 szélből készült. (1,2,4)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
1960-ban még az öregasszonyok hordták a derékban rögzített szoknyát blúzzal. (1,2)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Szoktak az asszonyok is vásznat szőni a faluban, az 1945-50-es években szűnt meg ennek a gyakorlata. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete. (1,2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Szokásban volt, hogy a lakószobában két ágyat egymás mellé tettek párhuzamosan. Még ma is így van 1-2 embernél. (1,2,4) Az egyik adatközlő szerint az uraknál volt ez a szokás. (3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül télen, farsangon tartották a legtöbb esküvőt. (1,2,3,4)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Húsvét körül (böjtben) nem szabadott tartani. (1,2,3,4)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
1910 körül mindig vasárnap kezdődött az esküvő és 2 napig tartott általában. (1,2,3,4)
b) 1930 körül:
1960 körül szombaton tartották az esküvőket. (1,2,3,4)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mindkét fél házánál tartottak lakodalmat. (1,2,3,4)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Mindkét helyen volt egy főétkezés. (1,2,3)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Az egyik helyen a vőlegény, a másik helyen a menyasszony vendégei gyűltek össze, majd a menyasszony éjfél után átment a vőlegény házába. (1,2,3)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Kb. 1965-től a kultúrházban tartják a lakodalmat. Mindkét fél vendégei együtt vannak. (1,2,4)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vőfélyek vagy külön vendéghívó járt a vendégeket meghívni a lakodalomba. Egyszer jártak körbe a lakodalom előtt 2 héttel, majd újrahívták a vendégeket a lakodalom előtti reggel. (1,2,3)
b) 1930 körül:
n.a.
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
A megkérdezettek közül csak egy emlékezett arra, hogy a lakodalomban poharat törtek, hogy szerencsés legyen az ifjú pár. Ha eltörött nem váltak el. (4)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban?
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Régen négytagú zenekar játszott, a környező községekből jöttek össze. (1,2,4)
b) Milyen hangszereken játszottak?
Volt hegedű, cimbalom, bőgő, citora. (1,2,4)
c) Hány főből állott a zenekar?
négytagú (1,2,4)
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
1960-tól szaxofon, hegedű, dob és tangóharmónika játszik. (1,2,4)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Legények, gyerekek lucáztak december 13-án.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A legények kenderszakálat csináltak maguknak. Amikor bementek a házba a következőt mondták: „Luca, Luca kity-koty, galagonya kettő, mind a kettő meddő, Adjon isten tököt, babot, nagy hízókat ötöt, hatot.” A legények, annak a lánynak, akit nem szerettek a kemencéjébe belökték a disznóvályút. (1,2) A legények behoztak egy öl fát, ráültek, s azt mondták: „Maguknak annyi csirkéje legyen, mint a fűszál.” A gyerekeknek a háziak gyümölcsöt adtak. (4)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
A megkérdezettek közül senki nem emlékezett arra, hogy jártak-e régen regölni. (1,2,3,4)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
A megkérdezettek szerint 1-2 öreglegény volt, illetve van a faluban. (1,2,4)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Az adatközlők nem tudtak X-el díszített tejesfazékról. (1,2,3,4)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Ilyen, tűzzel kapcsolatos szokásokról a megkérdezettek nem tudtak. (1,2,3,4)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
December 6-án a Mikulás (kucsma, bunda, puttony) szárított gyümölcsöt, cukrot tett a cipőkbe. (1,2,4)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
4 szakállas pásztor meg egy láncos botú öreg pásztor volt a betlehemes játék szereplője. (1,2) A következő versikét mondták: „Koledom, koledom tudsz-e imádkozni? Vessetek keresztet Anyának, Fiúnak, hát a szentlélek hol marad? Héba szalonászsák alatt.” (3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendelt tisztelték az állatok védőszentjeként. (Nem volt meghatározott állaté.) Ha az állat döglődött, mondták is: „Na már Vendel fogja az egyik lábát.” (1,2,3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz a kankas. Elvisz a mumus. Elvisz a Vendel. – mondták a gyerekeknek. (1,2,3)
4.17. Diódobálás
Olyan szokásra, amelyben diódobálás szerepelt volna az adatközlők nem emlékeznek. (1,2,3,4)
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
n.a.
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Fát vágó embert. (3) Kovácsot láttak a régiek a holdban. (1,2)
