Orfalu
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1990. november |
| Adatközlők: | (1.) Barabás József, 1915, Orfalu |
| (2.) Barabás Józsefné, 1923, Orfalu | |
| (3.) Cser Jenő, 1917, Orfalu | |
| (4.) Cser Jenőné Talabér Mária, 1911, Orfalu | |
| Gyűjtötte: | Bedő Zoltánné |
| Wiki feldolgozás: | Szakolczai Zsófia |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu mindig itt állt, több dombra épültek a házak, szinte kis különálló egységeket képezve. A lakosság nem éri el a 100 főt. Régen gazdagabb volt, mert nagyarányú földművelést folytattak, aztán betelepítették erdővel és az ott lévő vadállomány mindent elpusztított. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Régi családok: Sömenek, Doncsecz, Talabér, Cser, (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Betelpülésről nem tudnak. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Sokan elemenekültek városokba, mert a vadállomány mindent tönkretett, amit az erdőkbe telepítettek. Nem tudtak termelni szinte „elmenekültek”. Valamint egy családot elköltöztettek a Hortobágyra a Rákosi korszakban, mert rendszerellenesnek tartották őket, ugyanis többször dolgozott osztrák területen. Ma már ismét a faluban élnek. (3,4) (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Az összes szlovén (vend) falut hasonlónak tartják. Apátistvánfalva, Kétvölgy, Felsőszölnök, Alsószölnök, Szakonyfalu, Rábatótújfalu. (1,2,3,4)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Az Őrség részében fekszik a falu. A falu lakói szlovének, vendek. (1,2,3,4)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Nemigen ismernek közeli tájegységeket. (1,2,3,4)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nagyon híresnek tartják Őriszentpétert, nagy a turistaforgalma. (1,2,3,4)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Azt állítják, hogy ezen a vend vidéken nem szokás csúfolkodni (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A környékbeli szlovén falvakból szoktak házasodni. Előfordult néha magyar faluból is, de nem jellemző. (1,2,3,4)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Szentgotthárd, farsangi, Szent András napi (1,2,3,4)
b) Piacra:
Szentgotthárd(1,2,3,4)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Apátistvánfalva, július 16. (1,2,3,4)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Más falvakba nem jártak, esetleg osztrák területre, szolgálni. (1,2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nagyon kis falu lévén nem volt munkalehetőség, maguk gazdálkodtak. (1,2,3,4)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem készítettek, csak saját szükségletre, amit pedig nem csináltak helyben a piacon szerezték be. (1,2,3,4)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A cserépedényeket Kétvölgyön készítette Domcsecz Károly, sőt még ma is csinál, régebben meg az apja készítette. Apátistvánfalván vásárolták. (1,2,3,4)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Rongyos cigányok Apátról, ruhanemüket árultak. Kétvölgyről fazekas. Drótos-tótok Trencsénből. (1,2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Apátról, Kétvölgyről, Trencsén. (1,2,3,4)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
fazekas, drótos-tót (1,2,3,4)
d) Mit árultak?
ruhaneműk (1,2,3,4)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Régebben volt csak szőlőművelés, még a II. vh. előtt, de nem volt jellemző erre a vidékre. (1,2,3,4)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Régebben volt csak szőlőművelés, még a II. vh. előtt, de nem volt jellemző erre a vidékre. (1,2,3,4)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A faluban nincs temető, nem is volt. Apáton temetkeznek. (1,2,3,4)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Nem találtak csontokat. (1,2,3,4)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnepei nincsenek, ebből a szempontból is Apátistvánfához tartoznak. (1,2,3,4)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Nagyon szegény falu lévén csak faboronát használtak, II. vh. után volt csak vasborona, de nem volt általános. (1,2,3,4)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Csak kézzel vetettek, gép nem volt a faluban. (1,2,3,4)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Csak kézzel vetettek, gép nem volt a faluban. (1,2,3,4)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
A: Hajdinához B: Rozshoz, búzához C: Nem használták (1,2,3,4)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Csak nyílás nélküli fát használtak. (1,2,3,4)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
1 kereszt = 18 kéve vagy 1 kereszt = 22 kéve (1,2,3,4)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározatlan számú kereszt volt a kepe, a föld kiterjedésétől függően. (1,2,3,4)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
Csép nyele 155 cm felett volt. (1,2,3,4)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Csak kézi cséplés volt, cséphadaróval. (1,2,3,4)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Favillával hordták. (1,2,3,4)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1960-as években szűnt meg teljesen. (1,2,3,4)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Csak a II. vh. után vetették így. (1,2,3,4)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Kaszálás, szétterítés, szárítás közben többszöri megforgatás, boglába rakás, pajtába hordás. (1,2,3,4)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Ún. kendővel hordták be az istállóba a szálastakarmányt. (1,2,3,4)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igafa (1,2,3,4)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
Függ. fa: ránca (1,2,3,4)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3,4)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Használták, úgy nevezték: „nastala” (vendül) (1,2,3,4)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Ezt nem használták, hanem a nyaklót. (1,2,3,4)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: tehenek húzták, fatengelyes volt. Kocsi: lovak húzták, vastengelyes volt. (1,2,3,4)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
1 m hosszú volt. (1,2,3,4)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Hátul rudazókötéllel, elől lánccal. (1,2,3,4)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Nem használtak saroglyát. (1,2,3,4)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
A szekérkas félkörhöz hasonló. Használtak kettőt is, krumpliszállításnál. (1,2,3,4)
b) Használtak-e kettőt is?
Használtak kettőt is, krumpliszállításnál. (1,2,3,4)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Inkább az ökröket szokták félpatkóval „megvasalni”. Külső körmükre tették. (1,2,3,4)
2.23. A fejőedény régi neve?
Csak a vend nevét használták: Dvinjek (1,2,3,4)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Külön indítószavuk nem volt, azt használták, amerre akarták, hogy menjen a tehén. (1,2,3,4)
b) terelik jobbra
hig(1,2,3,4)
c) és balra
hop(1,2,3,4)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Pujci-pujci nee! (1,2,3,4)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi. Csu-csi. (1,2,3,4)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Csak a nevéről. (1,2,3,4)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Nem emlékeznek, hogy használtak volna ilyent. (1,2,3,4)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Emlékezetük szerint ferde típusú volt, de már nagyon régen. (1,2,3,4)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A község helye mindig itt volt, több dombra épült a falu, nem volt különálló házcsoport a közelben. (1,2,3,4)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Már nagyon régen lebontották, 40-es években. (1,2,3,4)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A fal mellé tették a kéményt, Cseréknél is így van még ma is. (1,2,3,4)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
n.a.
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Nem volt keresztmester gerendás ház a faluban. (1,2,3,4)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Még az öreganyjuk is az volt. (1,2,3,4)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Ilyen kockaházat a mai napig nem építenek. Egysoros házakat a II. vh. utántól már nem építenek. (1,2,3,4)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nagyon sok olyan ház volt a faluban. (1,2,3,4)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Normál magasságú padkára (50-70 cm) építették. (1,2,3,4)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
n.a.
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Használtak, egyik ágát akasztották a fazék fülébe. „Vilice” (1,2,3,4)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Tarlórépát egészben, de nem törköly között.(1,2,3,4)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztát gyalulva, úgy tiporták. (1,2,3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 50-es években. (1,2,3,4)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Az a)-hoz hasonló kenyértartót használtak. (1,2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
n.a.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem tudják volt e ilyen. (1,2,3,4)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
A hajdinagánica fő eledelnek számított: víz + só + h.liszt. Miután megfőtt összenyomták, kiszaggatták tejfölt és zsírt tettek rá. (1,2,3,4)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Perec formájú kalácsokat sütöttek csak. (1,2,3,4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Lecsó: 1 kg paprika, 5-10 szem paradicsom, 2 fej hagyma, nagy kanál zsír, tojással fogyasztják. 50-es évektől kezdve rendszeresen fogyasztják. (1,2,3,4)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Az 50-es évektől kezdve. (1,2,3,4)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Bejglit, mákosat és ha volt diósat. (1,2,3,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Nem volt szokás, ún. csizmanadrágot hordtak. (1,2,3,4)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
1930-as évekig viselték. (1,2,3,4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
A faluban egy vászonszövő volt. 1930-as évekig. (1,2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Szokásban volt, az idősek körében még ma is az. (1,2,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Még ma is szokás párhuzamosan egymás mellé rakni. (1,2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangon tartották a legtöbbet...(1,2,3,4)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
...böjt idejében sohasem. (1,2,3,4)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Vasárnap (1,2,3,4)
b) 1930 körül:
Vasárnap (1,2,3,4)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A lányos háznál tartották, először volt vacsora és reggeli is. Utána átmentek a fiús házhoz, tartott másnap reggelig. (1,2,3,4)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
...volt vacsora és reggeli is (1,2,3,4)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
A lányos háznál tartották, először volt vacsora és reggeli is. Utána átmentek a fiús házhoz, tartott másnap reggelig. (1,2,3,4)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Inkább Szentgotthárdon, vendéglőkben. Bár már nincs is fiatal a faluban. (1,2,3,4)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
A vőfély járt házról-házra, kezében nemzeti színű szalaggal átkötött bot és 1 liter bor. 1 héttel előtte. (1,2,3,4)
b) 1930 körül:
Menyasszony vőlegény meghívóval. (1,2,3,4)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Szakonyfaluból és Farkasfáról cigányok.(1,2,3,4)
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hegedűn, cimbalmon; bőgőn játszottak. (1,2,3,4)
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Annyi szokásra emlékeznek, hogy kotkodácsoltak ezen a napon a legények. December 13-án. (1,2,3,4)
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
n.a.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
A regölés nem szokás. (1,2,3,4)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Nem volt sok öreglegény, elvétve néha 1-2. (1,2,3,4)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem ismerik az x-el, +-al díszített tejesfazekat. (1,2,3,4)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Felöltöztek Mikulásnak és eljártak olyan házakhoz, ahol gyerekek voltak. Kifordított bundát viseltek, botot vittek magukkal. (1,2,3,4)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Pásztorok, betlehemes, aki vitte a jászolt. Volt egy idős pásztor is. (1,2,3,4)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Nem tisztelnek senkit az állatok védőszentjeként. (1,2,3,4)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Jön a Mikulás! (1,2,3,4)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem szoktak. (1,2,3,4)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Keresztet láttak a régiek a Holdban. (1,3,4)
