Nyőgér
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1989. augusztus |
| Adatközlők: | (1.) Desics Imréné Vajkovics Gizella, (80) nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 3. |
| (2.) Martonicz Ferenc (69), nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 80. | |
| (3.) Hegyi Lajosné Auer Gizella (87), nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 71. | |
| (4.) Ifj. Hegyi Lajosné Szemes Rozália (49), rok. nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 71. | |
| (5.) Semperger Ferencné Martonicz Teréz (90), nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 67. | |
| (6.) Joó Ferenc (65), nyugdíjas, Nyőgér, Béke u. 3. | |
| (7.) Joó Ferencné Vincze Irén (62), nyugdíjas, Nyőgér, Béke u. 3. | |
| (8.) Márk Mária (80), nyugdíjas, Nyőgér, Petőfi u. 43. | |
| Gyűjtötte: | Hajba Sándor |
| Wiki feldolgozás: | Szakolczai Zsófia |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Nagyon régi jobbágyfalu. Legrégibb forrása az ún. Csöcsér, ahonnan a vizet hordták a falusiak. A falu neve eredetileg Nyugér volt. A monda szerint Mátyás király itt pihent meg vadászat közben, s a falut a vele jött Joó-családnak és a Csehordszágból vele jött kedves apródjának, Desicsnek ajándékozta. Állítólag élnek még itt a két család leszármazottjai. (1,5) Később a falusiak a Batthyány grófok jobbágyai voltak. A park Nyilakáról rá lehetett látni az ikervári Batthyány kastélyra. (2,6) Nyőgér = Nyög-ér (nyögve hordták a faluba a vizet a völgyben lévő kútból). (3,8)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Legősibb a Joó és a Desics család. Aztán a Ráczok, Martoniczok, Márkok, Hőbérek és Sempergerek. (1,2,3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem tudnak. (1,2,5,6,8)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem tudnak róla, sőt, határozottan állítják, hogy nem költözködtek. (1,2,6,8)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Nem ismernek hasonlót. (1,2,7,8)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Hegyháti tájegység. Termelőszövetkezetük is ezt a nevet viseli. Szintiszta magyar és katolikus falu. Zömmel 10-20 holdas gazdák lakták, volt egy uradalom és néhány szegényember. (1,2,6)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Rábamente: Ikervár, Rábakovácsi, Balozsameggyes. Kemenesalja: Káld, Köcsk, Egyházashetye, Mesteri, Borgáta. (1,2,7,8)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Egyházashetye: Berzsenyi szülőháza Ikervár: Batthyány Lajos szobra, kastélya Sárvár: Gárdonyi ott tanított. Urbán Lajos itt cipészkedett. Ő volt a kommün népbiztosa. Fia, Ernő író volt, ő is ott született. (1,2,4,6)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
„Egervölgy ősszel gazdag Egervölgy, tavasszal szegin Nimetfalu.” (1,3,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen. Jelentősen Sótonyból és Bejcgyertyánosból. Ritkábban Egervölgyről, Szemenyéből, Gércéről, Ikervárról. „Rábán túlra tehénért, meg menyecskéért ne menj, mert azok kisasszonyok, nem tudnak dolgozni!” (1,2,6)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Sárvárra: András vásár, Simon-Judás vásár; Szombathelyre, Vásárosmiskére, Celldömölkre: lovasemberek július 2-án; Zalaegerszegre, Hosszúperesztegre (1,2,6)
b) Piacra:
Sárvárra hétfői napokon (1,2,4,6,8)
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Sótonyba Szentháromság vasárnapján; Bejcgyertyánosba Mária neve napján, szeptember 12-én; Ikervárra Szent Györgynapi búcsú április 24-én. „Sóskás búcsú.” (1,2,3,7)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Celldömölkre (Kiscellbe) szeptember 8-án, Kisasszony napján. Fogadalmi búcsújárás proseccióval, templomi zászlókkal, kereszttel. Régen leégett az egész falu, innen a fogadalom. (1,3,5,7,8) Vasvárra augusztu 15-én és szeptember 12-én. Ez is prosecciós, de nem fogadalmi. (1,3,5,7)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Summásnak Kelédre, Martonfára, Péterfa-Újmajorba, Földszigetre (Győr-Sopron megye). Uradalmi cselédnek a helybeli uradalomba. Cselédlánynak, szolgálónak Szombathelyre, Budapestre, Győrbe, Sárvárra. (1,2,3,6,7)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Nem jöttek. (1,2,3,4,5,6,7,8)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem, házi használatra saját maguk készítették. (1,2,6)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Sárvárról a Libena zsidó hozta ki (rongyász zsidó volt). (1) Majtényi János sárvári üzletében vették. Ő készítette saját maga, fazekas volt. (6,7,8) Régen jöttek szekérrek a fazekasok, évente kétszer, háromszor, s kirakodtak. Olyan edényeket is hoztak, amelyekre női nevek voltak írva. (2,3,5,7)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Drótostót, Paprikaárus, Meszesek, Üvegesek, Esernyőjavító, Tikászok Tűzkő, cukorpótló (szaharin), Teknősök, rongyosok (1,2,4,5,6)
b) Honnan jöttek?
Árva megyéből, szegedinek, Gércéről, Sümeg, Trencsén és, Nyitra megyékből, Sopron megyéből, Oszkóból, zalaegerszegi(1,2,4,5,6)
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Drótostót, Paprikaárus, Meszesek, Üvegesek, Esernyőjavító, Tikászok Tűzkő, cukorpótló (szaharin), Teknősök, rongyosok(1,2,4,5,6)
d) Mit árultak?
paprika, mész, rongy, szaharin vagy cukorpótló, bútorok, sezlon, rekamék(1,2,4,5,6)
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Néhány nyőgérinek házasság révén a sótonyi és a bejcgyertyánosi szőlőhegyen. A nyőgéri szőlőhegy kb. 1/3 részben az ikerváriak birtoka, amelynek igen nagy részét vásárolták, s csak igen kis részhez jutottak házasság révén. (2,6,7)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Néhány nyőgérinek házasság révén a sótonyi és a bejcgyertyánosi szőlőhegyen. A nyőgéri szőlőhegy kb. 1/3 részben az ikerváriak birtoka, amelynek igen nagy részét vásárolták, s csak igen kis részhez jutottak házasság révén. (2,6,7)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Ma csak egy temetőjük van. De tudják, hogy valamikor a templom környékén is temető volt, ahol az 1962. évi csatornázás idején is kerültek elő emberi csontok. (1,2,6)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
De tudják, hogy valamikor a templom környékén is temető volt, ahol az 1962. évi csatornázás idején is kerültek elő emberi csontok. (1,2,6)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnepe nem volt a falunak, de szeptember 8-án Kisboldogasszony napján fogadalmi búcsújárást tartottak (tartanak ma is). Celldömölkre (Kiscellbe) mennek proseccióval. 1935-ben cséplés idején nagy tűzvész pusztított: 42 ház és 100 pajta vált a lángok martalékává. Innen ered a fogadalom. (1,6,7)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A 30-as években csak két gazdának volt vasboronája. Egyikét két leveles volt, a másiké 3 leveles. A többi gazdának csak egyes faboronája volt. (1,2,6)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
1930-ig a kézi vetés általános.(1,2,6)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A 30-as években a nagyobb gazdák már vásároltak vetőgépeket, ennek következtében a gépi vetés aránya kb. 40 % lett. (1,2,6)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Általános a 3 ágú gereblyés kaszacsapó volt, de kajmókos is volt kisebb részben, s ez volt a régibb. (2,6)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Szórványosan használták, inkább az uradalmi munkásoknál. Ha a kötöző kedveskedni akart a marokszedőjének, annak sarlóját vitte benne. (2,6,7)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
20 kéve egy kereszt. 2-8 keresztet kapcsoltak össze, ennek a neve kepe. Villámcsapás elleni védekezésből hosszabb kepét nem raktak. (1,2,3,6)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Meghatározatlan számú keresztek neve: kepe. Termésmennyiséget nem fejezett ki, arra a kereszt száma volt használatos. (1,2,3,6)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
150-160 cm között, de volt 160 cm-nél hosszabb is. Mértékéül a cséplőmunkás orrmagassága szolgált. (1,2,6)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Állandó cséplőcsapat járt a géppel, részesmunkában dolgoztak. (1,2,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A faluban kizárólag nyárssal, az uraságnál a majorban használtak elevátort. A nyárs a cséplőgéppel együtt jött, mert a századelőn még járgánnyal hajtott cséplőknél csak villával hordták a szalmát a kazalra. (1,2,6,8)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Csak próbálkoztak a termeléssel, de nem sikerült. (1,2,6) A Grünwald uraság termesztett valamikor, abból sütött hajdinapogácsát a nagymama. (7)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 20-as évek végén kezdődött és a 30-as évek elején vált általánsosá. Az uraságnál még kapával „likaltak”. (1,2,5,6,7)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált fű renden száradt, majd vasvillával széjjelszórták. Ez volt a „börzögetés”, utána, ha jól száradt – lehetett „baglahelbe” gyűjteni, ebből aztán szénaboglyát rakni. Rossz idő esetén annyiszor kellett forgatni, ahányszor a száradáshoz szükséges volt. Ilyenkor boglyák helyett petrencéket raktak – mert nem volt teljesen száraz a széna – melyeket újból széjjel kellett teregetni és forgani, míg egészen meg nem száradt. A szénaszárító állványt inkább csak lucerna szárításánál használják, de nem általánosan. (2,6)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Bakszekéren vagy villával (a távolságtól függ). (2,6)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
vonó(2,6)
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg(2,6)
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (2,6)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen, ősszel, tél elején vagy kora tavasszal gyűjtötték és hordták, általánosan. Az I. világháború végéig az uraságnak készítettek zsuport rozsszalmából. Ezért az erdőről hozhattak „csalitot”. (1,2,3,6) Fenyőcsalitot is szedtek, amit a szőlőbe vittek trágyának. (6,7)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
ősszel, télen, kora tavasszal
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Igen. Régről ismerik. Más módot nem ismernek. (2,6)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: állatok által húzott, négykerekű, szállításra szolgáló gazdasági eszköz. Általános használatra. Kocsi: ünnepélyes alkalmakra való volt: vásárokra, piacra, lakodalmakra. Csak a nagyobb gazdáknak, uraságnak volt (lovaskocsi). (1,2,3,6,7)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Kb. 400-450 cm hosszú. Vendégoldalt nem használtak, ma sem használnak. (2,3,6)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csak rudazókötelet használtak. (2,3,5,7)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Volt, inkább kocsin. Gyengén ívelt, lánccal volt kibiztosítva. Ezzel hosszabbították meg a kocsit. „Srágos” festett szekerek is voltak módosabb parasztoknál, ahol kocsira nem telt. (2,6,8)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Használtak, kettőt is. Sőt, akadt egybekocsikas is. L. a rajzot! (2,5,6,7)
b) Használtak-e kettőt is?
igen
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Igen, általában nyáron. De olyan állat is volt, amelyet kétszer is kellett. Az ökröket inkább, de a teheneket is, ha fúrtak a lábukkal, hogy le nem sántuljanak. (2,6)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2,3,4,5,6,7,8)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Nna, indujj! (2,3,4,6,7)
b) terelik jobbra
jobbra: Humëg! Hik! Hik, humëg! (2,3,4,6,7)
c) és balra
balra: Hajsz! Nejdë! Hëszt, nejdë! Kisborjúnak hivogatásakor: Bëcce, nee! (mivel még nincs neve, azt helyettesíti a bëcce szó). Humëg azt is jelenti: vissza! (2,3,4,6,7)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Cocám, nee, ne! Nee, coca, nee! Koca, neee! Koca, ne, ne! (1,2,3,4,5,7)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyutyum, nee, ne! Pii, pii, pii! Tyutyuu, ne! Pipii, pipii, pipipiiii! (1,3,4,6,7)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Csibész, gyere! Bundi, le! (Nevén szólítják a kutyát.) Ha enni hívják: Ësz, le! (1,2,3,4,7)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágó – tiló – gereben (mind kézzel mozgatták). (3,4,5,7,8)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
fekvő, neve egyszerűen: rokka (1,3,4,5,8) A TSZ létrejötte után megszűnt a kendertermelés.
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Nem volt. A falu mindig itt volt. (1,2,3,4,5)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Az utolsó borona lakóházat még 1916-ban lebontották. Az még füstöskonyhás volt. (1,3,5,8)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Nincsen máig lévő régi ház. Legrégebbiek az uradalmi cselédházak, amelyek állnak még, de pusztulnak és lakatlanok. A ház átépítésekor a kémény a fal mellé került (mászókémény). Falba rakott sporhelt került a konyhába. Az I. világháború előtt, a 10-es évek táján már általánosak a falba rakott sporheltek. 1920 után jöttek a csíkósporheltek (FAKSZ házakba, vitézi telkek házaiba). Ezeket 1945 után az asztali tűzhelyek váltották fel. 1920 után már csak zárt kéményt építettek. (1,2,3,5,6)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Egy. A ternácra nyílt. Csak a konyháról nyílt ajtó. A szobába, kamrába a konyhából nyíltak az ajtók. Az istállók ajtaja mindig a szabadba nyílt. (1,2,3,5,7)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Keresztmestergerendára nem emlékszik senki, csak hosszanti volt a faluban a 20-as években vagy három. (1,2,3,5)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Valószínű, hogy a század elején, vagy talán már a múlt század végén kezdődhetett a rakott sparheltek használata, mert az 1910-es években az I. világháború előtt már általánosan használták. (1,2,5,6)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
1954-ig csak hosszú – és L alaprajzú, ún. „hajtott házak” voltak. Ekkor épült az első „kockaház”. Építése gyorsan elterjedt. Ettől kezdve hosszúházakat már nem építettek. (1,2,6,7)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Bogdán Sándoréknál (teknős cigánycsalád) volt ilyen 1945-ig. (1,2)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A b) és a c) változatot egyaránt építették. (A b) változat állítólag jobb volt, gyümölcsaszalás szempontjából.) (1,2,5,6,7)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Torkos pajtára senki sem emlékszik. L alaprajzú volt néhány, de az 1935-ös tűzvészben ezek elégtek. Ma egyetlen, mindkét végén tűzfalas, cseréptetős, leereszttett oldaltoldású pajtára akadtam, amely az 1935-ös tűzvész után lett átépítve. (L. rajzot!) (1,2,6,8) Egy másik pedig ikerkapus vagy átjárós pajta. A pajta középső részén elől-hátul kapu van. Szekérrel átjártak rajta, s a hátsó telken megfordultak. (8)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem tudja. Nem emlékszik. (1,2) Fazékkiszedő villával, a két fülébe akasztva. (3,5)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Igen. Tarlórépát törköly között máig. Káposztafejeket töltöttkáposztának szintén. (1,3,6,7)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztafejeket töltöttkáposztának szintén. (1,3,6,7)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1950 után szűnt meg, a malmok államosítás miatt. (1,2,6,7)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Többféle változat volt. Léces megoldás, állítva a kenyereket. Léces megoldás, fektetve a kenyereket. Mogyorófából hajtogatott vesszőíves. Ún. „karácsonyfa”, 3 részes. (1,2,3,6,7)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen. A tetején száraz hőbértölcsért is használtak lefedésre. (1,2,3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nagy hajdina- illetve kölestörő mozsarakra nem emlékeznek. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából nem, de köleskására emlékszik, gyerek lévén, elkészítési módját nem tudja. (3,5) Hajdinát nem termeltek – nem vált be – kölest is csak másodnövényként állati takarmánynak. (2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Általában hosszúkás, 3 ágban fonott, de a kuglófsütőben köralakú kalácsot. Ez utóbbi volt a kugli. Kifli alakú is készült. (1,2,3,5,6,7) Régen karácsonykor kukoricaliszt – nullás liszből készült kenyeret tettek a fa alá. (6,7)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Az 1920-a évek óta, de eleinte csak sült paprikának nevezték, mert a paradicsom és a tojás is hiányzott belőle. (2,6) Később, általánosan 1945 után már lecsót készítenek, aminek az alapanyaga paprika, paradicsom és hagyma. Krumplit nem tesznek bele. Ezek aránya: 4 személyre: 4-5 paradicsom, 1-2 fej hagyma, 8-12 paprika, olaj vagy zsír, só. Dúsítani lehet karikára vágott kolbásszal, tojással, rízzsel (de ezt előre meg kell főzni).
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Már a 20-as években is ették nyersen. (2,3,7)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Mákos vagy dióskalács. Üres foszlós kalács. Kukoricakenyér. (1,2,3,5,6,7)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Általános viselet volt a század elején. A 30-as években még viseltek, de számuk egyre fogyott. 1945 után már nem viseltek. (1,2,3,5,6,7) Régi nóta: A sótonyi búcsúban énekelték a nyőgéri legények: „Szentháromság vasárnap (a sótonyi búcsú napja) Vettem rám a gatyámat, Néztek is ám a lányok.” (5)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Fél szoknya, vagy alj most is van, de az nem a régi. (1) Felszabadulás után változott. (2) 50-ben az idősek még templomba jártak benne. (7) Az egészen idősek ma is hordanak. (3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem. Volt a faluban egy takácsmester, Hende István, ő szőtt mindent. (1,2,3,5,7)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
A 60-as években változott, az előtt az időseknek szinte kötelező volt, de általában a fiatalabbak sem mentek ki az utcára kendő nélkül. Aztán a hajviselet változásával a kendőviselés háttérbe szorult. Ma már csak az idősek hordanak kendőt. (1,2,3,7)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A rekamiék, heverők kezdték kiszorítani a kettes ágyakat az 1950-es években. Vannak még most is de felváltásra várnak. A TSZ-ek alakulása utáni szalmahiány is siettette az átalakulást. (Nem volt mit tömni a szalmazsákba.) Most „franciaágyként” újból divatba jött. (1,2,3,4,5,6,7)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Ősszel, Adventig, valamint farsangon. (1,2,3,4,5,6,7)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Nyáron nem. (1,2,3,4,5,6,7)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Régen jobban vasárnap. (1,2,3,6,7) „Mert szombaton mulatnak, vasárnap nem mennek templomba.” – mondta a plébános.
b) 1930 körül:
Csak szombaton. Így vasárnap pihennek, s hétfőn kipihenve mennek a munkahelyre. (1,2,3,5,6,7)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mindig a lányos háznál. (1,3,4,7)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Főétkezés: vacsora. Általában húsleves, tarhonya, rizs, paprikás csirke, kirántott és sült húsok, burgonya. Végig sütemények és torták az asztalokon. Vacsora után a menyasszony vitte be az első tortáját, s mindenkit végigkínált. Éjfélkor pecsenyét hoztak, savanyúsággal. A menyasszonyt „kilopták” a nyoszolyóasszonyok és átöltöztették. „Ej te édes, göndör hajam, hova lettél, Talán bizony fésű alá tekeredtél? Oda tekeredtem én, le sem ereszkedem én Soha többé.” – énekelték közben a nyoszolyóasszonyok. Ez volt a „kontyolás”. Utána egy újabb tortát vitt be a menyasszony, most már menyecskeruhában, s ezután kezdődött a menyasszonytánc. A menyasszony násznagya tartotta a kis szitát, s egyre mondta: „Eladó a menyasszony!” Reggel adták fel a gulyást, de ha elkísérték a menyasszonyt, akkor az már ott lett tálalva. (1,3,4,7)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
A 70-es évek elején kezdődött, a 80-as évekre már általánossá vált, hogy a lakodalmakat, valamelyik sárvári vendéglátóhelyen tartják: Herpenyő csárdában, Matróz vendéglőben, Fekete bér étteremben, stb. Ugyanúgy zajlik, mint régen falun. (1,3,4,7)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
A 70-es évek elején kezdődött, a 80-as évekre már általánossá vált, hogy a lakodalmakat, valamelyik sárvári vendéglátóhelyen tartják: Herpenyő csárdában, Matróz vendéglőben, Fekete bér étteremben, stb. Ugyanúgy zajlik, mint régen falun. (1,3,4,7)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Egészen a II. világháborúig híres lakodalomba hivogató „követ” volt a Tóth Józsi bácsi. Szalagos kalappal és bottal, rajta „bodácskóval” (sült tészta) ünneplőbe öltözve jelent meg a meghívandó házaknál, s az utcán nagyokat kurjantott. Beköszöntött, s ezzel kezdte „Követ vagyok!” Majd így folytatta: XY vőlegény és XY menyasszony meghívja .... estére a lakodalmára ..... egy pár pohár borral. Lesz ott eszem-iszom, mindenféle aggodalom.” A hivogatás egy-két héttel lakodalom előtt történt. 1945 után nem élt a szokás, mert a nagy hivogató követ meghalt, s a helyzet megváltozott. (1,2,3,4,5,6,7)
b) 1930 körül:
1945 után a jegyespár hívott. 1989 óta nyomtatott meghívót küldenek. (1,2,3,4,5,6,7)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt szokásban. (1,3,5,7)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Lakodalmakban, bálokban egyaránt a gércei cigányzenekar muzsikált Bakos Rudi meg a Kari vezetésével.... Ritkán zenéltek még itt a balozsai vagy az ikervári zenészek.(1,2,3,4,5)
b) Milyen hangszereken játszottak?
prímás, kontrás, bőgős (nagybőgő), cimbalmos, de gyakran volt sípos is (klarinét) (1,2,3,4,5)
c) Hány főből állott a zenekar?
Általában 4 tagú zenekar(1,2,3,4,5)
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Harmónika soha nem szerepelt. A különböző együttesek 1980 körül lépnek be a vendéglőkben tartott lakodalmakon, majd a bálokon is. (1,2,3,4,5)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Volt, még 3-4 évvel ezelőtt is, december 13-án Lucakor. (1,2,5,6,7)
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Nem alakoskodva, szalmával, amire ráültek, vagy térdeltek, s mondták: „Luca, Luca, kitty-kotty, tojjanak a tiktyok, luggyok, jó ülőssek legyenek, teheneik jó fejősek legyenek. Luca, Luca, kitty-kotty Ennek a gazdának annyi pénze legyen Ennek az asszonynak annyi csibéje legyen mind az égen a csillag. Luca, Luca, kitty-kotty mind a pelvakutyóban a pelva Luca, Luca, kitty-kotty Ennek az asszonynak annyi toássa legyen, mind az uccán a gövecs Luca, Luca, kitty-kotty. Akkora disznót öjjenek, mind e szamár Ollan vastag szalonnája legyen, mind az ajtószárfa Annyi zsírgya legyen. mind a kúta víz. Luca, Luca, kitty-kotty.”
Végül dícsértessékkel fejezték be és a szalmát szétszórták. Aszalt gyümölcsöt, almát, diót kaptak. Nagyritkán aprópénzt. (1,2,5,6,7)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Legények jártak Karácsony és Újév között. (2,5)
b) Meddig élt ez a szokás?
1945 után megszűnt a regölés szokása. (2,5)
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
legények (2,5)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
Ott regöltek, ahol sejtették, hogy esküvő lehet. „Sej regő rejtem, regő, regő, rejtem azt is neked ejtem. Aggyon az Úristen e gazdának száz mérő búzát, egy tehén alatt öt borgyú fiat. Ennek az asszonnak e tik alatt száz csibe fijat. Vagyon itten egy szép leán, kinek neve Julcs, amott vagyon e szép legén, kinek neve Pista, Összecsöntöröggyenek, összepöndöröggyenek, mind a róka farka. Hej, regő, rejtem.” 1945 után megszűnt a regölés szokása. (2,5)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Nem voltak, 2-3 mindössze. (1,2,3,4,5)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
X-re nem emlékszik. (1,2) Emlkészik, volt X-es. Fazekasok jártak, azok hozták, talán sümegiek lehettek. (3,5)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n-a-
c) Hol szerezték be ezeket?
Fazekasok jártak, azok hozták, talán sümegiek lehettek. (3,5
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Tűzgyújtás semmilyen alkalommal sem volt. (1,2,6,7)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Régtől volt szokásban. Kellékei: álszakáll (kenderkóc), esetleg papírálarc, kifordított felsőruha (ha volt bunda vagy suba), lánc, kezébe nagy bot, hátán zsákféle, téli sapka (kucsma, vagy más lehetőleg csúcsos). Így beöltözve járták az ismerősöket, ahol megajándékozták a gyereket. Hoztak aszalt gyümölcsöt, diót, mogyorót, kockacukrot. (Csoki nem volt.) És természetesen virgácsot. A gyerekek körében nagy volt az izgalom. Örültek is, meg féltek is a Mikulástól: nagy volt az öröm, ha sikerült felismerni. Ajándékosztás előtt mindig megkérdezte a Mikulás: „Jó voltál?” (1,2,3,6,7)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
A betlehemes játékot nem ismerik. Helyette azonban a hoppistázók jártak karácsony este. 3 gyerek pásztornak, öregembernek öltözve. „Aggy Isten jó estét buterliás gazda! Terítsd asztalodat fehér abrosszal, mert nem tudot, micsoda ős szakállas pásztorok lepik meg házadat! (Leteríti subáját, lefekszik, horkol. Bejön a másik.) Aggy Isten jó estét, buterliás gazda! Hol van az a szitykes-szutykos szolgáló? Ha én be nem jöttem volna, pemet, lapát, kurugla, minden elégett volna! (Lefekszik, horkol. Bejön a harmadik.) Aggy Isten jó estét, buterliás gazda! Ellopták a nyájamnak legszebb javát, melyből hasíthattam volna 10 szürnek, meg egy gyapjúnak valót. De azért nektek megadom az evést meg az ivást, meg az alvást, hátatokból hasítok 6 ujjnyi szalonnát, bocskoromnak sziját. (A kettő felkel) Hány éves vagy, öreg? Ha megérem azt az áldott kukoricakapálást, akkor leszek 365. Hát még mi van hátra? A háziasszonynak meg a házigazdának szép éneket mondanánk, ha meghallgatnának. Meghallgatjuk, mondjátok!” Eléneklik valamelyik ismert karácsonyi éneket. Pl. Csordapásztorok midőn Betlehembe..., Pásztorok, keljünk fel..., vagy Mennyből az angyal... Végül a háziak pénzzel, kaláccsal ajándékozzák meg a hoppistázókat. A szokás megszünőben van. (Ritkábban járnak a köszöntő gyerekek.) (1,2,3,7)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Vendel minden állat védőszentje. (2,3,5,7)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
„Elvisz a Krampusz!” „Elvisz a Kankus!” „Gyünek a cigányok szekéren és evüsznek!” „Gyün az ICIG!” (Egy falubeli vénasszony volt.) „Gyün a boszorkány!” A temető felé este már nem szabadott menni, mert előjöttek a kísértetek, a halottak. (1,2,3,4,5,6,7)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt, senki sem emlékszik rá. (1,2,3,5,6)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Egy fejszés embert, aki fát vágott vasárnap, s a Hold felszívta. (Az Isten megverte, mert vasárnap dolgozott.) (1,3,5,6)
