Nemesládony

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1986. november
Adatközlők:	(1.)Mogyorósi Jánosné Ments Karolina, 1904. evangélikus, Nemesládony, Kossuth u. 18.
	(2.) Kiss Lajos, 1913. evangélikus, Nemesládony, Kossuth u. 2.
	(3.)Kiss Lajosné Ments Jolán, 1920. evangélikus, Nemesládony, Kossuth u. 2.
	(4.)Kiss Attila, 1956. evangélikus, Nemesládony, Kossuth u. 2.
	(5.)Horváth Ernő, 1914. evangélikus, Nemesládony, Kossuth u. 25.
	(6.)Horváth Ernőné, 1925. Uraiújfalu, evangélikus, Nemesládony, Kossuth u. 25.
Gyűjtötte:	Balogh Balázs
Wiki feldolgozás:	Szakolczai Zsófia
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Ládonyi László kapta Mátyás királytól a községet és az ő ivadékai népesítették be azt. (2,3,4,5,6) A csécsi út felől jöttek nemesek, nekik a leszármazottjai élnek a faluban. (1)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kiss, Mogyorósi, Bögöti, Ments. Olyan régen élnek itt ezek a családok, hogy senki sem emlékszik arra, hogy mikor jöttek be ebbe a faluba. A Horváth család is rég ebben a faluban él már, de róluk tudják, hogy Berekaljáról (ma Tompaládony egyik része) költöztek át. Hogy mikor, arra már nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Senki sem emlékszik, hogy valaha nagyobb számban betelepültek volna a faluba. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el soha nagyobb számban. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nemesládonyra nem hasonlít más falu. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik Nemesládony semmilyen nagyobb tájegységbe, népcsoportba, stb. (1,2,3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Csak a Kisalföldről tudnak, mint közeli nagy tájegység. Hogy milyen községek tartoznak a Kisalföldöz, arra nem tudtak érdemleges választ adni. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Pórládony híres volt, mert ott csak pórok laktak. Sajtoskálon két híres uradalmi kastély volt: Losonczyéké és Rufrekéké. A Rufrek családnak Bükön még cukorgyáruk is volt. (1,2,3,4,5,6)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolták Nemesládonyt soha, és az itteniek sem csúfolták soha a környékbeli és a távolabbi falvakat sem. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, szokás volt más falvakból házasodni, főképp: Bükből, Rábasömjénből, Hegyfaluból. Tompaládonyból, nem tudják miért, csak ritkábban házasodtak. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Évszakonként volt egy-egy nagy állatvásár, hogy pontosan melyik napokon, arra már nem emlékeznek, de Húsvét körül volt a tavaszi, az biztos. Ezeket a negyedévenkénti vásárokon Ivánon, Sajtoskálon és Vasegerszegen látogatták.

b) Piacra:

Ritkán, kevesen jártak Sopronba.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A megkérdezettek (evangélikusok) szerint nagyon ritkán fordult elő, hogy valaki búcsúba ment. A római katolikusok közül (akik a faluban kisebbségbe voltak) jártak Mária napkor a celldömölki búcsúba. (1,2,3,4,5,6)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Sajtoskálba mentek egész évre summásnak a Losonczy és a Rufrák uradalomba elég sokan. Néhányan mindig eljártak dolgozni, a Rufrák család büki cukorgyára körüli teendőket ellátni. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Kevesen (egy-egy ember), ritkán a környékbeli falvakból átjött aratáskor, de ez olyannyira nem volt jellemző, hogy arra, hogy ezek az emberek honnan jöttek, már nem is emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

n.a.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Ezeket a szerszámokat mindenki a vásárokon szerezte be, a faluba senki sem készített eladásra szerszámokat. (1,2,5) A szerszámokat leginkább Rábabogyoszlón készítették. (2)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket vásárokon vették (lsd. I.11.) és arról semmit sem tudnak, hogy hol készültek. (1,2,3,4,6) Ezeket a vásárban vett cserepeket Sárváron készítették. (5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

1945 előtt jöttek paprikások Szegedről, meszesek Bakonybélből, Erdélyből ruhások, drótos és üveges tótok Felvidékről. Tollat venni a mai napig járnak a cigányok. (1,2,3,4,5,6) Rábabogyoszlóról jöttek 1945 előtt kosarasok, akik főleg vesszőkosarat, de faszerszámokat is árultak. (2)

b) Honnan jöttek?

Szeged, Bakonybél, Erdély, Felvidék, Rábabogyoszló

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

paprikás, meszes, ruháasok, drótosok, üveges tótok, kosarasok

d) Mit árultak?

paprika, mész, ruha, veszzőkosár, faszerszámok

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nemesládonyban nincs szőlő, és a helybelieknek sincs más falvak határában szőlőjük. (1,2,5)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Nemesládonyban nincs szőlő, és a helybelieknek sincs más falvak határában szőlőjük. (1,2,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A falunak egy temetője volt és van. Ide temetkezett a falu katolikus és evangélikus lakossága is.(1,2,3,4,5)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Nincs a falu határában olyan terület, ahol nagyobb tömegben találtak volna emberi csontokat. (1,2,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Egy fogadott ünnepe volt a falunak, de csak rövid ideig tartották meg, már nem is emlékeznek, hogy pontosan melyik napon ünnepeltek. Valamikor júniusban. Harang, zendülés ünnepének hívták, és valamikor az 1920-as években fogadták a templom szentelésekor. (1,2,3,4,5,6)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A két világháború között csak ritkán használtak a szántás elegyengetéséhez 2-3 egymáshoz erősített vasboronát. Egy faborona használata volt az általános. (1,2,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

n.a.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A két világháború között már általánosnak mondható volt a gépi vetés a közepes gazdaságokban. A vetőgépet mindig egymástól vették kölcsönbe. (2,5,6)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Nemesládonyban általánosnak mondható volt a hajmók c) és a két fogú gereblyés b) kaszacsapó használata. Hogy melyik mióta ismeretes azt még megközelítő pontossággal sem tudják az informátorok. (1,2,3,4,5,6)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak olyan kéve kötő fát, aminek a vastagabb felén lapos nyílás volt, ebbe a sarlót is be lehetett dugni. (1,2,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

10 kéve 1 lábat és 20 kéve 1 keresztet jelentett. Az emlékezettel elérhető időben a kévék száma nem változott. A mezőn 4-5 keresztet raktak összekapcsolva, ezt hívták kepének. (1,2,3,4,5,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerték a kepe szót, ami meghatározatlan számú keresztet jelölt (4-5). A termény mennyiség meghatározásához e szót nem használták. (1,2,3,5,6)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele bőven 155 cm feletti volt (kb. 170-180 cm). (1,2,3,4,5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között gépi cséplés esetén mindig a gazda állította a munkásokat a rokonság, szomszédság köréből. Kölcsönbe jártak dolgozni. (1,2,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

1930 körül a kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba, de hogy mikor került a faluba, arra nem emlékeznek. Ez az eljárás kizárólagos volt. Kb. 3,5-4 m hosszú nyársat egy ember vízszintesen tartotta, míg két másik felhúzta a szalmát a nyársra. Aztán a nyársat tartó ember a nyársat függőlegesen a feje fölé emelve a kazalhoz vitte, és ráborította a nyársról a szalmát. (1,2,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1920-as években már teljesen megszűnt a hajdina termelése. (1,2,3,4,5,6)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1950-es években terjedt el és vált uralkodó jellegűvé a burgonya eke utái barázdába való vetése. (1,2,3,5,6)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénát a renden szárították 3 napig, aztán megfordították (forgatták) egyszer. Ezután még 2 napig hagyták a renden, tehát az 5. napon szedték fel és hordták petrencével boglyába. (1,2,3,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Ha a kazal messze volt az istállótól, akkor bakszekérrel, ha közel volt nagy kosárral vitték a napi száraztakarmányt a kazalból az istállóba. Mindkét eljárás általános a faluban, de használatuk kezdetének időpontját még megközelítőleg sem tudják. (1,2,3,4,5,6)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vánkosa, vonó, járomfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4,5,6)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A fák leveleit soha nem használták almozáshoz. (1,2,3,4,6) Nagyon ritkán de előfordult, hogy használták a fák leveleit almozáshoz, ősszel. (5)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

ősszel

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A c) ábrán látható eszközt használták a ló befogásához Nemesládonyban 1930 körül. (1,2,5)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret marha után kötötték és teherszállításra használták. A kocsit pedig ló után kötötték és személyszállításra használták. (1,2,3,4,5)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szállastakarmányt szállító szekér hossza 4-5 m volt. Egyaránt megtalálható volt a nyújtott szekér, és a vendégoldalas szekér is, de a nyújtott hosszú szekér használata a régebbi és ez volt az elterjedtebb is. (1,2,3,5,6)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A faluban általánosan rudazó kötelet használtak a szekér hátulján a nyomórúd leszorításához. Csigát csak kevesen használtak és csak az utóbbi 40-50 évben. A csiga egy farúdra erősített fa karika volt, aminek segítségével feszesebbre lehetett húzni a kötelet. (1,2,3,4,5,6)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nemesládonyban enyhén ívelt saroglyát használtak. (1,2,5)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Mindenki b) típusú szekérkast használt.

b) Használtak-e kettőt is?

Két szekérkast nem használt senki sem. (1,2,5,6)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ha kisebesedett a lába egy ökörnek, vagy egy tehénnek, akkor a gazda évszaktól függetlenül megtalpaltatta a jószágot. (1,2,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséjter. (1,2,3,6)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne! Na! A becce szó kisborjút jelent. (1,2,3,4) A kis borjút hívják így, de emlékszik, hogy régen volt, aki azt indítószóval együtt is. Így: Ne, Becce! (5)

b) terelik jobbra

Jobbra: Hik!

c) és balra

Balra: Hejsz!

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Cocám-ne! (1,2,3,4,6)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Ne tyu-tyum! Tyu-tyu-tyu! (1,2,3,4,6)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le! Ne! (1,2,3,5,6)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt kendertörőt használtak. (1,2,3,4,5,6)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Csak fekvő a) típusú rokkát használtak, amelyet egyszerűen rokka néven hívtak. (1,3,6)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A faluban nem voltak elkülönülő házcsoportok és a falu mindig a mostani helyén volt. (1,2,3,4,5,6)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A faluban nem voltak elkülönülő házcsoportok és a falu mindig a mostani helyén volt. (1,2,3,4,5,6)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az 1950-es évek elején bontották le az utolsó favázas sövényházat. (1,2,5)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét egytől-egyig lebontották már nagyon rég és új zárt kéményeket építettek a fal mellé. Kb. 1940 óta nem építenek mást, csak zárt kéményt. (1,2,3,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégebbi házakon csak egy ajtó nyílt a szabadba, a konyhából. Ez az ajtó vagy az udvarra, vagy a tornácra nyílt. (1,2,5,6)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Igen, volt a faluba keresztmesteregerendás ház. Előfordult a földfalu házakban is keresztmestergerenda. (1,2,3,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek az 1910-es évtizedben terjedtek el, és 1930-tól kezdtek gyorsan megszűnni. (1,2,3,5,6)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A nagyjából négyzet alaprajzú kockaházak építése az 1950-es években lett általános. Egysoros házakat az 1930-as évektől kezdve nem építenek. (1,2,3,5,6)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak olyan házról, amelyben konyhából fűtött kemence melegítette a szobát. (1,2,3,5,6)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A c) normál magasságú kb. 50-70 cm magas patkára építik a konyhai kemencét. (1,2,3,5,6)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A faluban mindenkinek 3 osztatú pajtája volt, néhánynak volt leeresztett oldaltoldása is. (Az oldaltoldás nélküli pajták alaprajza.) (1,2,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használtak fazékkiszedő villát. (3,5,6) Az a) egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (1) Nem használtak fazékkiszedő villát. (3,5,6) Az a) egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (1)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Tarlórépát is zömmel a legtöbben gyalulva savanyítottak törköly között, de előfordult, hogy egészben is savanyítottak néhányan. (1,3,6)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát mindig csak gyalulva savanyítottak.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése általánosan megszűnt 1959 után. (1,2,3,6)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Nekik, illetve szüleiknek otthon, régen c) típusú kenyértartójuk volt, ez volt a legelterjedtebb, de ismerték az a) és a b) típusokat is. (1,2,3,4,5,6)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen, használtak dongás vajköpülőt, amelynek egy füle volt. (1,2,3,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Sajnos a hajdina termesztés már olyan rég megszűnt, hogy nem emlékeznek, hogy milyen volt a hajdinatörő. (1,2,3,5,6)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem emlékeznek arra, hogy valaha is készítettek volna hajdinából kását. (1,3,5,6)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Készítettek a) puszta, vagy fonott kalácsot és b) kalinkót. (1,2,3,5,6)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Kb. 1950-től készítenek gyakrabban lecsót Nemesládonyban. A lecsó zömét a paprika adja, kicsit kevesebb hagymából és egy-két paradicsomból készül. (1,2,3,6)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Kb. 1940-től fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot Nemesládonyban. (1,2,3,4,5,6)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra mindig diós és mákos kalácsot tettek. (1,2,3,6)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Igen, viseltek ünnepre széles gatyát a férfiak.

b) Hány szélből készült?

A gatya 4 szélből készült. (1,2,5,6)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 1930-as évek végéig minden nő még derékban rögzített szoknyát viselt blúzzal. (1,3,6)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok soha sem szőttek Nemesládonyban vásznat. Csak fonalat fontak. (1,3,5,6)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Arra még az idős adatközlők sem emlékeznek, hogy valaha is megszólták volna azt az asszonyt, aki az udvaron kívül nem hordott fejkendőt. (1,2,3,5,6)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Kb. az 1960-as évekig volt általános a lakószobában a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele. (1,2,5,6)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

1910 körül a legtöbb esküvőt februárban, farsangkor tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

A böjti időszakban egyáltalán nem volt esküvő. (1,2,3,5,6)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap, szombat

b) 1930 körül:

szombat (1,2,4,5)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a lányos háznál tartották, ahol egy fő étkezés volt, a délutáni ebéd.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A lakodalmat a lányos háznál tartották, ahol egy fő étkezés volt, a délutáni ebéd.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Előfordult, hogy este átment a vendégsereg a legényes házhoz és még ott is ettek valamit, de ilyenkor leginkább csak ittak már. (1,2,3,4,5,6)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

1980 körül a lakodalom mindig városi vendéglőkben zajlik, ahol a vacsora a főétkezés.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Kb. 1970-től szokás a lakodalom nem otthon való tartása. (1,2,3,5)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vendéghívogató egyszer, a lakodalom előtt 1 héttel meghívta a vendégeket.

b) 1930 körül:

Az ismerősöket a jegyespár postai meghívókkal hívja meg, a rokonokat pedig személyesen kb. 2-3 héttel a lakodalom előtt. (1,3,4,5)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt soha szándékolt cseréptörés a lakodalom során. (1,2,3,4,5,6)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

n.a.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A cigányzenészeket Ivánból hívták, néha Csepregről.

b) Milyen hangszereken játszottak?

bőgős, cimbalmos, sípos és két hegedűs játszott

c) Hány főből állott a zenekar?

A zenakar 5 főből állt

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Kb. 1918 után lépett a zenekarba a gombos harmonika és 1930 után a tangóharmonika. A mai napig mindig cigányzene szól a lakodalmakban, de az utóbbi 10 évben előfordul, hogy zenészek a vendéglőkben népszerű pop muzsikát játszanak. (1,2,3,4,5,6)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

A lucázás december 13-án volt.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

1945 után már csak hébe-hóba egy-két gyerek járt lucázni. Zene nem volt és alakoskodás sem e szokásban. A legények szalmát vittek magukkal, a lábuk alá tették és jókívánságokat mondtak. Ha nem engedték be őket valahova lucázni, akkor azt mondták: „Egy csibéje legyen, az is vak legyen.” (1,2,3,5,6) Ha beengedték őket, azt mondták: „Luca, Luca kity-koty Nénémasszony lity-loty Tyik-tyok tyúkok tojjanak Nekem sok pénzt adjanak!” (1)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

István napon regöltek a legények.

b) Meddig élt ez a szokás?

A mai napig előfordul, hogy regölnek a faluban, de igazi regölés utoljára az 1960-as években volt.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

legények

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

A kötött szövegre többé-kevésbé mindenki emlékszik még: „Eljöttünk, eljöttünk szent István szolgái Régi szokás szerint szabad megtartani Hej regörejtem Regö-regö-regörejtem Amott keletkezik egy sebes folyóvíz Annak közepiben öld selyem pázsit Zöld selyem pázsiton csodaféle szarvas Csodaféle szarvasnak ezer ága-boga Ezer ága-boga ezer mise gyertya Gyulladván gyulladjék aludván aludjék Hej regörejtem Regö-regö-regörejtem Itt is mondanának egy szép leányt XY kisasszony volna Amoda is mondanának egy szép legényt Kinek neve volna XY fiatalúr volna Regöljük a gazdát vele az asszonyát Hejregörejtem Regö-regö-regörejtem Szegen lóg egy zacskó tele van százassal Fele a gazdáé, fele a regősöké Hej regörejtem Regö-regö-regőrejtem.” Az elköszönés: „Adja Isten, hogy több szent István estét megélhessünk, Erőben egészségben eltölthessünk Ne ilyen búval-bánattal, több örvendetes napokkal. Adjon Isten jó estét!” (1,2,3,4,5,6)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A faluban elenyésző az öreglegények száma 1-2-nél soha nem volt több. (1,2,3,4,5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Igen, ismeretes volt az X-el díszített tejesfazék...

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

a megkérdezettek szerint vagy 2, vagy 3 X-es díszítés volt ezeken a tejesfazekakon.

c) Hol szerezték be ezeket?

Leginkább a sajtoskáli és az iváni vásárokon szerezték be ezeket. (1,2,3,4,5,6)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem dobtak soha égő tárgyat a levegőbe. (1,2,3,5,6)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

na.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós-napon a szülők a gyerekeik ablakba tett cipőjébe tettek egy kis diót, almát és egyéb kis ajándékokat. Régen valaki a faluba viszont Mikulásként körbejárta a gyerekes házakat beöltözve. Kormos arcot, kenderszakállat, láncos botot használt az alakoskodáshoz. Volt, hogy teljesen befonták szalmával a Mikulást. (1,2,3,4,5,6)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játéknak 4-5 szereplője volt, 1 öregpásztor és a többi pásztor. (1,2,3,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendelt tisztelték a barmok védőszentjeként. (1,2,3,4,5,6)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Régen lúdvérccel ijesztgették a gyerekeket. (5) Gyün a kormos! Elvisz a krampusz! (1,2,3,6)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt soha szokás a diódobálás. (1,2,3,4)

b) Mikor, hol, miért?

n.a.

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Olyan favágót láttak a Holdban, akit azért szívott fel a Hold, mert vasárnap is dolgozott, ezért büntetésből a Holdban kell vágnia a fát. (2,3,4) Ugyanez a történet, csak rőzsét vágó embert látnak a Holdban. (1,2) Ugyanez a történet, csak ágvágó embert látnak a Holdban. (5,6)