Nemeskolta
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1989. április |
| Adatközlők: | (1.) Dienes Flóra, 1907, Nemeskolta |
| (2.) Kovács Antalné Farkas Rozália, 1926, Nemeskolta, Béke u. 18. | |
| (3.) Nagy László, 1906, Nemeskolta, Béke u. 5. | |
| (4.) Bicsevics Jánosné, 1904 | |
| Gyűjtötte: | Szűcs Edit, Molnár-Csikós Virág, Beleznai Kornél |
| Wiki feldolgozás: | Szakolczai Zsófia |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Nagyon régi falu, gazdag családok laktak itt. Konkrét adatot nem tud. (1) Kastély állt itt, amit megvett Német Mária művésznő. A major eredetileg a Brüll intézőé volt. A falu lakossága a majorban dolgozó cselédség volt. (2) Gazdag nemesi község volt. (3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Halasa, Halászok, Dienes-család, Babvas-család, Tarkas-család. (1) Dala Ernőék, Győriek, Takóék, Kajtárék; ezek idevalósiak. Dreiszinger Józsefék Szombathelyről jöttek. Ő volt a Német Marika intézője. (2) Koltai Vidosok, Dienes, Takó. (3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Sopron megyéből jöttek újabban (magyarok). (1) Csekisből magyarok, az utóbbi időkben cigányok. Vasszécsényből is jöttek cselédek. (2) Nem volt nagyobb betelepülés, csak evangélikusok jöttek a napóleoni háború után. (3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Az 1950-es években nagyon sok gyermek ment el. (1) Pár család költözött el, Szombathelyre mentek. (2) Nem volt elvándorlás; de a fiatalok a városba költöznek. (3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Hasonló gazdagságban Csempeszkopács, Sorokfalu, Gutaháza. (1) Vasszécseny, Sorkifalud; gazdálkodásban hasonlítanak, mindegyik cselédségi uradalom volt. (2) Lemaradt a fejlődésben a falu, míg régen épp abban különbözött, hogy gazdag volt, a kultúra fellegvára volt, azt is mondhatnám. A vasút óta (Sorkifalud) egyre elmaradottabb, mostmár ezért különbözik. (3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Sorokmentébe tartozik. (1,2,3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Geregye, Kisfalud, Görögye. (1) Sorkifalud, Gyanógeregye, Szentlérent, Sorkikápolna, Sorokpolány. (2) Nem tudnak róla. (3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Jákon híres templom van. (1) Csempeszkopácson a templom még a törökök idejéből való. Jáki templom. (2) Francia sarcról híres ez a község, az egyház használta föl a sarcot. (3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nemeskolta-nemeskurta; Csempeszkopács-csámpás kovács. (1) Nem tudják. (2) Rendjébe vaddisznó. (3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A házasságról nem beszél. (1) Szokta, tíz éve Csempesz felé; most Sorkifalud felé, Kápolna felé házasodnak sűrűn. (2) Sorkifalud felé (evangélisták). (3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Vasvárra gyalog mentek, szerdán. Rumba, Körmendre, Csempeszkopácsra is jártak. Vasvárra gyalog mentek szerdai napon. Rumba is volt vásár, országos vásár, Benedek-vásár, Terézia-vásár. Szombathelyre is sokat jártak vásárba. Rumi vásár, szerda, vasvári vásár (ez búcsújáró hely is). (3)
b) Piacra:
Piacozni Szombathelyre jártak, hetente, keddi napon. Gabonát, malacokat is vittek.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Szent Márton búcsú november 16-án volt. (1) Búcsúra Vasvárra mentek Mária nevenapjára, szeptember 12-én gyalog minden évben. (2)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Innen nem mentek, csak Szombathelyre. (1) Régen, 1950-60 körül Geregyébe jártak kapálni, aratni. (2) Inkább ide jöttek az uradalomba a munkaerők a környező közseégekből (Hegyhát). (3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide Hegyhátról jöttek aratók (ott nem volt termés), az orosz foglyok is itt dolgoztak a 14-es világháború alatt. (1) 50-60 körül Szemegyébül, Bejzgyertyánbul, Kámbul, Egervölgybül jöttek aratók, cséplők (az uradalomba). (2) Ide jöttek a Hegyhátról a munkaeről. (3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
Nem készítettek eladásra; kosarakat fontak, de csak maguknak.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
Fagereblyét, faboronát ma is minden gazda maga csinál. Minden ilyesmit csak maguknak csináltak. Nincs iparos.
g) faboronát
Fagereblyét, faboronát ma is minden gazda maga csinál. Minden ilyesmit csak maguknak csináltak. Nincs iparos.
h) egyebet?
Asztalosok is voltak, de ők is csak a faluba dolgoztak. Bognárok is voltak. Söprűt is csináltak. (1)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
Ikerváron csinálják a fonottárut (kosarakat, zsomborokat, vesszőkosarakat). (2) Eladásra nem csináltak. (3)
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A Vasváron tartott vásáron vettek 2-5 literes cserépedényeket. (1) Jáki fazekasoknál vették, tán még ma is tőlük veszik. Itt árulták szekéren. Szombathelyen is vettek. (2) Magyarszombatfán csinálták (a nőstény szamár meg a kan szamár esete a vasvári vásárban), vasvári és rumi vásárokon vették. (3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Vándorárusok közül meszesek jöttek, meg erdélyiek, akik méterárut hoztak. Vándorárusok hozták a tejesfazekakat, főzőedényeket is kocsin. Az Őrségből és Jákról jöttek. (1) Meszesek ma is jönnek autóval. Méteráru-kanavásznasok Vasvárról jártak. Voltak boxosok, ezek szegény zsidók voltak. Erdélyiek méterárut hoztak öt-hat éve. Drótostótok meg esernyőcsinálók is Szombathelyről jöttek. Ezek cigányok voltak. Kránicok? Talán a török időkben... (2) Drótostótok, szegény zsidók-boxosok, teknővájó cigányok, Kolompár-féle cigányok (cigányszöget, láncot tőlük lehetett szerezni). (3)
b) Honnan jöttek?
Az Őrségből és Jákról jöttek. (1), erdélyiek, Vasvár, Szombathely
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Drótostótok, szegény zsidók-boxosok, teknővájó cigányok, Kolompár-féle cigányok (cigányszöget, láncot tőlük lehetett szerezni). (3), kránicok, meszesek, méteráru-kanavásznasok, boxosok
d) Mit árultak?
mész, méteráru, tejesfazék, főzőedény, esernyő, cigányszög, lánc
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Nem szőlős vidék, de Sághegyen, Bélbaltaván, Egerhegyen voltak háromszáz öles szőlők is. (1) Nem szőlős vidék. (2,3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Koltai régi határban, még a török időkből, csontokról nem tud. (2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Koltai régi határban, még a török időkből, csontokról nem tud. (2) Dömötöri régi és új temető, orosz csontokat találtak, de el is vitték (a világháború után). (3)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem volt fogadott ünnep, Gyanógeregyén volt (Gyulában is). (1) Nem volt. (2) Gyanógeregyén volt, meg még van is, a marhavésszel kapcsolatosan. (3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kettő boronát használtak, faboronát vasfogakkal. (1) Általában csak kettőt használtak (háromszög). (2) Kettőt használtak, tukolót tettek rá. (3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Inkább kézzel vetettek. Az 1910-es években egy-két vetőgép ha akadt. Nekik is volt vetőgépük. (1)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A két háború között ritkán vetettek géppel, általában kézzel vetettek mindenfelé. Ma csak géppel vetnek. (2) Csak az uradalmakban vetettek géppel. (3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Kajmókot használtak (c ábra). (1) Általános volt a kajmók használata, az I. világháború előtt is, igen régen. (2) Kajmók. (3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak kötőfát (kötözőfa) hegyes bot volt nyílással. (1) Használtak kötözőfát. (2) Kötőfát használtak, nem volt rajta nyílás. (3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
1 kereszt, 20 kévével, 2 lábbal. (1) 14 kévét raktak keresztbe. 3-4 kereszt = 6 láb = 1 kepe. (2) 10-es és 14-es keresztek. (3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A kepe az összerakott kereszt, de biztosan nem tudja. (1) 1 kepe = 6 láb = 3-4 kereszt. Mindig megszámolták a kereszteket, minden 11. kereszt volt a rész. Mennyiség meghatározására csak a keresztet használták. (2) Kepe az 6 láb, mérésre a keresztet használták. (3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
150 cm körüli a nyele, a végén bőr volt, amit vaskarikával rögzítettek, a végén vas is volt. (1) 150 cm nyelű, ehhez jön még 60 cm hadaró. (2) 150 cm fölött volt. (3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Járgányszerű csépgép volt, amit ember is, ló is húzott. A gazdák csapatokat szerveztek, ezekben nők és férfiak egyformán dolgoztak. (1) Gazda állította ki az aratóbandát, falubeliekből. Ez a banda aratott az egész faluban, a falun végigmentek a cséplőgéppel, így folyt a betakarítás. (2) Állandó falubeli csapat járt végig a falun, meg máshova is mentek. (3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal. (1) Nyárssal, fejen hordták, már nagyon régtől, egészen a TSZ-ig. (2) Nyárssal hordták. (3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek hajdinát, ez kukorica- és búzatermő vidék. (1) Az uradalomban még volt hajdina, 1942 után már sehol sem termelték. (2) Az 50-es években még volt, de nagyon kevés volt. (3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Nagyon régóta termesztenek burgonyát, kapával; 1917-es évtől eke után, barázdába is vetik. (1) Nagyon régtől termesztik a burgonyát, általában barázdába vetik. (2) Lyukalták a burgonyát, 50-es évektől. (3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Gyakran fordalták, fa nélküli petrencébe rakták a szénát. (1) Kézen lekaszálták, renden forgatták (legalább kétszer), boglyába rakták, szekéren, tehénszekéren hozták be. (2) Fa nélküli petrencébe rakták, többször forgatták. (3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Vasvillával és borítóval. (1) Kézzel, vasvillával, borítóval. A régi öregeknél ma is használatban vannak a borítók. (2) Vasvillával, borítóval, kosárral, kézzel hordják ma is. (3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó igavonó-felső, görbe rész igavonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
igaszeg-vasszegek (1) igaszeg igaszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
alsóigabérfa, alsófa (2) igabérfa, alsófa (3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Használtak avart, csarit volt a neve ennek az alomnak. (2) Csaritnak hívták...
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
Minden ősszel használtak avart almozáshoz. (1) ...ősszel használták. (3)
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Nyaklót használtak (b). (1) Állandóan használták, nyakló a neve (a). (2)
b) Melyik mód régibb, újabb?
A láncos nyakló a régibb. (3)
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A kocsi könnyű, gazdag urakat vittek rajta. A szekereket tehenek húzták, trágyát hordtak velük. (1) A kocsi az a hintó. A szekér teherhordásra szolgált. Volt rövidszekér, tehenes; hosszúszekér (5 m-es léces szekér); marhásszekér, ezt két tehén húzta. (2) Szekér teherhordásra, kocsi ünnepi alkalmakra szolgált. (3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Négy méter hosszú szekér. (1) Öt méteres szekér, vendégoldalt csak az uradalmakban raktak. (2) Nyújtott szekér, 4-5 méteres. (3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől lánc, hátul rudazó kötél volt használatos. (1) Rudazókötél, vagy hosszúlánc (elől lánc, hátul kötél). (2) Elől láncos kötelet használtak. (3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Görbe volt, subergyának hívták. (1) Egyenes saroglya. (2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Nem volt szekérkas. (1,3) Teljesen zárt volt, rá lehetett tenni a szekérre, már régen nem használják. (2)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Megvasalták a marhát, de csak ha már nagyon eljárta a lábát. (1) Tavasszal a teheneket is paktolták, csak az elülső lábukat. Csak a külső széleket. (2) Száraz évszakban, a marha patájának keménységétől függően patkolták őket. (3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter, séter. (1) Zséter. (1,2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
ná előre A becce kisborjút jelent, de inditószóként nem használták. (1) A becce az kisborjú. (2) A becce-kismarha, borjú, boci. (3)
b) terelik jobbra
jobbra: hék hik
c) és balra
balra: nejde nejde kak hátra-vissza: curikk megállítás: gyü? állj-kóha
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Kiscocám. (1) Cocám-ne! (2) Koca-ne! Coca-ne! (3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Ne-ne! (1) Ne-ne-ne! Tyuttyom-ne!(2) Tyuttyóm! (3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Kiskutyám-le! (1) Maci gyereide! (név szerint) (2) Hi-ha tyutyám henén! Le! (Itt a kaja!) (3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
A lent tilolóval törték. (1) Csak len volt, tilolóval törték, ha törték, de leginkább elszállították. (2) Kendernága, tiloló. (3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló, lábbal hajtott. (1)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
Álló (c). (2,3)
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Kiskolta, Nagykolta A Horváth-házon kívül nem volt más különálló ház, sem házcsoport. Két faluból lett a mostani Nemeskolta, Kiskoltából és Nagykoltából. (3)
b) Miért volt így?
Kiskolta meg Nagykolta külön léteztek, később egyesült a két falu, így lett a mai Nemeskolta. Mivel nemesek laktak a két faluban, a később egyesült falu neve Nemeskolta lett. Különálló házcsoportok nem voltak a falun kívül. Két faluból lett a mostani Nemeskolta, Kiskoltából és Nagykoltából. (3)
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Mindig is itt volt a falu, ahol ma. (1) A mai Nemeskolta ugyan ott van, ahol mindig is volt. (2)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Sövényből készült házakat 10-20 évvel ezelőtt bontották le. (1) Még megvan az utolsó sövényház, itt a Béke utcában. (2) 30-as években bontották le őket, 1937-ben. (3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Szabadkéményesek a konyhák, füstös-konyhának hívták, a kémény a fal mellett volt. (1) 20 éve vitték el az utolsó füstös-konyhát Szombathelyre (ez a Szabadság utcában volt, a Pados Imréé volt). Szabadkéményes konyhákat éptettek, a kéményt a fal mellé, kemence meg a fal közé rakták. A 20-as évektől már csak zárt kémények készülnek. (2) A füstös-konyhákat átalakították kéményesnek, a kémény a falba is, a fal mellé is kerülhetett. (3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Tornácra vagy udvarra nyíltak a helyiségek; a kamrának volt külön bejárata, ezen kívül még egy bejárat volt. (1) Tornácra vagy udvarra, de minden helyiség külön nyílt. (2) Két bejárat volt a tornácról. (3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Keresztmestergerendás házak voltak, 8 mellékgerenda volt. Ez a ház is ilyen volt. 354 évvel ezelőtt épült, de már többször átépítették. (1) Volt keresztmestergerendás ház, földfaluban nem volt mestergerenda. (2) Voltak keresztmestergerendás házak. (3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
1905-10-ben kezdtek rakott sparhelteket csinálni, ő még gyerek volt, amikor kicserélték a régit rakott saprheltre, szaprtel-nek nevezték. (1) 1905-től voltak és vannak rakott sparheltek. (2) Nagyapámék idejében csinálták ezeket. (3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 50-es években nem építettek már zsuppos házakat. (1) 50-es években kezdték építeni a kockaházakat, az 50-es évektől nem épültek egysoros házak. (2) Háború után óta. (3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem tudnak. (1,2) Újonnan rakott van a faluban, a Pados Imrénél. (3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Földre építették. (1) 50 cm-es padkára. (2) Magasra, úgy 50-70 cm-re. (3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
L-alakú pajta volt. (1) L-alakő pajta volt (b), de már nincs meg. (2) Nincs már pajta. (3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Kézzel és ruhával szedték ki a fazekat. (1) Száraz ruhával fogták a fazék fülét. (2) Nem használtak kiszedőt. (3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Csak vágva savanyítottak tarlórépát, meg káposztát fahordóban. (1) Egészben is savanyították a tarlórépát. (3)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Egészben savanyították a káposztát, kerékrépát csak gyalulva, fahordóban savanyítottak. (2)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Rozskenyeret, kukoricás kenyeret az 1940-es években sütöttek utoljára. (1) Még a 60-as években is sütöttek kenyeret, úgy 60 után már a boltban vásárolták. (2) 60-as években szűnt meg a kenyérsütés. (3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Olyan, amelyiknek fából volt a füle. (1) Vesszős meg talpas kenyértartót is használtak (b,c). (2) Rekeszeset. (3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak ilyet. (1) Használtak. (2) Igen, volt füle. (3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Mozsár, vasütövel. (1) Nemigen használtak ilyesmit. (2) Használtak ilyen hajdinatörőt (a). (1)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinamálét sütötek, de gánicát nem sütöttek. (1) Csak hajdinamálét készítettek: tejben lekeverték a lisztet, tepsiben sütötték. Gánicát nem sütöttek. (2) Sütöttek hajdinamálét. (3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonottat kereket is, egyeneset is csináltak, galambformájút is csináltak, a szeme helyére borsószemet tettek. (1) Hosszú, egyenes fonottat sütöttek, Karácsonyra, Húsvétra, de hétköznapra is (a). (2) Egyenes és köralakú fonottkalácsot is csináltak, de ők leginkább kuglófformájút csináltak. (3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A háború óta főznek lecsót, kis vöröshagymával, 3-4 paprikához 2 paradicsomot vesznek. (1) Több a paprika a lecsóban, 5 kg paprikához 1 kg zsírt, 2 kg paradicsomot és fél kg hagymát tesznek. A háborútól kezdve esznek lecsót. (2) A lecsó csak paprikából és paradicsomból készül, hagymát nem tesznek bele. (3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nyersen a háborútól esznek paradicsomot meg paprikát. (1) Háborútól kezdve. (2) 3-4 évtizede. (3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Kukoricás kalácsot a Jézusnak, meg buktát is. (1) Kukoricakenyeret a Jézuskának, mákostekercset, dióskalácsot, újabban kakaós tekercset is. Jézusnak mindig fehér abroszra terítettek. (2) Bájglit, mákos és diós kalácsot meg aprósüteményeket készítettek. (3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Hordtak, csak már nem emlékszik rá, hány szélből volt. (1) Hordtak, nagyon bő volt és azsúros. (3)
b) Hány szélből készült?
Hordtak, de hogy hány szélből volt, azt nem tudja. (2)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Viseltek ilyet, de nem emlékszik rá, meddig. (1) 50-es évekig viselték, főleg az idősebbek. (2) 10-es, 20-as években még viselték. (3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Szőttek a nők is, még ő is szőtt magának, volt aki lent is maga termesztette, fonta. (1) Nem szőttek az asszonyok. (2) Nem szoktak asszonyok szőni. (3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Még ma is viselnek fejkendőt az asszonyok. (1) Ma is, főleg idősek viselik a fejkendőt. (2) Háború után már egyre kevesebben viselték. (3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Az ő szülei még nem tolták össze az ágyakat. Gyermekkorában már össze voltak tolva az ágyak. (1) Még 80-ban is meg volt a két párhuzamosan egymás mellé tett ágy, utána kicserélték a bútort. Ma már nagyon ritka a párhuzamosan egymás mellé tett ágy. (2) Így volt régen, amióta csak emlékszik. (3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Februárban, farsangkor voltak az esküvők. (4) Farsangon voltak az esküvők, Farsangkor, böjtkor voltak esküvők. (3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
nyáron nem volt esküvő. (2)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Szombatonként tartották az esküvőket, ez mindig is így volt. (4) Mindig szombaton voltak az esküvők. (2) Szombaton volt azelőtt is, most is. (3)
b) 1930 körül:
Szombatonként tartották az esküvőket, ez mindig is így volt. (4) Mindig szombaton voltak az esküvők. (2) Szombaton volt azelőtt is, most is. (3)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
A menyasszony házánál tartották a lakodalmat, csak ha a leány árva volt, akkor tartották a vőlegényes háznál. (4) Csak a lányos háznál volt lakodalom. A menyasszonyos háznál volt a lakodalom. (3)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Vacsora volt, este nyolc órakor általában. (2)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Bent a városban, vendéglőben tartják a lakodalmakat. (4) Vendéglőben tartják a lakodalmakat, 1975-től nem tartanak házi lakodalmakat. (2) A városban tartják. (3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Vendéglőben tartják a lakodalmakat, 1975-től nem tartanak házi lakodalmakat. (2)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
A kérőember ment körbe és hívta meg a vendégeket. Verset is mondtak, csak nem emlékszik már rá. Egy-két héttel az esküvő előtt ment körül a hívóember, a vendégek, a nászasszony, a nász, unokatestvérek, szomszédok voltak. (4) 1910 körül a jegyespár ment meghívni a vendégeket, csak egyszer. Vendéghívó járt körül, mostanában meghívólevelet küldenek inkább. (3)
b) 1930 körül:
Most is ugyanígy történik. Egy hónappal az esküvő előtt mennek vendégeket hívni. (2) Vendéghívó járt körül, mostanában meghívólevelet küldenek inkább. (3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem volt. Csak a zsidó családoknál törtek üvegpoharat, és mondtak is hozzá valamit. Az itteniek csak pénzt dobáltak. (4) Csak pénzdobás volt, a menyasszony kérője dobja, vacsora után, de még tánc előtt (menyasszony tánc előtt). Volt egy ver is, hogy úgy szaporodjanak: „Annyi gyermektek legyen...” nem tudja már elmondani. (2) Nem volt cseréptörés. (3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban?
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Más faluból, Balozamggyesből hozatták a cigányokat. Ma is zenészeket hívnak a lakodalomba, cigányzene van ma is. (2) Szomszéd faluból hozattak 4-5 tagú cigányzenekart.
b) Milyen hangszereken játszottak?
tangó, gombos muzsika, hegedű
c) Hány főből állott a zenekar?
4-5 tagú cigányzenekart Heten muzsikáltak hegedűn
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Tangóharmónikán is muzsikáltak. Százmuzsika. (4) Tangó, gombos harmónika az 50-es években jött divatba. Harmónikás nincs. (3)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
volt December 13-án volt lucázás
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Kérdezték, hogy szabad-e lucázni, mondókákat mondtak. (4) nem alakos. Szalmacsutakot csaptak a hónuk alá, kérdezték: szabad-e lucázni? Mondóka is volt: „Luca-luca kitty-kotty, tojjanak a tyuttyok-luggyok ülősek legyenek a tyuttyok-luggyok, annyi zsírtok legyen, mint a kútba víz, annyi tojássuk legyen, mint égen a csillag, ojjan hosszú kolbászuk legyen, mint a falu hossza, ojjan vastag szalonnájuk legyen, mint a mester gerendája, kendék lányának ojjan csöcsei legyenek, mint a bugyoga korsónak, fejszéjek-furajok úgy megálljon nyelibe, mint a szálfa tövibe. Adja Isten hogy több Luca napján megérhessünk erő-egissigbe!” Tuskót, szalmát vittek. (2) gyerekek egy kis szalmát vettek, letérdeltek: „Luca-Luca kis-kas, tojjanak tiktyok, ülőssek legyenek... úgy megálljon a hegyibe... olyan vastag szalonnájuk... kútban a víz... kolbászuk legyen, mint a mester gerendája...” (3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regölés Luca után, december 18-a körül szokott lenni. December 18-a körül volt a regölés. A regölés lucázástól háromkirályokig volt.
b) Meddig élt ez a szokás?
A 30-as évekig volt szoksában A háború előtt megszűnt.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
Fiatal legények jöttek regölni: legények jöttek, volt ver is: Gyerekek jöttek regölni:
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
„Haj regő rejtem, majd neked ejtem, regő, regő rejtem...” (tovább nem tudja). (2) „Haj regő rejtem, majd neked ejtem, amott is volna egy eladó leány, kinek neve volna... azt is neked ejtem...” (4) „Hej regő rejtem...” (3)
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
5-6 öreglegény is volt. (4) Sok volt, kb. 4-6 %. (2) Többen is voltak. (3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem ismertek ilyet. (4) Volt ilyen tejesfazék, középen, egy kereszt volt rajta. Nem ismerték. (3)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
Szombathelyen a piacon vették. (2)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
Nem szoktak tüzet gyújtani. Sem pedig más, égő tárgyat nem szoktak dobálni. (4) Nem szoktak. (2) Szentivánkor söprűt gyújtanak, dobálnak. (3)
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Miklós napján kifordított bundában, bottal jártak, aszalt szilvát és aszalt almát hoztak. Az arcukat nem takarták el, csak farsangkor öltöztek maskarába. (4) Beöltöztek, harisnyát kivágták, azt az arcukra tették, kócot tettek szakállnak, kifordított, rossz kabátot, bundát vettek magukra, láncos bottal az ablak alá mentek. Jó gyereknek az ablakba tett csizmába tették az ajándékot. Diót, mogyorót, aszalt almát, aszalt szilvát. A rosszaknak virgácsot tettek, cirokból. Ez be volt festve sárgával vagy arannyal. (2) Gyerekekhez jártak, mondókákkal. Volt láncos bot. (3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Angyalnak öltözött legény hozta a betlehemet, a mennyből az angyalt énekelték, a végén beugrott az egyik pásztor, az „akkorát zikkentem-zökkentem” kezdetű mondókát mondta, majd jött a második, az nem mondott semmit. A harmadik pásztor „nosza-rajtát” énekelt. Az angyalok közül az egyik furulyázott. A másik táncot járt. (4) Három királyok, jászolt vittek, gyerekek énekeltek (nem emlékeznek). (2) Nem emlékeznek. (3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szent Márton. (4) Szent Györgyöt, Szent Mártont tisztelték (Szent Márton a tehenek védőszentje). (2) Nem tudják. (3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Mankussal. Jön a Mankus és elvisz. (Lorant püspök). (4) Kankus. Jön a Kankus, elvisz a Kankus! Elvisz a puttonyos-cigány! Elvisz a rézfaszu bagoly! (2) Kankus, Mumus. (3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt diódobálás. (2,3,4)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Rőzsés embert. (2,3,4)
