Nemesbőd
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. április |
| Adatközlők: | (1.) Csukovits Béláné, 1939, Csepreg, katolikus, Nemesbőd, Kossuth u. 6. |
| (2.)Özv. Tégla Istvánné, 1898, Nemesbőd, katolikus, Nemesbőd, Gábor Á. u. 2. | |
| (3.) Özv. Hetyey Lászlóné, 1928, Nemesbőd, katolikus, Nemesbőd, Rákóczi u. 13. | |
| Gyűjtötte: | Molnár Mercedesz, Madarász Eleonóra, Rodek Beáta |
| Wiki feldolgozás: | Szakolczai Zsófia |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Eredetileg a forrásnál volt a falu. A török időben leégett a régi falu, s akkor épült a mai helyére. (1) Nem messze a mai falutól volt egy forrás. Ott volt a mostani falu eredetileg, de egy nagy tűz következtében leégett. (2) A török időben áttelepítették a forrástól a falut a mai helyére. (3)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Sok nemes van. Pl. Udvardy, Náray, Szélessy, Csihor, Tonka. (1) Sok nemes család volt itt. A falu neve is innen adódik – Nemesbőd. Pl. Csihorék, Nárayék, Udvardyék. (2) Saját magam is nemesi családból származom, hiszen a nevem Hetyey. Sok nemes volt pl. Szelessyék, Csihorék, Nárayék, Tonkáék, ... stb. (3)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nemzetiségű és betelepült nem volt. (1) Nem tudok ilyenről. (2) Ebbe a faluba nem települt be, de nemzetiségi sincs a faluban. (3)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Amikor Szombathely felfejlődött, akkor költöztek el sokan, kb. 1960-ban. (1) A 60-as évek elején sokan elköltöztek a faluból. Főleg a fiatalalabbak a városba. (2) Szombathelyre költöztek sokan az 1960-as években. (3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Talán Véppel és Zanattal – házasság lévén – volt kapcsolata a falunak. (1) A vépiekkel jártunk általában össze. Sok vépi fiú vett feleségül falunkbéli lányt. (2) A környező falukkal jó viszonyban volt a falunk. Sok házasság jött létre a falunkbéli fiúk és lányok és főleg a vépi és zanati fiúk és lányok között. (3)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nem tartozik bele. (1) Nem tudok erről. (2) Nem hiszem. (3)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Rábaközi, Őrségi népművészeti tájegység. Őrség – Szalafő, Őriszentpéter. (1) A környéken van a Rábaközi az Őrségi népművészeti tájegység. Az őrségibe tartozik pl. Őriszentpéter. (2) Őrségi tájegység van a közelünkben. (3)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Szentendre – skanzen, Sárospatak, Szentes – arborétum. (1) Buzsák, Kalocsa – hímzésről; Makó – hagymáról (2) Cece – paprikáról, Vecsés – káposztáról, Makó – hímzéséről, hagymáról (3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
„Tikász” elé harangoztak, pedig a püspök jött. Vépiek – „Ebben maradnak” Náraiak – „Dobzósok” (1)
Régen történt, hogy jött a püspök, de véletlenül a tikásznak harangoztak. Ezért így csúfolták a falunbakt – „Tikász” elé harangoztak, pedig a püspök jött.” (2)
A falunkra szokták mondani: „Tikásznak harangoztak, pedig a püspök jött.” Vépiekre mondják: „Ebben maradnak” – mert egy paraszt ember a kapáját belecsapta a „szarba”, és azt mondta: „Ebben maradunk.” (3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Gyakrabban Zanatból. Ritkábban Surányból... stb. (1) A falura ez nem volt jellemző. Elvétve házasodtak a faluba Zanatból. (2) Nem nagyon tudok ilyenről. (3)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
n.a.
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n.a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Saját földjükön és az uraság földjén dolgoztak. Nem jártak el. (1) A faluból nem jártak el máshová dolgozni, hiszen mindenkinek volt földje. Akinek nem volt földje az az uraság földjén dolgozott. (2) Nem tudok arról, hogy eljártak volna máshová dolgozni az emberek. (3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Általában ne, esetleg egy-kettő. (1) Nem hiszem, hogy jártak volna ide. (2) Nem volt jellemző a falura. (3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
Csak famunkát készítettek. (1) A faluba csak favillát, fagereblyét, faboronát... stb. készítettek. (2) Nem tudom, hogy készítettek-e vesszőkosarat, kocsikasokat, de fagereblyét és „fadolgokat” biztosan készítettek. (3)
f) fagereblyét
igen
g) faboronát
igen
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Általában vásáron vették a cserépedényeket. (1) A faluban nem készítettek cserépedényt, ezért ezeket a vásárokon vették az emberek. (2) Mi a vásárokon vettük a cserépedényeket. Általában a vasvári vásáron. (3)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Most meszesek, dinnyések járnak. Régebben pékárusok járták a falut. (1) A faluba ma újra járnak az árusok, pl. dinnyés, a zödlséges, a szódás. Régen a faluba főleg pékárusok jártak, de elvétve jártak itt a fazekasok, üvegesek. (2) Régen – én még a pékárusokra emlékszem. Ma a faluba főleg a zöldséges jár. (3)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
meszesek, dinnyések, pékárusok, zöldséges, szódás, fazekasok, üvegesek,
d) Mit árultak?
mész, dinnye, pékáru, üveg, zöldség, szóda, fazekas áru
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Nincs szőlő a környéken. (1) A falu környékén levő föld nem alkalmas a szőlőtermesztésre, ezért nincs a környéken szőlő. (2) A falubelieknek általában nincs szőlőjük, mert a környéken nincs szőlőhegy. (3)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Nincs szőlő a környéken. (1) A falu környékén levő föld nem alkalmas a szőlőtermesztésre, ezért nincs a környéken szőlő. (2) A falubelieknek általában nincs szőlőjük, mert a környéken nincs szőlőhegy. (3)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Egyről tudnak. (1) A falunak csak egy temetője volt, amióta emlékezik rá, nem adtak a temetőnek nevet. (2) Egy temetője van a falunak. (3)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
„Aranyos hétfő” – mert régen egy hétfői napon az eső elverte a terményeket. (1) Nem tud róla. Talán a hétfő – „Aranyos hétfő” (2) Nem tud róla. (3)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kettes boronát, de csak a módosabbak. (1) Az uraságok földjén használták csak a kettesboronát. (2) Minden módosabb gazdának volt kettősboronája. (3)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Kettes boronát, de csak a módosabbak. (1) Az uraságok földjén használták csak a kettesboronát. (2) Minden módosabb gazdának volt kettősboronája. (3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
n.a.
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Aratáskor használták a kaszakajmókat – villásat is kaszásat. (1) Használták a villás és a gereblyés kaszakajmókat is. Többen használták a villás kaszakajmókat. (2) Főleg a villás kaszakajmókat használták a faluban. (3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használták. A vastagabb végén díszítés volt, és nem nyílás. (1) Ilyet a faluban nem használtak. A neve kötőfa, vastagabb végét díszítették itt. (2) Nem tudok róla, hogy használták volna ilyet. (3)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Kepébe rakták, és két kepe keresztbe rakva – 1 kereszt. (1) A kévéket kepébe rakták. A kepéből kettőt keresztbe raktak, akkor beszéltek keresztről. (2) A búzát kepébe rakták. A kepét pedig keresztbe. (3)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A gabona van összerakva kepébe. (1) A búzát rakták össze, és ezt nevezik kepének. (2) Az összerakott búza neve a kepe. (3)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele kb. másfél méter volt. (1) A csép nyele 144-155 cm volt. (2) Kb. másfél méter volt. (3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Minden gép mellé állandó csapat volt. Általában bartái társaságokból került ki. (1) Állandó csapat járt általában a cséplőgép mellett. Ezek jó ismerősök voltak. (2) Nem tudom biztosan, de valószínűleg állandó csapat. (3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyársalták a szalmát. a) Nyárson hordták. b) Petrencén nem hordták. c) Elevátorral is, de ez nem volt általános. (1) Nyárssal és elevátorral hordták a szalmát. (2) Ha jól tudom, akkor nyárssal hordták a szalmát. (3)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek jelentős mértékben hajdinát. Csak az uradalmakban az 1940-es években. (1) Csak az uradalom területén termeltek hajdinát az 1930-40-es évekig. (2) Talán az uradalmi területen termelték. A falu lakói nem termeltek hajdinát. (3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
Ekével és barázdával is ültették. Akinek nagyobb földje volt az ekével. (1) Nem emlékszem rá. (2) Nem tudom. (3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Boglyákba fölrakták, azután az udvarra kazalba. A rendet szétterítették, és úgy forgatták. Nem használtak széna szárító állványt. (1) A rendeket szétterítették, és úgy forgatták meg, majd boglyába rakták és utána rakták kazalba. (2) Először szétterítették a rendet, szénaszárító állványt nem használtak a szárításra, de egy-kétszer megforgatták. Amikor megszáradt, akkor fölrakták bogylákba, majd az udvaron kazalba rakták. (3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Puttonnyal vagy villával hordták. A puttonyt „törekes kosár” néven ismerték. (1) Általában puttonnyal hordták kazalba a száraztakarmányt. Ezt „törekes kosárnak” hívták. (2) A faluban „törekeskosárral” hordták a takarmányt vagy villával. (3)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
gúzs
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszeg (1,2,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ritkán használták. Főleg tavasszal használták. (1) Inkább tavasszal használták csak. (2) Nagyon ritkán használták. (3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
tavasszal
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Nem tudják. Nem látták sohasem a rajzon lévőket. (1) Nem látott ilyet. (2) Nem ismeri. (3)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Gazdaságokban – szekérnek nevezték (pl. lovasszekér, tehénszekér). A „kocsit” nem nagyon használták. Esetleg vásárokba mentek kocsival. (1) A kocsit csak az uradalmakban használták. A munkába szekérrel mentek (lovasszekérrel, tehénszekérrel). (2) A kocsi elnevezést ritkán használták, csak a vásárokba jártak kocsival. A szekér elnevezés az általános. Ezt használták a munka folyamán. (3)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Hosszúszekérnek hívják, kb. 5 méter hosszú. Vendégoldalakat nem használtak. (1) A hosszúszekér volt ismeretes, kb. 5-6 méter hosszú volt. (2) Kb. 5-6 méter hosszú a szekér. Csak a nyújtott hosszúszekért használták. (3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől hosszú lánccal, hátul rudazókötéllel szorították le. (1) A nyomórduat elől hosszú lánccal, hátul rudazókötéllel szorították le. (2) A szekér elején hosszú láncot, hátul rudazókötelet használtak. (3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Saroglya itt nem volt divat, esetleg hátul használták íveltet. (1) Nem használták itt. (2) Nem jellemző a használata. (3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
n.a.
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Vonómarhát szokták patkoltatni. Általában tehenet használtak. (1) Tehenet használtak. Vonómarhákat szokták patkoltatni. (2) Szokták. (3)
2.23. A fejőedény régi neve?
Dézsa vagy sajtár (fából készült). (1) Dézsa. (2,3)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne! Ah! Neee te tarka! Neee! Hii!
b) terelik jobbra
Hoo! (Nem tudja, hogy melyik irányra vonatkozott) (2) Jobbra: Hah! (1) Nem tudja (3)
c) és balra
Balra: Hih!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
„Gyere cocám” (2) „Cocikám” (3)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pi-pi-pi! Ne kutyám! (1) Putyi, putyikám! (2) Pi-pi-pi! Csibi-csibi! (3)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevén hívták. (1) Kuszikám! Kusz, kusz! (2) Fütyültek a kutyának vagy a nevén hívták. (3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Itt nem volt. (1) Ezen a vidéken nem törtek lent, illetve kendert. (2) Nem tudja. (3)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak általában. A rajzon lévő A és C típusút. (1) Fekvő és álló rokkát is használtak. (2) Nem tudja, ő nem foglalkozott ilyesmivel. (3)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Majorok voltak: Emilia-major, Ignác-major, Sándorháza-major. Sok major volt. A legjelentősebbnek az Ignác-majort mondja. Ezek a majorságok az uradalomhoz tartoztak. Ma már lebontották őket. (2) Sándorháza-major, Ignác-major. Ezek különálló majorságok voltak. Nem költözködtek, mindig adott helyen voltak.
b) Miért volt így?
Mindig adott helyen voltak. Már lebontották őket. Uradalmi majorságok voltak, azért voltak külön.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A község régen a forrásnál volt. (1) A falu régen a forrásnál volt. (3)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Kb. 1957-60-ban. Favázas, döngölt falu ház volt. (1) A 60-as évek elején. (2) Nem tudja. (3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A kémény a fal mellett volt. Nem nagyon tudnak róla semmit. Zártkéményes szerkezet 1911 óta a falu leégése óta elterjedt. (1) A fal mellé építették a kéményt. 1911-ben leégett a falu. Attól kezdve használták a zártkéményt. (2) A fal mellett volt a kémény. Ma már nem tud ilyenről. A zártkéményes kémény alkalmazásának pontos időpontját nem tudja. (3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A kamra külön volt. Általában két kijárat volt és tornácos házak voltak. (1) A háznak legalább két kijárata volt. Ezek a tornácra, vagy az udvarba nyíltak. (2) Általában két kijárat szokott lenni a házakon. Főleg a tornácra nyíltak. (3)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt, de inkább mestergerendás megoldásra emlékeznek. (1) Sok keresztmestergerendás ház volt a faluban. Mestergerendás házra is emlékszik. (2) Keresztmestergerendás és mestergerendás házról is tud. (3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1910-es évektől kezdve. (1) Pontosan már nem emlékszik. A század elejére teszi a kezdetet. (2) Az 1900-as évek elejétől. (3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 1950-es évektől kezdve. (1) Az 50-es 60-as évektől kezdve. (2) Az 1950-es évektől kezdve. (3)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem tudnak róla, nem jellemző. (1) Nem tud ilyen házról. (2) Tud egy ilyen házról, de nem Nemesbődön. (3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A „c” válasz. (1) A „c” válasz a jó. Normál padka. (2) A „c” válasz. (3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
A rajz szerint a „b” nem volt. A legelterjedtebb az „e” és az „f” volt. (1) Mindenféle pajta volt csak „L” alakú nem. A legelterjedtebb az „f” volt a rajz szerint. (2) Az „e” és az „f” féle pajta volt a legjellemzőbb a falura. (3)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem tudják. (1) Mindig másképpen. Az a), b), c) válasz egyaránt helyén állól A nevére már nem emlékszik. (2) Nem tudja. (3)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Kerékrépát szoktak savanyítani. Kerékrépát, káposztát egyaránt szoktak savanyítani.
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Káposztát vágva szoktak savanyítani. (1) Káposzta savanyító 2-3 db volt a faluban és azt adták kölcsön egymásnak. Aki kölcsön kapta mindig kapott 1-1 adat káposztát. (2) Káposztát szoktak savanyítani vágva. (3)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
Az 1960-as években. (1) Néha a család kedvéért még ma is süt otthon kenyeret. (2) Az 50-es, 60-as években. (3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Vesszőíves kenyértartót használtak. A rajz szerint a b) és a c). (1) A rajz alapján főleg a b) típusú kenyértartót használták. (2) Náluk a b) típusú kenyértartót használták. (3)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak, de csak házi használatra, eladásra nem. (1) Csak házi használatra volt jellemző. (2) Otthon használták, eladásra nem készítettek. (3)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem jellemző a vidékre. (1) Ezen a vidéken nem jellemző. (2) Nem jellemző. (3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem tudják. (1) Nem emlékszik rá. (2) Nem tudja. (3)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott hosszúkásat és sima hosszúkásat készítettek. Egyszerűen csak kalácsnak szólították. Lakodalomkor a b)-t „kalinkó”-nak hívták. (1) Mindenféle kalácsot szoktak készíteni és kalácsnak nevezték. (2) A hosszúkás kalácsok közül a sima hosszúkás volt a legjellemzőbb és egyszerűen csak kalácsnak hívták. (3)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A paprika van túlsúlyban az elkészítésben. Lecsónak hívják. (1) Paprikát, paradicsomot egyaránt bőven tesznek bele és lecsónak hívják. (2) Inkább paprikát szoktak bele rakni. Lecsónak hívják. (3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
1945 óta. Előtte (apja, nagyapja) még nem ették meg nyersen. (1) Az „oroszok” szerettették meg velük a nyers paprikát és paradicsomot. előtt nem ették meg. (2) A felszabadulás óta. (3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Beiglit (diós, mákos), hosszúkás kalácsot, apró pogácsa (töpörtyűs). (1) Diós és mákos beigli, kalács, püspök kenyér. (2) Beigli, püspök kenyér, pogácsa. (3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Nagyon régen (30-as évek) használták, de ma már nem. (1) Ma már nem jellemző a használata. (2) Régebben használták, de manapság már nem. (3)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Nem volt jellemző népviseletük. A bőszoknya volt jellemző. (1) Nem szoktak népviseletet viselni. (2) Az asszonyok régebben bőszoknyát viseltek, de a felsőrész különbözött, így nem volt jellemző népviseletük. (3)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Nem jellemző a háziszövés. (1) Ezen a vidéken nem szokás a háziszövés. (2) Erre nem divat a háziszövés. (3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az idősebbek még ma is fejkendőben járnak, de ezn nem kötelező és nem jellemző. (1) Nem divat a fejkendő hordása, ezen a vidéken inkább a kalp elterjedt, de ma már az sem. (2) Nem kötelező a fejkendő hordása. (3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Általában összetolták az ágyakat a szoba közepén. (1) Két külön ágyat szoktak összetolni. (2) A szoba közepére szokták tolni az ágyakat. (3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Inkább tavasszal, a farsang idején. (1) Aratás után, mert akkor volt pénz. (2) Tavasszal, nyár végén. (3)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n.a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Nincsenek jellemző napok, amelyek ünnepekhez kötöttek. Szombaton. (1) Általában hétvégén szokták tartani a lakodalmat. Régebben vasárnap... Hétvégeken szokták tartani a lakodalmat. Szombaton. (3)
b) 1930 körül:
...manapság pedig szombaton. (2)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mindig a lányos háznál tartják a lakodalmat. Mindig egy helyen tartják a lakodalmat. (1) Csak kivételes esetben szokták a fiús háznál tartani a lakodalmat, általában mindig a lányos ház tartja a mulatságot. A lányos háznál szokták tartani az esküvőt. Egy helyen szokták tartani a lakodalmat. (3)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
A vacsora volt a főétkezés. A 6-7 órakor kezdődő vacsora számít a főétkezésnek, és éjfélkor feltálaltak csak pótétkezésnek számítanak. Mindig a vacsora a főétkezés.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Nem divat az itt is ott is tartott lakodalom. (2)
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Manapság vendéglőben tartják a lakodalmat. (1) Általáan a vendéglőben tartják a lakodalmat, de még a sátras lakodalom sem ritka (faluhelyen). (2) Vendéglőben szokták tartani a lakodalmakat. (3)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Általáan a vendéglőben tartják a lakodalmat, de még a sátras lakodalom sem ritka (faluhelyen). (2)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Az ifjú pár hívja meg a vendégeket szóban. Mindenkihez egyszer mennek le. A lakodalom előtt egy hónappal hívták meg a vendégeket. (1) Mindig az ifjú pár hívta meg a vendégeket. Az esküvő előtt legalább 1-2 hónappal. (2) Az ifjú pár szokta meghívni a vendégeket. Minimum két héttel az esküvő előtt szokták elvinni a meghívókat. (3)
b) 1930 körül:
Az ifjú pár hívja meg a vendégeket szóban. Mindenkihez egyszer mennek le. A lakodalom előtt egy hónappal hívták meg a vendégeket. (1) Mindig az ifjú pár hívta meg a vendégeket. Az esküvő előtt legalább 1-2 hónappal. (2) Az ifjú pár szokta meghívni a vendégeket. Minimum két héttel az esküvő előtt szokták elvinni a meghívókat. (3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Nem szokás a szándékolt törés. (1) Ezen a vidéken nem ismeretes. (2) Nem szokás a szándékolt törés. (3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Nincs helybeli zenész, így más faluból (Vépről) hívták a zenészeket. A helybeliek nem zenélnek, így mulatságokra általában a „cigány” faluból, Vépről szoktak zenészeket hívni. (2) Nemesbődön nem zenélnek az emberek. A környező falvakból, de leginkább Vépről szoktak muzsikusokat hívni. A legelterjedtebbek a vonósok voltak. (3)
b) Milyen hangszereken játszottak?
vonósok
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Vonósokat, tangó harmónikásokat – 40-es évek hívták. Dzsessz zenekar – 40-es évek. (1)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
A lucázás elterjedt volt. December 12-én este a sutykók szalmával szórják teli a házat, udvart, kertet.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
December 12-én este a sutykók szalmával szórják teli a házat, udvart, kertet. A gyerekek szövegeket mondanak: „Luca-luca kity-koty Tojjanak a tik-tok...” „Akkora szalonnájuk legyen, mint a mestergerenda.” Rossz ruhákba luczának, hogy meg ne ismerjék őket. (1) December 12-én este a gyerekek belopóznak a házak udvarába és a verendát, a kulcslyukat s az egész udvart még a fenyőfára is szoktak szórni. Ezeket aztán napokig tisztogatták a háziak. Ha beengedték őket a házba, akkor azt is össze szórták és mondókákat szavaltak: „Luca-luca kity-koty Tojjanak a tik-tok, Ha nem tojnak a tikok Tojjanak az asszonyok.” (2) December 12-én este a gyerekek rossz ruhákba öltöztek és teleszórták a házak udvarát és magát a házat is szénával. Sokszor napokig kellett utána takarítani. A gyerekek mondókákat is szavaltak: „Luca-luca kity-koty...” Pontosan már nem emlékszik a szövegre. (3)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Nem divat a regölés. (1) Ezen a vidéken nem szokás a regölés. (2) Nemesbődön nem szoktak regölni. (3)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Nincsenek nagy számban, 4-5 mindig akad – 0,5 % körül. (1) Kevés öreglegény van a faluban – 0,5-0,7 %. (2) Nincs sok öreglegény. 6-7 általában – 0,5-0,7 %. (3)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Ismeretes, de a beszerzési helyről nem tudnak. (1) Jól ismeri ezeket a tejesfazekakat, neki magának is van. Ismeri ezeket a fazekakat.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
Általában vásárokon szokták venni őket. (2) Úgy tudja, hogy vásárokon szokták őket venni. (3)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem szoktak fáklyát dobálni. Nem ismeretes a tűzgyújtás sem ünnepek alkalmával. (1) Nem tud erről a szokásról. (2) Erre a vidékre ez a szokás nem jellemző. (3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem szoktak fáklyát dobálni. Nem ismeretes a tűzgyújtás sem ünnepek alkalmával. (1) Nem tud erről a szokásról. (2) Erre a vidékre ez a szokás nem jellemző. (3)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Régebben a nagyobb gyerekek szoktak beöltözni. Ez nem felkérésre ment. (1) A gyerekek hosszú csuhákba, ruhákba öltöztek be és botokkal felfegyverkezve járták a falut. Megzörgették a házak ablakát és addig nem mentek el, míg be nem engedték őket. Ekkor átadták az ajándékot és ők is kaptak valamit. (2) Régi szokás, ma már nem jellemző. A nagyobb gyerekek általában olyan családokhoz kopogtattak be, ahol gyerekek voltak. Ajándékot adtak és kaptak. (3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Régebben általános volt. Első pásztor, második pásztor, harmadik pásztor, egy ember aki vitte a Betlehemet, egy ember aki jobb ruhában volt az király volt. (1) Pásztorok (több is volt), király, Betlehemet vivő ember. (2) Nagyon elterjedt szokás volt. 5-6 ember szerepelt benne: pásztorok, Betlehemet vivő ember, király. (3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Nem volt ilyen. (1) Ezen a vidéken nem volt ez jellemző. (2) Nem tud ilyenről. (3)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Kéményseprővel. (1) Mumussal. (2) Kéményseprővel. (3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem ismeretes ez a szokás. (1) Diódobálásról nem tud. (2) Nem ismeri ezt a szokást. (3)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Ezen a vidéken nincs a Holdnak kultusza. (1) Nem tud róla. (2) Senkiről sem tud, aki tisztelné valaminek a holdat. (3)
