Narda
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1984. november |
| Adatközlők: | (1.) Kolonovits József, 1919. Narda, katolikus |
| (2.) Kolonovits Józsefné Borszéki Erszébet, 1926. Narda, katolikus | |
| (3.) Szuklits József, 1923, Narda, katolikus | |
| (4.) Kolonovits Jánosné Vukits Rozália, 1919, Narda, katolikus | |
| Gyűjtötte: | Szakolczai Zsófia |
| Wiki feldolgozás: | |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A községet a II. világháborúig csak Jugoszláviából idetelepült horvátok lakták, tehát mindig horvát falu volt. A horvátokat a törökök űzték el a Balkán félszigetről, Péter pátria vezetésével jöttek és megkérték a magyar királyt, hogy engedje be őket. Ez 1424-26-ban történt, akkor települt Narda. (2) Kisnarda és Nagynarda egyesítésével lett Narda kb. 1960 körül. Régen két uca volt: Kisnarda volt a Petőfi, Nagynarda a Kossuth utca. Mindkét faluban volt bíró és a Csatári jegyzőséghez tartoztak. (1,2,3,4)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A község régi családjai: Raffai, Horváth (ezekből van a legtöbb), Szuklits, Blázi, Poják, Bosits, Kreutz, Hérits, Bencsics, Gelencsér, Takács, Pezenhoffer. Jogoszláviai horvát családok. (1,2,3,4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A falu mindig horvát falu volt nagyobb számú betelepülőről nem tudnak. A II. világháború után sok magyar jött a faluba. (1,2,3,4)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A faluból nem költöztek el nagyobb számban, elházasodás is csak az utóbbi évtizedekben van. (1,2,3,4)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Kisnarda, Csém, Csajta, Incéd, Szabar, Bándol, Csatár, Horvátlövő, még Szentpéterfa. Gyakran csak a következőket emlegették: Kisnarda, Felsőcsatár, Csém (ezek a legközelebb fekvő horvát falvak). (1,2,3,5,6,7)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
n.a.
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
n.a.
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
n.a.
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A csatáriak mind azt szokták mondani a nardaiakra: kucari vagy kucarok, a nardaiak a csatáriakra: ripiscsari, vagy ripiscsarok. (Csúfnevek, jelentésük nincs, vagy már nem tudják.) (1,2,3,4)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Igen: Felsőcsatár, Csém, Incéd, Kisnarda Magyar falvakból nem házasodtak – talán egy-ketten lehettek. Most már mind a magyarokkal házasodnak inkább, kevés a horváttal kötött házasság. Közelről kellett házasodni, mert „kad je tako os i u knjiga zapisano: Zeni se iz cin iz blizega, a kumi se iz cin izdaljega. Sad je pont forditva (sic!).” A helységeket többen megerősítették. (1,2,3,5,7)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
n.a.
b) Piacra:
n.a.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
n.a.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A gyerekek eljártak nyelvtanulás céljából az osztrák területekre. (1,2,3)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Jáplaki major, Toronyi major: ide jöttke még Ondódból, Séből, Dozmatról, Csatárról. Mindenünnen elég általános volt, de csak idénymunkára. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
n.a.
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
drotusi (viezari), iz Tuotskoga: „Jajde lonce za tuje kotle kerpat!” énekelték. oblokari: „Feinsztá mó” kiabálták, németek voltak, vagy a magyarok „Ablakot csinálni!”-t kiáltottak. kopunar: kokose, guske pak jajca. „Uá, uá, uá...” kiabálták. Vagy azt,hogy „Loufte! Loufte!...” Ezek kópházi és a Nardától északabbra fekvő más horvát községekből jött emberek voltak. gombicari: ... gombokat, stb. lonce, tepse prodavat: i ti su se mogli po ervacki pominat. „Lonce, tepse (talán magyarok) za kolace. Lonce kupovati hote! Lonce!” papriku prodavat: iz Alfölda. „Paprikát vegyenek!” A két világháború között voltak utoljára. Drótosok napjainkban is járnak: ondódi vagy szombathelyi cigányok. (1,2,3,6)
b) Honnan jöttek?
németek ...Ezek kópházi és a Nardától északabbra fekvő más horvát községekből jött emberek voltak. Alföld, Ondód, Szombathely
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
üveges, paprika árus, drótos
d) Mit árultak?
gombokat, üveget, paprika
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A falu határában nem volt és nincs szőlőhegy. Az emberek véleménye a szomszédos Felsőcsatár szőlőhegyén a századunk elejétől voltak nardaiak külbirtokosok. Most már a község kb. 1/3-a 1/2-e rendelkezik szőlővel a csatári hegyen. (1,2,3,5,6)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Csak egy „cintor” volt. A 60-as években csak nagyobbították. (Kisnardán a temető a templom körül volt. Itt is „cintor” a neve). (1,2,3,6)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nasgynarda filiái: Kisnarda – Szt. Mihály, Felsőcsatár – Szt. István, kápolna a hegyen: Nagyboldogasszony. Nagynarda: Szt. Kereszt felragasztalása és Szt. Antal (Páduai). (1,2,3,5,6)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Csak egy boronáról tudnak. (Borona: brana) A II. világháború után jött a két, illetve három egymáshoz erősített borona. De még ma is használják az ún. faboronát. (1,3,5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Inkább csak kézzel vetettek. Az őszit még most is kézzel vetik, de az árpát jobb géppel vetni.
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A nagygazdáknál már volt vetőgép kb. a 30-as években. A II. világháborúra már többeknek volt vetőgépe. (1,3,5)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Legkorábban még csak vesszőt vagy drótot hajlítottak. A 10-es évektől már volt gereblyés csapó: ekkor még majdnem olyan hosszú volt a csapó fogazata, mint a kasza pengéje, ezt az asztalosok készítették (falubeli asztalos volt). Kb. a 30-as években kezdték az emberek maguknak készíteni, s akkor már rövid fogazatut csináltak, mer az könnyebb volt. A nagy neve: grablje, a kicsié: graljice. (1,2,3,5)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen. Kévekötő fa = klin, nyílás = luknja (1,5,7)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
kereszt (kriz) = 20 db kéve (snuoplje). A szám nem változott. (1,2,3,4,8)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
n.a.
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép (cip) nyelét a használójához méretezték: akkor volt jó, ha az ember álláig ért. Áll alatt tenyérrel rátámaszkodva pihentek cséplés közben. Egy db. 145 cm alatt volt (mérés)! (1,3,5)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A gépészen és az etetőn kívül a gazda állította a munkásokat. (1,2,3,5)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Amíg járgány volt, addig kétágú villát használtak (vilice): kb. 2 m hosszú a nyele, 1 m hosszú volt az elmondás alapján. A cséplőgéppel – kb. 1930-tól – együtt jött az új nyársalási mód: 3-4 m. hosszú, végén magvasalt nyárs, hegyes. A fogórésznél 0,5-1 m-re a végétől keresztül szúrva egy kb. 0,5 m hosszú vas. Ez volt a razanj. Ezt kb. 1970-ig használták. A kétágú villára is néha azt mondják, hogy razanj. (1,2,4,6,7,8)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A hajdina termesztése a II. világháború táján szűnt meg. (1,2,3,4,5)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A 10-es években kezdték eke után vetni. A 20-as évekre már általánosnak mondják. De előfordult, hogy 60-as években is néha, ha kevés volt a vetni való, akor kézzel, kapa után vetettek. (1,2,3)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
a) rend = vakalj b) ha a rend nagy volt, akkor szétrázták (1,3,5,8)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
n.a.
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
n.a.
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
A rudat rögzítő szeg neve: klin.
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
A járomszeg neve: kusca. (1,4,5,8)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Igen. A TSZ-ig (a 60-as évek eleje) mindig mentek javarészt. Vagy már ősszel, ha látták, hogy nem lesz elég a szalma, vagy tavasszal. Még a 20-30-as években a csémi, grófi erdőben vettek is avart alomnak. A TSZ az első években még engedte, hogy gyűjtsenek néha maguknak avart...
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
...kb. a 70-es évekig jártak – már ritkábban, kevesebben avarért. Előtte általános volt a hozatala, általában 2-4 szekérrel gyűjtöttek össze. (1,3,7)
c) Melyik évszakban?
ősszel vagy tavasszal
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
A hátsó keréknél volt a fék (fa, láncon), hátul, a kocsi végén volt a „fékcsavar”. Vagy egyszerűen karót szúrtak a küllők közé. (1,3,5)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A horvátban nincs külön elnevezés, csak így: kraska kola: marhás fogat konjska kola: lovas kocsi. Kocsi, szekér: kola (1,2,3,4,5,6,7,8)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A saroglyás szekéroldal hossza: 450-500 cm. Az oldal neve: lojtra. (1,3,8)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Csak kötél van. (1,3,5)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Egyenes, illetve nem volt általános. (1,3,4,8)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Négyoldalas volt a szekérkas. (1,4,8)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Szokták patkolni. Tavasszal, nyáron, ősszel. (A szükség szerint folyamatosan.) Az elmondások alapján általános volt. (1,3,5,7)
2.23. A fejőedény régi neve?
U dizicu se je dojilo. (1,2,3,6)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
n.a.
b) terelik jobbra
Jobbra: „Hikohá!” Megállítani: „Ohá!” (1,2,3,5,6)
c) és balra
Balra: „He! Na!”, „Ojszobá!”
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
„Pujci, ne!” – hívás. Vagy „Stara, ne, ne!” Hajtás: „Hüüücs!” (1,2,3,5,6)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Hívják: „Kokica, ne, nek!” Zavarás: „Hás!” (1,2,5,6)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
„Bundi, ta, ta!” Zavarás: „Csos puojt!” (1,2,5,6)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
„A” tiló tipusú törőt használtak: terlica. Egyik végén lefelé görbülő fából, a törő nyele felől két láb. (2,4,8)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak. (1,2,6,7)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
Nagynardán nem volt. Kisnardán a „Lukiék” voltak. (Cigányok) (1,2,3,5,6)
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Favázas, karóközé rakott falu házak voltak kb. 1945-ig. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A szabadkéményes házak neve, illetve konyháké „iz kapami”. A fal mellé helyezték el a kéményt, általában füstölős kéményt és kenyérsütő kemencét csináltak a helyére. (1,2,3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Egy bejárata volt. A „gong”-ra vagy a „ternac”-ra került először az ember, majd onnan a konyhába. A szobáknak nem volt külön bejáratuk. (1,2,3,7)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt keresztmestergerendás. Van még hosszanti padlásgerendás szoba a faluban. (1,2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az emlékezet óta volt rakott sparhelt „ozidani sporhet”. A 30-40-es években bontották le őket. (1,2,3)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
n.a.
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
n.a.
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konhyai kemencét kb. 20-30 cm-es padkára építették. (1,2,3)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Volt torkos pajta – ez leginkább. Volt hajlított pajta is. (1,2,3,4,7)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem volt. (1,2,4,7,8)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Nem. (1,2,4,8) Kerékrépát egészben tettek a káposzta közé savanyítani. (5)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Kerékrépát egészben tettek a káposzta közé savanyítani. (5)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A 60-as években. (2,,4,5,6,7)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Kenyértartó: krusnica Vesszőíves (1,2,3,4,5,6,7,8)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Igen. Köpülő: kucilcs. (2,4,7,8)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
A közepe táján bekeskenyedő – a foró résznél. Ütő: bat. Mozsár: mozár. (1,2,3,7)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdina lisztből készítettek, neve „hajdinaki zganci”. Lisztet piritani, felönteni vízzel – szaggatni. A szüleink régen csináltak kölesből is. – mondta egy 1905-ben született asszony. (2,4,5,7,8)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Karácsonyra fonott, gömbölyűre formáltat és a tésztájából „rátétesen” díszítettet. Húsvétra ún. „babát” („batka”), a kereszt szülők a gyermekeiknek. Lakodalomra puszta kalácsot. (2,4,6,7,8)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Paprikát felvágni, hosszúra (5-6 db-ot), egy nagy fej hagymát felvágni, ezt kis zsírba tenni. Egy kis vízzel leönteni, a paprikát is, hogy megpuholjon. Sűrített paradicsommal vagy kevés itthonival. Kolbászt tesznek. Tört főtt krumplit esznek gyakran mellé. (2,6,7)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Paradicsomot a II. világháború előtt is termesztettek, de sohasem fogyasztották nyersen. A fiatalok úgy 25 éve a TSZ-ek óta fogyasztják nyersen. Paprikát a II. világháború utántól termesztenek és azóta nyersen is fogyasztanak.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
A karácsonyi asztalra kerek, tömött kalácsot tettek, nem volt töltve, legfeljebb mazsola volt benne. Pénzt, olvasót (rózsafűzért) tettek rá. Ezen kívül hosszúkás alakú mákos és diós kalácsot („masznics”, „struka”) is tettek az asztalra. (1,2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
A II. világháborúig is még sokan hordták, azóta nem. (1,2,3,4)
b) Hány szélből készült?
Az I. világháború előtt általános volt az egy szélből készült széles gatya viselete.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az asszonyok leginkább a II. világháború óta nem viselnek derékban rögzített szoknyát, de már korábban, a 30-as években kedzték elhagyni, az első egyberuha 1929-ben jelent meg. (1,2,3,4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
A faluban az asszonyok nem szőttek, csak fontak. A fonalat Kisnardára hordták a takácshoz. (1,2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Az asszonyok a fejkendőt a II. világháború óta kezdték elhagyni, úgy 10-15 éve legtöbb kendő nélkül, rövid hajjal jár. (1,2,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A lakószobában a két ágyat az új bútorok (heverők) megjelenésével teszik párhuzamosan egymás mellé. Régen az ágyak a fal mellett voltak, egymástól fél-egy méter távolságra. (1,2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül a legtöbb esküvőt farsangkor (januárban, februárban) tartották.
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
Nem tartottak a 40 napos böjt (húsvét) és ádvent idején. (1,2,3,4)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
n.a.
b) 1930 körül:
n.a.
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Csak a lánynál volt. Süteményt sütöttek a fiús háznál is, azt a lakodalomra átvitték a lányos házhoz, a megpucolt csirkékkel, stb. együtt. (2,5,6,7)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
n.a.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
n.a.
b) 1930 körül:
n.a.
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
n.a.
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Fuvós zenekar. Csémi zenekar volt, hatan voltak. A vonósokat pl. ondódi cigányok. Voltak ők is, de erre azt mondták, hogy vonyítanak a macskák. Az 1940-es évektől főleg az utóbbiak voltak.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Fuvós zenekar. A vonósokat pl. ondódi cigányok.
c) Hány főből állott a zenekar?
Csémi zenekar volt, hatan voltak.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Harmónikás volt a faluban, kb. a 30-as évektől. (1,2,3,5,6)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
n.a.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
n.a.
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
n.a.
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
n.a.
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
n.a.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
n.a.
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
n.a.
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
n.a.
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Iz mekulami (iz runackog briga te duojt). Iz martinkon. Böbös – van újabban, kb. 50-60-as évek. Zelizna baba. Ona je na podu. Az anya rossz ruhákba néhol fel is öltözött és megjött a gyerekekhez, mint a „vasbába”, „vasanyó”. (1,2,4,5,6,7)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
igen
b) Mikor, hol, miért?
Diódobálás karácsony este volt. Az éjféli mise előtt...
c) Írjuk le tömören a szokást?
Az éjféli mise előtt otthon a padlásról lehoztak diót egy zsomborral, és a nagymama szórta a szobában a gyerekek elé. Azok szedték. Ha több volt köztük a fiú, azt mondták több lesz a kakas, ha több a lány, több lesz a jérce abban az évben. Azért is volt a diódobálás, mert „akkor a tyúkok jobban tojnak!” (4) (1,2,3,4)
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
n.a.
