Nagytilaj
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1988. július |
| Adatközlők: | (1.)Németh Ferenc |
| (2.)Sándor Margit | |
| (3.)Sándor Ferenc | |
| Gyűjtötte: | Komálovics Zoltán, Lengyel Ágnes |
| Wiki feldolgozás: | Szakolczai Zsófia |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
n.a.
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Tarakos, Bakos, Döme, Németh, Sándor, Pécsi. (1,2)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A faluba nagyobb számú betelepülés nem volt. (1)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Elköltözés a faluból nem volt jelentősebb. (3)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Hasonló falu nincs, Nagytilaj „magányos falu”, elzárkózott. (1,2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Nagytilaj a Hegyhát tájegységbe tartozik bele. (2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Még közeli tájegység a Kemenesalja. (1)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Híres községekről nem beszélnek a faluban. (1,2,3)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Nagytilajnak nincs csúfneve. (2,3)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Szokás volt más falvakkal az átházasodás. Pl. Pákozd, Zalabér. (2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Körmend, Rum, Vasvár, Jánosháza, Türje
b) Piacra:
Zalaegerszeg
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Vasvár Mária napkor (1)
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
n.a.
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Innen eljártak munkába Baranyába, Tolnába 6 hónapra summásnak. (1)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide munkába nem jártak. (1)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
igen
c) szalmafonatú edényeket
devizsonokat (pl. Farkas Gyula). (2)
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Cserépedényeket készítettek: Vasváron, Oszkóban. (1)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Vándorárusok: köszörűsök, foltosok jártak. (1,3)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
köszörűsök, foltosok
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Helybeliek szőlői: Baltaváron, Olaszfán, Kisbéri hegyen voltak. (1)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Három temetőről tudnak a faluban: ami most használatos, a templomréti (hegyúti) és a hervadtfakokásvári temetőről. (1,2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Fogadott ünnep: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. (1)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
A két világháború között használtak 2-3 boronát összekapcsolva. (2)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
...még gyakoribb a kézi vetés. (3)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Gépi vetés csak a jobbmódúak közt volt szokás...(3)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villás, gereblyés kaszacsapót és hajmókot használtak, általánosan. (1,3)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Kévekötőfát használtak (gömbölyűt). (1)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
Egy kepébe 10-12 kévét szoktak összerakni keresztbe. (1)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Ismerik a kepe szót (kepe: 10-12 kereszt). (2)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A csép nyele: 140 cm alatt volt (120-130 cm). (3)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
A szalmát nyárssal hordták kazalba. (3)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
A gazda állította munkásokat a cséplőgéphez. A toborzás már tavasszal megkezdődött. (1)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Hajdinatermelés a II. világháború után szűnt meg teljesen. (2,3)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
A burgonya eke utáni vetése az 1930-as évektől lett általános. (1)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Szénaszárítás menete: rendet forgatták (4x, 5x) állvány itt nem elterjedt. (3)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Kazalból a napi takarmányt kötéllel, bakszekéren hordták. (1,2)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igabéfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
vonószeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszegek (1,3)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Almozáshoz a szegények használták a fák leveleit, ősszel gyűjtötték be. (3)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Almozáshoz a szegények használták a fák leveleit, ősszel gyűjtötték be. (3)
c) Melyik évszakban?
ősszel
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Ló befogásánál használtak tartóláncot. (1)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér: amit naponta gazdasági munkára használtak. Kocsi: fuvarozásra, ünnepi alkalmakkor, díszített, sárga vesszőkas is lehet benne. (1,2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Szálastakarmányt szállító szekér hossza: 2 m. (3)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Nyomórúd leszorítása a rudazólánccal történt (2-3 m), szabályozható. (1,3)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Lovasszekér saroglyája enyhén ívelt volt. (1)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Vesszőből készült szekérkasból csak egyet használtak. (3)
b) Használtak-e kettőt is?
nem
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
A vonómarhát szokták patkolni nyáron. (1)
2.23. A fejőedény régi neve?
Réder. (2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
ostorral
b) terelik jobbra
Jobbra: Nejde! Becce: a kisborjú becéző szava. (1,2)
c) és balra
Balra: Hé! Hé!
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Ne! Ne! (2)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi! Pipi! (2)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Gyerejde! Le! Le! (3)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kender, len törése: kendervágóval és tilolóval történik. (1,2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Álló rokkát használtak. (2)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
A mai falu határában elkülönült házcsoportok: Margit néven, Leárti és Kistilaji elnevezéssel.
b) Miért volt így?
A falu határa mindig itt volt. (2,3)
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Itt boronából nem építettek lakóházat, inkább kalodába. (1,2,3)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
A füstvezetéket lebontották, zárt kéményt a falba építik. Az 1900-as évektől már csak zárt kéményt építenek. (3)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A legrégibb házakon általában egy kijárat volt, ez a gazdasági udvarra nyílt. (1)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt a faluban keresztmestergerendás ház, már nincs. (2,3)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A rakott sparhelt használata a századforduló után terjedt el. (1)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kockaházak építése a II. világháború után kezdődött, elterjedése a 60-as években. (1)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Konyhából fűtött kemencés ház nem volt. (1,3)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
A konyhai kemencét normál magasságú padkára építették. (50-70 cm). (2)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Az f) típusú pajta volt elterjedt. (1,2)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
A fazékkiszedő villával: két ág közé fogták a fazekat b). (2)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
A kerékrépát (tarlórépát)...
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
...és a káposztát is gyalulva savanyították. (2)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A kenyérsütés általánosan az 50-es években szűnt meg. (2,3)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Használt kenyértartó: b) típusú. (2)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak füllel ellátott dongás vajköpülőt. (1,2)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Hajdinát nem termeltek, kölestörők ütője áttört nyelű. (1,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Hajdinából kását nem készítettek, csak búzalisztből, ez a gálica: liszt pirítása után vízzel fölengedték, zsírral locsolták. (2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Töltetlen kalácsok: sima hosszúkás, 3 ágú fonott, fonott köralakú. (1,2)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
Az 1940-es évektől készítenek gyakran lecsót. Krumplit nem tesznek bele, döntő a paprika, kicsit kevesebb a paradicsom, legkevesebb a hagyma. (2,3)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Nyers paprikát, paradicsomot az 1940-es évektől fogyasztanak rendszeresen. (3)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Szentestére mákos és diós kalácsot sütöttek. (2,3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
A férfiak viseltek széles gatyát hétköznap és ünnepre is. (3)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Az 1920-as évektől kezdett elterjedni az egyberuha, de szoknyát blúzzal is hordanak. (1,2)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Asszonyok is szoktak vásznat szőni, ez az 1950-es években szűnt meg. (1,2)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Fejkendő viselete nem volt kötelező, már csak az idősek hordják. (2)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Két ágy párhuzamos elhelyezése az 1950-es évektől már ritkább. (3)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
1910 körül legtöbb esküvőt nyáron tartották...
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
...böjt idején nem tartottak. (3)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Esküvő napja: 1910 körül: vasárnap
b) 1930 körül:
1960 körül: szombat. (1)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Lakodalom általában a lányos háznál volt.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Egy főétkezés: a vacsora. (1)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Ma gyakoribb a legényes házi esküvő, az étteremben még mindig ritkán tartják. (1,2)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Meghívás 1910 körül: vendéghívógatókkal kb. 1 hónappal előtte
b) 1930 körül:
1980 körül: meghívókkal, a házasulandók személyesen hívnak meg. (3)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Szándékolt tányértörés nem volt. (1,2,3)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban?
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Zenészek voltak helybeliek is vagy zalabérieket, győrváriakat, vasváriakat hívtak.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hangszereik: hegedű, cimbalom, klarinét. (3)
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
n.a.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Luca napján volt lucázás:
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
„Luca, Luca kitty-kotty tojjanak a tyúkjok!” (1)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regölni itt nem volt szokás. (1,3)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Öreglegények kis számban mindig voltak. (kb. 4-5 ember). (2)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
X jeles tejesfazék ismeretes...
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
...ezt vásárokon szerezték be. (2,3)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
Szoktak tüzet gyújtani karácsonykor, éjféli misekor: fáklyákat gyújtottak.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
1940-es években kihalt ez a szokás. (1)
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Miklós napon ijesztegetni szoktak. Beöltöztek korom, maszkok, láncos bot segítségével. (3)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Betlehemes játék szereplői a kis Jézust köszöntik: 2-3 pásztor, angyal, 3 királyok. (2,3)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Állatok védőszentjeként: Szent Györgyöt tisztelték. (1,2)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Gyerekek ijesztegetése: Elvisz az ördög! Munkus elvisz! (2,3)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Diódobálás nem volt. (1,2,3)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
A holdban egy favágó ember van. Büntetésből került oda, mert újhold napján, vasárnap éjszaka kiment fát vágni, ezért a hold fölszippantotta. (1)
