Nagykutas

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Nagykutas, 1986. október
Adatközlők:	1. Gaál Menyhértné, 1911, Nagykutas, római katolikus 2. Baumgastner Józsefné, 1905, Nagykutas, római katolikus 3. Kocsis Jánosné, 1926, Nagykutas, római katolikus
Gyűjtötte:	Novák Ágnes
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község keletkezéséről nem tudnak. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Takácsok, Gaálok, Kenesiek – a község régi családjai. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak betelepülésekről. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nem költöztek el nagyobb számban. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kispáli, Nagypáli, Andrásfa, Telekes, Déneslak – falvakat tartják a magukéhoz leginkább közelinek. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudnak arról, hogy valamilyen tájegységbe tartoznának. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységekről, vidékről. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak híres községekről. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Csúfolódó mondásokat nem tudnak. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Igen, szoktak más falvakból házasodni, általában a szomszéd községekből. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Egerszegre

b) Piacra:

Egerszegre

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvárra (Nagyasszonykor – augusztus 20-án), Szentlászlóra (Mária nevenapja szeptember)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Fejér, Sopron, Veszprém megyékbe szoktak munkába járni summásnak. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba máshonnan nem jöttek munkára. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Nem, csak saját célra készítettek használati eszközöket. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Egerszegen vásároltak cserépedényeket, a készítés helye nem ismert. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Fazekasok, tyukászok, üvegesek jártak a faluba. (1,2,3)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Volt más falu határában is szőlő és fordítva is. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Csak a mai, egyetlen temetőről tudnak. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepek: Jakab napi búcsú, Szent Imre búcsú (november 4.) (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, általában a tehetősebbek használtak 2-3 levelű boronát. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Általában kézzel vetették a gabonát

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

a módosabbak géppel. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Használtak kaszacsapót. A hajmókot kampósnak nevezték. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használták a megjelölt kévekötőfát. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 csévét, keresztből 4-et, 6-ot, ezt kepének nevezték. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Meghatározatlan számú keresztet. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm felett volt a csép nyele. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Változó volt: a rokonság, szomszédság is segített, ha nem volt állandó munkás. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal hordták kazalba a szénát. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Kb. a 30-40-es években megszűnt a hajdina termelése. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A TSZ megalakulása után (60-as évek) tették barázdába a burgonyát. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatták a szénát, ha megázott megint megforgatták. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával, kézben, ölben, kosárban – silinga – hordták a napi száraztakarmányt. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Igafa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg. (1,2,3)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg. (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ősszel használták a fák leveleit is almozáshoz. (1,2,3)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen, alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot. (1,2,3)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A kocsi a szebb, lóval vontatott szekér, amiben csak embert szállítottak. A szekér minden más. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

400 cm lehetett a szekér hossza. Vendégoldal nem volt. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazó kötéllel, elől rudazó lánccal szorították a nyomórudat. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Nem használtak saroglyát. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Használtak szekérkast, egyet, kettőt is, alakja téglalap alakú volt. (1,2,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Ha elvásott a körmük, igen. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedény régi neve: „zséter”. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Humek (1,2,3)

b) terelik jobbra

Humek

c) és balra

Nejde

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne-ne (a disznó szólítása). (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi ne-ne, vagy pizse-pizse ne-ne. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Esz-ne. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tiloló típusú törőt használtak a kender és a len töréséhez. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló típusú rokkát használtak. (1,2,3)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Nem volt egymástól elkülöníthető házcsoport. (1,2,3)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A 60-as években, de inkább hegyen voltak boronából házak. (1,2,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményt a fal mellé helyezték. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Egy-egy ajtó volt, ami vagy pitvarra, vagy tornácra, vagy az udvarra nyílt. (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Voltak keresztmestergerendás házak. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A 20-as, 30-as években nagy divat volt a rakott sparhelt. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Háború után terjedt el a „kockaházak” építése. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Sok olyan ház volt, ahol a szobában konyhából fűtött kemence volt. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyha padlószintjére építették a kemencét. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Volt egy torkos pajta, de a jellemző a hosszúkás lábas pajta volt. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Két ág közé fogták a fazekakat, így használták a fazékkiszedő villát. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem savanyítottak tarlórépát.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

De káposztafejet egyet-kettő tettek a lereszelt káposzta közé. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A háború után lassan megszűnt a kenyér házi sütése. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Az a) és b) ábrán jelölt kenyértartót használták. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak füles, dongás vajköpülőt. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

f)-el jelölt törőt használták. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Igen készítettek kását, ez volt a „gánica”. Készítése: forró vízben megfőzték, beleöntötték tepsibe (nem sütötték meg) lekvárt tettek rá. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott, hosszúkás kalácsot sütöttek. Hosszúkás, de nem vonottat. Kerek fonottat – karácsonyra. Kuglófort – torra. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Régóta készítettek lecsót. Összetétele: sok paprika, kevés paradicsom, kevés hagyma (paradicsom 1-2 db). (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Mindig ettek nyersen paprikát és paradicsomot. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Minden formájú (főleg töltötten) kalácsot tettek a karácsonyi asztalra. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek szélesgatyát.

b) Hány szélből készült?

3-4 szélből. (1,2,3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Most is hordanak az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szőni nem szoktak. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt sosem kötelező, de mindenki hordott fejkendőt. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Igen, szokás volt egymás mellé tenni (párhuzamosan) az ágyakat. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Régen farsangkor tartották a legtöbb esküvőt. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

1910-ben vasárnap tartották az esküvőket.

b) 1930 körül:

1960-ban szombaton. (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Háznál vagy Egerszegen zajlik 1980 körül a lakodalom. (1,2,3)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910-ben a vőfények (pozsovicsok) fehér szalaggal a bot végén hívták esküvőre a vendégeket. Egyszer hívtak, a lakodalom hetében. (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szándékolt tányértörés. (1,2,3)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Általában hívták a zenészeket.

c) Hány főből állott a zenekar?

A zenekar 6 főből állt.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Tangórharmónika a 30-as évek előtt is volt. (1,2,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Volt, december 13-án lucázás.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Beöltözni nem szoktak, szalmát és botot vittek a hónuk alatt: „Húshagyó, húshagyó, vénlányokat itt hagyó!” (1,2,3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsony másnapján szoktak regölni.

b) Meddig élt ez a szokás?

A háború után megszűnt ez a szokás.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Főleg fiatal fiúk regöltek.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Hej regö rejtem. Ezt is megengedte nekünk az úristen. Addjon az isten ennek a gazdának annyi mérő búzát...” (1,2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Öreglegények kevesen voltak. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Ismert

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

2

c) Hol szerezték be ezeket?

Egerszegen vásárolták. (1,2,3)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem szoktak fáklyát, seprűt gyújtani semmilyen ünnepi alkalommal sem. (1,2,3)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós napján nem voltak az ajándékozáson kívül szokások. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játékok szereplői csak a pásztorok voltak. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel – minden állat védőszentje. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Nem szokták a gyerekeket ijesztgetni. (1,2,3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt diódobálás szokásban. (1,2,3)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Tüskét vágó embert láttak a holdban. (1,2,3)