Nagygörbő

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Nagygörbő, 1989. November
Adatközlők:	1. Sutyera Istvánné, 1919. 2. Horváth Jánosné, 1932. 3. Dóber Nándorné, 1945. 4. Dóber Nándor, 1941. 5. Jakab Dezső, 1921. Döbröce
Gyűjtötte:	Bálint Imre
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A Kovácsi hegységben lévő Várhegyen volt vára Gurbó uraságnak és amikor a várat elhagyták a kisebbik fia kapta terület Kis Gurbó illetve Kisgörbő nevet kapta, a nagyobbik fia területe a Nagygörbő település nevet kapta. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Judi, Verebélyi, Ferenci, Dóber, Bödör. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb számban nem telepedtek a községbe. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt elköltözés. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kisgörbő. Egyforma település végett. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A Kovácsi hegy körüli falvak csoportjába. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Csáford, Huszonya, Aranyadi hegyek szőlő termesztés végett. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Sümegi fazekasokról, zalaszentgróti szőlő oltókról, akik a fás raffiás oltást végezték és 50-60 évig teremtek az általok így oltott szőlőtőkék. Az úgynevezett melegített oltás rövidebb életű. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

„Girbe görbe Nagygörbő. Girbe görbe Nagygörbő.” (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Sümegcsehiből gyakrabban, más falvakból szórványos volt. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Türje, Szent Mihályi vásár, szeptember 29. Zalaszentgrót, Húsvét előtti, Gergely napi május 9-én. Szent Iváni június 24. Egyed napi szeptember 1 és Karácsony előtti sümegi vásárok közül az októberi Dömötör napi és a novemberben az Erzsébeti vásár volt látogatottabb. Zalaszántó – Pünkösd utáni kedden, Illés utáni kedden, és búcsú utáni kedden.

b) Piacra:

Sümeg hétfőn és pénteken. Zalaszentgrót csütörtöki napokon.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúra Zalaszántó szeptember utolsó vasárnapján Szent Kozma és Dömjén napi, Sümegcsehi Szent Mihályi szeptember utolsó vasárnap. Mihályfa kisasszonyi szeptember 8. Szalapa Mária neve napi szeptember 12. Kisgörbő Károly hercegi november 4. Nagygörbő Szent Margiti június 10. Zalaszentgrót Szent Imre napi november 5. Döbröce Krisztus Királyi október utolsó vasárnapján. Türje Szent István napi búcsú augusztus 20. Tekenye Szent Anna napi búcsú július 26. Óhíd Szent Imre napi november 5.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Sümeg Mária neve napi szeptember 12. Vasvár augusztus 15. Nagyboldogasszonyi. (1,2,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Küngösi uradalomba 6 hónapra. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide szoktak jönni a Tolnay Kornél urasághoz aratási munkára. Kevesen. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

e) favillát

Favillát és szövőbordát vásárokon vették. (1,2,3,4)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Csak a helyi szükségletre készítettek munkaeszközöket, amelyeket helyi mesterek készítettek.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümegen a vásárokon vásárolták. Vagy a faluban árulták lovaskocsiról, a cserépedények szalma közé voltak rakva, amikor szállították. A sümegi cserepes neve „Patonai”. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Földön áruló erdélyiek 1944-ig, tojás vásárlók 1950-ig, hal árusok ma is, sümegi meszesek ma is, cigánykovácsok 1940-ig, tót üvegesek 1944-ig, szitajavítók 1960-ig, sümegi fazekasok 1956-ig, borkővágó 1944-ig, bádogosok 1960-ig. (1,2,3,4)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nem volt számottevő. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Volt a templom körül és most a jelenlegi helyén a falu végén. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A hegy ünnepe József napján volt március 19-én. Egész nap ünnepeltek. A hegykapuban minden alkalommal „Dícsérni” kellett. Szent Vendel napján szintén egész napos ünnepet tartottak október 20. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általánosan. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kézzel általában.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Gépi vetés ritkábban volt. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villásat nem használtak. Gereblyéset és kaszacsapós kaszát aratáskor mindig használtak. Dőlt gabona esetén nem használták. A kaszacsapó a régebbi a kasza gereblye későbbi időpontban vált használatossá. (1,2,34)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem használtak. Nem emlékeznek ilyenre. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából, rozsból 1 keresztbe 18 kévét raktak egybe. Zabból és tavaszi árpából. Először 6-ba rakták, ahol megszáradt, illetve utóérést kapott. Ezután 14 kévét raktak egybe, több összerakott kereszt neve kepe volt. A gabonakeresztek hordásakor a kazalszerűen összerakott kévék neve asztag volt. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Igen, ismerik. Egyvégtében összerakott meghatározatlan számú kereszt. A termés meghatározásához nem használták. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A kézi csép nyele 144-155 cm között volt. A nyél általában mogyorófából volt, a hadaró somfából készült. A kettőt kengyelszerűen rákötözött bőr ebben átkötött szíj fogta egybe. A nyélen lévő börözés forgott. A hadaró hossza 80-90 cm. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Ahol részes aratók voltak, ott a gabona cséplésnél is azok vettek részt (részesaratók bére 8-1, keresztből 1 kereszt, cséplő munkásrészt 4,5 %). Volt úgy is, hogy állandó csapat járt a géppel, volt, hogy kalákában is csépeltek a háborús években. A gépész és etető viszont állandó volt a géppel. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

a) Századelőn volt a nyárs divatba, de általánossá nem vált. b) 3-4 m hosszú rudakon, amelyet petrencerúdnak hívank. c) Tolnay uraságnál elevátorral. d) Fa- vagy vasvillával ún. 1 kereszt szalmát felszúrtak a villára és fej felett vitték, adogatták egymásnak a kaszalétrán tovább. A nyárssal szintén így vitték a szalmát. Az elterjedtebb módszer a villázás volt. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1960-ban. (1,2,3,4,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1920-ban kezdődött 1970-ig. Ez időszakban egyfelé szántó ekével. 1970-től kétfelé hántó ekével, amelyet csörlő vontat. Nem általános. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítik, ha vastag a rend, forgatják, ha megázik, akkor többször, ágylásba szedik vagy villahegyekbe, ezt kis baglyába szedik és petrence rúddal összehordják nagyobb baglyába. Pár napos, ún. „fórás” után szekéren vagy kocsin behordják a pajtába, illetve szérűskertbe. Ahol kazalba rakják. Szénaszárító állványt nem használtak. (1,2,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nagyobb méretű kosárban, törekes kosárnak hívták. Vagy zsákvászonból készült 1,5 mx1,5 m-es ún. párfödélben. Másféle eszközt nem ismertek. A szénát, szalmát vonyogóval húzkodták ki a kazalból. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg vagy járomszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

iga szegek d) igabéfa f) iga ó fa (1,2,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen, használták kevesen. Ősszel és tavasszal. Az erdőben a fa levelét összegereblyézték és juta zsákba vagy párfödélbe kötve fejen, vállon hazavitték. (1,2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen. 1930-as években ez volt elterjedve. Az 1950-es években a nagyüzemek elterjedésével vált gyakorlattá a tartólánc nyaklóhoz való kötése.

b) Melyik mód régibb, újabb?

A szügyre kötött tartólánc a régibb. (1,2,3,4)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Amelyet tehenek igásökrök húznak, annak neve szekér. Amelyet lovak, öszvérek, szamarak húznak, annak neve kocsi. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

2,2 m-es, 3 m-es, 3,5 m-es, 4 m-es. A vendégoldallal való szállítás az újabb. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A szekér hátulján lévő csigával, amely 160-180 cm hosszú 10x10 cm négyzet alapú két végén hengeresre kialakított fa négyzetes oldalain 2-2 db téglalap alapú lyuk a lapockafák részére. A nyomórúdon átvetett kötelet a csiga két végébe akasszák és a lapockafák segítségével forgatják míg jó szoros lesz. Vagy a nyomórúd és a kocsioldal két végére a kötelet x alakban felteszik és a kötél egyik végét erősen meghúzzák, majd megkötik. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Az üléskas a kocsi oldalához volt igazítva trapéz alakú és fűzfavesszőből fonták. Háttámlája is fonott volt. Az ülés alatti része üres volt, ahova az utipoggyászt is tehették. Alkalmanként 2, 3, 4 is felkerült a kocsira, szekérre. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Igen, szokták. Tavasszal, nyáron és ősszel. Télen nem, mert akkor csúsztak volna. Az igásökröket sokan, a teheneket kevesen patkoltatták. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee! Gyopár, Betyár induljunk!

b) terelik jobbra

hajtsz!

c) és balra

Hii! Hii! A becce név borjút jelöl meg. A megállás: Haa-He! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca nee! (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi! Pi! Ne! (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Esz ne! Kiskutyám! (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A fekvő típusút. (1,2,3,4)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Fölső major és Tetüvár.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A község helye mindig itt volt. (1,2,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az 1910 és az 1920-as években. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A kéményt a fal mellé építették. Az 1920-tól épített házakba már zárt kéményt építenek. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Ha nem volt gang, akkor az ajtó a konyhából nyílott az udvarra. Ha gang volt, akkor a konyhaajtó és a kamra ajtó is külön nyílott a gangra, illetve pitvarba. A szoba bejárata mindkét esetben a konyhából volt. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Igen volt. Jelenleg a TSZ lóistállója is keresztmestergerendás. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A visszaemlékezők szerint 1888-ban már volt. Rakott spalhert. A Tolnay uraságnál. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 1950-es években. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Igen volt. A Tolnay uraság udvarházában. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

50 cm magas padkára. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A pajták egysorosak voltak, előfordult a lábaspajta is. Istállóval kombinálva is voltak építve. (1,2,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Fütő villával, amelynek 2 ága volt és fazék alá csúsztatták, úgy emelték ki. „A fák ágait, vesszőit tüzifa hosszára aprították, ezt kis csomóba pusliba kötötték iszalaggal vagy sáskötéllel. Árnyékos, illetve eső ellen védett helyre tették, ott megszáradt. És így pusliba kötve a fütő villával a kemencébe tűzre tették.” (1,2,3,4,5)

3.12.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Igen, savanyítottak, amelyet a tél folyamán töltött káposzta készítéséhez használtak el. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1966-ban. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Az a) típusú csillagos formájút. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen, használtak. Nem sikerült találni. Az elmondások szerint 50-80 cm magas volt. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Nem volt. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem emlékeznek. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott és hosszúkás kalácsok készültek karácsonyra és az ünepekre. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Az 1950-es évek óta, azelőtt a sült paprika volt az általános. A lecsó összetételi arányát nem tartják be recept szerint a családok ízlése szerint készítik. A közlők az alábbi alapanyagokat használják fel. Paradicsom, paprika, hagyma, kolbász, olaj, só és tejfel. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

1910 óta. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kalácsot. (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Igen, használtak.

b) Hány szélből készült?

És 12 szélből készült. (1,2,3,4)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az 1930-as évekig általánosan utána az egyberuha szorítja ki. Még a 80-as évtizedben is időseken látható volt. „A rékli ZÁMEDLI berakással készült.” (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Igen, 1930-as években szűnt meg. Általában az Óhidon működő takács mesterhez vitték a szövésre valót. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

1930-as évekig. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az 1960-as évekig. A régi egysoros házakba még most is így van, de ez már ritkán fordul elő. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Őszi évszakban. Általánosan. Szórványosan az év többi szakában is tartottak esküvőt. (1,2,3,4)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nem tartottak esküvőt Húsvét előtti 7 héten át, a nagyböjtben. Nem tartottak esküvőt a Karácsony előtti 4 héten át az Adventben.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

péntek és szombat (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Ha egyik fél házánál tartották a lakodalmat, akkor ahova az ifjú pár került. Annál a háznál.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Ha két helyen volt a lakodalom, akkor utoljára annál a háznál volt, amelyikhez az ifjú pár került. Az étkezés mindkét háznál egyenrangú volt. A vendégek megoszlása két helyre ahogyan a rokonság tartozott, oda volt hivatalos. (1,2,3,4)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Lakóháznál ritkán. Ahova kerül az ifjú ár, azon lakásnál az udvaron készült sátorban. Községi kultúrházban. Vagy étteremben. „Polgári esküvő a Helikon Kastély Tükörtermében, utána egházi esküvő a Karmelita templomban.” (1,2,3,4)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vőfény hívott egy héttel előbb, egyszer hívtak. A köznépet. A násznépet előtte 3-4 héttel meghívták. A vőfények az esküvő napján újra hívták a köznépet. Ha a vőfények nem hívtak, akkor a hívást a család rábízta egy emberre, aki ilyen esetekben jártas volt. Nem feltétlen rokonnak kellett lennie. A neve nem vőfény volt, hanem kuszóri.

b) 1930 körül:

Jegyespár hív személyesen 1-2 héttel előtte, vagy levél meghívóval 2-4 héttel előbb. (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt. (1,2,3,4)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Zalaszántóról és Kisgörbőről. Más falusiakat.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Játszottak hegedű, síp, nagybögő, cimbalom.

c) Hány főből állott a zenekar?

A zenekar 4-6 főből állott.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A tangóharmonika 1940-es évektől lép a zenekarba. (1,2,3,4)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Volt december 13-án reggel Luca napján.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Szalmát vagy fatuskót vittek magukkal. Beszóltak a házba: „Szaad-e Lucázni! Szabad!” – felelték a háziak. Beléptek a házba és leültek a magukkal hozott szalmára és elkezdték: „Luca, Luca kitty-kotty tojjanak a tiktyok, üljön meg a tiktyok a másé csatázzon, maguké meg tojjon, kendtek asszony lányának akkora csöcsei legyenek, mint egy bugyogóskorsó, kendtekasszony fenekén úgy gyűjjön a fing, mint a kéményen a füst. Ha nem adnak szalonnt kifúrom a gerendát. Luca, Luca kitty-kotty, tojanak a tiktyok, ludgyok!” Karácsony este a templomba luca széket vittek, amely luca napjától készült karácsonyig. (1,2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsony napján reggel

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

A legények szokták magukat ajánlani vele lányos házaknál.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

A szöveg a zalaszántóihoz hasonló. Nem lehetett szöveget lejegyezni. (1,2,3,4)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A réginél több van 50 %-al. A számuk emelkedését az életmód változás is emelte. Üzemi étkezés, Patyolat ruhatisztító is közre játszik. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

Kettő X volt rajtuk.

c) Hol szerezték be ezeket?

A sümegi vásáron, vagy a faluba hozták lovas szekéren a sümegi cserepesek. (1,2,3,4)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem szoktak. (1,2,3,4)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Alakoskodás nem volt. A kitisztított cipőket kitették az ajtóba és a szülők reggelre beletették a Mikulás hozta ajándékot. A gyerekeknek. A menyasszonynak a Mikulás hozta ajándékba kukoricatusát is tett a vőlegény. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Első pásztor, második pásztor, harmadik pásztor, öreg Dadó (öreg pásztor), angyal. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz az ördög! Elvisz a cigány! (1,2,3,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Diódobálás nem volt. Viszont Karácsony napján Pároztak. Kézbe fogták és ha eltalálták, hogy pár vagy páratlan, akkor nyert vagy vesztett. Diót vagy mogyorót fogtak a kezükbe. (1,2,3,4)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Favágó embert. (1,2,3,4)