Németfalu
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1985. október |
| Adatközlők: | (1.) Salamon Kálmánné (82) |
| (2.) Végh Károly (81) | |
| (3.) Salamon Béla (61) | |
| (4.) Mácsek Imre (83) | |
| (5.) Salamon Gáborné (84) | |
| (6.) Milei Józsefné (65) | |
| (7.) Pálfi Gézáné (78) | |
| (8.) Simon Gáborné (83) | |
| (9.) Kustán Istvánné (71) | |
| (10.) Srágli Józsefné (63) | |
| (11.) Kovács Kálmánné (79) | |
| (12.) Pilise Károly (76) | |
| (13.) Bicsák József (77) | |
| Gyűjtötte: | Nagy Károlyné |
| Wiki feldolgozás: | Szakolczai Zsófia |
| A település a Wikipedián: | |
| weboldal: |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
Törökdúlás után az erdőből települtek a faluba. (11,12,13)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Kurtai, Bábos, Pilise családok. (11,12,13)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Novából települtek be nagyobb számban. (11,12,13)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
Nem költöztek el a faluból. (11,12,13)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Csonkahegyhátat, Kustánszeget. (11,12,13)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Göcsejbe tartozik. (11,12,13)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Őrségről: Velemér, Nagy és Kisrákos, Őriszentpéter; Hetés: Lenti környéke, Kerka melléke (11,12,13)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Nováról, híres a templomáról. (11,12,13)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Németfalusi birkásoknak. Más faluról ilyet nem tudnak. (11,12,13)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
Házasodtak a szomszéd falvakból, Kurtánszegről, Becsvölgyéből, Csonkahegyhátról. (11,12,13)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Novára, Lentibe, Zalalövőre, Zalaegerszegre
b) Piacra:
Zalaegerszegre
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Szomszéd községekbe a rokonsághoz
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Vasvárra: szeptember 12-én¬; Csatárba: szeptember 8-án (11,12,13)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
Somogyba jártak répakalápásra, szedésre, aratásra. (11,12,13)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?
Ide nem jöttek summások. (11,12,13)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
Eladásra nem készítettek, saját használatra igen. (11,12,13)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Őrségi gerencsérektől vásároltak vásáron és vándorárusoktól. (11,12,13)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Gerencsére, meszesek, paprikások, drótosok. (11,12,13)
b) Honnan jöttek?
n.a.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Gerencsére, meszesek, paprikások, drótosok. (11,12,13)
d) Mit árultak?
n.a.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Keménfai hegyen kevés volt. Itt más falubeliknek nem volt. (11,12,13)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
Itt más falubeliknek nem volt. (11,12,13)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A mai temetőn kívül voklt az erdőben a „puszta temető”. (11,12,13)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Sarlós Boldogasszony jégverés ellen. (11,12,13)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Használtak két és háromlevelűt is. (11,12,13)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Mindenki kézzel vetett, csak egy-két család géppel. (11,12,13)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
...csak egy-két család géppel. (11,12,13)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?
Villásat használtak. (11,12,13)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Használtak ilyent. (11,12,13)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévét raktak egy keresztbe, de ha nagyon alacsonyra nőtt a búza, akkor 17 kévét. Ezt kepébe rakták, 7-8 keresztet. (11,12,13)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
7-8 keresztet raktak egy kepébe, a termés mérésére nem használták. (11,12,13)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
2 m hosszú a csép nyele. (11,12,13)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Nem volt állandó csapat, kölcsönösen jártak a szomszédok és rokonok. (11,12,13)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Nyárssal hordták a szalmát a kazalba. (11,12,13)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
1960 után már senki nem termelt. (11,12,13)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1960 körül kezdték a burgonyát eke után vetni. (11,12,13)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A lekaszált füvet elterítették, megforgatták és boglyába rakták. Szárító állványt nem használtak. (11,12,13)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Köcölével és buritóval (kosárral). (11,12,13)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
Felső fa: vonófa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
Rudat rögzítő szeg: rúdszög
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
Szélső szegek: igaszegek
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Ősszel almoltak fák levelével. (11,12,13)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
ősszel
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Alkalmaztak tartóláncot, 35 körül jött a nyakló. (11,12,13)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
...35 körül jött a nyakló. (11,12,13)
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Szekér volt a teher és trágyahordó szekér, később már deszkás oldalú, kocsinak nevezték a finomabb kivitelű, vássára, búcsúra járó szekeret. (11,12,13)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
4 és 4,5 m volt a szálastakarmányt szállító szekér, vendégoldalt nem használtak. (11,12,13)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Rudazókötelet használtak. 7-8 m hosszú kötél. (11,12,13)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
A saroglya enyhén ívelt, deszkás szekéren nem volt, csak suber. (11,12,13)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Három oldalú volt a kocsikas, előlfüggőleges, két oldala a szekér oldalához igazodva kifelé dőlt. (11,12,13)
b) Használtak-e kettőt is?
Kettőt használtak. (11,12,13)
2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Nem patkolták a vonómarhát, nem volt köves út. (11,12,13)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (11,12,13)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne!
b) terelik jobbra
Jobbra: nejde hikk
c) és balra
Balra: nejde hokk (11,12,13)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca ne! (11,12,13)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Pipi, ne, ne. (11,12,13)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Esz, le. (11,12,13)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Vágót, tilót, törővályút. (11,12,13)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
Állórokkát használtak. (11,12,13)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
Nem volt egymástól elkülönülő házcsoport. (11,12,13)
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
n.a.
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
Van ma is boronaház. (11,12,13)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
1920-25 között kezdték a füstöskonyhákat zárt kéményre átépíteni, amit a fal mellé építettek. Hogy mióta építenek csak zárt kéményt azt nem tudják, átépített ház már nincs. (11,12,13)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Pitarba nyíltak a helyiségek. (11,12,13)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt mestergerenda, tömésházakon nem. (11,12,13)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
A kéményépítésekkel egyidőben. (11,12,13)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
A kontyolt tetejűek építésének kezdetére nem emlékeznek. A négyzetalapúakat a 40-es évek végén kezdték építeni, tömbház nincs. (11,12,13)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Több ilyen is volt. (11,12,13)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
50-60 cm magas padkára építették. (11,12,13)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Volt torkos pajta és L alakú is. Lecsapott végű nem. (11,12,13)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Csipővassal fogták meg a fülét. (11,12,13)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Egészben nem savanyítottak sem répát, sem káposztát. (11,12,13)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Egészben nem savanyítottak sem répát, sem káposztát. (11,12,13)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1960 körül szűnt meg a házikenyér sütése. (11,12,13)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
B) tipusút használtak. (11,12,13)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
n.a.
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Áttört, kétnyelű vajköpülőt használtak. (11,12,13)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Gánicát nem készítettek, csak kását. (11,12,13)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonott három ágú perecet. (11,12,13)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
1945 óta készítenek lecsót. (11,12,13)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
n.a.
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Mákos és diós kalácsot. (11,12,13)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Viseltek, 3 szélből készült gatyát. (11,12,13)
b) Hány szélből készült?=
Viseltek, 3 szélből készült gatyát. (11,12,13)
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Van ma is időseknek, de 50 óta már ritkán hordják. (11,12,13)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Szőttek az asszonyok, ma is van szövőszék a faluban. (11,12,13)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt kötelező. (11,12,13)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
A 30-as évek végén kezdődött, időseknál ma is így van. (11,12,13)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Farsangkor és szüret után volt esküvő, böjtben nem. (11,12,13)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
...böjtben nem. (11,12,13)
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
Vasárnap (11,12,13)
b) 1930 körül:
Vasárnap (11,12,13)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Mindig a lányos háznál tartották. (11,12,13)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Van a faluban lakodalmas ház, ott. (11,12,13)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
n.a.
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vőfények, a lakodalom előtti hét elején
b) 1930 körül:
Az ifjú pár és meghívóval, 2-3 héttel előbb. (11,12,13)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Volt szándékolt tányértörés, az ifjú pár összemelegedésére ledobálták az alsó tányért a leveses tál alol. (11,12,13)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
...az ifjú pár összemelegedésére ledobálták az alsó tányért a leveses tál alol. (11,12,13)
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Parasztzenészeket fogadtak, cimbalommal, hegedűvel, bőgővel. Harmonika nem volt. (11,12,13)
b) Milyen hangszereken játszottak?
...cimbalommal, hegedűvel, bőgővel. Harmonika nem volt.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Harmonika nem volt.
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
n.a.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
Lucáztak szalmával, de a szőveget már nem tudják. (11,12,13)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Regőlni december 26-án, István napján szoktak. A szőveget nem tudják. (11,12,13)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
A szőveget nem tudják.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Kevés az öreglegény. (11,12,13)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Kettő X volt a tejesfazékon, a zalaegerszegi vásáron vették. (11,12,13)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
2X
c) Hol szerezték be ezeket?
Zalaegerszegi vásáron vették
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem tudtak ilyen szokásról (11,12,13)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Mikuláskor a gyerekeket ajándékozták meg, cipőjükbe aszaltgyümölcsöt, almát és diót tettek. (11,12,13)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Egy angyal és három pásztor járt, koredom, szalonnás, töpörtyűs. (11,12,13)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Szt. Vendelt.
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz a róka, elvisz az ördög. (11,12,13)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt ilyen szokás. (11,12,13)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást?
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Favágó embert. (11,12,13)
