Nádasd

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Nadasd, 1987. július
Adatközlők:	1. Koch János, 1908. Nádasd, római katolikus, Nádasd, Kossuth L. u. 28. 2. Koch Jánosné Németh Anna, 1911. Halogy, római katolikus, Nádasd, Kossuth L. u. 28. 3. Hátz Sándor, 1901. Nádasd, római katolikus, Nádasd, Kossuth L. u. 73. 4. Kalamár Szidi, 1922. Nádasd, evangélikus, Nádas, Petőfi S. u. 79. 5. Kalamár Eszter, 1919. Nádasd, evangélikus, Petőfi S. u. 79.
Gyűjtötte:	Vajda Zsuzsa
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu melletti nádasokról kapta a nevét. Batthyány birtok volt. A Batthyány család áttért evangélikussá és aztán visszatért, aki nem tért vissza, a Fölszegi rész, az evangélikus maradt. (2,3,4,5)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Sipos, Csapó, Tóth, Pap, Szabó, Jóna. (3,4,5) A Hatz család Kőhalomról 1871-ben jött, a Martfranci és a Leilifranci is valahonnan németföldről jöttek, elmagyarosodtak. (3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem. (1,2,3,4,5)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

„Én akkor születtem, amikor elmentek Amerikába, de a háború után visszajöttek és lehetett őket buzerálni.” (1) Elmentek, de vissza is jöttek, 1920-ban már visszajöttek. A falu negyedrésze elment, de visszajött. (3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Ezek mind egyformák: Katafa, Mizdó, Sál. Sárkánydoroszló már más. Őrimagyarosd már az Őrség. (1,3,4,5)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Rába mente. (1) Nem tudják. (3,4,5)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Őrség, Hegyhát. (1,2,3,4,5)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Őriszentpéter – vannak ott szrek. Velemér – ősi templom. Szalafő, Kondorfa, Ják, Nagyszombatfa. (1,2,3,4,5)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem. Az embereket inkább. (1) Mizdó, hol a pina mindig izzó. Katafa lapba van, minden bolond abba van. Jó ökör nevelő Nádasd, kurva nevelő Halogy. (3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Halogy – majdnem a fele falu. (1) Hegyháthodász – jó dogosok. A Rábán túl lusták. (3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmend havonta. Zalalövő: január 10., április 1., augusztus. Nádasdon is volt álaltvásár március 2-án és szeptember 1-én.

b) Piacra:

Körmend hétfőn.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Csatár, Vasvár Mária napkor. Búcsúszentlászló nyáron.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Máriacel, Felsőcsatár. (1,3,4,5)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

50 % elment Somogyba báró Biderman birtokaira, az Esterházy herceg majorjaiba, Szombathely mellett a püspökség majorjaiba, Tihanyba a papságnak is voltak majorjai. Volt akir kapálástól répa szedésig, volt aki csak aratásra, cséplésre. (1,2,3,4,5)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Kondorfáról jöttek, azok szegények voltak, hozták a kézicsépet és csépölték mérőszám a gabonát. (3,4,5)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

b) vesszőkosarakat

Kötöttek egy kosarat, amit silingonak hívtak. Mindenki tudta csinálni. Krumplit, füvet hordtak benne.

h) egyebet?

Szecskát, pelvát is. (4,5) Seprűt, vágott fát, gabonát, gyümölcsöt, tejhasznot, tojást adtak el. (1,2,3) A piacon vásároltak. (1,2,3,4,5)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Velemérről hozták a faluba, de a piacon is volt – Körmenden a magyarszombatfai gelencsérektől. (1,2,3,4,5)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Meszet sümegiek hoztak. Cserepet Velemérről. Szegény zsidók cipőfüzőt, harisnyagumit hoztak, csereberéltek. Olájok a majmot táncoltatták – a rostát verte és táncolt a majom. A drótosok Trencsénből jöttek: a verébre tud-e patkót csinálni? Vendek, tótok voltak az ablakosok – Antalbácsi a miapámnál szokott megaludni. Erdélyi faélcigányok hordták a batyut a hátukon. Bosnyákok voltak a Jancsik: buksza, kés, itt az olcsó Jancsi – bosnyáknak hívták. (1,2,3,4,5)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A falu határában van a szőlő: Rigó hegy, Almásdi hegy, Cserhegy, Cseresznyés hegy, Várhegy, Háromhegy. (1,3,4,5)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A régi temetőbe nem temetkezne csak az újba, 1974-ben kezdték az új temetőt. A templom helyén is temető volt. Ott ahol a kovácsműhely van, ott is temető volt. Több mint 100 éve már kovácsműhely volt ott, most pálinkafőzde.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A sározógödörben találtak csontot, az öregek azt mondják, hogy török had árok volt. (1,3,4,5)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Templombúcsú május 3-át követő vasárnap. (1,3,4,5)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Ritkán, nagyobb gazdáknak volt kétlevelű. (1,3,4,5)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

A II. világháború előtt a jobbmóduaknak volt vetőgépje, kb. 20 %. (1,3,4,5)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A villás volt az általános, akinek nem volt vellája az mogyoróvesszőt kötött a kaszára. (1,3,4,5)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen. (1,3,4,5)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve búza egy kereszt, 20 + a pap. 18 kéve rozs egy kereszt 5 kereszt egy kepe. (1,3,4,5)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Öt kereszt egy kepe. (1,3,4,5)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

155 cm fölött. Kb. 2 m. (1) Kb. 150 cm. (3) Kb. 160 cm. (4,5)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A géptulajdonos fogadta. (1,3,4,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárson, a cséplőgéppel vált ismerté. (1,3,4,5)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Kb. az 50-es évektől nincs. (1,3,4,5) 1955-ben a hajdina árából vettek kabátot. (1,2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1940-50-től általános, de már előtte ismert. (1,3,4,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálják, elterítik ha vastag, másfél nap után megfordítják, 2-3 nap után kész. Bogla 2 q, petrence 25-30 kg. (1,3,4,5)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Köcöle, hordó ruha. (1,3,4,5) Egy köcöle elég este és reggel. A kerek jászolt telehordták. (3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

Nyakfa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg. (1,3,4,5)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A közbirtokosság eladta az erdejét, ott vettek egy parcellát onnan hoztak csarit, a szalmát sokszor meg kellett etetni. (3)

c) Melyik évszakban?

Tavasszal, ősszel hordták, sokan. (1,4,5)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A fuvarosoknak régóta van nyaklója, másnak jó volt a tartólánc is. Most már használnak nyaklót is. Szombathely vidékén kumet van. (3) Voltak tyukászok, azoknak volt kumet és nyakló. Régóta a 30-as években volt. (1)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekérrel dolgoztak, a kocsi volt a hintó. (1) Van, aki a szekeret is kocsinak hívja. A kocsi régen féderes volt. (3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A rövid szekeret elbontottuk lett a hosszú szekér, 4-5 m. Van akinek van vendégoldala, de ritka. (3) Kb. 4 m-es a hosszúszekér. A polgár ember lovakra használt vendégoldalt, ritka. (1)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Hosszúlánc. A rudat lenyomtuk, lekötöttük. (1,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,3,4,5)

2.21.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak kettőt. (1,3,4,5)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Megpatkolták az első lábát, ha elvásott vagy eltörött a körme. (1,3,4,5)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4,5)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

ne

b) terelik jobbra

Hiik

c) és balra

Nejde (1,3,4,5)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Poca ne. (1,3,4,5)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi-pi-pi. (1,3,4,5)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevet adtak neki. (1) Emberi nyelven beszéltek. (3,4,5)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Sulokkal törtek, tilót csak harmaton szárítás után használtak. (3) Este, reggel tiloltak. (4,5)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő típusú rokkát használtak. (1,3,4,5)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Mindig itt volt a falu. (1,3,4,5)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Gyerekkorában még voltak boronaházak. Talán 1940-ben bontották le az utolsót. (3) Az istállók azok voltak. (1)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A fal mellé mászókéményt. Már régóta megvan 20-30-as évek körül már volt mászókéményt, csak a régi házaknál volt. (3) Az I. világháború után a füstöskonyhás házakat kezdték felgyújtani, be voltak biztosítva, és kedztek újakat építeni. (4,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Pitvarra nyílt. (1,3,4,5)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Földházakban is volt. (3,4,5)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

1907-ben már volt. (1) A 30-as években nagyon divatos volt. (3,4,5)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Már a háború előtt is volt, már a 30-as években volt 1-2. A zsuppos házzal kiment a divatból (a hosszú ház). Fokozatosan tűnt el. 1914-18 után építették a Buja utcát a szegény embereknek, itt építették az utolsó házakat zsuppal. Mindenki adott zsuppot a szegényeknek. (3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Kályha volt. (1,3,4,5)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

Kb. 50 cm-re van a tüzelő szája. (1,2,3,4,5)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Egysoros a pajta: pajta, pajta fia, pelvakutyó vagy pelvaház. (1,3,4,5)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Rongyot használtak. (1,3,4,5)

3.12.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Gyalult káposztát savanyítottak, esetleg 1-2 fejet káposztának. (1,3,4,5)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A 60-as években. (1,2,3,4,5)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Gerendára erősített, egyszerű tartó. (1,2,3,4,5)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak: egy fülüt. (1), két fülüt (3,4,5)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

b), f) típusú törők. (1,3,4,5)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdina gánica: a hajdina liszt le lett forrázva, aztán kanállal kirakták egy ruhára, aztán ha kihűlt késsel összevágták apróra, aztán vöröshagymás töpörtő zsírba megpirították. (4,5)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Legtöbbet egyesbe. (1) Perecet. A kemence feneként sült perec volt a legfinomabb. (3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Paprikát sütöttek tojással a 40-es években. (1,2,3,4,5) A paradicsom később jött bele, nem olyan régen. Előbb csak paprika volt és vöröshagyma. (4,5)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A 20-as évektől paprika már volt, paradicsom korábban is. (1,3,4,5)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kelt kalács. (1,3,4,5)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Mikor eljön Simon, Judás didereg fázik a gatyás. (3)

b) Hány szélből készült?

„13 szélből van az én gatyám” – 13 csak a nótában van. Egy szár egy szélből. Ünnepélyes nem volt, csak az a nyári viselet. (1,3,4,5) 1913-ban rojtos gatya még volt. (1)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

1940 óta van már más is. (1) Gyerekkorában megszólták, akinek melles szoknyája volt, abból bolondot csináltak. (3) Háború után már kevés volt az anyag, akkortól készítettek egyberuhát. (4,5)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Takácsok szőttek. (1,3,4,5)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Azt mondták flancol, aki hajadonfőtt járt. A hosszú hajjal, konttyal kiment a kendőviselet. (1,3,4,5)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Egymás végiben volt. Egymás mellé 34-től, akkor már a modernség jele volt. (1,3,4,5)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangban vagy szüret után.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Csak amikor nem volt böjt. Böjtön nem muzsikáltak. (1,3,4,5)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombaton (1,3,4,5)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Az elmenőnél kezdik és éjféltől oda mennek, ahol laknak a későbbiekben. Éjfél után is esznek hurkát és husokat. Leves már nincs. (3) Jobban a lányos háznál szokták tartani. A legény vendégeit megetették a leányosháznál és ha a leányt elvitték a legényesháznál mulattak reggelig. (3) Itt is, ott is ettek és azon voltak, hogy túltegyenek az elsőn. (4,5)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

10-15 éve a kocsmában tartják, néha nyáron még tartanak otthon, szombaton. (1,3,4,5)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Két héttel előtte hívogattak már, szombaton már nem illett hívni, azt mondta: azért hívtak, hogy ne menjek el. A közelebbiekhez: keresztanya, öregszülők, elment a menyasszony és a vőlegény i. (3) Volt, amikor 4 vőfény is volt. Mindenki szalagot kötött a kalapjukra. Régen volt egy férfi, az hivogatott. (1)

b) 1930 körül:

Most már postán küldik a meghívót. (1,3,4,5)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem. (1,3,4,5)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Berki cigányok jöttek: hegedű, bőgő, cimbalom, sípos.

c) Hány főből állott a zenekar?

Volt, aki 6-7-et összehívott, még avval is tüntetett.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Harmónika a zenekarban nincs. Itt nincs svábos zene. (1,3,4,5)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Gyerekek jártak Lucázni december 13-án.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Szalmát vittek, letették a földre, rátérdeltek: „Luca, Luca kitty-kotty Üljön meg a tyúkjok, a lugyjok Kietek lányának akkora csöcsei legyenek, mint az arató bugyiga Kietek lányának akkora valaga legyen, mint a kemence szája. Luca, Luca kitty-kotty Olyan vastag szalonnája legyen a disznajuknak, mint a mestergerenda Annyi zsírja legyen, mint a kútban a víz.” Adtak egy kis szalmát, az öregasszonyok fogták a szoknyájukban, adtak egy pár krajcárt, szárított gyümölcsöt, almát. A szalmát oda szórták a tyúkok alá. Ha nem mentek el lucázni az asszonyok, nem is szerették. Ha pedig nő ment Luca napkor házhoz először – baj volt, akkor mert elvitte a szerencsét. Ha nő ment először, akkor lepisáltatták a seprűt. (1)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Regölés nincs. (1,2,3,4,5)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

3-4 legény összesen 1800-2000 lélek. (1,3,4,5)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Igen

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

2-3 kereszt.

c) Hol szerezték be ezeket?

Szombatfaiaktól, őrségiektől vették. Hozták vagy Körmenden vették, annyi gabonáért, amekkora az edény volt. (1,3,4,5)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nincs. (1,3,4,5)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nincs. (1,3,4,5)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

3-4 gyerek volt, nem tudják a nevüket. (1,3,4,5)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem tudják. (1,3,4,5)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Odavágtak. Volt egy zsákos ember avval ijesztgettek. (1,3,4,5)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt szokás. (1,3,4,5)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem láttak alakot. (1,3,4,5)