Megyehíd

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	Megyehíd, 1991. november
Adatközlők:	1. Süle János, 1909. Megyehíd, Dózsa Gy. u. 12. 2. Süle Jánosné Tóth Ilona, 1911. Megyehíd, Dózsa Gy. u. 12. 3. Süle Ferenc, 1917. Megyehíd, Dózsa Gy. u. 12. 4. Süle János, 1947. Megyehíd, Dózsa Gy. u. 12. 5. Dávid János, 1929. Megyehíd, Fő u. 14. 6. Dávid Jánosné Őri Ilona, 1936. Megyehíd, Fő u. 14.
Gyűjtötte:	Krizmanics Mária
Wiki feldolgozás:	Szabó Gabriella
A település a Wikipedián:
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község egy községek közti megyén folyó patakon átívelő hídról kapta a nevét. (1,2,3,4,5,6)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Dávid, Szemes, Cséri. (1,2,3,4,5,6)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb számban betelepülőkről nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nagyobb számban elköltözőkről nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Nem ismernek Megyehídhoz hasonló falut. (1,2,3,4,5,6)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tartozik a falu tájegységbe. (1,2,3,4,5,6)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3,4,5,6)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Megyehíd: a jódolgos munkásairól, Pecöl a felületesen dolgozókról híres. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Cserebogaras Megyehíd. Tejfölös-malac pecöliek. Eredetéről nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasságokat Pecöl és Csénye fiataljaival kötöttek, jelentősebb számban. (1,2,3,4,5,6)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Rum, Benedek-napi vásár, Sárvár, Simon-Júdás napi vásár (hétfő)

b) Piacra:

Sárvár, Szombathely

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Vasvár, Cell (1,2,3,4,5,6)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Fűztőre, a bajor királyi Nádasdi herceg birtokára, napszámba jártak. Az I. világháborútól jártak már a sárvári cukorgyárba idénymunkára 2-3 hónapra. A környező községekből is sokan dolgoztak ezeken a helyeken. (1,2,3,4,5,6)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A községben nem volt idegen munkaerőt vonzó munkahely. (1,2,3,4,5,6)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

c) szalmafonatú edényeket

Fonott cikkeket Ikerváron, Tábori nevezetű készítőnél vásároltak.

e) favillát

A faszerszámokat a gazdák maguk készítették. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A cserépedényeket vásáron, fazekasoktól szerezték be. Sümegi fazekasmestertől. Nevet nem tudnak. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A községben drótosok, fazekasok, meszesek, tyukászok, késesek, órások jártak. Ezek értelemszerűen a nevüknek megfelelő árut kínáltak. (1,2,3,4,5,6)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A megyehídiaknak a sótonyi hegyben van szőlőjük. Mást nem tudnak. (1,2,3,4,5,6)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Nem tudnak a jelenlegi temetkezési helyen kívül más temetőről, sem emberi csontok előkerüléséről. (1,2,3,4,5,6)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A község fogadott búcsúja tűzesettel kapcsolatos, pontos eredetére nem emlékeznek. Szentháromság-vasárnapján tartják. (1,2,3,4,5,6)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Az egymáshoz erősített borona használata általános volt. (1,2,3,4,5,6)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: ritka

Talajtól függően vetettek kézzel is. (1,2,3,5)

b) a gépi vetés: általános.

Általánosabb volt a gépi vetés.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás kaszacsapót használtak, mindig. (1,2,3,4,5,6)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használták a laposnyílású kévekötőfát. (1,2,3,4,5,6)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévéből 1 keresztet, 5-6 keresztből 1 kepét raktak. (1,2,3,4,5,6)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe szó itt meghatározatlan számú keresztet jelent. (1,2,3,4,5,6)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 160-170 cm hosszú volt. (1,2,3,4,5,6)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Csépelni állandó csapat járt, amit a bandagazda állított össze. (1,2,3,5)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát nyárssal hordták kazalba. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A hajdinatermelés a II. világháború után szűnt meg. (1,2,3,5)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya barázdába való vetése közvetlenül a II. világháború után szűnt meg. (1,2,3,5)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kaszáltak, renden száradt, az időjárásnak megfelelően forgattak (eső esetén többször, jó időben egyszer) szárítóállványt nem használtak. (1,2,3,4,5,6)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Bakszekérrel hordták a takarmányt az istállóba. (1,2,3,4,5,6)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonófa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

középső igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszegek (1,2,3,4,5,6)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A falevelet akkor használták almozásra, ha nem volt elég szalma. A közbirtokosság által liciten eladott falevelet gyűjthették össze. (1,2,3,4,5,6)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A 3. sz. rajz, szügykarikának hívták. (1,3,5)

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekéren takarmányt, szalmát hordtak. A kocsi kisebb, könnyebb, díszesebb, finoman vasalt, lakodalomra, búcsúra jártak vele. (1,2,3,4,5,6)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszúszekér 4,5 m hosszú volt. (1,3,4,6)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Nem használtak segédeszközt a nyomórúd leszorításánál. (1,2,3,4,5,6)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A rajzon látható saroglyákat használták. (1,2,3,4,5,6)

2.21.

b) Használtak-e kettőt is?

Két szekérkast használtak. (1,2,3,4,5,6)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Az ökrök, tehenek első két lábát szokták patkolni. Nem évszaktól függően, hanem a talajtól és az állat körmének erősségétől. (1,2,3,4,5,6)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4,5,6)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

He, hó!

b) terelik jobbra

Hik!

c) és balra

Hejsze!

Humeg A becce szót nem kapcsolják hozzá. A kisgyermek számára mondják, általában szarvasmarhát jelöl. (1,2,3,4,5,6)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca, koca. (1,2,3,4,5,6)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Ne, pityém, ne, pityém. (1,2,3,4,5,6)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát a nevén szólították. (1,2,3,4,5,6)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és len töréséhez törővályut használtak. Itt az asszonyok nem szőttek, csak fontak. Szőtt: Dávid János. (1,2,3,4,5,6)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Állórokkát használtak c), s csak rokkának nevezték. (1,2,3,4,5,6)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Különálló házcsoportot alkotott a Major (Erdődi Sándor majorja).

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A községnek mindig itt volt a helye. (1,2,3,5)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Nem emlékeznek az utolsó boronás- és favázas sövényházra sem. (1,2,3,4,5,6)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A füstvezetékeket a II. világháború vége körül alakították át, s ettől kezdve kizárólag zárt kéményt építenek. A kéményt a fal mellé építették. (1,2,3,5)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Minden ajtó a pitvarba nyílt, nem nyíltak egymásba a helyiségek. (1,2,3,4,5,6)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A faluban voltak keresztmestergerendás házak, s alkalmazták ezt a földfalu házaknál is. (1,2,3,4,5,6)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek használata az 1900-as évek után (1900-1910) lett általános. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kontyolt tetejű házakat 1960-65 óta építik. Nem tudták, mikor szűnt meg az egysoros ház építése. (1,2,3,4,5,6)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Több konyhából fűtött kemencés ház is volt a faluban, amellyel szobát is fűtöttek. (1,2,3,4,5,6)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 30 cm magas padkára építették. (1,2,3,4,5,6)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Nem ismerik a torkos pajtát. A sajátjukat cséplő-pajtának hívják. (1,2,3,4,5,6)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Vaslábakra állították a fazekat, és a vaslába húzták ki egy ágasvillával. (1,2,3,4,5,6)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem savanyítottak egészben tarlórépát. (1,2,3,4,5,6)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Nem savanyítottak egészben káposztát. (1,2,3,4,5,6)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése 1970-72 körül szűnt meg. (1,2,3,4,5,6)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b) és a c) jelű kenyértartót használták. (1,2,3,4,5,6)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

A vajköpülőnek nem volt füle, egyenes, sima volt a fogantyúja. (1,2,3,4,5,6)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Megyehídon házilag nem törtek hajdinát. (1,2,3,4,5,6)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából és kölesből nem készítettek gánicát, csak búzalisztből. (1,2,3,4,5,6)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Ünnepi asztalra fonott hosszúkás a) kalácsot szoktak sütni. (1,2,3,4,5,6)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A lecsót néhány fej hagymával kevés paradicsommal, sok paprikával, krumpli nélkül készítik, régebben zöld (még nem egészen érett) tökkel dúsítva is készítették. (1,2,3,4,5,6)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A legidősebb adatszolgáltató is gyerekkoruktól kezdve fogyasztják a paradicsomot és a paprikát nyersen, szalonnával, zsíros kenyérrel, sóval. (1,2,3,4,5,6)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalon régen diós- és mákos beigli, kukoricás kenyér és szalados került tésztaként. (1,2,3,4,5,6)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

A II. világháborúig viseltek a férfiak széles gatyát felsőruhaként.

b) Hány szélből készült?

Nem tudják az anyagmennyiséget. (1,2,3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A derékban rögzített szoknyát (kapcsosszoknyának hívták) réklivel az idősebbek 1965 körül is viselték még. (1,2,3,4,5,6)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok nem szőttek vásznat. (1,2,3,4,5,6)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az asszonyok számára nem volt kötelező a kendőviselés sehol. (1,2,3,4,5,6)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Idősebb családokban most is párhuzamosan egymás mellett van a két ágy. (1,2,3,4,5,6)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvőt farsangkor és szüret végén tartották. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szerda, szombat, vasárnap (1,2)

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3,4,5,6)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Lakodalmat a lányos háznál tartották. (1,2,3,4,5,6)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

A főétkezés a vacsora volt. (1,2,3,4,5,6)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

A lakodalmat 1980 körül étteremben tartják, de akad még lányos háznál tartott lakodalom is. (1,2,3,4,5,6)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

szalagos vőfély (1,2,3)

b) 1930 körül:

levél, meghívó, a legközelebbi rokonokat a jegyespár hívja (1,2,3,4,5,6)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Ilyen szokásról nem hallottak. (1,2,3,4,5,6)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Zenét Ikervárról Bakos Jánosék, Balozsameggyesről Tiha Jenő bandája szolgáltatott. (1,2,3,4,5,6)

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Nem tudják a harmonika belépésének időpontját. (1,2,3,4,5,6)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Lucázás december 13-án volt.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A lucázók alakosan járták a házakat, szalmát vittek magukkal, és terítették a szobában. „Luca, Luca, kitty-kotty, kitty-kotty, Tiktyok, lúdjok ülősek legyenek, Fejszéjök álljon a nyelébe, mint szálfa az erdőbe, Annyi pénzök legyen, mint a polyva, Annyi tojások legyen, mint a kavicsgödörbena kavics, Ollan hosszi szalonnájuk legyen, mint a falu hossza…” (1,2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Regölni újévkor jártak a legények.(1,2,3,4)

b) Meddig élt ez a szokás?

A szokás 1955-60 körül szűnt meg.(1,2,3,4)

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

legények

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

Szövegre nem emlékeznek. (1,2,3,4)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Öreglegények a II. világháború után voltak többen, 8-10 fő a kb. 350-380 lelket számláló községben. (1,2,3,4,5,6)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismerték az X-el jelölt vagy díszített tejesfazekat, sem hozzáfűződő történetet. (1,2,3,4,5,6)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

a) Melyik napon,

Szentivánkor rozsseprűt gyújtottak. Ezt „szentiván-tüze”-nek hívták. (1,2,3,3,5)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A 70-es évekig december 6-án este járt Mikulás, leginkább gyermekes házakhoz, s némi ajándékért cserébe a jóság ígéretét csalta ki a kisebbekből. Kellékek: virgács, kifordított bunda. (1,2,3,4,5,6)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játékot 3 pásztor adta elő. Egyiküket Öregnek szólították, több névre nem emlékeznek. (1,2,3,4,5,6)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem tudnak arról, hogy az állatoknak is lenne védőszentje. (1,2,3,4,5,6)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A gyerekeket ördöggel, zsákosemberrel, kéményseprővel szokták ijesztegetni, de csak módjával. (1,2,3,4,5)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Diódobálásról nem hallottak.(1,2,3,4,5,6)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A holdban rőzsehordó embert láttak. (1,2,3,4) A holdban favágót láttak. (5,6)