Magyarlak

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1986. április
Adatközlők:	(1.) Kóczain Józsefné, 1927. április 9. Magyarlak, római katolikus, Magyarlak Kossuth Lajos u. 163. nyugdíjas
	(2.) Mezei Ferencné, 1904. február 24. Magyarlak, római katolikus, Magyarlak, Kossuth Lajos u. 205. nyugdíjas
	(3.) Mesics Györgyné, 1912. január 1. Szakonyfalu, római katolikus, Magyarlak, Kossuth Lajos u. 156. nyugdíjas
Gyűjtötte:	Nagy Hedvig
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarlak
weboldal:	http://www.magyarlak.hu

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Már a török időkben álltak itt házak, bár ezek nyomát még nem találták meg. Magyarlak két településből Háromházából és Magyarlakból egyesült. Ez a terület a szentgotthárdi apátsághoz tartozott. (1) Úgy tudja, hogy már a török időben állt itt település Sipos Ferenc háza helyén állt az első ház. (2) A szomszéd falut Háromházának hívták valószínű, mert sokáig három házból állt, később egybeépültek és így lett Magyarlak. (3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A község régi családjai a Horváthok, Mesicsek, Mezeiek, Háklárok, Dancsicsok. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Szerinte Magyarlakot tiszta magyarok lakják, még cigányok sem települtek le itt. Újabban más nemzetiségűek beházasodtak, de ezek száma sem olyan sok. Ezek általában szlovének. (1,2) Szerinte a faluban csak magyarok élnek. (3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A faluból nagyobb számban 1956-ban költöztek el, ill. majd minden családból disszidáltak Ausztriába az ausztriai határ közelsége miatt. Néhányan a háború előtt Amerikába is kivándoroltak. (1,2,3) 1945 előtt többen elköltöztek Budapestre a nagyobb munkalehetőségek miatt. (3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Csörötneket, Máriaújfalut tartja a magukéhoz hasonlónak a hasonló életvitel miatt. Rábakethelyt azért tartották hasonlónak, mert oda jártak templomba. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu nem tartozik semmilyen tájegységbe. (2,3) Talán a Rába mentébe, de ez nem hivatalos tájegységmegnevezés. (1)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegység az Őrség. (1,2,3) Vendvidék ezekbe a vend nemzetiségű falvak tartoznak. Pl. Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Kétvölgy. (1,3) Telepesek vidéke – svábvidék Rönök Jakabháza, Füzes községek. (1)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Jakabháza – kastélyáról Kethely – templomáról Magyarszombatfa – fazekasságáról Vasszentmihály – templomáról (1)

Rönök – Szent Imre templomáról, búcsújáróhelyéről Csákánydoroszló – kastélyáról Rátót – kastélyáról Szentgotthárd – templomáról (2)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tud. (2) Magyarlakot a környékbeliek így csúfolták. Lakiak vagytok, híd alatt laktok. Rábagyarmatról azt mondták, hogy alulról a szél sem fúj jól. Kisfaludot, Máriaújfalu letyefetyének hívták, mert gyorsan beszéltek ott az emberek. Farkasfán meg a létrát is keresztbe viszik. (1) Csörötnekieket így csúfolták: Csörötnök zsebkendőbe bekötlek. (3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Máriaújfaluból, Rábakethelyről gyakrabban, Csörötnekről ritkábban házasodtak. A csörötnekieknek nem volt pénzük, nem volt munkalehetőségük, mert messze laktak Szentgotthárdtól. Csak az megy más faluba, aki nem talált magának feleséget saját falujában – tartották. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Körmendre, Szentgotthárdra, Őrisztenpéterre jártak

b) Piacra:

Szentgotthárdra hétfőnte

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Szentimrére, Rönök, Pünkösd hétfő; Vasvárra, Felsőcsatárra Mária napkor

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra, Máriacellbe Mária napokon (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Szentgotthárdra szoktak munkába járni. Selyemgyárba, dohánygyárba, kaszagyárba, szalaggyárba. (1,3) Szombathelyre szoktak munkába járni a vasútra. Körmendre és Szentgotthárdra. (2)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Idegeneknek itt nem volt munkalehetőség. (1,3) Kondorfáról szoktak ide járni aratni. (2)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Magyarszombatfán készült cserépedényeket használtak. (1,3) Magyarszombatfán, Farkasfán és Szalafőn készült cserépedényeket használtak. (2)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Cserépedényeket és söprüket árultak.

b) Honnan jöttek?

Magyarszombatfáról jöttek és Farkasfáról is. 1945 óta már nem járnak. (1,2,3)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek csak itt van szőlőjük. (1) Csörötneken van néhány embernek szőlője.(2) Néhány helybelinek Csörötneken van szőlője. (3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Nem volt itt másoknak szőlőjük. (1) Máriaújfalusiaknak van itt szőlőjük. (2) Más falubelinek nincs itt szőlője. (3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A faluban három temető van a régi az új és a háromházi. A régi temetőbe már nem temetkeznek.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Régi csontokat nem találtak. (1,2,3)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepei: Péter Pál – aratási ünnep Búzaszentelés – ekkor nem dolgoztak Szentségimádás – csak egy község ünnepe a templom ünnepe volt ez. (1) A falu fogadott ünnepe volt a fagyosnapok. (2) A falu fogadott ünnepe a búzaszentelés – ezen a napon nem dolgoztak. (3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Igen, használtak. (1,2)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

Mindkettővel kézzel és vetőgéppel is vetettek. (1,2)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mindegyiket használták. (1,2)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Igen, használtak. (1,2)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

18 vagy 24, amilyen nagy a terület, attól függött. (1,2)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerték keresztbe rakott gabona használták mennyiség jelölésben is. (1) Kepe a kereszt, igen. (2)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150 cm körül. (1,2)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Kezdetben a tulajdonos, később a gazda is állított ki. (1) A község a gazdák is állítottak ki. (2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárson vitték. (1,2)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1945 után. (1,2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A háború után fogattól függően. (1) A 40-es évektől. (2)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Hintve, de renden is szárították. Az álványt nem ismerték. (1,2)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villával és kosárral. (1,2)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

Nem volt külön neve igaszeg volt mindegyik. (1,2)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ha kevés volt a szalma, akkor igen. (1,2)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Igen. (1,2)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi utazásra, vásárra (lovas). Szekér terményhordásra (ökrös, tehenes). (1) Szekér – munkaeszköz. Kocsi (hintó) – vásár, lakodalom. (2)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

3,5 – 4 m. (1,2)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Rudazókötél. (1,2)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A saroglya ívelt volt. (1,2)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Használatos volt mindkettő, vesszőből fonták. (1,2)

b) Használtak-e kettőt is?

Használatos volt mindkettő, vesszőből fonták. (1,2)

2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták a melső lábait, ha a köröm elvásott. (1,2)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zsiternek nevezik. (1,2)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

ne és a tehén neve

b) terelik jobbra

hik

c) és balra

hajsz (1,2)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne. (1,2)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi, pi, pi. (1,2)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevéről. (1,2)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilolót és sulykot. (1,2)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A ferde rokkát. (1,2)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Nem sok, de egy volt az erdő alatt.

a) Hogy hívták ezeket?

Úgy hívták, hogy szérű.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Ez a falu mindig itt volt és egy vallás volt. (1)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Három ilyen ház volt a 40-es években bontották le őket. (1)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Lebontották azokat régen, nem volt kémény, az ajtón jött ki a füst. A kéményt a falba építették be, már régóta építenek ilyen zárt kéményt. (1)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Régen szoba, konyha meg kamra volt. Mindegyiknek külön bejárata volt. Ezek A pitvarba nyíltak. (1)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Magyarlakon nem volt ilyen ház. Hogy földes házaknál volt-e ilyen, arról nem tudok. (1)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Rakott sparheltek már a 30-as években is voltak, amikor már rendes házakat kezdtek építeni. De ezeket ma már kirakják csak itt ott van. (1)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Még a falu szélén van ilyen ház, régen szinte mindenkié ilyen volt. Úgy a 30-as évektől nem építenek már egysoros házakat. (1)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Volt ilyen ház, de régen még a gyermekkoromban. (1)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A kemencének két sütője volt, jó magasra fel volt csempézve, talán még fél méterre is. (1)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Pajta régen is volt. Egybeépült az egész házzal. Más különös nem volt rajta, kocka alapja volt. (1)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Hússzedő villa volt. Jó vastag cserépedényben főztek, a fülét rongydarabbal fogták meg. (1)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Répát azt nem.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Csak káposztát savanyítottunk, amit vasárnapra főztünk meg.A káposztát sem egészben savanyítottuk. (1)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1945 óta nem sütnek házaknál kenyeret. (1)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A „c” jelű kenyértartót használták. (1)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

A vajköpülőnek nem volt füle. (1)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A hajdinát Csörötneken a malomban őrölték, házaknál nem csépelték. (1)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Gánicát szoktak enni, úgy készül, mint a dödölle. (1)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Jó kalácsot sütöttek perec volt a neve, formája: c. Karácsonykor rétest, mákos kalácsot is tettek az asztalra. Hétköznapokon és máskor perecet. (1)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Csak jóval 1945 után ettünk először lecsót. Több paprikát teszünk bele, mint paradicsomot, tojást is szoktunk tenni rá. (1)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

1945 után. (1)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

24-én böjtöltünk, 25-én jól elnyújtott rétest ettünk. Sütemény édes, porhanyós tészta nem volt. (1)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek a férfiak ilyet, még a 30-as évek előtt is.

b) Hány szélből készült?

Nem tudom, hány szélből készült, de igen bő volt. (1)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Még most is járnak ilyenben az idősebbek. 1932-ben húztak a faluban először ilyen ruhát. Két testvér volt, ez csúfolták őket a ruhájuk miatt. (1)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Vászonszövés volt régen, fontak aztán megszötték. Saját használatra szőttek anyagot, lepedőt, vásznakat. (1)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Régen az asszonyok kendőbe járta, sokan az öregebbek közül még most sem igen mennek ki az utcára kendő nélkül. (1)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az ágyakat egymás mellé szokták tenni, hogy több legyen a hely. (1)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangkor volt a legtöbb lakodalom.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nyáron a munka miatt nemigen tartottak. (1)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

1960 körül szombaton. (1)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Otthon szokták tartani a lakodalmat általában mindkét helyen

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Az egyik háznál volt az ebéd, a másiknál a vacsora.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

Az egyik helyen a menyasszony vendégei voltak, a másik helyen a vőlegényé, de keveredtek is. (1)

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Általában most már a vendéglőben tartják.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

Úgy 5-10 éve. (1)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910 körül Magyarlakon csak egyszerűen a szülők hívták meg a vendégeket.

b) 1930 körül:

1980 körül most az ifjú pár hívja meg a vendégeket. (1)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Volt cseréptörés.

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

Ha a kútról a menyasszony ügyesen vitte be a vizet, akkor eltörhette a cserépedényt.

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

Ez 1940-ig volt szokásban. (1)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Cigányok zenéltek a szomszéd faluból.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Cimbalom, síp és hegedű, harmónika csak 1945 után. (1)

c) Hány főből állott a zenekar?

A zenekar tagjainak a száma függött a házasulandók módjától is. Általában 3 tagú volt.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Harmónika csak 1945 után. (1)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Volt lucázás december 13-án, de nem volt igen gyakori. (1)

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

n.a.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Regölés nem volt. (1)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Voltak is és vannak is elég sokan kb. 2 %. (1)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nagyon szép edények tejesfazekak voltak.

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

n.a.

c) Hol szerezték be ezeket?

Gotthárdon a vásáron vették. De szekérárus is járta a falut. Virágcserepeket, tejesfazekakat, kuglófsütőt stb. árult. (1)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Semmi ilyesmi nem volt. (1)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Semmilyen Miklós napi szokás nem volt. Itt 1945 előtt meg sem tartották. (1)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Nem volt ilyen játék, csak cigánygyerekek járták a házakat. (1)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel az összes állat védőszentje. (1)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

A gyerekeket semmivel sem szabad ijesztgetni. (1)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt ilyen szokás, nem is igen volt diófa. (1)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Cigánygyereket hátán a bugyor abba lopja a szénát. (1)