Lukácsháza

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1991. október
Adatközlők:	(1.) Koltai Gyula, 1920. Lukácsháza
	(2.) Koltai Gyuláné Schrainer Rozália, 1922. Lukácsháza
	(3.) Molnár Istvánné Iliás Valéria, 1930. Pöse
	(4.) Fidbiz Erzsébet, 1907. Lukácsháza
Gyűjtötte:	Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Luk%C3%A1csh%C3%A1za
weboldal:	http://www.lukacshaza.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A község eredetileg két helységből állott. Nagycsömötéből és Kiscsömötéből. Valamikor 11 házból állt az egész. Katolikus község. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Iliás (Zalából), Palsovics, Koltai, Varga, Sántha, Albert, Barabás. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak róla. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem költöztek el nagyobb számban sehová. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A környező falvakat tartják magukéhoz leginkább hasonlónak: Gyöngyösfalu, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem tudják, hogy beletartozik-e valamilyen tájegységbe. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegységről, a Hegyaljáról tudnak, ide tartozik Velem, Kőszegdoroszló, Kőszegszerdahely, Bozsok. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nem tudnak híres községről. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A pöseiekről tudnak ilyen mondást. Azt mondták róluk, hogy „sárkányosok”, mert beittak és sárkányt láttak. Van is erre egy nóta: „1867-ben történt Nagy és Kispösében. Kispösei domboldalban sárkány lakott az oduban, Kispöséből jöttek sokan, Nagypöséből csoportosan, Ánizslagot hoztak vélük, hogy a sárkányt kifüstöljék, De a sárkány meg se mozdult, minden ember nagyon gondolt Elröpült a levegőbe, jeget hullajt majd a földre.” (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodni a szomszéd falvakból szoktak. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Szombathelyre kedden és pénteken, Kőszegen szerdán és szombaton volt. Állatvásárra minden hónap második keddjén jártak.

b) Piacra:

Szombathely, Kőszeg

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A faluban Szent Istvánkor volt, de eljártak még Gyöngyösfalura, Pösére Szent Mártonkor, Ludadra Szent Mihálykor.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Velembe mentek a Szent Vid templomba, azonkívül jártak még Máriazellbe, Lékára. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A benkeházi majorba és a szolnoki uradalomba jártak cselédeskedni. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Nem jártak ide máshonnan munkára. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Itt nem készítettek a helybéliek eladásra, csak maguknak.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Ami kellett a piacokon és vásárokon szerezték be. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Az Őrségben készített cserépedényeket használtak. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Jártak a faluba: köszörűs, edényfoltozók, meszes.

b) Honnan jöttek?

Nevekre illetve arra, hogy honnan jöttek nem emlékeznek, illetve nem tudják. (1,2,3,4)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Nevekre illetve arra, hogy honnan jöttek nem emlékeznek, illetve nem tudják. (1,2,3,4)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helybelieknek csak kis számban volt a környéken szőleje.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

A pösei hegyen. Gencsieknek volt még kevés szőleje a helyi határban. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Régen három temető volt: Kiscsömötén, Nagycsömötén és Lukácsházán. Ma egy központi temető van.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

Régészek voltak is már a Seperdombon, ahol több illetve jelentősebb számú csontot találtak. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

A falu fogadott ünnepei: Szent Vendel (a valamikori disznóvész miatt), ezenkívül Szent Flórián a tűzoltók ünnepe. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak ilyet a két világháború között, de ritkán. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

80 %-ban vetettek kézzel

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

20 %-ban vetettek géppel. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A legelterjedtebb a gereblyés kaszacsapó használata volt. „Figrájszos kaszának” nevezték. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használták, volt olyan is, amelyikbe két sarlót dugtak. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kéve volt 1 kereszt, a kepesor a birtok szélességétől függött. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, de a termés mennyiségének meghatározását keresztekben végezték, illetve használták. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele általában 155 cm fölött volt. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén kalákában jártak. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 3-4 m-es nyárssal hordták kazalba. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1950-es években szűnt meg a hajdina termelése. Volt egy Molnár János nevű gazda, aki egyedül termelt még hajdinát kb. 1960-ig. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1920-30-as években már eke után vetették a burgonyát. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A szénaszárítás munkamenete: rendre lekaszálták, megforgatták, boglyába rakták. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A kazalból a napi száraztakarmányt villával, és hátikosárral hordták be az istállóba. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

főszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Almozáshoz használták a fák leveleit.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Csaritnak nevezték és az őszi időszakban használták. (1,2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak ilyen tartóláncot.

b) Melyik mód régibb, újabb?

A duplaláncos változatot. (1,2,3,4)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekérnek azt nevezték, amivel a mezőgazdasági munkákat végezték, terményeket szállítottak rajta. Kocsinak azt nevezték, amit személyszállításera használtak, ennek finom rugózása volt. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér 4,5-5 m hosszú volt. A vendégoldallal szállítást nem ismerték. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján rudazókötél segítségével történt. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája enyhén ívelt volt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A szekérkas formája.

b) Használtak-e kettőt is?

Használtak belőle kettőt is. (rajz) (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Patkoltatták a vonómarhát, azt amelyiknek a patája elvásott, illetve gyenge volt. Volt, aki havonta, volt, aki legalább félévente patkoltatott. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee!

b) terelik jobbra

Hikk!

c) és balra

Hajsz!

A becce nevet a kis borjúra használták. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca, coc-coc. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, pipi, píp. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Cuki le, le! (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender töréséhez tilótípusú törőt használtak. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A községben két típusú rokkát is használtak. A fekvő és a ferde típusú rokkát. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

A mai község határán más nem volt, mint a Cigányzenekar.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A községről úgy tudják, hogy mindig ezen a helyen állt. Nem tudnak arról, hogy települtek volna át a határ valamelyik részéről. (1,2,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Boronás ház még ma is van, nem lakik ott senki, de nem is engedték lebontani a falusi örökség miatt. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi szabadkéményes házak füstvezetékét a falba építették. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legrégibb házakon külön bejárata volt a konyhának, a szobá(k)nak. Ezek az ajtók a tornácra nyíltak. A konyhából volt a bejárat a kamrába, de volt olyan ház, ahol a tornácról is külön bejárat nyílott a kamrába. A konyhából még ajtó nyílt a szobára. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt és van is a faluban keresztmestergerendás ház. (1,2,3,4) Az ő háza is ilyen, csak be van építve funér lemezzel (még a kemencéjük is megvan, egy konyhaszekrény van eléje állítva). (1)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparhelytek használata már a századforduló előtt elég gyakori volt. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 1950-es években lett általános a kockaházak építése. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem emlékeznek ilyenre. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét normál magasságú padkára építették. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Nemigen volt torkos pajta, leginkább téglalap alaprajzú pajták voltak. (rajz) (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használtak fazékkiszedő villát „kuruglát” használtak a fazék kihúzásához. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Egészben nem savanyítottak, és nem is törköly között, hanem felgyalulva.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát is csak felszelve savanyítottak. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése már az 1940-es évek végétől megszűnőben volt. Már csak néhány helyen készítettek, de a beszolgáltatás idején ők is rákényszerültek a bolti kenyérre. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Leginkább a c) formájú kenyértartót használták. 6 db kenyér fért rá, meg a vakarcs és a lángos. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak ilyet. Két félét: egyiknek a tetején volt a füle, a másik fajtának az oldalán volt két fül. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Forgórésznél keskenyített hajdinatörőt használták. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából készítettek gánicát. A készítés lényeges mozzanatai: a lisztet megfőzik vízben, kiszaggatják és rádobják forró hagymás zsírra. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Az alábbi töltetlen kalácsokat szokták készíteni: hosszúkás, fonott is meg sima is, köralakú (kalinkó) sima és fonott. Ezt csak az ügyesebbek tudták jól megcsinálni. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Lecsót már régóta készítenek. Nem emlékeznek pontosan mióta. Kevesebb paradicsommal készítik, de ez leginkább ízlés dolga volt. Fogyasztották: kalbásszal, tojással, rizzsel. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Kb. az 1935-40-es évektől fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Karácsonykor diós és mákos kalácsot, töltetlen kalácsokat és pogácsát tettek az ünnepi asztalra. (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek ilyet régen. (1,2,3,4)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Kb. 1970-ig hordtak ilyet. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szoktak, kb. az 1940-es években szűnt meg a gyakorlata. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Kötelező nem volt, de így viselték. Még ma is előfordul, idősebb asszonyoknál. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A lakószobában egymás mellett, a tisztaszobában egymás után. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangon. (1,2,3,4)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szombat

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A menyasszonynál.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Ott volt a főétkezés is, a vacsora. (1,2,3,4)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Főképp vendéglőben, városon. (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

vendéghívó, 2-3 héttel előtte

b) 1930 körül:

a) a fiatal pár személyesen, 2-3 héttel előtte (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szokás. (1,2,3,4)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Helyi cigányok muzsikáltak.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Prímás, cimbalmos, bőgős, hegedűs. (1,2,3,4)

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n.a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Még ma is lucáznak a lányos házaknál. Régen minden háznál.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

„Luca, Luca, kity-koty

Tojjanak a tikjo-ludgyok, Jó ülősek legyenek, A lányok csöcse akkora legyen, Mint a bugyoga korsó A lányok segge akkora legyen, Mint a kemence szája…” (1,2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Nem volt szokás. (1,2,3,4)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Ma nem jellemző, régebben nagy számban, kb. 20-30 ember. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismeretes. (1,2,3,4)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt szokás égetni semmit sem. (1,2,3,4)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Rongyos ruha, álarc, furkós bot. Jártak a fiatal fiúk és legények házról-házra és köszöntőt mondtak. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

A betlehemes játék főszereplői a három pásztor, a napkeleti bölcsek és a betlehemes volt. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentje Szent Vendel volt. Elsősorban a sertések védőszentje volt. A falu védőszentje Szent Rókus volt. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz az ördög. (1,2,3,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Éjféli misekor a templomban.

b) Mikor, hol, miért?

Azt nem tudják, hogy miért dobálták. (1,2,3,4)

c) Írjuk le tömören a szokást?

Éjféli misekor a templomban az oltárra dobálták a diót. Egyszer még a papot is eltalálták.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Azt szokták mondani a gyerekeknek, hogy egy köpenyes bácsi van a holdban. (1,2,3,4)