Lendvajakabfa

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. július
Adatközlők:	(1.) Németh Gyula, 1909. Jakabfa, római katolikus, Lendvajakabfa, Kossuth u. 33.
	(2.) Németh Gyuláné Zsuppány Katalin, 1930. Jakabfa, római katolikus
	(3.) Babolcsai Pálné, 1916. Jakabfa, Lendvajakabfa, Kossuth u. 34.
	(4.) Zsupán Gyula, 1927. Jakabfa, római katolikus, Lendvajakabfa, Kossuth u. 45.
Gyűjtötte:	Tarnay Tünde
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Lendvajakabfa
weboldal:

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A Faggyas és Fürke felé lévő egykori Férigy falut tartja Lendvajakabfa elődjének. Férigyen templomrom és egy régi temető is található. Férigyből keletkezett Lendvajakabfa és Kebele (Kobilje). A kebeleiek a lendvajakabfaiakat ma is kiskebeleieknek nevezik. Lendvajakabfa a II. világháború előtt Alsólendvához tartozott és neve Jakabfa volt. (1) A település történetére, keletkezésére vonatkozóan érdemi választ nem kaptam. (3) Kezdetben zsuppos faházak álltak a faluban, melyek közül néhány még látható. Viszonylag korán kezdik építeni az égetett téglából készült házakat, közülük többet városias módon, az utcával párhuzamosan. Kódisállásos téglaháza 100 éve épült. (4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Németh (nemesek voltak), Szabó, Kovács, Zsupán, Babolcsai (Bagladról jöttek), Szép, Balajc (származásukat Beltinciből feltételezi, mivel Beltinciben a Balazsic név gyakori volt). (1,2) Kovács, Gergely, Varga, Tompa, Zsupán, Szabó, Németh. (3) Zsupán, Németh, Vajda, Tompa, Szép. (4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nagyobb számú betelepülésről nem tudnak, a reszneki uradalomból Goricáról telepedett le egy család 1945 után. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nagyobb számban nem költöztek el. 1950 után a fiatalok a környező nagyobb településekre költöztek. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Az összes környező falu hasonló volt szokásaiban és külső megjelenését tekintve egyaránt. Jakabfán valamivel vagyonosabbak voltak az emberek, a régebben általánosan jellemző boronafalu épületek mellett a múlt század végén megjelennek az égetett téglából készült, gerincvonalával az utcával párhuzamos elrendezésű, 4-5 tengelyes lakóházak. Az első égetett téglából készült házat Szép György építette 18675 körül. (1,2,4) Baglad, Resznek szokásait, gazdálkodását tekintve hasonlóak Jakabfához. (3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Jakabfa nem tartozik sehová sem, a Kerka patak nem határa Hetésnek. (1,2,3) Nemenéphez, Bagladhoz, Resznekhez hasonló hagyományait, gazdálkodását tekintve. (4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Hetés: Zalaszombatfa, Szíjártóháza, Gáborjánháza, Bödeháza, Hetés nagyobb része Jugoszláviában található. Őrség: Őriszentpéter, Nemesnép, Szentgyörgyvölgy, Kercaszomor, Gödörháza, Velemér, Magyarföld, Magyarszombatfa Göcsej: Nova és környéke Csesztreg, Pórszombat, Jakabfa nem tartozik sehová. (1,2)

Göcsej: Kustánszeg környéke Hetés: Zalaszombatfa, Szíjártóháza (3)

Göcsej: a Jakabfától északra fekvő területet nevezi így Hetés: Bödeháza, Gáborjánháza, Szíjártóháza, Zalaszombatfa, Kámaháza, Göntérháza, Radamos, Zsitkuc (Jugoszlávia) (4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nemesnép és Márokföld között fekszik a Göde-temető. Nemesnépen élt egykor Göde József, akit minden ünnepre meg kellett hívnia a falu népének. Ha nem kapott meghívást, cserében felgyújtotta az illető házát vagy pajtáját. A nemesnépiek megelégelték Göde József viselkedését, elfogták, Szentgyörgyvölgyre vitték a paphoz, meggyóntatták, majd ők maguk elégették. Az önkényes intézkedésért a fél falu 6 hónapig börtönben ült. Gödét a fenyőerdőben temették el, a mai határ közelében. (1) Lenti, Lendva vásárairól voltak híresek. (3) Szécsisziget – búcsújáró hely, ahová évente kétszer gyalog mentek el. A szécsiszigeti templomot Gróf Szapáry Pál építette a török elől történő megmenekülése emlékére. A malterhoz piros bort kevertetett. Alsólendva – Hadik Mihály kápolnájához, mint búcsújáró helyre járnak sokan a környékről, Szentháromság vasárnapján, május végén. Hadik Mihály a török elől menekülve fogadta meg a kápolna építését, ha sikerül felfutnia a hegyre. A kápolnában bebalzsamozva fekszik Hadik Mihály. (4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

A kebeleiek (Kobilje) a jakabfaiakat kiskebeleieknek hívják. „Az a lány, akit nem bántanak, Újfaluban nem csúfolnak, Csesztregen nem dobálják meg, az az egész világon átmehet.” (1) Nem emlékezett csúfoló mondásokra. (3) A kebeleiek a lendvajakabaiakat ksikebeleieknek hívják. (4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Leggyakrabban Nemesnépről, Csesztregről, Resznekről, Zalabaksáról házasodtak. (1,2) Főként Jakabfáról házasodtak, de hoztak a házhoz a környező falvakból is asszonyt. (3) Hetésből, Resznekről, Bagladról, Rédicsről házasodtak. (4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Csáktornyára, Turnicsra, Bántornyára, Szentgyörgyvölgyre április 24-én, Csesztregre Farkas napjárn október 31-én, Zalaegerszegre minden hónap második keddjén, Szentilonára augusztusban, Zalabaksára, Körmendre (csikót venni) (1,2) Csesztregre Farkas napján október 31-én, Szentgyörgyvölgyre Szent György napján április 24-én, Lendva, Dobronak (Dobrovnik) (3) Szentgyörgyvölgy Gyula napján április 12-én, Csesztreg József napi cseresznye vásár, októberben gyertyavásár, Resznek Farkas napján október 31-én, Zalabaksa Katalin napján, Rédics Erzsébet napján november 19-én (4)

b) Piacra:

Nem jártak piacra csak igen ritkán, akkor Alsólendvára csütörtökön (1,2) Lenti, hetente csütörtökönként, de nem nagyon jártak (3) Szentgyörgyvölgy Gyula napján április 12-én, Csesztreg József napi cseresznye vásár, októberben gyertyavásár, Resznek Farkas napján október 31-én, Zalabaksa Katalin napján, Rédics Erzsébet napján november 19-én (4)

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Resznekre József napkor (március 19-én) és Kisasszony napján (szeptember 8-án), Kebelére Kisasszony napján, Márton napján (november 11-én), Szentháromság vasárnapján, Gáborjánházára Nagyasszony napján (augusztus 15-én), Velemérre Szentháromság vasárnapján, Csesztregre Péter Pálkor (Cseresnye búcsúnak hívták, Göcsejből kádszámra hozták a cseresznyét), Szentgyörgyvölgyre Szent György napján április 24-én. (1,2) Lendvajakabfa Pünkösd utáni vasárnap, Resznek Húsvét, Baglad a jakabfai búcsú utáni vasárnap (3) Resznek Húsvét hétfő, szeptember 8, Kisasszony nap, Belsősárg július eleje, Baglad jakabfai búcsú utáni vasárnap, Kerkakutas augusztus 20, Velemér, Jakabfa Szentháromság vasárnapja (4)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra, Búcsúszentlászlóra Mária napkor szeptember 12-én (1,2) Búcsúszentlászló, Vasvár (3) Alsólendva, Szécsisziget (4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásnak jártak Somogy megyébe 6 hónapra, valamint halászni Adonyba és Pusztaszabolcsra. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Rédicsről jöttek ácsok, asztalosok, kőművesek. Kondorfáról Vas megyéből részes aratók érkeztek. (1,2,4) Kebeléről jöttek aratni. (3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

Eladásra nem, csak saját használatra készítettek kocsikasokat, vesszőkosarat, kópicokat, faboronát stb. Favillát 1921-ig a Muramellékről hoztak, azóta Jakabfán is készítenek. Németh Gyula készít a faluban egyedül favillát. Licsit, szövőbordát nem csináltak, azokat vándorárusoktól szerezték be. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Szentgyörgyvölgy, Velemér, Magyarszombatfa, Gödörháza, Kebele (fekete korsó). Vásárokon illetve vándorárusoktól vették. A vándorárusok saroglyás szekerekkel jártak. (1,2) Szentgyörgyvölgyről hozta a vándorárus gerencsér. (3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Vándorárusok: Licsisek, bordakészítők Péntek faluból; fazekasok Velemérről, Magyarszombatfáról, Gödörházáról egészen Somogy megyéig elmentek; rongyos zsidó: szentjánoskenyeret, cukrot adott rongyért; meszes Csesztregről (most is jár); bosnyákok: piros sapkában, tarka hímzett ingbne, nyakukban tálcával: „Vegyinek üveget, poharat, késeket, kanalakat, borotvát, csészéket, fésűket...” – énekelte; Kőrisfából készült favillát a Muramellékről hoztak. A paprikát Kalocsáról hozta egy apró öreg ember. Üvegesek jártak, hátukon hozták az üvegtáblákat. Drótostótok: Felső Magyarországról jöttek (Hont megye, Árva megye, Zólyomból). (1)

Licsések, meszesek, drótostótok jöttek. (3)

Licsések jártak, fűszerpaprikát Somogy felől hoztak, a meszes Csesztregről jött, drótos, vándorfazekas járt. (4)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Lendvadedes, Gosztola. Jakabfa közelében Faggyason 1920 körül „Nohát” telepítettek. (1,2,3,4) Dedes-hegy, Gosztola-hegy, Jakabfán nincsen szőlő. (3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Más településnek itt nincsen szőlője. (1,2,3,4)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

A szentgyörgyvölgyi patak lékfai hídjánál áll a lékfai templomrom, körülötte kripták, pincék, égetett kerámai csövek találhatók. Kebele (Kobilje) és Nemesnép közötti terület a török temető. A XVI. sz. végén, a szentgotthárdi csatában Montecuccoli terve szerint a törököket a hetési lápba kergették. A lekaszabolt törököket temették el a Kebele és a Nemesnép közötti területen. Faggyas és Fürke felé az egykori Férigy falu helyén van egy régi temető és egy templomrom. A mai jakabfai temetőt 1883-ban szentelték. (1) A régi temető a Fürke erdő területén van, 20 percre a falutól. (3) A régi temető a határnál található, az 1883-ban felszentelt új temető a kocsma mögött húzódik. (4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnep: Vörös hétfő, tavasszal egy régi fagykár emlékére Szentgyörgyvölgyre vagy Resznekre mennek templomba. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Általában két borona levelet kapcsoltak össze, de előfordult, hogy hármat is. Korábban két faboronát kötöttek össze (1939-ig). (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

n.a.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

1940-ben vették Némethék az első vetőgépet a faluban, ezt követően kb. 4 család birtokában volt vetőgép a 200-250 lélekből álló településen. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Az a) és c) típust használták, c) volt a gyakoribb. A b) típus is előfordult, de ezt Vas megyéből, Kondorfáról hozták magukkal a részes aratók. (1,2,3) Az a) és c) típust hasznáták: aratóvilla. (4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kévéből állt a kereszt, a felsőt papnak hívták. A kévék kalászos végükkel befelé néztek, az alsó két kéve kalászát felhajtották. 5-10 kereszt adott ki egy kepét. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A keresztet használták mértékegységül. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

156 cm (mért eredmény). (1,2) 144-155 cm között becsülte. (3) 144-155 cm között (bemondás). (4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A rokonság, illetve a szomszédok kölcsönösen kisegítették egymást. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Vízszintes rudakon hordták. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1950-1960 között szűnt meg, a TSZ megjelenése után. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

1960 körül szlovén hatásra. (1,2,3) 1945-46 körül kezdődött. (4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendre vágták, széthintették, petrencébe rakták, másnap újra széthintették, megforgatták, boglyába rakták, pajtába szállították. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Szénás ruhával illetve lepedővel hordták. (Reszneken használtak hajdivánt.) (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

a) föle, vonó b) nyakszeg c) küllő d) befa, bafa e) iga alja (1,2,3)

a) vonyó b) küllő c) nyakszög d) bafa e) iga alla (4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

A tölgyfa, gyertyánfa valamint a gyümölcsfák levelét ősszel összegereblyézték és szükség esetén ezt tették az állatok alá alomként. (1,2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Szügyre erősített tartóláncot alkalmaztak. (1,2,4) Nem tudott felvilágosítást adni. (3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret teher hordására alkalmazták, a kocsiszekér rövidebb, a hosszúszekeret nyújtóval hosszabbították meg, tehénnel húzták. A kocsi inkább személyszállításra használatos, elegánsabb, mint a szekér. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5 m hosszú, nem használnak vendégoldalt. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánccal, hátul 6 m hosszú ún. rudaló kötéllel szorították le a nyomórudat. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Saroglya nem volt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A félig nyitott szekérkast használták, szükség esetén kettőt egymásba fordítottak. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhátpaktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Félkörömre patkolták ha a meleg nyár folyamán felsült a talpa. (1,2,3) Patkolják, akkor ha „küllőre húz” vagy nyakszöghöz, ilyenkor fél talpát megvasalták tavasszal és nyáron. (4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter, fejke. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

na Sári!

b) terelik jobbra

hikk!

c) és balra

hokk!

állj: hó hoá hó!

hátra: hejts! hume!

Böcce: borjú (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca! Pici Cocám! Ne! (1,2,4) Coca coca gyere, cocikám gyere! (3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi pipi! (1,2,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Név szerint hívják. (1,2,4) Kuszi, kuszika! (3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kendert kendervágóval törik, a lent lentörő sukkal, tuskón, utána tilóval. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

a) típust használták (1,2) c) típust használták (3) a) és c) típust használták, c)-t gyapjúfonáshoz (4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Házcsoport nincsen, de van egy boronából épült kocsma, melynek bevételén a falu közösen osztozott. Az ivóból, a kocsmáros szobájából és egy bolt helyiségből álló fatornácos, részben alápincézett épület a temető mellett, elhagyottan áll. (1,4) A reszneki uradalomhoz tartozó Gorica puszta 1945 előtt szűnt meg. „Ott szakadtam életbe...” (3) A falu szélén boronafalú kocsma áll, jelenleg üreg. (4)

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A Faggyas és Fürke felé lévő egykori Férigy falut tartja Jakabfa elődjének, amelyből Jakabfa és Kebele keletkezett. (1,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Ma is áll a faluban 4-5 boronafalú épület lelakatolva, leromlott állapotban. (Pl. Kossuth u. 41., 46. sz.) 1930-ban bontottak el egy sövényfonatos épületet. A megmaradt borona épületek oromfalasak, udvari homlokzatukon „kódisállás” figyelhető meg. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A múlt század végétől építenek zárt kéményt, kezdetben mászókéményt, majd cilinder kéményt. A 19. század második felében a szobában méregzöld, kupolás szemeskályha volt. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Pitvarra nyíltak, illetve a „sátorallá”-ra. (1,2,4) A folyosóra nyílnak mind. (3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Keresztmestergerendás házakra emlékezett A5 és A7 is, de a meglévő épületek nem erre utalnak. A kérdés eldöntésére további vizsgálat szükséges (a kutatandó épületek zárva voltak). (1,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

1890-1900 között már megjelent, a század elején általánossá vált. (1,2,3,4) Nem tud erről felvilágosítást adni. (4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

1945-50 között, illetve 1950 után. (1,2,4) 1930-tól az ő házukat 1926-ban bővítették „tömbszerűvé”. (3) 1930-50 között, illetve után. (4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak szobai kemencéről. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

c) 50-70 cm magas a padka. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A téglalap alaprajzú, boronafalu, zsúfedésű, konyolt tetejű pajták voltak ismertek, de előfordult az eresztett tető is (polyvaház). A Göcseji Falumúzeumba a Kossuth u. 18. sz. alól szállítottak el egy fonott nagykapuval ellátott pajtát Zalaegerszegre. Jelenleg a zömében bádog, illetve cserép fedésű lábaspajták használatosak, a lábak többnyire égetett téglából készültek. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

b) két ága közé fogták a fazekat a pocakja alatt, neve: „kurugli” (1,2,4) b) két ága közé fogták az edényt (3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Szeletelve, illetve gyalulva savanyították, törköly között soha. (1,2,3,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

n.a.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1950 körül. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Az a) és b) típust ismerik, csak a rokka néven. (1,2,4) b) típust, rokka a neve. (3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak dongás vajköpülőt, a fülét az egyik dongából faragták ki. (2-3 l tejfölből készítették a vajat.) (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

1. Kölestörő: lábbal mozgatott lükü (Babolcsaiéknál, Vajdáéknál, Szép Jánoséknál most is látható, 1. fényképen!). Famozsár, törője a b) típushoz sorolható. 2. Hajdinatörő (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinát hurka töltéséhez használták. A gányica kukoricából készült. Kásamálé: lükün tört, tejben főtt köles, tepsiben tálalva, cukrozva. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

A b) típust sütötték. A perec sütése a leggyakoribb, „hőükün sütt” a neve. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A lecsó a 30-as években már általános. 1 nagy fej vöröshagyma, 4-5 paradicsom, 3-4 paprika, kolbász, kevés krumplit. (1,2,4) A lecsó készítése már 1945 előtt általános volt. 4 paradicsom, 6 paprika, 2 krumpli, 1 fej hagyma. (3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

1910-15 között vonul be a paprika az étkezésbe. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

1. „Kubleob” cifra sütőben (kuglóf). 2. „Szalakádi” sütemény. Gyönszalakádival készült (szénsavas ammónia, sütőpor alapanyag) (1,2) Fánk, diós kalács. (3) Kubliuppoz (kuglóf), melybe szentjánoskenyeret reszeltek bele. 1945 előtt fügét. (4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek.

b) Hány szélből készült?

1 szél kb. 70 cm. (1,2,3,4)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

10 éve még általánosan viselték, ma is sokan hordják. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szoktak és csak az asszonyok szőnek. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Most is kendőben járnak. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

1960-ig volt szokásban, most is akad ilyen elrendezés. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Január, február farsangkor tartják.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtidőben, dologidőben nem tartanak. (1,2,3,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Mindkét félnél. (1,2,3,4)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Főétkezés az első napi vacsora, amely annál a háznál zajlik, ahonnan elmegy a fiatal.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Kultúrházban, étteremben.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

5-6 éve. (1,2,3,4)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Szalagos kalapban 1 héttel az esküvő előtt vendéghívók jártak

b) 1930 körül:

Meghívóval, 1 héttel előtte. (1,2,3,4)

4.6.

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

Tálaláskor a vőfély bevitt egy rossz edényt és azt mondta:

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

„Vegyék el már tőlem ezt a forró tálat, amelyet a kezem alig-alig állhat!” Ekkor a vőfély földhöz csapta a tálat, a vendégek „megijedtek”, nevettek. (1,2,4)

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Horváth Lajos balkezes brácsás, Nemesnép felé a Szentgyörgyvölgyi patak partján élt az Egresi réten. Muzsikusok Bagladról, Belsősárdról, Zalabaksáról, Lentiből jöttek.

b) Milyen hangszereken játszottak?

A zenekar 5 tagú: prímás (hegedűs), kontrás (brácsás), cimbalmos, nagybőgős, klarinétos, 1945 után harmónikás.

c) Hány főből állott a zenekar?

A zenekar 5 tagú.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

1945 után harmónikás. A lakodalmas rocktól a hideg leli őket, a fiataloknak tetszik. (1,2,3,4)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

A Lucázás december 13-a hajnalától a délelőtti órákig tartott. Fiatal fiúk vágott fát vittek be a szobába, ráültek és ezt énekelték:

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

„Luca Luca kity-koty, Luca Luca kity-koty, Luca Luca három, a pálinkát várom!” „Kieteknek tyúkjuk lúdjuk úgy megüljön mind az én két monyom” Ezután a gyerekek gyümölcsöt kaptak. December 13-án kölcsön kérni nem szabadott, éles szerszámot más házához vinni tiltott volt. A fejsze nyelét az asszonynak le kellett pisilnie, különben a nyél kiszáradt volna. (1,2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Az Őrségben szoktak regölni. (1,2) Nem ismeri a regölést. (3) Regölni nem szoktak (nem emlékeznek rá). (4)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A jelenlegi 62 főből 4 öreglegény van. (0,5 %). Pl. László Béla, Jakab Béla. Régebben is voltak öreglegények, hasonló arányban. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismerik. (1,2,3,4)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem szoktak. (1,2,3,4)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem volt ekkor alakoskodás. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Betlehemet Hetésből hoztak a gyerekek. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel. Vendel napon a marhákat nem fogták be. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Nem ijesztgették a gyerekeket semmivel sem. (1,2,3,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Diódobálás nem volt. (1,2,3,4)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Favágó embert, ökrökkel szántó embert. (1,2,4) A holdban emberalakot látott. (3)