Kiszsidány

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1987. november
Adatközlők:	(1.) Paár János, 1913. Kiszsidány, Fő u. 21.
	(2.) Paár Jánosné, 1920. Kiszsidány, Fő u. 21.
	(3.) Barasics Ferencné, 1895. Kiszsidány, Fő u. 13.
	(4.) Barasics Ilona, 1942. Kiszsidány, Fő u. 13.
Gyűjtötte:	Horváth Gyula
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kiszsid%C3%A1ny
weboldal:	http://www.koszegikisterseg.hu/Kiszsidany/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Korábban többségében német falu volt, Rockendorfnak hívták, majd a Németzsidány nevet kapta. A közelmúltban vette föl a Kiszsidány nevet. Régen az iskola is kétnyelvű volt. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Paár, Istenics, Schrót, Bander, Lágler, Hódosi. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem tudnak arról, hogy a faluban valaha nagyobb számban települtek volna be. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Egy-két család az 1956-os események ideje alatt hagyta el a települést. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A környező falvakat tartották a magukéhoz leginkább hasonlónak. „Annak ellenére, hogy ez a falu egyedül volt német a környékben, – gazdálkodásában semmi különbség sem mutatkozott.” (Peresznye, Horvátzsidány, Olmód.) (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu nem tartozik tájegységbe, vagy népcsoportba, az itteniek szerint. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Az Őrségről és a Göcsejről hallottak, de településeket nem tudtak megnevezni. (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Csepreget tartják híres falunak, búcsújáról nevezetes. (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Arról nem tudnak, hogy a környékbeliek csúfolták volna valamivel a falut. Az itteniek a környékbeli horvátokat krabótoknak csúfolják. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Szoktak régebben más falvakból házasodni. Meszlen, Nemescsó, Doroszló és Horvátzsidány nevét említették. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Régebben Kőszegre szoktak elmenni vásárra, amit Orsolya napján tartottak. Egy évben négyszer volt vásár Kőszegen. Csepregen szeptember 29-én tartottak vásárt, ahová szintén elmentek.

b) Piacra:

Piacra Kőszegre jártak (szerdán és szombaton) és Csepregre (csütörtökön).

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Búcsúra Horvátzsidányra (június 24-én), Peresznyére (szeptember 1-én) jártak. Kiszsidányon a katolikusok tartottak búcsút a Mária naphoz legközelebb eső vasárnapon.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

A katolikusok jártak búcsújáró helyre. Csepregre Nagyboldogasszony napján, valamint Máriacellre, – az időpontra már nem emlékeznek. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Ausztriába – egészen Bácsig – szoktak eljárni aratni, és répát kapálni. Kb. 5-10 család szokott elmenni. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

Ide nem szoktak munkára jönni más településekről. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Általában saját maguk elkészítették a használati eszközeiket. Ami nagyobb szakértelmet igényelt azt a helybéli bognárral készítették, vagy a kőszegi vásárban szerezték be. Előfordultak vándorkovácsok is a faluban. Eladásra nem készítettek eszközöket. (1,2,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Csávai német fazekasoktól vették a cserépedényeiket a kőszegi és a csepregi vásáron. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Köszörűsök, cserepesek, tojásszedők, meszesek jártak a faluban. A II. világháború után fokozatosan elmaradoztak. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Csáváról.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Köszörűsök, cserepesek, tojásszedők.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A külső mezőn volt mindenkinek szőlője. Egy-egy gazdának volt szőlője Csepregen és Peresznyén. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető van, fele a katolikusoké, fele az evangélikusoké. Hallották, hogy a falutól déli irányban volt még egy temető, de már nincsenek nyomai. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Flórián napja fogadott ünnep volt. Valamikor leégett a falu és ezen a napon minden évben misézett a pap. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Csak egy boronát szoktak használni a szántás elegyengetéséhez. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A két világháború között még majdnem mindenki kézzel vetett.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Egy-két nagyobb gazdának volt vetőgépe, akik a rokonoknak is kölcsönadták. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás és gerebjés kaszacsapót használtak. Amióta emlékeznek mindig ezekkel dolgoztak. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak olyan kévekötő fát, aminek a végén nyílás volt. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

20 kévét szoktak egy keresztbe tenni. A kereszteket nem szokták egyvégtében a tarlón lerakni. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A keresztet hívták kepének. Használták a termény mennyiségének megjelölésére. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 150-180 cm között mozgott. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A két világháború között gépi cséplés esetén a gépészen és az etetőn kívül a gazda állította a munkásokat. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal és villával hordták a kazalba a szalmát. Az 1930-as évek körül megjelent az első elevátor. Ettől kezdve csak a zsupnak való szalmához nyúltak kézzel. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Az 1930-as évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Az 1930-as évtizedben kezdődött és 1945 után lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Az időjárástól függően 1-3-szor forgatták a rendeket, majd boglyákba rakták. Kb. 10-15 boglyát raktak egy szekérre. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Hátikosárral, szénáskosárral, villával hordták a napi szálastakarmányt az állatok elé. A sorrend az elterjedtséget is tükrözi. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

az iga felső fájának a nevét már elfelejtették

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

járomszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Ha kevés volt a szalma. Csalitnak hívták az ilyen almot.

c) Melyik évszakban?

Ősszel használták a fák leveleit alomnak. (1,2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A ló befogásánál alkalmaztak szügyre erősített tartóláncot az 1930-as években.

b) Melyik mód régibb, újabb?

A nyakló a régibb. (1,2,3)

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték a teherszállításra használatos eszközt. Kocsinak nevezték a személyszállításra használatos eszközt. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Ismerik a vendégoldallal való szállítást, de általánosan a hosszúszekér használatos. A hosszúszekér hossza 4-5 m között mozgott. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Csak kötelet használtak a nyomórúd leszorítására. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi sarogjája majdnem teljesen egyenes volt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Az egyik végén nyitott és a mindkét végén zárt szekérkast is használtak a faluban.

b) Használtak-e kettőt is?

Egy embernek csak egy volt. (1,2,3,4)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A puhakörmű vonómarhákat szokták patkoltatni. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter a fejőedény régi neve. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Hajsz-nea!

b) terelik jobbra

Hik!

c) és balra

Hajsz! (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Pujc-pujci, coca-ne. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyának a nevét mondják, amihez hozzáteszik a ta-ta szavakat. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

A kender és a len töréséhez tiloló típusú törőt használtak. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

A két kerék egymáshoz viszonyított elhelyezkedése szerint ferde típusú rokkát használtak.

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

Ferde. (1,2,3,4)

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A községnek mindig itt volt a helye. Nem tudnak arról, hogy a község határában lett volna egymástól elkülönülő házcsoport. (1,2,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A Fő u. 13-as, 27-es, 43-as számú ház még ma is épségben van. Ezek az itteniek elnevezése szerint tömés házak. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi szabadkéményes házak füstvezetőjének átalakítása során a kéményt a falba építették. Kb. az 1930-as évtizedtől építenek kizárólag zárt kéményt. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A szobákba a konyhából lehetett bemenni. A konyha a tornácra nyílt, a kamrával együtt. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

A régebbi házak mind keresztmestergerendásak voltak. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Már az 1910-es években nagyon sok rakott sparhelt volt. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Az 1950-es évtizedtől kezdődően építettek kontyolt tetejű házakat. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A szobákban konyhából fűtött kályhák voltak. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét 50-70 cm magas padkára építették. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Csak téglalap alakú pajták voltak. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

A fazékkiszedő villa egyik ágát akasztották a fazék fülébe. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Tarlórépát egészben nem savanyítottak törköly között, de az előfordult, hogy a gyalult káposzta közé tettek egészben tarlórépát.

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Káposztát egészben nem savanyítottak. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 1960-as években szűnt meg a kenyér házi sütése. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Az ábrák közül elsősorban a c)-t használták, de előfordult a b) is (kenyértartó formák). (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Volt a faluban füllel ellátott vajköpülő, de többen használtak fül nélkülit. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről nem tudtam vázlatrajzot készíteni, mert a faluban nem emlékeznek rá, hogy használtak volna ilyen eszközt. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Csak kukoricából készült kását fogyasztottak. A kukorica liszttel kevert kukorica kását leforrázták, s kanállal kiszaggatták, majd vöröshagymás zsírral leöntötték. Az 1. adatközlő emlékszik arra, hogy a hajdinából készült gombócokat levesben megfőzve fogyasztottak. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Hosszú fonott, és köralakú fonott töltetlen kalácsokat szoktak sütni ünnepre. Lakodalomra általában föl is szalagozták ezeket. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

A II. világháború óta készítenek rendszeresen lecsót. Paprika, hagyma, paradicsom a mennyiségi sorrend. Állítólag kolbász és tojás nélkül nem szívesen ették. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Kb. 1940-től fogyasztanak rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kakaós kuglóf és diós, mákos kalács került a karácsonyi asztalra. (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek a férfiak ünnepre széles gatyát, egy-egy szára kb. 80 cm volt. (1,2,3,4)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az öregebbek még most is derékban rögzített szoknyát viselnek. (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Az asszonyok csak a szükséges fonalat fonták meg, amit Csepregen takáccsal szövettek meg. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az öregebb asszonyok még ma sem mennek ki kendő nélkül az utcára. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Az 1950-es évekig volt szokás az ágyakat párhuzamosan egymás mellé tenni. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

1910 körül farsangkor tartották a legtöbb esküvőt.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Nyáron egyáltalán nem tartottak lakodalmat. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

A katolikusok 1910 körül szerdán, az evangélikusok vasárnap tartották a lakodalmakat.

b) 1930 körül:

Ma mindenki szombaton tartja a lakodalmat. (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lányos és a fiús háznál is tartottak lakodalmat a saját rokonoknak, s a másik fél közvetlen hozzátartozóinak.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Egy-egy főétkezést tartottak. (1,2,3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Ma a lakodalmakat néhány kivétellel vendéglőben tartják. Legtöbben a horvátzsidányi vendéglőben szokták tartani. (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1910 körül a vendéghívó hívta össze a rokonságot egy-két héttel a lakodalom előtt.

b) 1930 körül:

Ma a fiatalok hívnak, szintén egy-két héttel előbb. (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

A lakodalom során az első leveses tálat el kellett törni.

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

A kásapénz szedésekor ez volt az egyik indok. (1)

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

n.a.

d)Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Általában Horvátzsidányból hívtak zenészeket.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Prímás, kontrás, bőgős, klarinétos, cimbalmos, de kb. az 1940-es évektől előfordult, hogy csak tangóharmonikával játszottak.

c) Hány főből állott a zenekar?

Általában öttagú zenekarok játszottak.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Kb. az 1940-es évektől lépett be a felsorolt zenészek közé a gombos- és a tangóharmonika. (1,2,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án szoktak lucázni.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Tíz év körüli gyermekek jártak szalmát vittek magukkal. A szövegre már nem nagyon emlékeznek, mert régóta nem gyakorolják a szokást. (1,2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Hallották az idősektől, hogy valamikor regöltek itt, de erre nem emlékeznek. (1,2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Ma hét, régen 4-5 öreglegény mindig volt. (1,5 %, illetve 2 %) (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

X-el díszített tejesfazékra nem emlékeznek. (1,2,3,4)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

A kérdésben felsorolt szokásokról nem tudnak a faluban. (1,2,3,4)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Miklós napján itt Krampusznak öltöztek a fiatalabb legények. Álarc, kifordított kabát volt rajtuk és bot volt a kezükben. Krumplit, almát, vesszőt vittek magukkal. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Horvátzsidányból járt néhány cigánygyerek a kis betlehemmel, karácsonyi énekeket énekeltek, de a szereplők nevét nem tudták megmondani. Állítólag öten voltak. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Nem tiszteltek senkit az állatok védőszentjeként. (1,2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Elvisz a „Kunkus”. A németek azt mondták a rossz kisgyermeknek, hogy „ba-bau”. (1,2,3,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Erről a szokásról nem hallottak. (1,2,3,4)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Rőzsét szállító embert és karácsonyfát láttak a régiek a holdban. (1,2,3,4)