Kisunyom

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1991. szeptember
Adatközlők:	(1.) Horváth Jánosné, 1910. Kisunyom
	(2.) Léránt Lajos, 1909. Kisunyom
	(3.) Pék Lajos, 1921. Kisunyom
	(4.) Pék Lajosné Németh Margit, 1928. Nárai
Gyűjtötte:	Kordé Tünde
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisunyom
weboldal:	http://www.kisunyom.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu keletkezéséről nem maradt fenn érdemleges hagyomány. Úgy tartják, hogy régen a cselédek telepedtek itt le. (1,2,3,4)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Szatmári, Kampics, Tiborc, Pék, Pulai, Markó, Kertész, Menyhárt, Pucz, Horváth, Léránt, Dugmanics. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Nem volt bevándorlás. Az uradalmi cselédek „jöttek-mentek” csupán. (1,2,3,4)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem volt kivándorlás a faluból. A fiatalok jártak és járnak be dolgozni városba. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Kisunyom, Nagyunyom és Sorokpolány tartozott egy körjegyzőségbe és egy fárába. E két falut egyébként is hasonlónak tartják, mert „ott is csak illyenyek vannak”. Uradalmi cselédek lakták a falvak jelentős részét. A közeli Balogunyomot „ravasz paraszt” falunak tartják, nem hasonlítva ezekhez. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem vallják magukat tájegységhez tartozónak. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Körmend „alatt” kezdődik a Hegyhát, de ezt már messzeesőnek mondják. A Hegyhát falvainak megnevezése is hiányos: Győrvár, Egervár, Oszkó, Hegyhátsál… (1,2,3,4)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

„Ják temploma a régi török időkből való.” (1,2,3,4)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Erre a falura mondták, hogy „a tukász elejbe harangoztak”. (Várták a püspökööt és éppen akkor jött elő a tyukász.) A jákiakról azt tartották, hogy „megették a muri máját”. Nárai lakóit „dobzósoknak” hívták. (Sok ilyen fa volt az udvaron.) 1919-ben kezdtek el építeni egy utcát, amelyet „nix prót”-nak (nincs kenyér) csúfoltak. A faluban a lakosokat is hívták melléknevükön. Horváth: Finánc, Németh János: Csalmás, Tiborc János: Csunya (szép gyerek volt). (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Be- és ki is házasodtak a faluból. Leginkább a szomszédos falvakból. Jákról, Sorokpolányból gyakrabban, Egyházasrádócból kevesebben. Régen gyakoribb volt a falun belüli házasság. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Leginkább Szombathelyre és Körmendre jártak, de lovat venni elmentek Zalaegerszegre is. Előbbi kettőre maguk is hajtottak tehenet, disznót.

b) Piacra:

Leginkább azóta járnak, amióta kiosztották a bárói birtokot. Szombathelyen kedden és pénteken, Körmenden csütörtökön tartottak piacot. A helybeliek tojást, zöldséget vittek.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A szomszéd községekbe jártak. Sorokpolányban Nagyasszonykor, Balogunyomban áldozó csütörtökön (mostanában az utána következő vasárnap) van búcsú. Kisunyomban Szent Mihálykor. Jákon is nevezetes búcsúk vannak, ide is eljártak.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Vasvárra jártak nagyon régóta. Újabban Mariazellbe mennek, de ezek már buszos utazások. (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

A sorokpolányi bárónak volt a határban földje. Ide jártak aratni, répát kapálni, ősszel „betakarodnyi”, csépelni, télen gabonát forgatni. 12 kaszás és 30 ember járt a faluból. (1,2) A két szomszéd faluval együtt a cselédek és zsellérek száma elérte a 200-at (3) Szórványosan előfordult, hogy a lányok elmentek szolgálni Budapestre, Szombathelyre, a férfiak Burgenlandba vasutat építeni, postaúthoz segédkezni,. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jártak dolgozni. Az uradalmakba jöttek cselédek. Balogunyomba jöttek a vendek és az Őrségből is. (1,2,3,4)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

A tejesfazekakat a jáki cserepesektől vásárolták. A piacon vették leggyakrabban. Magyarszombatfai gerencséreket is említenek. (1,2,3,4)

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Nincs szőlőhegy a közelben. Lugasok vannak háznál. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetője van a falunak, ez olyan régi, hogy rátemetkeznek az előző sírokra.

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

A templomkertből kerültek elő csontok. (1,2,3,4)

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Nincs a falunak fogadott ünnepe. Szent Mihálykor van a búcsú, ő a falu védőszentje. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak kétleveles boronát, ez vasból készült. Hármas borona csak az uradalomban volt. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Kevesebb volt, aki kézzel vetett. (1,2) 60 %-a biztos kézzel vetett. (3,4)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

3-4 kisgép volt a faluban. (1,2) 1912-ben a nagygazdáknak már volt gépe. (2)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mindhárom eszközt ismerik a faluban. A b)-t hívják kaszás aratógereblyének. Van, aki az a)-t is használta aratáshoz, ezt villáskaszának hívják. A c)-t csalamádéhoz használták. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak kévekötőfát. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Két láb egy kereszt (egy lábban 12 kéve volt). De! Valószínű, hogy régebben 20 kévéből rakták a keresztet, mert az öregebbek ezt mondják. 20 kévéből (1,2), de bizonytalanul említik a 24-et is (3,4) rakják a keresztet. Mindenki ezt tartja jobban, mert így kevesebb került a földre. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

2-3-4 lábas kepéket raktak. Tehát összekeveredik a kereszt és a kepe fogalma. A 24 kévét egyaránt hívják keresztnek és kepének is. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

150-160 cm a csép nyele. (1,2,3,4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A cséplőgép tulajdonos fogadta a munkásokat részesként. 1917-18-ban kézzel hajtották a cséplőgépet, ekkor 5-6 ember összeállt. (2)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

3-4 m hosszú nyárssal hordták. Elevátor csak az uradalmakban volt. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

Nem termeltek hajdinát. A Kámpics uradalomba vetettek. A két háború között vetettek az első tarlóba. (2)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonyát eke után az uradalmakban már a II. világháború előtt vetettek. A faluban inkább kilyuggatták, mert keveset vetettek. Voltak „kisemberek”, akik eke után vetettek, de általánossá sosem vált. A TSZ után így vetettek. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Kaszálás után volt, aki renden hagyta, volt aki egyből elhintette. Jó időben egyszer forgatták. Három nap alatt megszáradt. Volt, aki még egyszer „börzölgette” (felrázta). Vastag rendnél 10-12 nap alatt száradt meg. (2)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Villán, nagykosárban, burittóval hordták be az istállóba. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

felsőfa (1) fölső vonó (2) fejfa (3,4)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

rúdszeg (1) vonószeg (2) igaszeg (3,4)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg (1,2,3,4)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Mikor nem volt szalma tavasszal gyűjtöttek csaritot. Tölgyfalevelet használtak. Töreket, pelvát használtak, ha nem volt szalma. (3) Az uradalmakban a tehenek alá tettek csaritot. Az erdők az uradalmaké voltak. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Nagyon ritkán használták a fák leveleit almozáshoz. (3)

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Használtak szügyláncot. Itt magyaros szerszámok voltak. Kumetet csak a horvátok használtak. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Kocsi: mint hintó (1), csak néha fogtak be, ha valahova mentek (2), személyszállításra használták (3,4). Szekér: mezőből hazahozott mindennek (1), igás szekér mindennek (2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

4-5 méteres volt a hosszú oldal. Rövid oldalt trágyához, krumpli-, répaszállításhoz használtak. Nagy ritkán vendégoldalt is használtak (250-280 cm), leginkább préselt szalmához. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánccal, hátul rudazókötéllel szárították le a nyomórudat. Néha csigát is használtak a kötélhez, hogy ez ne menjen olyan gyorsan tönkre. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

„Nem mindenegynek volt saroglája.” A Hegyhátról hozták. (1) Ívelt volt a saroglya elől is, hátul is. (2) Nemigen használtak. (3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Nem használtak kocsikast, suberos szekér volt. (1,3,4) Ha nem volt suber, magasabb pallót tettek az oldalra. (1) A kocsikast vesszőből fonták, személyszállításra használták. Ő 1924-25-ből emlékszik kocsikasra. (2)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

A legtöbbjét nem patkolták. Amelyiknek kivásott a lába, fúrt a menése, azt megpatkolták. Az első lábon a külső körmöt patkolták. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. Később fejőkannát használtak. Akinek nem volt zsétere, az fazékba fejt. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee! Nevén indítják.

b) terelik jobbra

Hii! Hiik!

c) és balra

Nejde! (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca-ne. Puci-puci. Coci-coci. A nyelv csettegtetésével. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Ne-pipi-ne. Pi-pi-pi. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén hívják. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Kendervágó, tiló vagy tilaló, gereben. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Az a) fajtát. (1,2) Nem emlékszik a rokkára. (3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

Érdemben nem tudnak válaszolni. (1,2,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Sem boronafalra, sem sövényfalra nem emlékeznek. Mórfalat említenek és fecskerakásos falat. A fecskerakást villával 60 cm szélesre rakták. A mórfal talán sövényfal, mert azt mondja (1,2), hogy „az ágakkal font cövekeket sárral bevágták”. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

Füstöskonyhákra az uradalomból emlékezne. „Biztos lebontották a házat, aztán úgy.” (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A legtöbb helyen L-alakú hajtott ház volt. Szoba + konyha + szoba elrendezésű alaprajz, majd derékszögű lehajlásban a kamrák. A szobák a konyháról nyíltak, a kamrának külön bejárata volt. Egyenes házaknál tornác volt, de hajlított háznál is előfordult. A szalufák hosszabbak voltak (lejjebb eresztették), 2-3 oszloppal támasztották alá a tornácot. A tornácfát csöpögőnek is hívták. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Voltak keresztmestergerendás házak. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

n.a.

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A II. világháború után kezdtek így építkezni. A két háború között nem épült már egysoros ház. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Kemence nem volt, kályhával fűtötték a szobát. (1,3,4) „Belül bubos kemence volt, egyről tudok azt 1914-ben bontották le.” (2)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

70 cm magas patkája volt a kemencének. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Valamikor régen, az 1900-as évek legelején különálló pajták voltak. (2) Lábas pajták voltak téglából. (3) A házakhoz voltak hozzáépítve. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem emlékeznek fazékkiszedő villára. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

A tarlórépát lereszelték. Utóbb a tarlórépát „elhagyták”. (1,2,3,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

A káposztát is lereszelték.

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A 70-es évek legelején végképp megszűnt. (1) A 60-70-es évek között néhányan még sütöttek háznál. (1,2,3,4) 1930-ig sokan sütöttek. Volt hátas pék, később szekéren hordták. (2) A II. világháború után már nem volt általános. (3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A c) fajta az általánosan elterjedt fajta. Az öreganyjának b) volt. (2) Itt előbb a) volt. (1)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak dongás vajköpülőt, egyfülüt vagy fületlent. 3 literes, 40-50 cm magas volt három „abrinccsal”. Teteje felé összeszűkült. Volt olyan, akinek nem volt vajköpülője, hogy tejesfazékban rázták össze. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Hajdinát, kölest nem termeltek. (1,3,4) Az a) és az e) fajta hajdinatörőt használták. (2)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem termeltek hajdinát. (1,3,4) Édesanyjától szokta hallani, hogy hajdinamálét készítettek. (3) Hajdinamálét csináltak. (2)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Sima és fonott kalácsot sütöttek. Hosszúkás, kettes- hármas fonásút. Hármast körbe is fontak. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Lecsót mindig ettek, csak nem ilyen gyakran. A paprika kb. kétszer annyi, mint a paradicsom. Egy fej hagymát tesznek bele. Tesznek bele tojást is, de ez nem általános. (1,2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nyersen a paradicsomot és a paprikát nem szerették a kérdezettek szülei, méginkább nagyszüleik. Amikorra vissza tudnak emlékezni, mindig volt paprika és paradicsom. (1,2,3,4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kukoricás kenyeret tettek a karácsonyfa alá. Mákos, diós, lekváros, üres kalácsot sütöttek. A 30-40-es évektől készítettek pogácsát, buktát. (1,2,3,4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

A két háború között még volt „gatyás” ember a faluban. 1914-15-ben a régi öregek még felhúzták ünnepnapra is. A 30-as években már csak aratáshoz, illetve a gulyások, kanászok hordták. (1,2,3,4)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Az öregebbek az I. világháború után még egy ideig hordtak réklit húzott szoknyával. A 60-as évekig a legöregebbek megőrizték ezeket a ruhákat, illetve külön részes viseletük volt, ez már nem a hagyományos. (1,2,3,4) Édesanyja mondta: „nem kell a slabrok”. Így nevezte az egyberuhát. (1)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szövőszékre nem emlékeznek a faluban. (1,3,4) Egy háznál, a Pongráczoknál volt szővőszék, később már csak zsákot szőttek. Ő már csak erre emlékezik. (2)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Nem volt sohasem kötelező a fejkendő viselése. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Kinél hogy. (1) Gyerekkorában még egymás végében voltak az ágyak, alatta kerekeken gördülő supi volt. A 40-es években kerültek egymás mellé. (2) A 60-as években kerültek egymás mellé. (3) Az 50-es években kerültek egymás mellé. (4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Jobban télen, farsang idején tartották az esküvőket. Előfordult tavasszal és ősszel, de ez ritka.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Böjtön és ádventben nem tartottak. (1,2,3,4)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

szombat, vasárnap

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lányos háznál tartották a lakodalmat.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Az esküvő után a kocsmába mentek, amíg elkészült a vacsora. A vacsora volt a főétkezés, de éjfélben terítettek újra. A lakodalom másnap reggelig, néha délig tartott. (1,2,3,4)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Bementek a városba.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

A II. világháború előtt még nagyon ritka volt a városban tartott lakodalom. Akik bent dolgoztak, azoknál előfordult. (1,2,3,4)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Vendéghívó hívott a lakodalomba előtte egy héttel. Pántlikás bottal járt. (1,2) Nem tudják. (3,4)

b) 1930 körül:

A menyasszony-vőlegény hív. (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem tudnak arról, hogy lett volna ilyen szokás. (1,2,3,4)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A faluban volt zenekar. Novák Lajcsi bandája játszott a lakodalmakban.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedűn, kontrán, cimbalmon, bőgőn, cigánysípon.

c) Hány főből állott a zenekar?

4-5 ember volt a zenekarban.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

A saxofon és a tangóharmonika 15-20 éve került be a zenekarba. (1,2,3,4)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Volt.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

A faluban két korcsoport is lucázott, a 10 év körüli fiúké és a 17-18 éves legények. 3-5-en voltak egy bandában. Később már a szokás a legényeknél úgy romlott, hogy a falut szórták tele szalmával. „Szabad-e luácázni?” Letették a szalmát, megrázogatták, úgy mondták a verset. „Luca, Luca kitty-kotty Tojjanak a tyúkjok, ludjok! Üllősek legyenek! Fejszéjek, furojok élesek legyenek! Úgy megájjon a helibe, mint szálfa a tövibe! Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz! Olyan hosszú kolbászok legyen, mint a falu hossza! Annyi töpörtyű legyen, mint tengerben a föhen! Annyi tojások legyen, mint égen a csillag! A gazdának annyi pénze legyen, mint a pelva! … Dicsértessék a Jézus Krisztus! A gyerekek a végén aszalt gyümölcsöt, aprópénzt kaptak. A legények pohár bort, pénzt. (1,2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

n.a.

b) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

20-25 éves legények regöltek a lányos háznál. A legények az ablak alatt álltak, vagy az udvaron. Pénzt is gyűjtöttek. Az 50-es évekig élt ez a hagyomány.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Eljöttünk, eljöttünk Szent István szolgái

Régi szokás szerint szabad megtartani. Aj-regö-rejtem, neked ejtem. Amott keletkezik egy fekete felhő, Amott legelészik egy szarvas Csoda féle szarvasnak ezer ága Gyulladva gyulladjék, aludva aludjék Aj-regö-rejtem, neked ejtem. Regöljük a gazdát gazdaasszonyának Itt is mondanának egy szép leányt, Kinek neve volna, …… volna Aj-regö-rejtem, neked ejtem. Itt is mondanának egy szép legényt, Kinek neve volna, ……. volna Aj-regö-rejtem, neked ejtem. Szegen van egy zacskó, tele van pénzzel Fele a gazdáé, fele a regösöké Tele van egy erszény, pénzt akarnak adni, Száz forinton alul el sem fogom venni.” (1,2)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

2-3 öreglegény mindig volt a faluban. (1) 5-6 volt mindig. (2) 8-10 is volt. (3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismerik az X-szel díszített tejesfazekat. (1,2,3,4)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Igen. (1,2) Nem emlékeznek. (3,4)

a) Melyik napon,

A II. világháború előtt szoktak Szent Ivánkor rossz seprűt meggyújtani. (1) Farsang kezdetekor tábortüzeket gyújtottak. (2)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

A 20 éven aluli legények beöltöztek. Álarcot csináltak, láncot zörgettek,. A nők is beöltöztek. (1) A fiúk lányoknak, a lányok fiúknak öltözte. Cucorkának felöltöztek. Kendővel be voltak kötve a fiúk. Este megnézték ki kicsoda. A tollfosztóban áldomást csináltak. 3-4 kamaszgyerek felöltözött. A gyerekeket nem ijesztgették. (3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

10 éven felüli gyerekek betlehemeztek. 2-3 banda is volt a faluban. A gyerekek átjártak Balogunyomba is. Karácsony előtti hetet végig betlehemezték. Éjfélig mentek házról-házra. E szokás a II. világháborúig élt. Szereplői: angyal, Finfiris, Öreg, Maksus. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Antal tartsa meg az állatokat. (1) Szent Vendel el ne vigye az állatokat. (2) Nem emlékszenek, az ő idejükben ezt nem emlegették. (3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Gyünnek a csöndérek és elvisznek! (1) Felöltöztek rossz ruhába és azt mondták: Elvisz a bácsi! (2) Elvisz a Krampusz! (3) Mikulással. (4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Volt ilyen szokás. (1) Nem emlékeznek. (3,4)

b) Mikor, hol, miért?

Karácsonykor a kórusból a vidékiek dobáltak diót. (1) Azért dobálták, hogy zörögjön. (2)

c) Írjuk le tömören a szokást?

n.a.

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem tud róla. (1) Felszívta a szivárvány az embert, a holdban vágja most a tüskét. (2) Favágó embert látnak benne. (3,4)