Kisrákos

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1989. szeptember
Adatközlők:	(1.) Bita József, 1922. Református, Kisrákos, Fő út 40.
	(2.) Bita Józsefné Varga Irma, 1921. Református, Kisrákos, Fő út 40.
	(3.) Dezse György, 1899. Református, Kisrákos, Lapszer út 3.
	(4.) Körnie János, 1912.
	(5.) Bedők Ernő, 1907.
	(6.) Özv. Krizsa Jánosné, 1911.
	(7.) Sebők Ernőné, 1931.
	(8.) Fekete Imréné, 1926.
	(9.) Dvornicser József, 1926.
Gyűjtötte:	Gyécsek Andrea
Wiki feldolgozás:	Sáfár Anna
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisr%C3%A1kos
weboldal:	http://www.kisrakos.hu/pages/telepules.aspx

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A falu neve valamikor Iklód volt, majd Iklód-Kisrákosként emlegették. Hogy e nevek mit jelentek, azt nem tudják, ezt is a szülőktől hallották. (1) Úgy hallotta, hogy Nagyrákos és Kisrákos valamikor egy város volt. Hogy hogyan osztották meg és mikor, azt nem tudja, de ma a két falu között erdők, mezők vannak. (2) Keletkezési időpontot nem tud a faluról. (3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Bita, Zsohár, Kovács, Sebők, Kapitány, Balogh. Régebben beköltözöttek: Könye Bajánsenyéről, Kulcsár Nagyrákosról, Bedő Kustánszegről. (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A faluba nem települtek be nagyobb számban, csak néhányan beházasodtak, a lakók magyarok. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Az 50-es években sok fiatal elvándorolt a beszolgáltatások elől. Körmenden, Zalaegerszegen, Zalalövőn települtek le és még Polgárdiban, a kitelepített svábok helyére. A faluból is kitelepítettek néhány családot a Hortobágyra. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

A neve alapján hasonló falunak tartják Nagyrákos. Szeres-település volta miatt Viszákot, Szalafőt, Bajánsenyét, Őriszentpétert, illetve az egész Őrséget. (1,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

A falu az Őrség része. Az Őrség a jugoszláv határtól (Bajánsenyétől) a Marác folyóig terjedő területet öleli fel. (2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Közeli tájegység a Hegyhát, ide tartozik Szarvaskend, Halastó, Döröcske, Döbörhegy. A zalai dombsághoz Kustánszeg, Milájszeg. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Nevezetes községek: Velemér – árpádkori templom, fazekasság; Magyarszombatfa – kerámiagyár, fazekasság; Gödörháza – fazekasság; Pinkamindszent – határőrközség volt; Őriszentpéter – őrségi vásár. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem csúfolták a falut a környékbeliek, sem ők más falvakat. Egyes családoknak, azonos nevű családoknak volt megkülönböztető, esetleg csúfnevük. Voltak a faluban Boltos Biták, Külső Biták, Amerikai Biták, Rokkant Biták (elnevezés, foglalkozás, lakhely, családtag, egészségi állapot alapján). (1,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Sokan házasodtak környékbeli falvak lakóival (Pankasz, Nagyrákos, Bajánsenye), férfiak, nők egyaránt jöttek, mentek házasodással a faluból. Leggyakrabban Szaknyér, Viszák fiataljaival házasodtak az itt lakók. Olyan falut nem tudnak, amelyikkel kizárt volt a házasodás lehetősége. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Országos állat- és zsibvásár: Zalalövő 3-4-szer évente, Nagyrákos 2-3-szor évente, Őriszentpéter 3-4-szer évente, Körmend havonta, Zalaegerszeg havonta. Szombathelyre havonta főleg a 40-es években bikát mentek vásárolni.

b) Piacra:

Nem jártak (esetleg Körmendre), ami kellett, megtermelték, előállították.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A környék búcsúira jártak: Pankasz (június utolsó vasárnapja), Nagyrákos (július első vasárnapja), Őriszentpéter, Jánosfa (június utolsó vasárnapja), Szentjakab (július harmadik vasárnapja), Őrismagyarosd (Szentháromság vasárnapja), Viszák, Ivánc, Kisrákos (június harmadik vasárnapja).

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Csak ritkán, akkor Vasvárra (inkább Iváncról). (1,2,3)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Régebben sokan jártak csépelni, aratni, kukoricát szedni, kapálni, répát sarabolni, egyelni Csallóközbe, Jegespusztára, Zicsiújfaluba, Békésbe, Nagyszentjánosra, Mosonkárolyházára. Hogy hányan, az a terméstől függött, de általában 10-12 ember hetente. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szokta jönni munkára?

A faluba nem jöttek máshonnan munkára, illetve ritkán, ha itt nem kaptak munkásokat Őrimagyarosdról, Szőcéről. (1,3)

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Magyarszombatfán, Veleméren, Gödörházán készítette cserépedényeket használtak. Régen ezekből a fazekasok helybe jöttek, ma a kisrákosiak keresik fel a falvakat vagy a piacon szerzik be ezeket. (1,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluba drótos tótok, edényfoltozók, bosnyákok, paprikások, meszesek, köszörűsök jártak, kb. a 60-70-es évekig.

b) Honnan jöttek?

Trencsén megyéből. (1,2,3)

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Más falvak határában a helybelieknek nem volt szőlőjük, csak a határban levő Pacsai hegyen. Ma többeknek van a Balatonon, Döbörhegyen. (1,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temetője van/volt Kisrákosnak. Külön neve nincs. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepük nincs, reformátusok. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Egyéni gazdaságokban 2 boronát használtak (kétlevelű borona) ez előbb fából, majd vasból készült. Az uradalmakban 2-3 egymáshoz erősített boronát és egylevelű boronát is használtak. (1,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés volt a gyakori.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Csak 1-2 ember vetett géppel a két világháború között. A gépi vetés csak a háború után lett gyakoribb. (1,2)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Villás kaszacsapót használt mindenki. Ismerik a hajmókot is (kajmók), de nem alkalmazták. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Láttak vastagabb végén nyílással ellátott kévekötőfát, de a faluban nem volt általános használatban. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Búzából, rozsból általában 17 kévét raktak egy keresztbe, de a 21 kévéből álló kereszt is előfordult. 21-nél az első kéve feje alá rudat tettek. 2-3 keresztet raktak össze, ahol villámveszély volt, máshol 10-et is. Ezeket egyaránt kepének nevezték. (1,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározott számú kereszt. Állhatott 2-3-ból (villámveszélyes helyeken), de 10-ből is. A kepe szót a termés mennyiségének meghatározására is használták. (1,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele kb. 170-180 cm volt. (1,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Gépi cséplés esetén kalákában dolgoztak. A II. világháború után 2 gép volt a faluban, ezt is Körmendről hozták, részescséplés volt. Az első kombájn a 60-as években jelent meg. (1,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát 1930 körül nyárssal (hosszú rúd végén hegyes vassal) hordták kazalba, ez volt az általános, vállon, fejen vitték. A 60-as években megjelent az elevátor is, ahol hozzáfértek vele szalmához. (1,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A II. világháború után már nem termeltek hajdinát. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Már a II. világháború előtt is eke után, barázdába vetették a burgonyát. Általánossá az 50-es években vált. (1,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

A füvet lekaszálták. A rendeket szétszórták, szárították, általában egyszer forgatták, petrencébe rakták. Másnap újra kiterítették, majd behordták. (1,2)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A napi száraztakarmányt kosárral, villával, szénásruhával hordták be az istállóba. Egyformán gyakori volt mind a három. (1,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

iga

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Főleg a II. világháború előtt volt gyakori, hogy akinek kevés földje volt és nem volt szénája, az ősszel fák leveleit használta az almozáshoz. A háború után már csak elszórva fordult elő ez. (1,2)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Régen csak tartóláncot alkalmaztak a ló befogásánál (1930 körül), ma a tartóláncon kívül nyaklót is használnak. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

A tartólánc a régibb, az újabb a nyakló.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér: ökör, tehén húzza, nehézteher szállítására használják. Kocsi: könnyű terhet szállított, általában egyes lófogattal ellátva. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A szálastakarmányt szállító szekér hossza 4-5 m volt, csak nyújtott hosszú szekeret használtak, vendégoldallal szállítás nem volt, ma inkább. (2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján 8-9 m-es rudazó kötéllel történt, amely kenderből készült. Elől láncot alkalmaztak. (1,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Saroglyát nem használtak, csak subert. Esetleg a háború alatt itt maradt 1-2 saroglyát használták fel. (1,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

Ilyen formájú szekérkast használtak (rajz).

b) Használtak-e kettőt is?

Általában kettőt tettek össze, de egy mindig volt. (1,3)

2.22. Szokták-e a vonómarhát paktokltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nem patkolták a vonómarhát, de ha az ökör megsántult, akkor patája belső felére került a patkó. (1,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Ne, ne!

b) terelik jobbra

Hikk!

c) és balra

Hopp! (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne. Coca, coca gyere ide! (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi. Pipi ne, ne. (2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

A kutyát az egész faluban a nevén hívogatják. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tilót típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Csak lent termesztettek, ezt sulyokkal törték, amely gömbölyű volt. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő, álló típusú rokkát egyaránt használtak a faluban. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

A falu határában levő dombon volt valamikor néhány ház.

a) Hogy hívták ezeket?

Ezt a részt Fodor-szernek hívták, ma már nincsenek itt házak. Kisrákos szeres település: Fodor-szer, Pumpás-szer, Sohár-szer, Lap-szer, Felső-szer. (1,2,3)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Az utolsó boronából készült lakóházat 1955 körül bontották le. (1,3)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A füstöt az ajtón engedték ki, a kemence kidobása után a falba építettek kéményt. A konyha ajtó feletti lyukon engedték ki a füstöt. Zárt kémények már a 900-as évektől voltak, általánossá csak a 40-50-es években váltak. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Egy-egy bejárata volt a szoba + konyha + kamra résznek, ezek a pitvarra nyíltak. (1,2)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt keresztmestergerendás ház, a füstöskonyhások azok voltak. Nem volt ilyen ház. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparhelytek használata az 1920/30-as években lett általános. Az első időpontját nem tudják. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A kockaházak építése a II. világháború után lett általános. Egysoros házakat a 40-es évek óta nem építenek. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

A füstös konyhájú házak mindegyikében konyháról fűtött kemence volt a szobában. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét kb. egy méteres padkára építették. A konyha egyik sarkába, a padló szintjére állították. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A faluban L alaprajzú, leeresztett oldaltoldású pajták voltak. A legtöbb azonban egyenes. (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Kerekes kiszedővillát használtak, kerekes lapátnak nevezték. A kenyér kiszedéséhez, berekásához is ezt használták. (1,2)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Csak gyalulva és csak káposztát savanyítottak hordóban. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése a 60-as években szűnt meg általánosan, egyes helyeken már 1945-46-ban. (1,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Vesszőívesen kenyértartót használtak. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Dongás vajköpülőt füllel ellátva nem használtak, cserépedényben köpülték a vajat. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Ilyen kölestörőt használtak. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából rétest, málét, kását, gánicát (ezt csak ritkán) készítettek, hurkatöltésre is használták. Kölesből többször csináltak gánicát. Berántották (zsírral összefőzték), tejjel fele engedték, ha elfőtte a tejet, fogyasztották. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Ünnepre, hétköznapokra, munkára (aratás, cséplés) szoktak sütni fonott köralakú, sima köralakú, kifli alakú töltetlen kalácsot. A fonott köralakút perecnek nevezték. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Emlékezetük óta mindig fogyasztottak lecsót. Sok paprikából, pár paradicsomból, néhány fej hagymából készítik. Sóval, cukorral ízesítik, rizst vagy tarhonyát tesznek bele, néha kolbászt. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Emlékezetük óta fogyasztanak nyersen paprikát és paradicsomot. Megtermelik. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Karácsonyra diós, mákos, üres kalácsot, kevert és gyúrt tésztákat készítettek. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Viseltek a férfiak régen ünnepre széles nadrágot, melyet otthon szőttek, fehér volt rostos aljjal. Munkára hordtak csak ilyen házilag szőtt nadrágot.

b) Hány szélből készült?

Nem tudják, hány szélből készült. (1,2,3)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Most is még előfordul idősebb asszonyoknál, de az 50-60-as évekig volt gyakori. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Majdnem minden háznál szőttek az asszonyok vásznat. Az 50-es évekig, a háború után egyre ritkult. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Az asszonyok általában bent a lakásban is fejkendőt hordtak. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Szokásban volt a két ágy párhuzamos egymás mellé tétele a lakószobában (főleg a 40-es években), néha még ma is. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvőt 1910 körül tavasszal tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Olyan időszakról nem tudnak, amikor egyáltalán nem volt esküvő. (1,2)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap-hétfő

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

A lakodalmat a háznál tartották a pajtában vagy a házban. A vendégek először a lányos háznál voltak, innen mentek a férj házához.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Mindkét helyen egyenrangú étkezés volt. Általában 2 napig tartottak. (1,2,3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Ma a lakodalmat étteremben, a helyi kultúrházban tartják. Sokszor van Őriszentpéteren, Körmenden. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

2 vagy 4 vőfély járta végig a meghívandókat 2 héttel a lakodalom előtt csütörtökig. A távolabb lakókat kerékpáron keresték fel, utoljára a falusiakat hívták. Kalapjukra minden háznál 1-1 különböző színű szalagot kötöttek, megvendégelték őket.

b) 1930 körül:

Meghívókat küldenek, személyesen megy el a jegyespár. (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt a lakodalom során szándékos tányértörés. (1,2,3)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

A lakodalmakra Pankaszról hívtak cigányzenekart.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedűn, bőgőn, cimbalmon, fúvós hangszereken játszottak.

c) Hány főből állott a zenekar?

4-5 főből állott.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Harmonika nem volt. (1,2,3)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Lucázás nem volt a faluban. (1,2,3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Regölés nem volt szokásban. (1,2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

A faluban vannak/voltak öreglegények. Régen csak néhány, ma kb. húsz van. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem tudnak róla, hogy X-el meg voltak jelölve a tejesfazekak. (1,2,3)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem élt ez a szokás a faluban. (1,2,3)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Mikulásozni csak a családban szoktak. Gyerekek öltöztek be bundába, kucsmába, láncos botot vittek magukkal, mondókát mondtak, amelyért valamilyen ajándékot kaptak. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Régen betlehemeztek. Gyerekek öltöztek be bundába, pásztoroknak, jászolt vittek magukkal. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Az állatok védőszentjét nem ismerik, reformátusok. (1,2,3)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Megesz a mumus! Jön a farkas! (1,2,3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Diódobálás nem volt. (1,2,3)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A régiek egy embert láttak a holdban, aki fejszét visz a vállán, a fejszére pedig tüske van ráakasztva (összekötött tüske). (1,2,3)