Kisberzseny
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1992. július |
| Adatközlők: | (1.) Takács Gyula, 1917. |
| (2.) Nagy Józsefné, 1923. | |
| (3.) Farkas Vincéné, 1917. | |
| (4.) Ferenczi Magdolna, 1916. | |
| (5.) Nagy József, 1908. | |
| Gyűjtötte: | Borvendég Attila |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | http://hu.wikipedia.org/wiki/Kisberzseny |
| weboldal: | http://www.kisberzseny.hu/nyitolap/ |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
„Valami halászok voltak az alapítók, volt itt két patak, s ott dolgoztak.” Lapos, nádas terület volt. (1) Nagyberzsent a törökök a Somlón elfoglalták, az emberek bemenekültek a nádasba, halászatból, vadászatból éltek ezután. (2,3,4,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
Nagy, Német, Takács, Jagasits (régi telepesek). (1) Nagy, Takács, Német, Jagasits, Kovács. (2) Kovács, Nagy, Takács. (3) Kovács, Nagy, Takács. (4)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
Nem volt ilyen, nem emlékeznek rá. (1,2,3,4,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
1945 után elköltöztek Ajkára (kb. 340 fő lakosságból kb. 140 fő maradt). 1956-ban nyugatra mentek. 1959-ben a TSZ szervezés után is költöztek el. (1,2,3,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
Vallásilag Kamond (Kerta), egyébként Apácatorna, Karakószörcsök, ezek is a tüskevári jegyzőséghez tartoztak. (1) Tüskevár, Pinkóc, Apácatorna, Karakószörcsök, Somlójenő. (2)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Somlóvidék: Borszörcsök, Somlóvásárhely, Kerta, Iszkáz, Doba. (1,2)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
„Hát itt van Vas megye, Jánosháza környéke, Marcal mente.” (1) Marcal vidéke, Karakó, Kamond. (2)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Tüskevár, Somlóvásárhely, Kerta – híres vásárok. (1) „Nem tudok ilyet.” (2) A somlófalvak a borukról. (4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
A berzsenyieket nemigen szokták. (1) „Nem tudok ilyet.” (2) „A szúnyogok elejbe harangoztak.” (Egyszer úgy ellepték a szúnyogok a falut, hogy úgy látták az emberek, hogy füst. Mindenki azt gondolta, hogy tűz van, ezért harangoztak.) (4,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
„Inkább messziről hoztak, 10-20 km-ről is.” Ukk, Nemeskeresztúr, Kamond, Karakószörcsök, Bakonyok.” (1) „Legtöbbet a faluból, de hoztak Iszkázról, Pálfalváról is.” 30 km-re is elmentek asszonyért. (2)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Tüskevár (József nap, Kisasszony nap, Mátyás nap), Kerta (Erzsébet nap), Somlóvásárhely
b) Piacra:
Jánosháza (szerdánként), Devecser (csütörtök, vittek gyümölcsöt, disznót, baromfit, tejterméket). A szemesterményt Jánosházára vitték.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
„Messzebb nemigen.” Karakószörcsök, Keresztúr, Galsa, Kamond
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Celldömölk (Mária nap), Sümeg (Jézus szive), Sárvár (1,2,3,4)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A gazdálkodók helyben alkalmazták a „felesleges” munkaerőt. (1) Régen Károlyházára aratni, kapálni elég sokan eljártak. (2,3,4)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
Kamondról, de főleg Jánosházáról hoztak aratókat, marokszedőket. 10-15 háznál is voltak ilyenek. (1,2,3)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
„Minálunk semmi ipar itt nem volt.” (1) „Nem nagyon volt ilyen.” (2)
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
n.a.
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
Tüskeváron voltak gelencsérek (Tót nevezetűek), helybe hozták a portékát. (Minden héten hoztak.) (1,2)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
tyukászok – Jánosháza (német származású, valamilyen Miklós) meszesek – Ugod, Sümeg paprikások – Szeged favellások – Bakonyból drótostótok Bosnyákok pipát, kést cigarettaszipkát árultak. A vándorárusok a TSZ szervezése után nem jöttek. (1,2,3,4,5)
b) Honnan jöttek?
Jánosházáról, Bakonyból, Ugodról, Sümegről, Szegedről.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Meszesek, tyukászok, paprikások, favellások, drótostótok, bosnyákok.
d) Mit árultak?
Meszet, paprikát, favillát, pipást, kést, cigarettaszipkát.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
Galsa felé 1 km-re a Kis hegyen, itt volt régen is, meg a mezőn [szőlő]. Ma már nincs, felszántották. Idegen faluból valóknak nem volt szőlőjük, sem más földjük ennek a falunak a határában. (1,2)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
n.a.
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
Csak egy temető van, a régi öregek több száz éve ezt csinálták. (1,2)
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
n.a.
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem voltak fogadott ünnepek. (1,2)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
1940 után használták a 3 levelű boronát. (1,2) Már az 1930-40-es években is volt ilyen, de a faborona volt az általános. (5)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
Géppel is, kézzel is. (2)Kézzel is vetettek, de volt vetőgép, inkább azt használták. (3,4,5)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
Az 1920-as években géppel volt általános. (1)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
A gereblyés változat volt használatban (takarókasza, gráblástakaró). (1,2)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Nem volt ilyen. (1,2)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
búza 12 + pap rozs 16 + pap (1,2)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
Nem volt meghatározva, hogy hány kereszt kerül egy kepébe. Általában 5-7, de 10-nél nemigen került több egy sorba. (1,4,5) 1 kereszt gabona volt egy kepe, 10 kepe volt egybe, az volt a kepesor. (1)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
160 cm. (1) 1 öl. (2)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Helybelieknek is volt gépük, de jöttek masinálni Jánosházáról, Karakóról is. Mindegyik gépész állandó csapattal dolgozott. (1,2)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Kb. 1920-as évektől nyársat használtak, előtte favillát. (1,2)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
Nem termeltek hajdinát. (1,2)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1920-30-as évektől eke után vetik. (1,2)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
Renden szárították, forgatták, börzögették, sodrásba, esetleg petrencébe hordták. (1,2)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával. (1,5)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
igavonó
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
rúdszeg
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaszegek, nyakszeg (1,5)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Nem. (1,2)
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
n.a.
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
„Láncestrángot használtak mindig.” (1) „A rúdhoz lánc ment a hámfához kötél.” (2)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
A kocsi és a szekér között a rúdjában volt különbség. Szekér elé marhát fogtak, kocsi elé lovat. A jobbmódúak kocsival, lóval jártak inkább mindenhová. (1,2)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
Hosszúszekérrel, ez 4-5 m hosszú volt. Vendégoldalt csak a TSZ megalakulása után kezdtek használni. (1,2,5)
2.19. A nyomórúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Elől hosszúláncot, hátul rudazókötelet használtak. Csigát csak a TSZ idején kezdtek el használni. (1,2)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Ívelt volt. (1,2,3)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Olyan hosszú és olyan széles volt, mint maga a kocsi, vesszőből készül, hátul zárt, elől nyitott volt. (1,2)
b) Használtak-e kettőt is?
n.a.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
„Volt olyan nehézjárású ökör, amelyet meg kellett, de nem szokták.” (1) Nem szokták. (2)
2.23. A fejőedény régi neve?
Zséter. (1,2)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Ne! Néven(1), Néven(2)
b) terelik jobbra
jobbra: Hé!(1)(2)
c) és balra
balra: Hajsz!(1)(2)
hátra: Curik! Vissza!(1) Vissza! Trugs!(2)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca-coca! (1) Coca ne, ne! (2)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Tyu-tyu! (1) Ne tyu-tyu ne! (2)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Néven, Le! (pásztorok: Gyere ide!) (1) Néven. Esz, le! (2)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Kendervágó, tiloló. (1,2)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
álló (1) Régen fekvő , később álló . (2)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
A falu mindig itt volt a mai helyén, néhány malom volt a határában. (Pl. csippáni, Juranics v. Dőre malom.) (1,2)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A faluban fecskerakásos házak és tömős házak épültek. Más fajta házra nem emlékeznek, esetleg a vályog és a téglaházakra. (1,2)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
1910-es évektől zártkéményes házakat építenek. (1,2)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
Külön bejárata volt mindegyik helyiségnek, a „folosóra” nyíltak. (Előfordult, hogy a folosót gádornak nevezték.) (1,2)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
Volt olyan, hogy a vályogházon volt mestergerenda. (1) Volt ilyen. (4,5)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az adatközlők gyerekkorában már volt (1920-30-as évek), talán a múlt században kezdték el építeni ezeket. (1,2)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
1950-es évek után. (1,2)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Nem tudnak ilyenről, csak cserépkályhát ismernek. (1,2)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
60 cm-re a földtől. (1,2)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Téglalap alakú pajtát építettek. (1,2)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Sütőlapátot használtak. (1,2)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
Reszelve savanyítottak répát is és káposztát is. A kerékrépát 5 literes cserépedényben, ecettel savanyították. (1) „Volt olyan, de nemigen.” (2)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
Reszelve savanyítottak répát is és káposztát is. A kerékrépát 5 literes cserépedényben, ecettel savanyították. (1) „Volt olyan, de nemigen.” (2)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
1948-tól. (1) Háború után nem. (2)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
b) (1,2)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak ilyet, kb. 60 cm magas volt, felfelé szűkült, nyílásának átmérője 30-35 cm volt. 5-6 literes volt. (1,2,4,5)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Nem. (1,2,3)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
Nem. (1,2)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Fonottkalács (a), kugli (c), kör alakú perec. (1,2)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
„Már az én életemben mindig. Tán úgy 20-25 éve terjedt el.” Zsír, paprika, paradicsom, vöröshagyma. (1) Paprika, paradicsom, vöröshagyma, zsír. Mindig is ették. (2)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Mindig megették, de ilyen nagy mértékben nem fogyasztották, mint most. (1,2)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Piskóta, cukrosperec, más perec, cifrázó mintás szárazsütemény, kalács. 81) Lekváros, túrós, mákos bukta. (2) Cukros perec, vert perec, szalakádés sütemény, torták. (3)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
„Nem hordták már gyerekkoromban, egy helyen láttam csak.” (1) „Volt, aki hordta, négy-öt ember. Olyan is volt, hogy vasárnap elmentek vele a templomba.” (2) „A régiek hordták.” (3) Kb. 1920-as évektől nem hordják a faluban a széles gatyát.
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
„Mikor én megnősültem, a feleségem már nem viselt.” 1940-es évek. (1) „Se én, se az anyám nem hordta.” (2) Már úgy jártak, mint most. (3,4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Pinkócon, Keresztúron szövettek. Pinkócon Somogyi nevezetű takácsnál. (1) Pápára vitték szövetni. (2,3) Az 1950-es évek óta nem szövetnek. (1,2,3)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
„Az én gyerekkoromban kötelező volt, ma már nem.” Kb. 30 éve nem hordanak fejkendőt. (1) Sosem volt kötelező. A háború után már nem hordtak. (2,3)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
20-30 éve még egységbe rakták. (1) „Nem is olyan régen még így volt.” (2)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
Január, február, nyáron (augusztus), ősszel. (1) Farsangon. (2)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n.a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
szombat
b) 1980 körül:
szombat (1,2,3,4,5)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Általában a lányos háznál. (1,2,3,4,5)
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
n.a.
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
n.a.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
Vendéglőben.
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
30 év óta vendéglőben tartják a lakodalmat. (1,2,3,4,5)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Régen is és most is a jegyespár hív a lakodalomba, esküvő előtt 1 hónappal. Csak egyszer. (1,2,3,4,5)
b) 1980 körül:
Régen is és most is a jegyespár hív a lakodalomba, esküvő előtt 1 hónappal. Csak egyszer. (1,2,3,4,5)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Igen.
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
Egy asszony verset mondott, „a népet megijesztette”, s eldobta a tálat. (1)
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
Egy asszony verset mondott.
d)Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Kerta, Pinkóc, Nemeskeresztúrról.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Cigányzenekar: hegedű, síp, cimbalom, bőgő.
c) Hány főből állott a zenekar?
n.a.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Gombosharmónika kb. 30-35 éve használatos. (1,2) „Gyerekkoromban már volt gombos harmónika.” (5) (1910-20-as évek)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Luca nap előtti este.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
3-4 gyerek vitt egy kis szalmát vagy csutakot, verset mondtak: „Luca, Luca, kity-koty, tojjanak a tikok...” (1) Luca nap reggel korán a gyerekek szalmacsutakra térdepelve köszöntöttek. (2) „Luca, Luca kity-koty, tojjanak a tyúkjok, annyi csirkéjük legyen, mint égen a csillag! Annyi zsírjuk legyen, mint kútban a víz! Annyi kolbászuk legyen, hogy kertet lehessen vele fonni!” (2,4,5)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Karácsony másnapján.(1) István napján szokták.(2,4,5)
b) Meddig élt ez a szokás?
20-25 éve maradt abba.(1) A háború után maradt el. (2,4,5)
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
A legények regöltek, inkább a lányos házaknál.(1)a legények a lányos házaknál.(2,4,5)
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
„Regöljünk, regöljünk ennek a kislánynak egy szép legényt, kinek neve lészen ... Összependeredjenek, összesöndörödjenek, mint a cica farka, száradjon el rajta, mint a fán a héja.”
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
Nagy számban nem, „annyi most is van”: 2-3 fő. (1) „Nem is nagyon voltak.” (2)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Használtak ilyet.
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
Tüskeváron készítették ezeket. (1,2)
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem volt ilyen szokás. (1,2)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Nem voltak különös Miklósnapi szokások. (1,2)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Jézus, Szent József, Gábriel, Mária, 3 királyok, 4 angyal. (1,2)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
„Nem jut eszembe, de régen volt valami.” (1) Szent Vendel. (3,4,5)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Elvisz a kankus! Vigyázz, gyün az ördög! (1,2,5)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt ilyen szokás, a diót inkább csak ajándékozásra használták. (1,2)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást!
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Mintha valaki vágná a fát. (1,2,3,4,5)
