Kerkáskápolna
Adatlap
| Adatfelvétel ideje: | 1990. június |
| Adatközlők: | (1.) Spilák Józsefné, 1908. Kerkáskápolna |
| (2.) Keserű Lajos, 1919. Kerkáskápolna | |
| (3.) Keserű Lajosné, 1929. Kerkáskápolna | |
| (4.) Császár Györgyné, 1914. Nagyrákos | |
| (5.) Koczor Bálint, 1899. Kerkáskápolna | |
| (6.) Cseke Sándor, 1904. Szentgyörgyvölgy | |
| Gyűjtötte: | Kordé Tünde |
| Wiki feldolgozás: | Nagy Krisztina |
| A település a Wikipedián: | hu.wikipedia.org/wiki/Kerkáskápolna |
| weboldal: | www.kerkaskapolna.hu |
1. Külső kapcsolatok, történeti tudat
1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?
A falu egyike a 18 őrségi településnek. A régi falu valamivel feljebb volt, a grófság területén. (2,3,5)
1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.
A falu szinte összes családja ősi família. Mindenhol legalább a nagyszülőkig kimutatható, hogy itt éltek. Keserű, Szép, Varga, Dara, Koczor, Gál. A Batthyány utca később keletkezett. (2,3,5)
1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?
A grófságban dolgozó cselédek az 1920-as években területet kaptak a faluban. Egyéb betelepülés nem volt. (2,3,4,5)
1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?
A TSZ megalakulásakor sok fiatal elköltözött. A TSZ-en kívül egyéb munkalehetőség nem volt a faluban. 1952-ig egész családokat telepítettek ki. Később ezek vissza tértek. (2,3,4,5)
1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?
A falu az őriszentpéteri jegyzőséghez tartozott. A környéken minden falu mezőgazdasági munkát végzett. Ramocsa és Magyarföld szorosabban kapcsolódik a faluhoz. Egyrészt, mert ide jártak az említett falvak gyerekei iskolába, másrészt földjeik vannak Kerkáskápolna határában (2,3,4,5,6)
1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?
Kerkáskápolna az Őrséghez tartozik. Az Őrséghez eredetileg 18 falu tartozik. Ide sorolják a Jugoszláviában lévő Őrihódost és Kapornakot, valamint a burgenlandi magyar településeket. (2,3,4,5)
1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.
Szinte egyforma távolságra esik Göcsej, Hegyhát és Vendvidék. (2,3,4,5)
1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?
Az őrségi híres fazekas falvak: Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér. (2,3,4,5)
1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?
Szép lány nevelő Bajháza – Bajánházát nevezték így (ma Bajánsenye része). A faluban sok azonos vezetéknevű ember élt, ezért őket anyai nevük után különböztették meg: Szép József – Józsi Margit, Szép Elemér – Elemér Margit. Egy időben 5 Keserű lakott a faluban – közülük Simonoknak hívták az egyiket. Avas János családja egykor 18 emberből állt – ezt a családot Kis Jankó családnak hívták. (2,3,5)
1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.
A lakosság 95 %-a református a környéken. A leggyakrabban Ramocsából, Senyeházáról, Bajánházáról házasodtak, de a környező más falvakból is (2,3,4,5)
1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?
a) Vásárra:
Őriszentpéter, Nagyrákos, Zalalövő. Lovat Körmenden, Zalaegerszegen vettek.
b) Piacra:
Házi piac Őriszentpéteren volt. Nagy piac Körmenden, Zalaegerszegen volt, de innen senki nem járt piacozni.
c) Búcsúra (Mikor, hova?):
Bajánsenye – május első vasárnapja, Nagyrákos – aratási búcsú, október, Dávidháza – szeptember elsején.
d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?
Nem jártak sehova (református falu). (2,3,4,5)
1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)
A 40-es évekig néhány család eljárt Tolnába, Fejérbe, Baranyába summásnak. Ezek főleg betelepített cselédek voltak, akik nem rendelkeztek földdel. Erdei munkára télen Zalába, Somogyba jártak. A falura egyébként nem jellemző, hogy eljártak volna máshova idénymunkára. (2,3,4,5)
1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?
A faluba nem jöttek sehonnan. A Batthyány-birtokon állandó cselédség dolgozott, onnan néhányan nyáron dolgoztak a faluban béresként. (2,3,5,6)
1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:
A parasztember a maga részére megcsinálta a szerszámot.
a) kocsikasokat
n.a.
b) vesszőkosarakat
n.a.
c) szalmafonatú edényeket
n.a.
d) szövőbordát
n.a.
e) favillát
n.a.
f) fagereblyét
n.a.
g) faboronát
n.a.
h) egyebet?
A megszőtt vásznat egy ideig használták, hogy megpuhuljon meg kifehéredjék, utána az asszonyok bevitték Körmendre a vásárba eladni. (2,3,6)
i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszerezni?
n.a.
1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?
A magyarszombatfai, veleméri gerencsérek portékáit vásárolták. (1,2,3,4,5,6)
1.16.
a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?
Cigányok jártak valaha, még a háború előtt. Mostanában megint járnak. Meszet minden tavasszal hoztak a faluba. Ruhát, szőttest Sopron megyeiek hoztak. (2,3,4)
b) Honnan jöttek?
Sopron megye.
c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?
Cigányok, meszesek.
d) Mit árultak?
Meszet, ruhát, szőttest.
1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?
A Berki-hegyen Kerkáskápolnának, Magyarföldnek, Bajánházának (ma Bajánsenye) volt szőlője. A Kishegyen Dávidházának és Kotormánynak. A falunak zalai területeken is volt szőlője. Régen a falu 70 %-ának volt szőlője, most fordított az arány. (2,3,6)
1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)
A Berki-hegyen Kerkáskápolnának, Magyarföldnek, Bajánházának (ma Bajánsenye) volt szőlője. A Kishegyen Dávidházának és Kotormánynak. (2,3,6)
1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!
A falunak egy temetője van.
1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?
Az 1920-as években találtak embercsontokat a mai falu közepén. Ez temető lehetett, mert 5 sírt tártak fel. Olyan régi volt, hogy még a plébánián sem találtak írást a létezéséről. Ma épület van rajta. (2,3,5)
1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?
Nem volt. (2,3,4,5,6)
2. Termelés, munka
2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)
Kettőt használtak (hármat nem). (2,3,6)
2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?
a) kézi vetés: általános, ritka, nincs
A két világháború között szinte mindenki kézzel vetett. A szegényebbek közül még a háború után is jónéhányan kézzel vetettek. (2,3,6)
b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.
A módosabb gazdák a 30-as évek végén kezdtek géppel vetni, de a szegényebbek közül még a háború után is jónéhányan kézzel vetettek. (2,3,6)
2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismert?
A villás fajtát használták, takarónak hívták. (2,3,6)
2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?
Igen, mindenki használta a kézi aratásnál. (2,3,6)
2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?
21 kévéből rakták a keresztet, de előfordult, hogy 17-ből, főleg a zabnál, a 21. kéve a pap. (2,3,6)
2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?
A régebbiek használták a kepe szót. A 30-as években már nem rakták kepébe a gabonát, hanem a tövire állították sátor alakba. 4-5 keresztből rakták a kepét. Szegényebb termésnél vagy ha keskeny volt a föld, hogy ne keljen messze menni 2-3 kereszt volt a kepe. Ez azért is hasznos volt, mert villámcsapás esetén kevesebb veszett el. (2,3,6)
2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?
A cséphadaró nyele 150 cm, a hadarója 50-80 cm . (2,3,6)
2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?
Nem volt állandó, fogadott csapat, a családok besegítettek egymásnak. (2,3,6)
2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon
Villával. (2,3,5,6)
2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?
A 40-es évek második felében. (2,3,5,6)
2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?
1935-36-ban kezdték, s rá néhány évvel már általános volt. (2,3,6)
2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)
A füvet rendre vágták, elhintették. Jó idő esetén kétszer-háromszor megforgatták. Első este összetakarták, másnap a petrencéről levették. Elhintették, megint megforgatták néhányszor. Este behordták. Később annyi volt a változás, hogy első nap még nem forgatták. (2,3,6)
2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?
Villával vagy szénásruhával. A szénásruha négy sarkán „farok” volt, hogy könnyebben lehessen összefogni. (2,3,6)
2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):
a) az iga felső fájának nevét:
járomfa
b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:
nyakszög
c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:
igaküllő (2,3,6)
2.15.
a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?
Tölgyfa- és bükkfa levelet használtak almozáshoz még az 50-es években is.
b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?
Kezdetben a TSZ nem adott szalmát. Akkor megetették a szalmát az állatokkasl és levéllel almoztak. A fenyvesekben mohát szedtek, azzal is almoztak. (2,3,6)
c) Melyik évszakban?
n.a.
2.16.
a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?
Használtak. Kumetes szerszámot nem használtak. (2,3,6)
b) Melyik mód régibb, újabb?
n.a.
c) Ez utóbbit honnan ismerték?
n.a.
2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?
Teherszállításra szekeret használtak. Hívták lőcsös szekérnek is. A kocsi kisebb, csak személyszállításra használták. Mindig ló vontatta. (2,3,6)
2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.
A szekér 250-300 cm hosszú, ezt zöldtakarmány szállításra használták, hosszú nyújtós oldal 400-500 cm hosszú. Vendégoldalt nem használtak. (2,3,6)
2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.
Hátul rudazókötelet, elől láncot használtak. (2,3,6)
2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.
Nem volt saroglya. (2,3,6)
2.21.
a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.
Alakja olyan volt, amilyent „a kocsi oldala kívánt, azt mintázta”. (2,3,6)
b) Használtak-e kettőt is?
Használtak 2 szekérkast is.Egyet akkor, amikor nehéz anyagot (kavics, homok) szállítottak.
2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.
Csak azt az állatot patkolták, amelyiknek nem bírta a lába. Az állat első két lábát patkolták, főleg a külső körmöket. (2,3,6)
2.23. A fejőedény régi neve?
A 40-es években még föjkének, föjőkének hívták, később már zséternek. (2,3,6)
2.24. A befogott marhát milyen szavakkal
a) indítják
Naa! Na hajj!
b) terelik jobbra
Hikk!
c) és balra
Hokk! Hopp! (2,3,6)
2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?
Coca-coca. Coca-ne. (2,3,6)
2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?
Badi-badi. Pi-pi-pi. (2,3,6)
2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?
Nevén hívják. Kuszi. Pesz. (2,3,6)
2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)
Tilu, törü, gereben. Lentörő suk, lentiloló, kendervágó, dergáló. (2,3,6)
2.29.
a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?
A fekvő típusút használták. (2,3,6)
b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.
n.a.
3. Ház és háztartás
3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?
a) Hogy hívták ezeket?
n.a.
b) Miért volt így?
n.a.
c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?
Nem voltak elkülönülő házcsoportok. Azt tartják, hogy az 1700-as években a falu a volt grófság területén volt, innen költöztek ide. (3,4) 1908-ban 32 ház volt a faluban. (5)
3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.
A 60-as években még volt boronaház. (2,3,5)
3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?
Szabadkémény nem volt. A füstöskonyháknál később kidobták a kemencét és kéményt építettek a falba. 1900 után már zárt kéményeket építettek. (2,3,5)
3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)
A pitaros házakban minden helyiségnek külön bejárata volt. Később a téglaházaknál zárt folyosót építettek, itt is külön bejáratok voltak 1935 után kezdtek előszobát építeni. (2,3,5)
3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?
A régi faházakban keresztmestergerenda volt. (2,3,5)
3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?
Az 1800-as évek legvégén már voltak. Az 5. számú adatközlő (Koczor Bálint, 1899) apja 1908-ban vette a házat, ekkor már bent volt a sparhelt. (2,3,5)
3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?
Az 1940-es évek utáni építkezésekkor már ilyeneket építette. (2,3,5)
3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?
Valaha általános volt. Ilyen sárkemencéje volt Talján néninek is. (2,3,5)
3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára
Alacsony patkára. A kemence alja töméstégla volt, szája 1 m magasan. (2,3,5)
3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.
Téglalap alapú pajtákat építettek. Volt lábas pajta is. (2,3,5)
3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?
Nem használtak. (2,3,5)
3.12.
a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?
A répát és a káposztát is csak legyalulva savanyították. (1,2,3,4)
b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?
A répát és a káposztát is csak legyalulva savanyították. (1,2,3,4)
3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)
A TSZ megalakulása (1952) után. (1,2,3,4,5)
3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.
Nem használtak kenyértartót. A spájzban tartották a polcon vagy padon. (1,2,3,4)
3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.
Használtak. 5-6 literes, 70-80 cm magas, fölfelé szűkülő volt. (1,2,3,4)
3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.
Az a) típusút használták. (3,4)
3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?
A hajdinamagot megfőzték egy nagy üstben. Amikor a magok kezdtek kinyílni, kiszedték, ponyván megszárogatták. Ezután hántolni kellett. Újabb fővés után kiszaggatták. Töpörtyűs vagy tejfölös zsírral meglocsolták. Így készült a gánica. A málé palacsinta sűrűségű tészta, de aludtejjel csinálták, mert sósan ették. (1,2,34)
3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?
Inkább perecet készítettek. (1,2,3,4)
3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?
A lecsó nem igen ment a faluban. Magában nem ették, krumpligánicához készítették. Leginkább ősszel csináltak. A paprika és a paradicsom aránya megegyezik, vöröshagymát tettek hozzá. A paprikát magában is sütötték, tojást ütöttek rá. (1,2,3,4)
3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?
Mindig ettek nyersen zöldséget. Nyáron a mezőre vittek magukkal. (1,2,3,4)
3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?
Nem mindig volt kalács. Lekváros buktát, rétest, palacsintát sütöttek. (1,2,3,4)
3.22.
a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?
Az 1910-es évekig viseltek. (1,2,3,4,5)
b) Hány szélből készült?
n.a.
3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)
Egyesek szerint a 20-as évek elejéig, mások szerint a II. világháború végéig. (1,2,3,4)
3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?
Egyesek szerint 1946 után már nem, mások szerint még az 50-es években is, amíg lent termeltek. (1,2,3,4)
3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?
Nem volt ilyen szokás. (1,2,3,4)
3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?
Az 1920-as évekig az ágyakat egymás végébe tették. Azután a mai napig is egymással párhuzamosan teszik. (1,2,3,4)
4. Család, közösség, világkép
4.1.
a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?
A lakodalmat májusban, június elején tartották a szénatakarás előtt a pajtában. (2,3,4)
b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?
n.a.
4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?
a) 1910 körül:
vasárnap kezdődött és hétfő estig tartott
b) 1980 körül:
szombaton (2,3,4)
4.3.
a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?
Ha az esküvő után a lány ment a fiús házhoz lakni, először a lányos háznál tartottak vacsorát. Másnap a vendégek ismét összegyűltek, ekkor már a fiú házánál és ott volt az ebéd. Ha a fiú költözött a lányhoz, fordítva zajlott a sorrend.
b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?
Tehát a lakodalom során két fő étkezés volt. (2,3,4)
c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?
Egyformán.
4.4.
a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)
A bajánsenyei étteremben. Néha előfordul még, hogy otthon tartják. (2,3,4)
b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?
Kb. 10 éve kezdték a lakodalmakat a bajánsenyei étteremben tartani. (2,3,4)
4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)
a) 1910 körül:
Vendéghívogató, vőfény hívott az esküvő előtt 1-2 héttel.
b) 1930 körül:
A jegyespár hív személyesen vagy meghívóval. (2,3,4)
4.6.
a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?
Az 1920-as évekig az első tányért mindig eltörték. (2,3,4)
b) Ki, mikor és miért tört cserepet?
n.a.
c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =
n.a.
d)Meddig élt ez a szokás?
Az 1920-as évekig.
4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)
a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?
Senyei, őriszentpéteri, pankaszi cigány muzsikusok játszottak. Leghíresebbek a pankasziak voltak, Kánya Elemér bandája.
b) Milyen hangszereken játszottak?
Hegedű, nagybőgő, cimbalom, síp.
c) Hány főből állott a zenekar?
5-6 fős zenekarok voltak.
d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?
Tangóharmonikát 1950-60 óta használnak, de ezek már nem cigány muzsikusok. (2,3,4)
4.8. Lucázás
a) Volt-e lucázás és mely napon?
Igen.
b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.
A lucázást 5-12 éves gyerekek csinálták. Bementek a házhoz szalmacsutakkal a kezükben, elmondták a verseket (szövegükre már nem emlékeznek), gyümölcsöt, pénzt kaptak érte. Este visszamentek azokhoz a házakhoz, ahol keveset vagy nem adtak semmit, megszórták a ház elejét törekes szalmával és tökmag héjával. (2,3,5)
4.9. Regölés
a) Melyik napon szoktak regölni?
Nem ismerik a szokást. (2,3,5)
b) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
c) Kik regöltek: legények, gyerekek?
n.a.
d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.
n.a.
4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?
10 évvel ezelőtt 6 öreglegény volt (a falu lélekszáma 120-130 fő). (2,3,5)
4.11. X-el díszített tejesfazék
a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?
Nem ismerik. (2,3,4,5)
b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?
n.a.
c) Hol szerezték be ezeket?
n.a.
4.12
4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?
Nem szoktak. (2,3,4,5)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?
Nem szoktak. (2,3,4,5)
a) Melyik napon,
n.a.
b) miért,
n.a.
c) kik végezték?
n.a.
d) Meddig élt ez a szokás?
n.a.
4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)
Nem tudnak arról, hogy lett volna valamilyen szokás. (2,3,4,5)
4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.
Nem emlékeznek rá. (2,3,5) Valaha régen volt betlehemezés. (4)
4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?
Református falu lévén senkit. (2,3,4,5)
4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?
Nem ijesztgették a gyerekeket. (2,3,4,5)
4.17. Diódobálás
a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?
Nem volt ilyen szokás. (A dió ezen a vidéken általában elfagy, így csak 3-4 évente van bőséges termés.) (2,3,4,5)
b) Mikor, hol, miért?
n.a.
c) Írjuk le tömören a szokást!
n.a.
4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?
Nem tudnak róla. (2,3,4,5)
