Kerecseny

A Kapcsolatrendszer a Délnyugat-Dunántúlon wikiből

Adatlap

Adatfelvétel ideje: 1992. szeptember
Adatközlők: (1.) Harsány József, 1907. Dióskál, római katolikus, Kerecseny, Deák F. u. 50.
(2.) Tóth Ferencné Harsány Anna, 1933. római katolikus, Kerecseny, Deák F. u. 50.
(3.) Tóth Ferenc, 1930. római katolikus, Kerecseny, Deák F. u. 50.
(4.) Horváth Lajos, 1913. római katolikus, Kerecseny, Deák F. u. 20.
Gyűjtötte: Szabó Zoltán, Juhász Katalin
Wiki feldolgozás: Nagy Krisztina
A település a Wikipedián: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kerecseny
weboldal: http://www.kerecseny.hu/



1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

A temetőben sok „műemlék” van. (1)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Kiss, Both, Keglovits, Horvát, Herceg, Kovács. (1,2,3,4)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A háború után Jakabfa majorból költöztek be magyarok, 20 éve megjelentek a cigányok. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A háború után sok fiatal a városba költözött: Zalaegerszegre, Nagykanizsára. (1,2,3,4)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Orosztony, Gelse, Gelsesziget. (1,2,3,4)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Nem. (1,2,3,4)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

A „Gudorvőgy” volt a leggazdagabb. (2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Zalavár az apátságáról híres. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem tudnak ilyenről. (1,2,3,4)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Orosztony, Nagybakónak, Kilimán, Gelse, Gelsesziget. (1,2,3,4)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Kanizsa, Pacsa, Kiskomárom, Gelse, Zalavár

b) Piacra:

Nemigen jártak, legfeljebb Kanizsára a háború előtt.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

Rokonokhoz a közeli községekbe.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

Búcsúszentlászló (1,2,3,4)

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Summásnak eljártak a fiatalok Fejér megyébe, Vas megyébe vagy cselédeskedni városba, másik faluba. (1,2,3,4)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

A Darvalits urasághoz jöttek summások. A „horvátságból” vendek is. (1,2,3,4)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

Legtöbben csak saját használatra készítettek ilyesmit.

a) kocsikasokat

Egy ember volt a faluban, aki eladásra is csinált kocsikasokat, s egyebeket. (1,2,3,4)

b) vesszőkosarakat

Csak saját használatra.

c) szalmafonatú edényeket

Csak saját használatra.

d) szövőbordát

Csak saját használatra.

e) favillát

Csak saját használatra.

f) fagereblyét

Csak saját használatra.

g) faboronát

Csak saját használatra.

h) egyebet?

Csak saját használatra.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Sümeg vidékéről jártak gelencsérek. Azoktól vásároltak. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

Meszesek Sümegről, bosnyákok búcsúkor (borotvát árultak), edényfoltozó, köszörűs, néha halárus Zalavárból, Szabarból. (1,2,3,4)

b) Honnan jöttek?

Zalavárból, Szabarból.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

Bosnyákok,meszesek,edényfoltozó, köszörűs, halárus.

d) Mit árultak?

Meszet, borotvát, halat.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A község határában levő szölőket általában az idevalósiak birtokolják. (1,2,3,4)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

n.a.

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető van. (1,2,3,4)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Rozália szeptember 4. „Akkor szűnt meg a korela.” (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Használtak, de nem kizárólagosan csak ezt. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

n.a.

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Kb. 10-15 % használt vetőgépet. (1,2,3,4)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A hajmók típust használták, neve: „hajtó”. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Nem. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve volt egy kereszt. Több kereszt kepét alkotott. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

A kepe meghatározatlan számú keresztet jelent. A termés mennyiségét keresztben adták meg. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

Hosszabb, mint 150 cm. (1,2,3) 140-150 cm között. (4)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gazda állította fel. (1,2,3,4)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Villával vagy petrencerúddal, ritkábban „eleváter”-rel. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

1935 körül. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Legtöbben bokorra vetették, esetleg, ha volt ló, barázdába. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták, forgatták, petrencébe rakták, rúdon hordták. Szárító állványról nem tudnak. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Vellával, petrencehordó rúddal, néha kosárral is. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

vonó, bőfa(1,2,3)

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

vonószeg, derékszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

igaszeg

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Igen.

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Általánosan használták.

c) Melyik évszakban?

Ősszel szedtek össze diólevelet, hogy spóroljanak a szalmával. „Sráglával” (két rúd) hordták haza. (1,2,3,4)

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

A b) típusú „nyakló”. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

A szekeret tehenek vontatták, nem volt föllépője. Ha levették az igát, a rúd leesett. A kocsit lovak húzták, volt föllépője és a rúd nem esett le az iga levételekor. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

3,5-4 m. Vendégoldalt használnak. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Elől lánccal, hátul csigával, kötéllel, lapickával. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A b) változatot használták, itt a faluban csináltak is ilyet. (1,2,3,4)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Nyárra, ha nagyon kopott a körme szokták. Jobban az ökröket, de néha a teheneket is. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zséter. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Na, nejde, hahe!(1,2,3)

Ne, menjetek!(4)

b) terelik jobbra

Najde, Hahe! (marha) Hozzád! (ló)(1,2,3)

Najde!(4)

c) és balra

Hihe, Hahe!(marha) Tüled! (ló) (1,2,3)

Nejde! (4)

Becce: kisborjú. (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, ne! (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pí, pí, pí! Pipi, pipi. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Nevén, vagy: Eszne! (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilót. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Fekvő típusú rokkát használták, varrógéppel is fontak. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Ószeg, Főszeg, Örzsehegyalla, Gudorvőgy. (1,2,3,4)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

n.a.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A háború után közvetlenül bontották el az utolsót. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A 30-as években már mindenhol mászókémény volt, csak elvétve lehetett füstöskonyhát látni. (1,2,3,4)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

A pitarra nyíltak. 1940 után egybenyitották a helyiségeket. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Nem emlékeznek ilyenre. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Nem tudni, mikor jött divatba, de az 50-es évekre tűnt el. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A 40-es, 50-es években már elkezdték. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

50-60 cm. (1,2,3,4)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Nagyon kevés kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú típusú volt kiugró nélkül. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

„Szénvonyóval kikísérték.” (1) Lapát, de leginkább rongy segítségével. (2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Mindkettőt csak szeletelve, vadkörtével. (1,2,3,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Mindkettőt csak szeletelve, vadkörtével. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

Az 1960-as évek közepén. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Főleg az a), esetleg c). (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Használtak, de inkább cserépből volt. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Hajdinatörő nem volt, csak tisztították rostával. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Nem, csak kukoricából. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Az a) és b) típust. Fonott perecnek, hőkömperecnek nevezték. A kuglófot kuglinak nevezik. (1,2,3,4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Nem emlékeznek mióta. (1,2,3) 1940-ben a katonáéknál evett először, s mikor hazajött, akkor mondta az édesanyjának, hogy csináljon. Krumplit nem tesznek bele. (4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Mindig megették nyersen is. (1,2,3) 1935-40-től. (4)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Kuglófot, kalácsot, szalugálisat, mézeset. A mézest sokféle mintával díszítették. Esetleg volt bukta és köményes kifli is. (1,2,3) Diós, mákos kalácsot. (4)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Látott ilyet gyerekkorában. Templomba már nem, de a mezőre még felvették. (4) Öregapjának még volt 13 szélből. Általában 7 szeleset vettek fel a szüreti bálra.A 30-as, 40-es években kihalófélben volt. (2)

b) Hány szélből készült?

Öregapjának még volt 13 szélből. Általában 7 szeleset vettek fel a szüreti bálra.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Kb. az 50-es évekig. Az öregek még most is abban járnak (pliszérozott szoknya és rékli). (1,2,3,4)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Otthon nem szőttek. A falubeli takácsnál, vagy Pápán szövettek. (1,2,3,4)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

Míg a TSZ be nem jött, addig. Az asszonyok gyöngyös kontyot hordtak. (1,2,3,4)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

1925-30-tól került egymás mellé az ágy. (1,2,3,4)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Farsangkor, vagy ősszel. (1,2,3,4)

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

n.a.

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombaton (1,2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Két helyen tartották. A kelengyét is a lakodalom idején vitték hogy lássa az egész falu. (1,2,3,4) „Kocsira ládám, melleje a párnám magam is felülök, Jaj, édesanyám, szerelmes dajkám, De hamar elvisznek!” (2)

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Általában a lányos háznál volt az ebéd, a fiús háznál a vacsora.

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Ma a kultúrban, vagy háznál sátorban. (1,2,3,4)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

Kuszóri járt feldíszített bottal. Kétszer hívott, két héttel és három nappal a lagzi előtt.

b) 1930 körül:

Meghívót nyomtatnak, azt küldik szét. A közeli rokonokhoz személyesen is elmegy az ifjú pár. (1,2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem. (1,2,3,4)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

d)Meddig élt ez a szokás?

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Volt itt a faluban parasztzenekar azokat hívták.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedű, brácsa, cimbalom, bőgő.

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

Kb. 1955-től már harmonikás is volt. (1,2,3,4)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13-án. Még az elmúlt években is.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Gyerekek jártak kotyolni december 13-án. Még az elmúlt években is. „Luca, Luca kitty-kotty Gelegenye kettő Nekem is van kettő Az én tököm meddő… Kietek lányának akkora cicije legyen, Mint a bugyigás korsó! Kendtek disznajának akkora szalonnája legyen, Mint a mestergerenda! Kendtek lánya seggin úgy jöjjön a fing, Mint a kemence száján a füst!” Ha eljegyezték már a házban levő lányokat, akkor többé nem engedték be a kotyolókat.

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsony és újév között

b) Meddig élt ez a szokás?

Háború után már nem.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Legények jártak.

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

„Haj, regö, régi törvény, Haj, regö rejtem… Adjon az Úristen Ennek a gazdának Két szép ökröt, Csöngős, pöngős szekeret, Aranyos ostornyelet… Emitt vagyon egy kislány, Kinek neve … Amott vagyon egy legény, Kinek neve… Isten meg ne mentse Kebelébe ejtse, Lába közé szorítsa, Ottan jól megnyomassza, Úgy sirassa ríkassa, Mint a róka a tyúkot…” (1,2,3,4)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

5-6 a faluban élő 180 lélekből. (1,2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem. (1,2,3,4)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

c) Hol szerezték be ezeket?

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem. (1,2,3,4)

a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem. (1,2,3,4)

a) Melyik napon,
b) miért,
c) kik végezték?
d) Meddig élt ez a szokás?

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nem volt. (1,2,3,4)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Csak a pásztorokra emlékszik. (1,2,3,4)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Vendel valamennyi állaté. (1,2,3,4) Szent György napkor nyírfazöldágat tettek ki, hogy a boszorkány az állatokat meg ne nyomja. (2)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Nem szokták. (1,2,3) „Megállj, gyün a cigány, elvisz.” (4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt. (1,2,3,4)

b) Mikor, hol, miért?

c) Írjuk le tömören a szokást!

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

A Szűzanyát Szent Fiával. (1,2,3) Egy emberalakot. (4)