Kercaszomor

Adatlap

Adatfelvétel ideje:
Adatközlők:	(1.) Pongrác János, 1910
	(2.) Könye Gyula, 1913. Kercaszomor
	(3.) Könye Gyuláné Gyenese Franciska, 1913
Gyűjtötte:	Bedő Zoltánné
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Kercaszomor
weboldal:	http://www.kercaszomor.hu/

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Régen két faluból állt, Kercából és Szomorócból. Kerca egy Kerc nevezetű emberről kapta a nevét. (1,2,3)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

Gyenese, Könye, Varga, Bognár (kitelepítették a Hortobágyra, mert kulákok voltak). (1,2,3)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

Betelepülésről nem tudnak, legalábbis nagyobb számúról. Néhány család „vendből települt be”, de ezek leginkább házasodással. Hodos környékéről jött még néhány család. (1,2,3)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

Nem tudnak róla. (1,2,3)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Senyeháza, Dávidháza, Őrbajánháza, Alsó- és Felső Kotormány. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

Az Őrségbe tartozik. (1,2,3)

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Nem tudnak közeli tájegységről. (1,2,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

Híres községnek tartják sajátjukat, mert régen a kercai jegyzőség alá tartozott a mai Bajánsenye összes akkori községe. (1,2,3)

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Nem ismernek ilyen csúfolkodó mondásokat. (1,2,3)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Házasodni Szombatfára és Gödörházára szoktak leginkább. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Zalalövő, Bajánsenye, Őriszentpéter

b) Piacra:

Körmend, Szombathely, Zalalövő

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

A helyi búcsú augusztus második vasárnapján szokott lenni. (1,2,3)

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Munkára több helyre szoktak járni: Kapuvárra, Veszprémbe, Bicskére, Győrbe. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

Ide nem szoktak jönni munkára. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

n.a.

b) vesszőkosarakat

A helyiek csak maguk részére szoktak készíteni kosarakat.

c) szalmafonatú edényeket

n.a.

d) szövőbordát

n.a.

e) favillát

n.a.

f) fagereblyét

n.a.

g) faboronát

n.a.

h) egyebet?

n.a.

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Magyarszombatfai cserépedényeket használtak. (1,2,3)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

A faluba jártak: meszesek, drótos tótok, zsidó kereskedő. (1,2,3)

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

meszesek, drótos tótok, zsidó kereskedő

d) Mit árultak?

Meszet.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

A helyieknek nem volt szőleje más falvak határában.

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Más falusinak sem volt a helyi szőlőhegyen. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Egy temető volt és egy is van. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Fogadott ünnepük nem volt. (1,2,3)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

A 2-es borona volt az általános. (1,2,3)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

A kézi vetés volt az általános. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Nincs gépi vetés.

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

A villás kaszacsapót használták leginkább, de sokan használtak hajmókot is. (1,2,3)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak ilyet. (1,2,3)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

21 kéve = 1 kereszt (a 21. a papé). 4-5-6-10 keresztet is raktak kepébe. Általában nem raktak össze sokat, nehogy leégjen. (1,2,3)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Ismerik a kepe szót, de nem használták a termés mennyiségének meghatározásához. (1,2,3)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

A csép nyele 155 cm fölött volt. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

A gépi cséplés esetén „kalákában” dolgoztak. Összesegítettek. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

A kicsépelt szalmát vasvillával hordták a kazalba. Később kezdték a nyársat alkalmazni. (1,2,3)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

A II. világháború után egy-két évvel. (1,2,3)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

A burgonya eke után való vetése 1930-ban kezdődött és a háború végén lett általánossá. (1,2,3)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Lekaszálták, megforgatták, petrencébe rakták, majd behordták. (1,2,3)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

A kazalból a takarmányt villával vagy „szénásrongy”-ban hordták be az istállóba. (1,2,3)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

igafa

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

igaszeg

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

nyakszeg (1,2,3)

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használták a fák leveleit ősszel, ha nem volt elég szalmájuk. (1,2,3)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

n.a.

c) Melyik évszakban?

Ősszel.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Alkalmaztak ilyen tartóláncot, a duplaláncos változatot. (1,2,3)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekérnek nevezték azt a hosszú szekeret, amivel a gazdasági munkákat végezték. Kocsinak azt a könnyű szekeret nevezték, amivel a piacra, stb. jártak. (1,2,3)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

A hosszúszekér 4-5 m hosszú volt. A vendégoldalt újabban használják. (1,2,3)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

A nyomórúd leszorítása rudazókötéllel történt. (1,2,3)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

A lovaskocsi saroglyája egyenes és enyhén ívelt is volt. (1,2,3)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

A szekérkas formája igazodott a szekér oldalához. El kellett vinni a kocsit, levették a mintát, pontosabban a méretet és így készítették el a kast. A formája: az elejét nem ívesen, hanem csak egyenesen készítették. (1,2,3)

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Szokták akkor, ha elvásott a körme. Volt, aki a tehenét is megpatkoltatta. Attól függ, mije volt neki. (1,2,3)

2.23. A fejőedény régi neve?

A fejőedényt zséternek nevezték. (1,2,3)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Nee!

b) terelik jobbra

Hajsz!

c) és balra

Hík! (1,2,3)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Coca ne, coca ne. (1,2,3)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pipi, pipi. (1,2,3)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Kutyuskám gyere ide. (1,2,3)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tilótípusú törőt használtak. (1,2,3)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Álló rokkát használtak. (1,2,3)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Régen két községből állt Kercából és Szomorócból. Pontosabban a két község különálló volt. (1,2,3)

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

A községnek mindig itt volt a helye.

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

A 40-es években (1,2), a 60-as években (3) volt az utolsó ilyen ház.

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

A régi házak füstvezetékét a falba építették be. A II. világháború után már zárt kéményeket építenek. (1,2,3)

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Kamra, konyha, szoba. (rajz) (1,2,3)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Volt a faluban keresztmestergerendás ház, de ezeket már elbontották. Előfordult földfalú házaknál is mestergerenda. (1,2,3)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

A rakott sparheltek használata már a század első évtizedében általánossá vált. (1,2,3)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

A II. világháború után már ilyeneket építettek, de általánossá az 1950-60-as években vált. (1,2,3)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Nem tudnak ilyen házról. (1,2,3)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét normál magasságú padkára építették. (1,2,3)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

A pajta téglalap alaprajzú volt. (rajz) (1,2,3)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nyílt tűzön főzés esetén két ág közé fogták a fazekat. (1,2,3)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Egészben nem savanyítottak, csak feldarabolva. (1,2,3)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Egészben nem savanyítottak, csak feldarabolva. (1,2,3)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

A kenyér házi sütése a TSZ megalakulása után, 1950-ben szűnt meg. (1,2,3)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

A b) és c) típusú kenyértartót használták leginkább. (1,2,3)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

A vajköpülő cserépből volt, nem volt füle. (1,2,3)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

A hajdinatörőnek négy lába volt, hengeres formája, meg volt húzgatva és tekerni kellett. (1,2,3)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Hajdinából készítettek: málét és gánicát. A gánica készítése: a hajdina lisztjét vízben megfőzték, majd kiszagatták és forró zsírban kisütötték. Tejföllel és lekvárral is fogyasztották. (1,2,3)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott hosszúkás és fonott köralakú kalácsokat is szoktak tenni az ünnepi asztalra. (1,2,3)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Kb. 20 éve készítenek gyakrabban lecsót. A készítés egyéni ízlés szerint történt. (1,2,3)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

Nyersen már az 1920-30-as évektől fogyasztanak paprikát, paradicsomot csak valamivel később. (1,2,3)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

Leginkább mákos és diós kalács került a karácsonyi és az ünnepi asztalra. (1,2,3)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

Régen inkább aratáshoz használtak ilyen széles gatyát. Ünnepre csak kevesek használták. (1,2,3)

b) Hány szélből készült?

n.a.

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

Kb.1925-ig viseltek ilyet. (1,2,3)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

Szőni a II. világháborúig szoktak az asszonyok. (1,2,3)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

A fejkendő viselete nem volt kötelező. (1,2,3)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

Úgy emlékeznek rá, hogy ennek nem volt semmi jelentősége, mindenki úgy rakta az ágyát, ahogy gondolta. (1,2,3)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

Az esküvőket leginkább a tavaszi időszakban tartották.

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

Olyan nem volt, hogy valamelyik évszakban nem tartottak volna. (1,2,3)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

vasárnap

b) 1930 körül:

szombat (1,2,3)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Mindkét háznál tartották. Aszerint volt a sorrend, hogy hova mentek lakni utána.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Vacsora mindkét helyen volt. (1,2,3)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

A lányos háznál a lány rokonai, a fiús háznál a fiú rokonai.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Jelenleg vendéglőkben tartják a lakodalmat. (1,2,3)

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

n.a.

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

2-2 vőfély mindkét helyről (minden helyen szalagot kötöttek a kalapjára)

b) 1930 körül:

Levéllel, meghívókkal (1,2,3)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt szokás. (1,2,3)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Régen zenészeket helyből hívtak. A Szarka családot. Később pedig Pankaszról Ede és bandáját.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Bőgős, első prímás, másod prímás. (1,2,3)

c) Hány főből állott a zenekar?

n.a.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

n.a.

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

Volt lucázás december 13-án.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Szalmát tettek a tyúkok alá. Mondóka: „Luca, Luca kity-koty Tojjanak a tyúkjok, luggyok, Jó ülősek legyenek, A lányok segge akkora legyen, mint a kemence szája, A lányok csöcse akkora legyen, mint az aratóbugyiga korsó…” (1,2,3)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

A regölés nem volt szokás. (1,2,3)

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Voltak öreglegények, de nagyon kevés számban. Talán 2-3 főre tehető a számuk. (1,2,3)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem ismertek az ilyen díszítésű tejesfazekak. (1,2,3)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

December 6-án Mikulás volt. Régebbi szokásra nem emlékeznek. (1,2,3)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

Betlehemezés csak annyiban volt, hogy más faluból jöttek betlehemesek. Szereplőkre pontosan nem emlékeznek. (1,2,3)

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

n.a.

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

„Jön a Bau” kifejezéssel ijesztgették a gyerekeket. Hogy honnan ered ez a kifejezés, nem tudják. (1,2,3)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Nem volt ilyen szokás. (1,2,3)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Nem láttak semmilyen alakot a Holdban. (1,2,3)