Kenéz

Adatlap

Adatfelvétel ideje:	1984. október
Adatközlők:	(1.) Bíró Ferenc, 1922. Kenéz, Rákóczi u. 13.
	(2.) Kiss Ernőné, 1935. Kenéz, Rákóczi u. 42.
	(3.) Kóbor Antalné, 1935, Kenéz, Rákóczi u. 15.
	(4.) Bíró Ferencné, 1926. Kenéz, Rákóczi u. 13.
	(5.) Németh Gyula, 1915. római katolikus, Kenéz, Petőfi u. 14.
	(6.) Szabó Gyula, 1916. római katolikus, Kenéz, Petőfi u. 3.
	(7.) Bíró Károlyné, 1903. római katolikus, Kenéz, Kossuth u. 38.
	(8.) Kenedli Kálmán, 1913. római katolikus, Kenéz, Petőfi u. 24.
Gyűjtötte:	Tóth Irén, Tóthné N. Ágnes
Wiki feldolgozás:	Nagy Krisztina
A település a Wikipedián:	http://hu.wikipedia.org/wiki/Ken%C3%A9z_(telep%C3%BCl%C3%A9s)
weboldal:	http://www.kenez.hu/hu/bemutatkozas

---

1. Külső kapcsolatok, történeti tudat

1.1. Mit tudnak a község keletkezéséről? Hogyan jött létre?

Régen is így hívták a falut. Ezen a helyen volt a falu. Alsó és Felső része volt a falunak. Nem volt jellemző a bevándorlás. (1,2,3) Kenéz igen régi község lehet. Amikor 1981-ben javították a templomot, megállapították, hogy a falu 416 éves. (5,6)

1.2. Melyek a község régi családjai? Sorolják fel ezeket és azt is ha tudnak régen beköltözött s itt gyökeret vert családokról, feljegyezve, hogy honnét kerültek ide.

A falu régi családjai: Bírók, Kopácsiak, Németh, Sülék, Őriek Pecölből kerültek ide, Kenedliek pedig Vátról. (5,6,7,8)

1.3. Tudnak-e arról, hogy a faluban valahol, valamikor nagyobb számban települtek-e be,? Honnan, milyen nemzetiségűek?

A falu szintiszta magyar, idegen nemzetiségűek nem települtek bbe. Ide nagyobb számmal nem költöztek be. A falu mellett levő Kányás majorba jöttek-mentek csak a cselédek. (6,7,8)

1.4. Tudnak-e arról, hogy a faluból költöztek-e nagyobb számba valahova? Hova, mikor?

A régebbi időkben a faluból nem költöztek el nagyobb számmal. A két világháború között a fiatal lányok közül sokan elmentek Pestre cselédnek. (6) Mostanában a fiatalok Szombathelyre költöznek el, s mivel Kenéz kisközség, ez az elvándorlás érezhető. A lakosság száma 500-ról 300-ra apadt. (5,7,8)

1.5. Mely falvakat tartanak magukéhoz leginkább hasonlónak közelebbi vagy távolabbi vidéken? Miben áll a hasonlóság?

Pecöl. Közeli falu hasonló gondokkal. Gazdaságilag most is egy a két falu. (1,2,3)

1.6. Beletartozik-e a falu valamilyen tájegységbe, népcsoportba, vidékbe? Melyikbe?

n.a.

1.7. Milyen közeli tájegységről, csoportokról, vidékekről tudnak? Kérdezzük meg, hogy mely községeket sorolják a csoportokba.

Bozzai és Bárdos. (1,3)

1.8. Milyen híres községekről tudnak, miről híresek ezek?

n.a.

1.9. Csúfolták-e a falut valamivel a környékbeliek vagy az itteniek mely más községekről tudnak-e csúfolódó mondásokat?

Rákos kenéziek. Tarisznyás pecöliek. Holdas lipátiak. (1,2,3) Kenézt azzal csúfolták, hogy keresztbe vitték a létrát az erdőben. Rákos kenéziek – a Borzó patakban sok rák volt, ide jártak rákászni. Megláncolták a rákot, hogy ne menjen el. (7) Tarisznyás pecöliek – sokan eljártak a faluból summáskodni, és az élelmüket tarisznyában vitték magukkal. A surányiak felhúzták a bikát a templom tetejére, mert az kifüvesedett. (5) Zanat – „Megidták a túzokáldomást!”: Jégeső esett és a tuzokok szárnyai megfagytak, és az emberek megfogták őket. Arra járt egy autós és megvette. Míg betért a kocsmába a madarakat egy pajtában helyezték el. A szárnyaik felengedtek és a tuzokok elrepültek. (5) Lipát – „a holdvilágot megették”: Egy ember be volt idva és éjszaka evett, a hold épp a tányérjába sütött bele, és azt kanalazta. (6) A vasszécsényiek istentelenek. A kastély előtt állt egy bádogfeszület, a fakeresztje elrohadt. Jött arra egy zsidó, aki azt kiabálta: „rosszvasat veszek!” Egy odavalósi asszony eladta a bádogkeresztet. A zsidó a feszületet a szekér hátuljára kötötte úgy, hogy lebegjen (mintha az is búcsút intene). Később egy másik asszony visszavásárolta. (6) Bozzaiak – nemesek megették a nyőveset. (7) (Nyőves: döglött állat húsa, ami megnyüvesedett.) Megyehídiak – tejfölös cserebogarak (mert megették). (5,8)

1.10. Szoktak-e régebben más falvakból házasodni? melyekből gyakrabban, esetleg melyekből nem? Soroljuk fel az emlegetett falvakat, törekedve annak megállapítására, hogy az összeházasodás jelentős vagy szórványos volt.

Ikervár, Pecöl – ezekből gyakrabban. (1,2,3)

1.11. Hova szoktak régebben gyakrabban járni: a, vásárra,b, piacra,c, búcsúra. d, búcsújáró helyre?

a) Vásárra:

Sárvárra, Szombathelyre. (1,2,3)

b) Piacra:

n.a.

c) Búcsúra (Mikor, hova?):

n.a.

d) Hova szoktak régebben gyakrabban járni búcsújáró helyre?

n.a.

1.12. Hova szoktak régebben innen munkába járni s milyen munkára? (summás, csépelni, cselédeskedni, stb...)

Fél falu summásként Alsómezőre járt. Szombathelyre cselédeskedni. (1,2,3)

1.13. Ide ugyanilyen célból honnan szoktak jönni munkára?

A faluba nem jártak dolgozni más helyről. (1,2,3)

1.14. Készítettek-e a helybeliek eladásra más faluban:

a) kocsikasokat

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

b) vesszőkosarakat

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

c) szalmafonatú edényeket

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

d) szövőbordát

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

e) favillát

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

f) fagereblyét

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

g) faboronát

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

h) egyebet?

Eladásra nem csak saját használatra. (1,2,3)

i) Ha ezeket helyben egyáltalán nem készítették, akkor melyik falvakban lehetett ezeket beszervezni?

n.a.

1.15. Hol készített cserépedényeket használtak?

Szekérrel hozták Jákról. Cserepeseknek hívták őket. Sárvárról cigányok is hoztak. (1,2,3,4)

1.16.

a) Milyen vándorárusok jártak a faluba?

n.a.

b) Honnan jöttek?

n.a.

c) Hogy hívják őket (licsések, kránicok, bosnyákok, paprikások, meszesek, faszerszám-árusok, sonkolyosok, deszkások, olaszok, üvegesek, edényfoldozók, fazekasok, stb.)?

n.a.

d) Mit árultak?

n.a.

1.17. a)A helybelieknek milyen más falvak határában voltak szőlői jelentősebb számban?

Szőlőtermesztés nem volt jellemző. Csak a ház körül. (1,2,3)

1.17. b) Volt-e a helyi szőlőhegyen más faluban lakónak szőlőbirtoka? (A községeket mindegyik esetben soroljuk fel, a méretekre ügyelve.)

Szőlőtermesztés nem volt jellemző. Csak a ház körül. (1,2,3)

1.18. a) A mai község határában hány egykori vagy mai temetőről tudnak? Soroljuk fel ezek neveit!

Ahol most a templom van, ott volt a temető. (1,2,3)

1.18. b) Tudnak-e a falu határában olyan helyet, ahonnan nagyobb tömegben kerültek elő emberi csontok?

n.a.

1.19. Voltak-e a falunak fogadott ünnepei, melyek és miért?

Bozza, Pecöl, Megyehid, Kenéz. Szent Miklós, Miklós napján, december 6-án. Fogadott ünnep nem volt. (1,2,3,4)

2. Termelés, munka

2.1. Használtak-e a két világháború között egymáshoz erősítve 2-3 boronát a szántás elegyengetéséhez? (ritkán, általános, kizárólagos)

Kizárólagos. (1,2,3,4)

2.2. Közepes gazdaságokban a két világháború között a gabonát milyen mértékben vetették kézzel és vetőgéppel?

a) kézi vetés: általános, ritka, nincs

Gépi vetés gyakoribb volt. (1,2,3)

b) a gépi vetés: általános, ritka, nincs.

Gépi vetés gyakoribb volt. (1,2,3)

2.3. Használtak-e villás (a,) és gereblyés (b,) kaszacsapót vagy hajmókot (c)? Melyiket milyen sokan? Melyik mióta ismeretlen?

Mindenki ezeket használta. Régóta ismeretes. (1,2,3,4)

2.4. Használtak-e a faluban olyan kéve kötő fát, amelynek vastagabb végén lapos nyílás volt, amibe a sarlót is be lehetett dugni?

Használtak, épp így volt. (1,2,3,4)

2.5. Az egyéni gazdálkodás idejében búzából és rozsból hány kévét szoktak a mezőn keresztbe rakni? Hány keresztet raktak összekapcsolva a mezőn és mi volt ennek a neve?

Húsz kéve egy kereszt. Minden időszakban ennyi. (1,2,3,4)

2.6. Ismerik-e a kepe szót és ez mit jelent? (Meghatározott számú összerakott kereszt vagy meghatározatlan számú kereszt.)Használták-e ezt a kifejezést a termés mennyiségének a meghatározására?

Nem használták. (1,2,3,4)

2.7. Milyen hosszú volt a csép nyele: 140 cm alatt., 144-155 cm között, 155 cm fölött?

2 m a nyele. (1,2,3)

2.8. A két világháború között a gépi cséplés esetén állandó csapat járt-e a géppel, vagy a gazda állította a munkásokat - a gépészen és etetőn kívül - a rokonság, szomszédság köréből?

Összeállított csapat járt. Állandó volt. (1,2,3)

2.9. A kicsépelt szalmát hogyan hordták kazalba 1930 körül? a, Nyárssal (3-4 m hosszú rúd, amire a szalmát felszúrták és a fej fölött vitték.) Tisztázzuk mikor és hogyan került a faluba és mennyire lett általános? b, Vízszintes rudakon c, Elevátorral d, Egyéb módon

Nyárssal. Ez volt jellemző a faluban. (1,2,3,4)

2.10. Melyik évtizedben szűnt meg teljesen a hajdina termelése?

TSZ-ben most is van. (1,2,3,4)

2.11. Melyik évtizedben kezdődött és mikor lett általános a burgonya eke után, barázdába való vetése?

Nagyobb gazdáknál volt. Felszabadulás után terjedt el. (1,2,3,4)

2.12. Írjuk le tömören a szénaszárítás munkamenetét (renden forgatatlan szárad, a rendet szétterítették, a rendet forgatták, szénaszárító állványt használtak - ez utóbbi formáját rögzítsük -, hányszor forgatták, milyen egységbe gyűjtötték.)

Rendet szétterítve. (1,2,3,4)

2.13. Mivel, milyen eszközzel hordták a kazalból a napi száraztakarmányt az istállóba (nagyobb méretű kosárban, villával hajdivánnal, - két íjszerű káva -)? Ha valamelyik új, akkor azt honnan ismerték meg?

Nem volt ilyen. (1,2,3,4)

2.14. Jegyezzük fel az igánál (járomnál):

a) az iga felső fájának nevét:

n.a.

b) a rudat rögzítő szög nevét /gúzs/:

Középső – vonószeg. (1,2,3,4)

c) a külső szegek /igaszeg/ nevét:

Külső szegek.

2.15.

a) Almozáshoz használták-e a fák leveleit?

Használták sokan. (1,2,3,4)

b) Milyen mértékben (sokan, kevesen)?

Használták sokan. (1,2,3,4)

c) Melyik évszakban?

n.a.

2.16.

a) A ló befogásánál 1930 körül alkalmaztak-e szügyre erősített tartóláncot?

Nem használtak. (1,2,3,4)

b) Melyik mód régibb, újabb?

n.a.

c) Ez utóbbit honnan ismerték?

n.a.

2.17. Mit neveztek szekérnek, mit neveztek kocsinak (teherhordó szekér, lovasszekér, szénaszállító szekér, marhásfogat stb.)?

Szekér – teherhordó. Kocsi – parádés, személyhordó, nagyobb gazdáknak volt. (1,2,3,4)

2.18. A szálastakarmányt szállító szekér milyen hosszú centiméterben vagy sukkban (1 sukk = kb. 32 cm)? Ha egyáltalán van nyújtott hosszúszekér és vendégoldallal szállítás, akkor tisztázzuk, hogy melyik elterjedtebb és régibb.

Hosszabb oldal: 4 m nyújtott Vendégoldal: 2 m Zártabb volt az elterjedt. (1,2,3,4)

2.19. A nyomorúd leszorítása a szekér hátulján milyen eszköz segítségével történt? Írjuk le a formáját és a nevét, és azt is, ha a kötélen kívül nincs más eszköz.

Hátul kötéllel, elől lánccal. (1,2,3,4)

2.20. Milyen a lovas szekér, lovaskocsi saroglyája: egyenes, enyhén ívelt, erősen ívelt, nem volt saroglya.

Enyhén ívelt. (1,2,3,4)

2.21.

a) Írjuk le, rajzoljuk vagy fényképezzük, hogy milyen volt a vesszőből készült szekérkas formája.

n.a.

b) Használtak-e kettőt is?

n.a.

2.22. Szokták-e a vonómarhát patkoltatni s melyik évszakban? Sokan, kevesen, csak ökröket vagy teheneket is.

Igen, minden nyárra, sokan. (1,2,3,4)

2.23. A fejőedény régi neve?

Zsétér. (1,2,3,4)

2.24. A befogott marhát milyen szavakkal

a) indítják

Hajde

b) terelik jobbra

jobbra: Hiz

c) és balra

balra: Haz Ha-re (1,2,3,4)

2.25. Milyen szavakkal hívogatják a disznót?

Ne kese ne. Coca. (1,2,3,4)

2.26. Milyen szavakkal hívogatják a tyúkot?

Pi-pi, ne-ne. (1,2,3,4)

2.27. Milyen szavakkal hívogatják a kutyát?

Le, le. (1,2,3,4)

2.28. Kender és len töréséhez milyen eszközt használtak? (Tiló típusú törőt, lábbal mozgatott kötyüs törőt, törővályut, sulykot.)

Tiló típusú törőt. (1,2,3,4)

2.29.

a) Milyen típusú rokkát használtak s mi a neve: fekvő (a), ferde (b), álló (c)?

Ferde típusú. (1,2,3,4)

b) A két kerék egymáshoz viszonyított helyzete.

n.a.

3. Ház és háztartás

3.1. A mai község határán volt-e korábban több egymástól elkülönülő házcsoport, aminek külön neve is volt (esetleg korábban önálló falú?

a) Hogy hívták ezeket?

Nem volt nevük.

b) Miért volt így?

n.a.

c) Tudnak-e arról, hogy a községnek mindig itt volt-e a helye, vagy máshonnan települtek át a határ valamelyik részéről? Melyikből?

Nem volt egységes. Elszórtan voltak házcsoportok. Nem volt nevük. (1,2,3,4)

3.2. Melyik évtizedben bontották le az utolsó boronából készült lakóházat? Ahol ilyen nem volt, ott az utolsó favázas sövényházak végső megszűnését nyomozzuk.

Boronaházat a II. világháború után 1-2 évvel bontották le. (1,2,3,4)

3.3. Hogyan alakították át a régi szabadkéményes és füstöskéményes házak füstvezetékét. (Hova helyezték a kéményt: falba, fal mellé? Szabad kémény esetén hogy történt ez? Mióta építenek (évtized) kizárólag zárt kéményt?

n.a.

3.4. A legrégibb házakon a szoba + konyha + kamra résznek hány bejárata volt a szabadba? Hova nyíltak ezek az ajtók? (Pitvarba, tornácra, gangra, udvarra, stb.)

Mind külön egy-egy bejárattal nyílt a tornácra. (1,2,3,4)

3.5. Állapítsuk meg azt, hogy volt-e a faluban kereszt-mestergerendás ház. (Ez esetben a padlásgerendák a ház hossztengelyének irányában feküdtek. Ha ilyent látunk, biztosra vehetjük a kereszt-mestergerenda egykori létét.) Előfordul-e földfalú házaknál mestergerenda?

Most már nincs, régen se sok volt. (1,2,3,4)

3.6. Melyik évtizedben lett általános a rakott sparheltek használata a faluban?

Az elsőt 1910-ben építették. (1,2,3,4)

3.7. Melyik évtizedben lett általános a kontyolt tetejű, nagyjából négyzet alaprajzú „kockaházak” „tömbházak” építése? Mikortól kezdve nem építenek már egysoros (szoba+konyha+kamra+szoba, kamra egyvégtében) házakat?

Felszabadulás után kezdett gyakori lenni. Előtte pár évvel kezdődött. (1,2,3,4)

3.8. Tudnak-e olyan régi házról, amelynek szobájában egykor a konyhából fűtött kemence volt és nem kályha?

Itt nem volt. (1,2,3,4)

3.9. A konyhai kemencét hova építették: a, a konyha padlószintjére b, alacsony 10-20 cm magas emelvényre, padkára c, normál magasságú 50-70 cm magas padkára

A konyhai kemencét a konyha padlószintjére építették, és az asszony egy mélyedésben állt vagy pedig térdelt a kemence szája előtt, mikor bevetette a kenyeret. (7,8) Egy másik fajta kemencéről is tudnak, amelyik normál méretű (50 cm magas) padkára épült. (6,7,8)

3.10. Volt-e kiugró középrészes (torkos) pajta, illetve L alaprajzú, sokszögű, továbbá leeresztett oldaltoldású pajta? (A fennálló pajtákról készítsünk egészen vázlatos alaprajzot, méretek nélkül, de az egyes részek nevének rögzítésével.

Igen volt, sokszög alaprajzú. (1,2,3,4)

3.11. Kemencében, kályhában, nyílt tűzön főzés esetén hogyan használták a fazékkiszedő villát? a, Egyik ágát akasztották a fazék fülébe. b, Két ág közé fogták a fazekat. c, kerekes kiszedővillát alkalmaztak. Mi volt ezeknek a neve?

Nem használtak. (1,2,3,4)

3.12.

a) Savanyítottak-e egészben tarlórépát törköly között vagy más módon?

Nem. (1,2,3,4)

b)Savanyítottak-e egészben káposztafejeket?

Nem. (1,2,3,4)

3.13. Melyik évtizedben szűnt meg általánosan a kenyér házi sütése? (Nem készítése!)

1956-60 között. (1,2,3,4)

3.14. Régen milyen formájú kenyértartót használtak a kamrában: csillagos forma, vesszőíves, stb.? Egy faluban többféle is lehetett.

Hosszú, vesszőből. Egy fajtát használt a falu. (1,2,3,4)

3.15. Használtak-e füllel ellátott dongás vajköpülőt? Ha lehet, készítsünk rajzot vagy fényképet róla.

Igen volt. (1,2,3,4)

3.16. A fából készült hajdina- és kölestörők ütőjéről készítsünk vázlatrajzot! (Lehetett áttört nyelű, forgórészeknél keskenyített, stb.

Néha vésett. (1,2,3,4)

3.17. Hajdinából, ahol ez nem volt kölesből, liszttel sűrítve készítenek-e olyan kását, amit aztán kiszaggatva fogyasztottak? A készítés lényeges mozzanatait írjuk le. Mi a neve (ganca, gánica, stb.)?

Kását nem, pogácsát, hajdinapogácsát. (1,2,3,4)

3.18. Milyen formájú töltetlen kalácsokat szoktak sütni: karácsonyra, húsvétra, mindenszentekre, lakodalomra? (pl. fonott hosszúkás, fonott kör alakú, sima kör alakú, kifli alakú, rácsos kör alakú. (Lehetőleg készítsük róla rajzot. Mi volt ezek neve?

Fonott, hosszúkás, kerek. (2) Csak hosszúkás. (3) Pusztakalácsnak hívták. (4)

3.19. Mióta és hogyan készítenek gyakrabban lecsót? (A lényeg a lecsó összetételi arányának tisztázása: mennyi paradicsom, hagyma, krumpli, paprika került bele; milyen volt ezek aránya?

Nagyon régóta, most is. Van, aki krumplival, kevés. Sok paprika, kevés paradicsom esetleg pár krumpli. (2,3,4)

3.20. Mióta fogyasztanak (évtizednyi pontossággal) rendszeresen nyers paprikát és paradicsomot?

A faluban volt egy Kretz nevezetű bolgár kertész (1920-25 körül), aki paradicsomot és paprikát termesztett. A 20-30-as években terjedt el, a paprika nyers fogyasztása, paradicsomot nyersen a 40-es évek végén kezdték el fogyasztani. (6,7,8)

3.21. Milyen sült tésztát tettek a „karácsonyi asztalra” (szenteste, ünnepi asztalra)?

A karácsonyi asztalra búza- és kukoricalisztből készült gömbölyű alakú kukoricakenyeret, foszlós kalácsot (pusztakalácsot) diós- és mákos kalácsot tettek. Azt mondták, hogy a kukoricakenyeret a kis Jézusnak tették oda. (6,7,8)

3.22.

a) Régen viseltek-e a férfiak ünnepre széles gatyát felsőruhaként?

A férfiak viseltek széles gatyát felsőruhaként.

b) Hány szélből készült?

Mindegyik szára két-két szélből készült. (6,7)

3.23. Melyik évtizedig viseltek az asszonyok derékban rögzített szoknyát réklivel vagy blúzzal? (Ennek ellentéte az egyberuha.)

A fiatalok a 20-30-as években kezdték elhagyni a hagyomnyos viseletet, az idősebbek egészen az 50-es évekig hordták. (6,7,8)

3.24. Szoktak-e a faluban az asszonyok is vásznat szőni, s melyik évtizedben szűnt meg ennek gyakorlata?

A faluban nemigen szőttek az asszonyok, inkább fontak. A takácsok szőttek. (6)

3.25. Melyik évtizedig volt „kötelező” az asszonyok számára az udvaron kívül a fejkendő viselete?

A 40-es években kezdték a fiatalok elhagyni a fejkendő viseletét az udvaron kívül is. Az idősebb asszonyok még most is hordják. (7,8)

3.26. Szokásban volt-e és meddig az, hogy a lakószobában két ágyat párhuzamosan egymás mellé tettek?

A háborúk után kezdődött a lakószobában a két ágy egymás mellé helyezése. Előtte a fal mellett álltak az ágyak. Az egymás mellé helyezés kb. 20 éve szűnt meg. (6,7)

4. Család, közösség, világkép

4.1.

a) Melyik évszakban (hónapban) tartották 1910. körül a legtöbb esküvőt?

A legtöbb esküvőt farsangkor (karácsonytól böjtig) és nyári farsangkor tartották (húsvéttól ádventig).

b) Melyik évszakban nem tartottak esküvőt?

A nagyböjti (hamvazó szerdától húsvétig) és adventi időszakban nem tartottak. (6,7,8)

4.2. Melyik nap volt a héten az esküvő megtartásának hagyományos napja?

a) 1910 körül:

Szombat.

b) 1930 körül:

Húsvét hétfő. (2,3,4)

4.3.

a) Hol szokták tartani a lakodalmat? Csak az egyik fél házánál? Melyiknél?

Csak lányos háznál.

b) Hol volt és mikor a főétkezés, illetve volt-e két egyenrangú étkezés?

Egy főétkezés este. (2,3,4)

c) Ha két helyen volt a lakodalom, hogyan oszlottak meg a vendégek?

n.a.

4.4.

a) Hol zajlik le 1980 körül a lakodalom? (Figyelemmel az előző pontban foglaltakra.)

Vendéglőben, ritkán otthon.

b) Mennyire és mióta szokás a lakodalom nem otthon való tartása?

1975-ös évektől. (2,3,4)

4.5. Meghívás módja a lakodalomban (kit hívnak /vőfély, szülők, vendéghívogatók, jegyespár, levél, stb./, hányszor, és a lakodalomhoz viszonyítottan milyen időpontban?)

a) 1910 körül:

1940-es években vendéghívó.

b) 1930 körül:

Ma ifjú pár. Rokonokat, jó ismerősöket, 3-4 hétte az esküvő előtt. (2,3,4)

4.6.

a) Volt-e a lakodalom során szándékolt tányér- (tál, cserép) törés és hol?

Nem volt. (2,3,4)

b) Ki, mikor és miért tört cserepet?

Nem volt. (2,3,4)

c) Volt-e valamilyen szövegmondás ezzel kapcsolatban? =

Nem volt. (2,3,4)

d)Meddig élt ez a szokás?

Nem volt. (2,3,4)

4.7. Tánczene. (A tánczene esetleges időbeli változásait rögzítsük!)

a) Általában honnan hoztak zenészeket: helybelieket, más falusiakat?

Váti zenészek.

b) Milyen hangszereken játszottak?

Hegedű, cimbalom, tangóharmónika.

c) Hány főből állott a zenekar?

4-5 fő.

d) Mikor lép a gombos és tangóharmonika a zenekarba?

1940-es években kezdett elterjedni a harmónika. 1950-es évek már általános. (2,3,4)

4.8. Lucázás

a) Volt-e lucázás és mely napon?

December 13.

b)Írjuk le tömören a szokást (alakos - nem alakos, köszöntés, zene, szalma, törek, fatuskó stb. elemekkel). A kötött szöveget szó szerint írjuk le.

Gyerekek jártak szalmával, lányos házakat teleszórják szalmával. Még most is járnak kisgyerekek. „Luca, Luca kity-koty Tojjanak a tikjuk, lúdjuk. Luca, Luca kity-koty Fejszéjek, furajuk úgy megálljon a helyén, mint szálfa a tövében, Luca, Luca, kity-koty Annyi zsírjok legyen, mint kútban a víz...” (2,3,4)

4.9. Regölés

a) Melyik napon szoktak regölni?

Karácsony és Szilveszter között.

b) Meddig élt ez a szokás?

1975-80 között szűnt meg.

c) Kik regöltek: legények, gyerekek?

Legények és gyerekek. (2,3,4)

d) Ha lehet, írjunk le teljesebb szöveget.

n.a.

4.10. Vannak-e, voltak-e nagyobb számban öreglegények?

Számuk nem jelentős. (2,3,4)

4.11. X-el díszített tejesfazék

a)Ismeretes-e az X-el díszített tejesfazék?

Nem volt. (2,3,4)

b)Hány X .- esetleg kereszt - volt rajtuk?

Nem volt. (2,3,4)

c) Hol szerezték be ezeket?

Nem volt. (2,3,4)

4.12

4.12.1. Szoktak-e az év valamelyik napján fáklyát, söprű vagy valami más tárgyat meggyújtva a levegőbe dobni?

Nem szoktak. (2,3,4)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.12.2. Szoktak-e valamilyen ünnepi alkalommal (pl. karácsony) szabadban (nem melegedés vagy társas összejövetel céljából) tüzet gyújtani?

Nem szoktak. (2,3,4)

a) Melyik napon,

n.a.

b) miért,

n.a.

c) kik végezték?

n.a.

d) Meddig élt ez a szokás?

n.a.

4.13. Írjuk le tömören, hogy Miklós-nap (december 6.) milyen szokások voltak régen? Jegyezzük le az alakoskodás kellékeit (öltözet, láncos bot, stb.)

Nincs válasz. (2,4) Maskarás alakok járták a falut, a gyerekek diót, almát, aszalt almát kaptak. 83)

4.14. Soroljuk fel a betlehemes játék szereplőit, nevükkel együtt.

n.a.

4.15. Kiket tiszteltek az állatok védőszentjeként (Szt. György, Szt. Ferenc, Szt. Márton, Szt. Vendel, Szt. Antal, stb.) , ki melyik állaté?

Szent Márton – disznó. Szent Márton napján disznópásztor vesszővel házakhoz ment, mondókákat mondott, rétest kapott. (2,3,4)

4.16. Mivel szokták ijesztgetni régen a kisgyermekeket?

Kankussal. (2,3,4)

4.17. Diódobálás

a) Volt-e valamelyik napon (karácsony, szenteste,- templomban, lakásban, stb.) diódobálás?

Igen

b) Mikor, hol, miért?

A templomban az éjféli misén.

c) Írjuk le tömören a szokást!

Mikor elmentek a templomba az éjféli misére a legények a kórusból a padok között álló lányokra és gyerekekre dobáltak le diót. Nem tudják, miért. (6,7,8)

4.18. Milyen alakot láttak a régiek a holdban (fát, tüskét vágó embert, rőzsét szállító embert, szántó, trágyát hordó embert, stb.)?

Szántó embert. Vasárnap ment szántani, s a hold felszívta magához. (2,3,4)